Név: Mihail Neznij
Kategória: Yaoi
Feltöltő: Moonlight-chan
Kor: 35
Külső leírás: Magas, szikár, olykor félelmet keltő férfi. Komor ábrázatát ívelt fekete szemöldök és mélyen ülő sötét szempár tetézi. Szakálla sűrű, ápolt, a kor divatja szerint igazítva. Bőre sápadt, de nem tűnik betegnek, bár a pír olyannyira elkerüli, hogy talán sosem találkoztak még. Arca hosszúkás, magasan ülő járomcsontokkal, hegyes orral nemesi benyomást kelt. Haja szintén fekete, végei a vállait érintenék, de mindig elegánsan hátrasimítva viseli. Első benyomásra senki sem mondaná jóképűnek, ahhoz túl komor, mosolyt alig mutató vonásai kemények, mint Oroszország, zordak, akár a kor, amibe született. Öltözete mindig elegáns, drága, kedveli a prémeket, melyek eredeti tulajdonosait ő maga ejti el. Megengedheti magának a jól szabott, mesteremberek által készített ruhákat, kesztyűket, cilindereket, olykor még egy sétapálcát is magához vesz.
Jellem: Furcsa férfi ő, rejtélyekkel, s titkokkal teli, amit leginkább komorsággal palástol a társaságban, bár nem mondhatni kellemetlen embernek. Ha kell, ügyesen csűri-csavarja a szavakat, akár egy jó politikus. Minden téma iránt érdeklődést mutat, ezért is kedvelik a társaságát, még ha különösnek is tartják zárkózott természetét. Sok pletyka kering róla, családjában nem kevés tragédia történt, ami megkeményítette Mihail szívét. Az asszony, akit szeretett becsapta és elhagyta, ezek után pedig senkiben sem bízott többé, életét évekig az érzelemmentes semmi jellemezte, csupán az üzletnek élt, mígnem egy napon egy ismerős mosoly visszahozta az életkedvét. Magánya elillant ugyan, s boldogság költözött a napjaiba, amit egyre jobban becsült, és a személyt, akinek ezt köszönheti, egyre inkább szeretett. Bárki boldog, gondtalan férfinak hihetné ezek alapján, csakhogy koránt sem ilyen egyszerű a helyzete. Érzései ugyanis egy törékeny szépségű fiú iránt vannak, akit csecsemőkora óta ő maga nevelt, és akinek mosolyában az egykor elveszített kedvesét látja újra. Saját lelkiismerete gyötri, mint egy rút betegség, nem hagyja nyugodni, s Mihail nem is akarja, hogy alábbhagyjanak a kételyei, hisz akkor mi történne? Ha nem tartaná vissza a társadalom rendje, melyben hisz, ha nem tartaná vissza erkölcs, nem kötné a saját bűntudata, mihez kezdene akkor? Ez az, ami őt magát is riasztja, hogy mi az, amit leginkább választana, mi szerepel titkolt vágyálmaiban, s mire gondol szobája magányában …
Élettörténet: Egy hideg, havas éjjelen született, Szentpétervár egyik legrégibb kúriájában. Az apja befolyásos politikus volt, aki az ország gazdaságán igyekezett javítani, míg az édesanyja élvezte a fényűző életet. Szigorú neveltetést kapott, az apja maximalista gondolkodása nem engedte meg a hibát, s minthogy a dicséretet és a szeretetet is érdem szerint osztogatta a kis Mihailnek nem volt benne túl sok része. Édesanyját leginkább a bálok, pletykák és a fényűzés kötötte le, jobban szeretett volna egy kislányt akivel mindebben osztozhat. Minthogy azonban fiú lett, aki eléggé zárkózott is, hamar elszigetelődtek egymástól. Mihail rengeteget tanult, kitűnő eredményekkel végzet, amiért az apja jutalmul megveregette a vállát és rábízta a befektetései kezelését és a családi üzletet, hogy ő teljesen a politikának szentelj magát. Két héttel később viszont mikor