|
|
Karakter megtekintése
| Kép |
|
| Tulajdonságok |
Név: Thranduil
Kategória: Manga, PC és könyv
Feltöltő: LastBreath
Kor: Ismeretlen
Külső leírás: Magas, szikár és bőre olyan, mint a teliholdas éjszaka. Egész lénye felsőbbrendűséget sugároz, és ez merőben függ markáns, férfias vonásaitól. Azt tudnunk kell, hogy Thranduil nem erdei tünde és rokonságban sem áll velük. Gyökerei egészen Beleriandig nyúlnak vissza. Szürke tündeként az erdei tündék mindig is felnéztek apjára és később őrá is. Nemes vér folyik az ereiben és csak rá kell nézni, hogy az ember megmondja: uralkodónak született. Teste szálkásan izmos, bőre alatt minden izomköteg festőien kirajzolódik és puhán simul csontozatára. Vállai szélesek, gerince hosszú, s dereka karcsú. Hosszú izmos combjai és formás lábszára van. Minden mozdulata arroganciát és felsőbbrendűséget sugároz. Elérhetetlennek, már-már isteninek tetszik. Elegáns, megfontolt és gyönyörű a tündék között is. Ezüst fényű haja lapockáját verdesi, mindig tökéletes, mindig egyenes. Nem tarkítja fonat, vagy egyéb dísz. Apró agancsokból, levelekből és faágakból szőtt koronája csak arra szolgál, hogy még inkább kiemelje, mennyire is fenséges ő maga. Szemöldökei közepesen vastagok és valamivel sötétebbek hajánál, de ez tökéletes kontrasztot képez acélszürke szemeivel, melyek tündökölni tetszenek még csillagtalan éjszakákon is. Orra keskeny és hosszú, festői mívű. Ajkai vékonyak, halvány színűek. Álla kissé szögletes. Mindig finom anyagú kelmékbe öltözik, melyek az erdő színeit viselik, avagy esetenként ezüst szürkék. Ruháinak szabása még inkább kiemelik derekának karcsúságát. Koronáján kívül rengeteg ezüstfényű gyűrűt és brosst hord. Rendkívül szereti az ezüst ékszereket.
Jellem: Ha egy tünde nem csatában esik el, azt végül felemészti kora okán a vállaira nehezedő fájdalom és veszteség. Mintha a világ minden súlya az ő vállait nyomná. Thranduil már nem fiatal, túl sokat látott már, túl sok mindent megélt már ahhoz, hogy tudja: nem fenékig tejfel az élet. Apja és felesége elvesztése óta már nem igazán látja meg a világban a jót és a szépet. Mélyen belül megkeseredett és végtelenül szomorú, de túl nagy benne az uralkodói hiúság ahhoz, hogy ezt beismerje, s hogy kimutassa. Rendkívül arrogáns, és akit nem ítél meg egyenrangúként, azzal igencsak lekezelően bánik. Már régen kinőtt abból, hogy naiv legyen. Nem bízik senkiben tulajdon fiát leszámítva. Szereti éreztetni a felsőbbrendűségét másokkal, s teszi ezt intelligenciájának kinyilvánításával, avagy szavainak erejével. Birodalmában mindenki tiszteli őt, hiszen alig van olyan erdei tünde, aki versenghetne vele korát illetőleg. De mint minden uralkodónak, neki is megvannak a maga szépséghibái. Türelmetlen és hirtelen haragú, sőt harag tartó is; nem felejt egykönnyen. A saját népéért ugyan bármilyen áldozatot képes lenne meghozni, Középfölde más népeinek sorsa teljesen hidegen hagyja. Csak akkor cselekszik, ha birodalmát közvetlen veszély fenyegeti, s akkor sem merészkedik túl saját határain. Nevezhetnénk ezt félelemnek is a külvilágtól, vagy önzőségnek, amiért csak önmagát hajlandó védeni. De valószínűleg egyikkel sem lenne teljesen igazunk. S hogy miért is folytat ilyen politikát, azt csak és kizárólag ő maga tudja. Természetét tekintve olyan, mint az edzett acél, vagy mint egy kétélű kard. Ha meg kell védenie, ami számára fontos, megelőző csapást mér az ellenfelére; ha őt magát szorítják sarokba, szintén támad. Olyan, mintha nem is lenne gyenge pontja. Talán ezért is tisztelik olyan sokan. Mellette mindenki tudja, hogy hol a helye, ha mégsem, akkor rövid időn belül megtudja. Thranduil nem tűr ellentmondást, az ő szava törvény és megszeghetetlen és nagyon rosszul jár az, aki akár csak egyszer is megszegi az ő utasításait. Szigorú, kegyelmet nem ismerő és könyörtelen zsarnokká is képes válni, ha a körülmények úgy hozzák.
