|
|
Karakter megtekintése
| Kép |
|
| Tulajdonságok |
Név: James Hamsworth
Kategória: Yaoi
Feltöltő: LastBreath
Kor: 16
Külső leírás: Karcsú, kecses teste alig magasabb az átlagosnál, sőt talán pont, hogy átlagos, 170cm kereken. Izomzata szálkás, inkább finom semmint durva vagy épp szemet szúró. Bőre papír vékonyságú, rendkívül érzékeny és könnyen kiszárad. A pamuton és a selymen kívül semmilyen más anyagot nem bír elviselni, mert ronda vörös, vérző kiütések pöttyözik végig hófehér bőrét, ha más anyagú ruhát vesz fel. Bokája, csípője, csuklója, nyaka, de még válla is keskeny. Olyan törékenynek látszik, mint egy porcelánbaba. A csuklóig érő ingujj és a nyakat is takaró gallér alatt teste számos heggel rendelkezik. Arca keskeny, sápadtnak tűnik, de ezt a látványt némiképp feldobják a szemei alatt elterülő szeplők. Orra keskeny és finom vonású. Ajkai vékonyak, fehérek és szinte mindig cserepesek. Bőrszínével ellentétben szemei sötétek, már-már feketék; és mélyebbnek tetszenek minden feneketlen kútnál. Tekintetében olyan fény csillog, amitől az ember még élete legszebb napján is elszomorodik. Nem illik a tekintete a korához; túl öregnek tűnik, olyannak, mintha neki már semmi újat nem mutathatnánk. Olyan szemek ezek, akiknek a gazdája megélte a poklok poklát. Ehhez újabb durva kontrasztként társul szalma szőke, selymes haja, mely néha ezüstszínűnek, vagy fehérnek tűnhet, ha úgy tűz rá a nap. Ékszereket soha nem hord a pecsétgyűrűjét leszámítva.
Jellem: Akármennyire is néz ki könnyen manipulálhatónak és naivnak, nem az. Ő az a típus aki bárkiből bármit kinéz, és nem vár el senkitől semmit, így nem kell csalódnia sem senkiben. Az embereket már nem képes többre tartani a csótányoknál. Nem haragszik rájuk, nem gyűlöli őket. Közömbös undor írhatná le érzéseit a társadalom felé. A közelmúltban történt események szinte minden érzelmet kiöltek belőle. Nem érez szomorúságot, szeretetet, örömöt vagy bármi mást. Olyan, mint egy porcelán baba, a szép és törékeny külső egy üres belsőt takar. Nincsen semmi és senki aki érdekelné, hűvös közömbösséggel viseltetik minden iránt. Teljesen ki van égve. Soha nem kiabál, soha nem emeli fel a hangját, soha nem kapja el az indulat. Mindig lassan és halkan beszél, mint akit nem lehet kizökkenteni végtelen nyugalmából. Mivel családja végett magas rangú, nem kér soha, hanem utasít, s ezt mégsem akaratos parancsolgatással teszi. Nem hisztis kölyök. Akárki találkozik vele zavarba jön, mivel túl érett a korához képest. Műveltsége is rendkívüli. Nem szószátyár, de szinte bármilyen témával kapcsolatban képes hosszasan elbeszélgetni beszélgető partnerével. Bár nincs pókerarca, másokkal szemben mégis úriemberként viselkedik, mert erre tanították.
Élettörténet: Ismerjük az öntelt embereket. Túlságosan jól ismerjük őket. Azokat akiknek szent meggyőződésük, hogy ők maguk a megtestesült tökély oltárai. James apja volt ilyen; anyját Chateline-t érekből vette el feleségül, s bár a nő volt a környéken a legszebb úri hölgy, a férfi mindig úgy emlegette, mint "ocsmány szukát", s nem is törődött vele többet, miután fiút szült neki. Ebből adódhatott a fiatal grófnő keserves depressziója és korai halála, mely akkor következett be, mikor James három esztendős volt. A kisfiút ez után dadusok nevelték és soha nem volt vele semmi gond, eleven, pajkos és vidám kisfiú volt. Mindig könnyen megtanulta, amit tanítottak neki és soha nem volt akaratos. Az apja újra nősült, készakarva vett el egy meddő nőt, hogy az ne foszthassa meg egyetlen fiát az örökléstől. Az új feleségével sem bánt fényesebben, s ezek mellett igen csapodár és bohém életet élt. Jamesnek soha nem volt gondja az apjával, mert minden dajka és szolgáló azon dolgozott, hogy minél kevesebb időt kelljen eltöltenie apja rossz példát mutató légkörében. Viszont ahogy a fiú betöltötte a tizenkettedik életévét, a középkorú férfi már nem csak csodálta tökéletes művét; vágyakozott utána. Egy éjjel aztán magukra zárta a gyermek hálószóbáját és hajnalig gyötörte a fiút. Nem csak megerőszakolta, de szadista hajlamait kiélve jópár szívar nyomot és vágást hagyott a fiú vékony bőrén. Majd, mint aki jól végezte dolgát, távozott a szobából. Jamesre a mostohaanyja talált rá, aki igen csak szerette a fiút. A nőt elöntötte a gyűlölet és a méreg gerinctelen férje iránt és a közös vacsoránál az asszony megkéselte a grófot, aki még utolsó erejét összeszedve eltörte a nő nyakát. Azóta James a gróf a birtokon és elküldött minden fölösleges szolgálót a háztól. Csak azok maradhattak a birtokon, akiknek a jelenléte szükséges volt annak fenntartásában.
Hobby: Kortárs irodalom olvasása
Foglalkozás: Gróf
Extrák: Sokmindentől retteg, ezek között van a vízbe fúlás, a tériszony, a pókok és a darazsak. * Nem tud mosolyogni. * Szereti a rózsák illatát.
Képinfo: A kép nem az én tulajdonom, csupán illusztrációként szolgál (http://ramuramu.deviantart.com/)
| Engedélyezve: |
2015. 08. 08.
|
Módosítva: 2015. 08. 03. 20:02:49
Módosította: LastBreath
Státusz: Aktív
|
|
