Név: Zarich, a Lélektelen
Kategória: Fantasy
Feltöltő: Moonlight-chan
Kor: több ezer éves
Külső leírás: Csakúgy mint a korát, külső jellemzőit is nehéz meghatározni, mivel mindenki másnak látja őt. Halálosan nyugodt, fagyos kisugárzása a legbátrabbakban is félelmet kelt, így nemigen veszik észre kemény, férfias jellemzőit. A lidércek között is magasnak számít, pár centivel meghaladja a két métert, emellett acélos izmok vonulnak végig az egész testén. Ezeket a pompás domborulatokat halvány, enyhén szürkés árnyalatú bőr borítja, melynek tapintása kissé más, mint az embereké, sokkal ellenállóbb és kevésbé sérülékeny. Az arcáról mintázhatnánk a zord jelző maszkját. Komor, veszélyes, halálos. A nyugalma hátborzongató, csakúgy, mint kékesen derengő íriszei, melyekben keskeny, kígyószerű pupilla húzódik. Ezek a szemek nem csak képletesen látnak bele másokban, hanem valóban érzékeli a test legkisebb változásait is: a légzés ritmusát, a szívverést, még a szinte láthatatlan pihéket is a bőrön. Telt ajkait bajusz keretezi, mögülük baljósan villannak fel hosszú szemfogai, melyekből nem egy, hanem két pár díszeleg egymás mellett, hogy harapása még nagyobb sebet ejtsen. Haja sötétszőke, hosszú fonata a feneke alá ér, csakis éjszaka hagyja szabadon. Ujjai végét éles karom ékesíti, fegyvert csak ritkán hord magánál hisz a teste magában halálosabb fegyver bármely acélpengénél. A lidércek általános viselete a bőr, a selyem és egyéb fátyolszerű áttetsző anyagok. Az ékszereknek komoly szerepük van a rangok jelölésében, ahogy a tetoválásoknak is.
Jellem: Van benne valami ősi, állatias dominancia, ami éppoly ösztönös, mint az hogy levegőt veszünk, vagy pislogunk. Az első találkozáskor lerí, hogy nem egészen „emberi”. Zarich egyszerűen félelmetes, hideg és kegyetlen. Mindenki tart tőle, még a saját fivérei is, bár ezt sosem ismernék el. Az erejéhez nem fér kétség, csak úgy árad belőle a hatalom, szemei kifürkészhetetlenek, mintha semmi sem rejtőzne az izzó tükrük mögött. És valóban így is van. Évszázadok óta suttognak a Lélektelenről, már-már mesebeli szörnynek tűnik, csakhogy nagyon is él. Zarichnak ugyanis nincsenek érzései, nincs lelke, ahogy oly gyakran mondják, s emiatt nincs benne se szánalom, se könyörület, de még harag sem. Csupán a hűvös megfontolt közöny az, ami szembenéz veled és ez a legijesztőbb benne. A tudat, hogy gondolkodás nélkül, egy csapással végezne bárkivel, anélkül hogy megbánást érezne utána. Szolgái rettegnek tőle, pedig ha engedelmeskednek neki és nem látja okát a büntetésnek nem is pazarolja rá az idejét. Ágyasai gyakran inkább a halált választják, még mielőtt sor kerülne az első éjszakájukra vele, apja gyűlölettel és félelemmel tekint rá, testvérei szintén. Mindezek ellenére kétségtelenül fontos a birodalom számára. Kiváló stratéga, harcban páratlan, nem akadt még ellenfele, aki egy karcolást is ejtett volna a testén, nincs benne félelem. A puszta jelenléte a harcmezőn megfélemlíti az ellenfelet, így már jó ideje nem akadt senki, aki háborgatta volna nyugalmukat.
Élettörténet: Több ezer éves, már maga sem emlékszik vissza gyermekkorár. Csupán ellopott emlékekben látta a szülőanyja arcát, akit az apja egy trófeaként szerzett a démonokkal vívott csatában, s emiatt Zarich is félig démoni vérrel született. Ez a különbözőség az oka, hogy annyira más, mint fajtája többi tagja. Külsőleg minden tekintetben lidérc, de képességeihez s erejéhez rengeteg démoni tulajdonság is vegyült. Mivel ő a lidércek királyának elsőszülött fia, így a trónörökös is, és már évszázadok óta várja, hogy az apja végre átadja magát a Homálynak és eltávozzon az élők sorából. Sosem tűrhette, hogy nem ő áll mindenek fölött, ezért még a tulajdon apja is hamar fölösleges teherré vált az útjában. Nem kétséges, hogy az öreg király már csak névleg uralkodik, Zarich minden hatalmat a maga oldalára állított, s már csak idő kérdése, hogy övé legyen a trón. Két fivére van, mindketten jó harcosok, de olyannyira különböznek Zarichtól, hogy a szakadék közöttük áthatolhatatlan.
Hobby: harc, mágia minél nagyobb elsajátítása, szex, lakomák, rabszolgák kiképzése
Foglalkozás: trónörökös
Extrák: Születésétől fogva nincsenek érzései, s mint kiderült azért, mert a démonnőstény, akitől született egy lélekrabló démon, vagyis nincs saját lelke. Zarich megtudta, hogy egy rituális párválasztó ceremónián jutnak hozzá a „saját lelkükhöz”, de olyan kevés lélekrabló démon maradt életben a kiirtás után, hogy ennél többet nem tudott meg. Őt magát nem érdekli mindez, amit lát, hogy az érzelmek gyengévé tesznek és ő soha nem akar és nem lesz gyenge. * Temérdek ágyasa van, akik pusztán a testi szükségletek kielégítésére szolgálnak, éppúgy, mint az étel, bár még azt is többre becsüli. Csakis a legjobb falatokat eszi meg, s már nem egy szakácsnőt fejezett le azért, mert alkalmatlanul végezték a dolgukat. Nem ismer második esélyt. ***
Lidércek: A lidércek viszonylag hallhatatlan lények akik, ha megölnek egy élőlényt, elveszik annak hátralévő életét, s így sosem öregednek meg. A vér ivása(kizárólag a forrásból) hasonló célt szolgál csak sokkal inkább az élvezet, mint a hatás kedvéért teszik. Erejük emberfeletti, mágikus, tavakon keresztül képesek átkelni a különböző világok között és csakis a Homály végezhet velük, ami a birodalom egyik külön szegletében lévő derengő sötétség. Bármi sétál is bele az pillanatok alatt elsorvad és porrá válik. A világuk hasonló a középkorhoz, csak sokkal fejlettebb, tele mágiával és természetfölötti lényekkel, de a lidércek az uralkodó faj. A többi világból szerzik be rabszolgáikat és még sok mást is. Főként tetoválások és ékszerek jelzik a rangjukat.*** Yaoi játékra készült!
Képinfo: A kép nem az én tulajdonom, csupán a karakter illusztrálására szolgál ((deviantart))
| Engedélyezve: |
2017. 07. 13.
2019. 06. 06.
|
Módosítva: 2019. 05. 10. 00:42:43
Módosította: Moonlight-chan
Státusz: Aktív
|