Élettörténet: Apja és anyja Beleriandból származtak. Thranduil a sinda (más néven a szürke tündék) népéből származik, akik ugyan elindultak Valinorba a noldákkal, ám soha nem keltek át a tengeren, s így soha nem is látták a Telperion és a Laurelin fényét. Oropher és Eilian egyetlen fiaként született valamikor az első kor végén. A nyugatra való vándorlás során több sindar is Lindonban maradt és még mielőtt Barad-dúr megépülhetett volna, keletre vándoroltak. Az első említés itt esik róla, mikor ő és édesapja Oropher megérkeztek a Másod Kor 750. évében a Nagy Zölderdőbe. A Másod Kor 3434. évében Thranduil és harmincezer könnyű páncélzatú tünde követte Orophert az Utolsó Szövettség háborújába. Thranduil apja azonban életét vesztette a Dagorlandi Csatában, mikor az első támadást intézték Mordor ellen. "A legbátrabb harcosai élén vágtatott, mielőtt Gil-galad megadta volna a jelet a támadásra." Oropher fia túlélte, de a háborúban oda lett a sereg kétharmada. Barad-dúr ostroma után M.K. 3441-ben, mikor Sauront legyőzték, Thranduil nyugat felé vezette emberei maradékát, vissza erdei birodalmába. A Harmad Kor közepén, mikor a Sötét Úr visszatérni készült, a Nagy Zölderdőre árnyak telepedtek, s míg Sauron sötét mágusnak álcázva befészkelte magát Dol Guldurba, az erdőt befedte a homály. Ekkor kezdték el Bakacsinerdőként emlegetni. H.K. 1050-ben az erdőt ellepték Ungoliant elfajzott leszármazottai, a szörnyű és hatalmas pókok, akik visszaszorították a tündéket birodalmuk északi részére. Nem sokkal ez után érkeztek meg a törpök, hogy visszafoglalják Erebor királyságát, azonban Thranduil elfogta őket és ajánlatot tett Thrain fia Thorinnak, hogy segít vissza szerezni a királyságot, pár apró ékkőért és ékszerért cserében. Azt tudnunk kell, hogy ezek az ékszerek Thranduil feleségének készültek, akinek sajnos soha nem volt alkalma viselni őket. Pontosan ezért volt hajthatatlan a király, s tett volna meg bármit azért a maroknyi ékszerért. Thorin viszont visszautasította a segítségét, ezzel még inkább elmérgesítve a kapcsolatot tündék és törpök között. Smaug halála után szövetséget kötött a tóvárosi Barddal, aki Suhatag következő királya lett később. Az Öt Sereg Csatájában Erebor ellen vezette népét. A csata után Erebor kincseit megosztották, és Thranduil visszakapta hőn vágyott ékszereit. A Gyűrű Háború során Dol Guldurból orkok támadtak a Bakacsinerdőre, mely hosszú és fájdalmas csatába torkollott aminek az erdő lángba borulása és Thranduil győzelme vetett véget. Később találkozott Celebornnal, akivel megegyeztek, hogy az erdő egy részét megkapja és ezentúl a Kelet-Lórien nevet viselte, Thranduil maga pedig észak felé terjeszkedett, s új birodalmának neve Eryn Lasgaren lett. Celeborn úr Galadriel Valinorba hajózása után Imladrisba költözött Elrond népéhez. Thranduil későbbi sorsáról nem tudunk semmit, ám valószínű, hogy a Nagy Zölderdőben maradt hátralévő idejében.
Hobby: Vadászat
Foglalkozás: Bakacsinerdő királya
Extrák: Nevének jelentése: A Nagy-folyón keresztül. * Feleségét Sellirimnek hívták, akivel az Emyn Duir lábainál találkozott először. A Dol Guldur ellen indított csatában azonban Sellirimet leválasztották a csapat többi tagjától és meggyilkolták. Ez után Thranduil mély gyászba burkolózott. * "S az ő fején egy korona ékesedett erdei bogyókból és vörös levelekből, az ősz eljövetelét hirdetve. Tavasszal koronáját erdei virágok díszítették." Tehát Thranduil koronája mindig évszaknak megfelelő színeket ölt. * Borok terén kiváló az ízlése. * Minden idézet saját fordítás, ha eltér az eredeti szövegtől, az ezért van. * J. R. R. Tolkien A Hobbit és a Gyűrűk Ura világába.
Képinfo: A képet nem én rajzoltam, nem az én tulajdonom, csupán illusztrációként szolgál a karakterhez. (http://)
| Engedélyezve: |
2016. 01. 26.
|
Státusz: Aktív
|
|