egy gyűlésről tartottak hazafelé egy rablótámadás során mindkét szülő életét vesztette. Mihail is csak annak köszönheti az életét, hogy nem lelkesült a politikai vitákért, így inkább otthon maradt. A szülei elvesztése nem rázta meg túlságosan, ahhoz nem álltak elég közel egymáshoz, de hirtelenjében egyedül maradt, s azt hitte ez így is marad. A munkába temetkezett, évekig dolgozott egy olyan terven, mely az orosz gazdaság helyreállítására koncentrál. Majd egy napon feltűnt az életében Tatjana Ivanova, gyermekkori barátnéja, s az akkor még ártatlan érzelem forró szerelemmé változott. Ez az érzés rángatta ki Mihailt a magányból, míg egy nap Tatjana se szó se beszéd elhagyta, s egy másik férfi felesége lett. Mihail dühös volt, csalódott, magányos ismét, majd a szíve megkeményedett, nem volt hajlandó többé senkit közel engedni magához, hűvös lett, távolságtartó. Mikor évekkel később újra találkoztak, alig ismerte fel egykori kedvesét a lesoványodott, betegeskedő özvegyben. Dühe szánalommá változott, s gyakran beszéltek egymással mígnem a nő ismét eltűnt. Mihail nem kereste többé, visszatért a mindennapjaihoz, de egy év múlva az asszony halálhírével kellett szembesülnie. Alig akarta elhinni a gyászjelentést, de a tekintete nyomban megakadt a gyermeken. A férfi még át sem gondolta a tervét, s már másnap reggel a szülőház előtt találta magát. Élete legmeghatározóbb pillanata volt, mikor az az apró, törékeny gyermek rámosolygott, mert abban a pillanatban Mihail szíve újra életre kelt. Tatjanát látta a gyermekben, az utolsó kis darabot, ami még megmaradt belőle, ami az övé lehet, s óvhatja, ahogy a nőt is óvta volna. Talán csak a bűntudat vezérelte, amiért nem tudott a súlyos betegségéről, de úgy intézte, hogy a fiút mindenki halottnak higgye, ő pedig magához vette a gyermeket. A fiú maga volt a csoda, ám egy különleges betegséggel született, amitől a haja hófehér, bőre sápadt, szemei pedig vörösek. Ápolta, nevelte, gondozta, elhalmozta szeretetével és mindent megadott neki amire csak vágyhatott. Az évek azonban teltek, s ahogy a fiú felcseperedett és szépsége egyre nyilvánvalóbbá vált, Mihail érzései túlontúl zavarossá váltak: a szerelem és szenvedély, ami napról napra épült fel benne bűnössé teszi minden gondolatát, mégsem tehet már semmit. A szíve elkötelezte magát, s már csak a józan esze és lelkiismerete az, ami még megtartja a számára járható úton. De vajon meddig?
Hobby: Lovaglás, vadászat, ritka növények nevelése, utazás
Foglalkozás: kereskedő, de ezenkívül részt vesz a gazdaságpolitikában is
Extrák: Nagy szenvedélye a vadászat, főleg prémes állatok terén, amikből egyedi kabátokat kesztyűket és sok más ruhaneműt készíttet.***Bármilyen rövid időre utazik is el, Mischa-nak mindig hoz valami szép ajándékot, egy pillanatra sem feledkezik meg róla***Senki mással nem bánik olyan gyengéden, mint azzal a fiúval, még a széltől is óvná ha tehetné. Őrzi, mint a legértékesebb kincset a világon.***Politika terén igen csak nacionalista, bár sosem vonzotta a hatalom és a befolyás, de tenni akar a hazájáért***Történelmi szerepjátékhoz, 1900-as évek, Oroszország, Foglalt.
Képinfo: A kép nem saját, csupán illusztráció. ()
| Engedélyezve: |
2017. 07. 13.
2019. 06. 06.
|
Módosítva: 2019. 05. 10. 06:40:32
Módosította: Moonlight-chan
Státusz: Aktív
|
