Név: Raphael Rhee
Kategória: Fantasy
Feltöltő: Yoshiko
Kor: 17 év
Külső leírás: Még a varázsvilágban is azonnal emlékezetbe véshető külsővel rendelkezik annyi szent. Haját két oldalról lenyírta, de úgy, hogy legyen 2 vékony csík benne jobb oldalt (jobb szemöldökében szintén), felül levő „ecsethaját” hagyta hosszabbra megnőni, hogy úgy állíthassa be, ahogyan csak szeretné, ami általában úgy néz ki, mintha egy hurrikán lett volna a fodrásza. De neki ez így jó, az egyszerű emberek világában látta, hogy most ez a divat, szóval gondolta divatos lesz és divatot indít Halloweentownban is (szerencsére nem jött neki össze). Markáns arcvonásokkal rendelkezik, nagy állkapocscsont, kiugró arccsont, egyenes homlok és orr, telt ajkak. Mondhatnánk azt is, hogy egy kicsit durván, egyenes vonalakból faragták az arcát, de azért mégis van benne egy kis baráti, egy kis lágyság. Ez a kis kedvesség pedig a szeme. Már kiskorában is csupaszem gyereknek nevezték és felnőttkorára is megőrizte ezt a jó tulajdonságát. Hatalmas, gyönyörű égszínkék íriszei elvonják majdhogynem mindenről az emberek figyelmét, így arcának kissé durva vonásairól is. Öltözéke sem szokványos, mindig valami újat próbál ki, mindig valami új kell neki. A hálóinggel keresztezett ingtől kezdve a középkori daliás viseletekig már minden volt rajta. Sok egészen jól állt neki, bár az is igaz, hogyha egyszer sikeresen átlagosan öltözne fel, bizony senki sem ismerné fel.
Jellem: Kissé különc és paradox személyiség. Lételeme a változás, viszont fél a változtatástól és keresi az örök szilárd, biztos pontokat. Nem bírja ki egy helyben, muszáj utaznia, muszáj a ruhatárát váltania, a külsejét változtatnia, viszont szüksége van egy helyre, ahova bármikor visszamehet, ami ott lesz, ugyanúgy, ahogyan otthagyta, egy (inkább több) személyre, akikben megbízhat úgy, hogyha egyszer van egy szenvedélyük, például este hatkor átsétálni a szomszéd kertjébe, akkor visszatérésekor, húsz év után is este hatkor a szomszéd kertjébe sétálnak át, akik megőrzik személyiségük és nem fordulnak ki magukból. Ezek nélkül a horgonyok nélkül úgy érzi, hogy elveszik az élet árjában, pedig ő is tudja, hogy semmi és senki sem örök. Másik nagy mániája a kézzel, varázslat nélkül készült dolgok, hiszen az már önmagában varázslat, hogy valaki képes mágia nélkül valamit létrehozni. Meg persze az egojának is jót tesz, ha utána fordulnak, hogy emlékezetükbe véssék legújabb ruha kreálmányát (rémét) és arról beszéljenek, hogy meghibbant. De őt nem érdekli. Szereti kiakasztani az embereket, szereti, ha róla beszélnek (ennek ellenére kitűnő hallgatóság) és a negatív hírnevet is hírnévnek tartja, szóval neki mindegy. Sokszor rájátszik saját különcségére, ami néha idegesítő benne, de csak azért néha, mert komoly pillanatokban képes normális lenni. Összegezve jó fej srác, aki kissé fura, de helyén az esze meg a szíve is.
Élettörténet: Halloweentownban látta meg a napvilágot, ahol még mindig lakik és ismerik, mint a rossz pénzt. Édesanyja alig volt otthon, mert munkája miatt folyamatosan távol volt, édesapjuknak az egyik Halloweenkor nyoma veszett, azóta sem találták, bátyja pedig csatlakozott valami vándor csapathoz. Így ő életének nagy részét egyedül töltötte, anélkül, hogy bárki megmondta volna neki, hogy mit egyen, mit húzzon fel és ilyenek. De azért nem kanászodott el, megmaradt egy kicsit szabályoktól mentes, de jóravaló kölyöknek. Az iskolában egy kicsit lusta volt, ami a tanulást illette, de azt észrevette, hogyha másoknak kell magyarázni, akkor minden szorgalmát beveti, ráadásul olyan jól magyarázott, hogy valahányszor nem értett valaki valamit azonnal hozzáfordultak segítségért. Ráadásul a tanárok is felfigyeltek rá, annak ellenére, hogy átlagos eredményei voltak, mivel hatalmas, folyamatosan változó varázserő lappangott benne, olyan akár a víz, amely felveszi az edény alakját, amely lassú munkával képes hegyeket elhordani, vagy egyszeri erőfeszítéssel egy teljes várost elpusztítani. A tanárok elkezdték tanítani, ami kissé nehezen ment, mivel otthon nem volt még egy nagymama sem, aki ilyen téren megnevelte volna. De aztán hamar belerázódott a külön feladatok világába és szépen fejlődött. Annyira, hogy tizenkét éves korában életre keltett egy döglött patkányt, akire azt mondja, hogy egér. A patkány új életét azzal kezdte, hogy mindenféle színt magára öltött, szóval így már varázspatkány lett belőle. Na meg ameddig Raph úgy akarja, addig él, de mivel nagyon szereti a kis jószágot, ezért örökéletű a kicsike. Szóval így tengette az életét viszonylag szabadon, egyre nagyobb erővel, néha-néha betévedő családtagokkal, akikhez ő is szívesen csatlakozott volna, de a kiválasztott útirányuk sosem egyezett azzal, amerre ő is szeretett volna menni, ezért Fahéjjal kalandozott, amerre szeretett volna. Aztán kicsivel később édesapja visszatért a városba, de nem azért, hogy őt lássa, vagy magyarázatot adjon, hanem azért, hogy elpusztítsa Halloweentownt, de persze előtte fia erejét felfedezve a saját oldalára akarta állítani. Persze a fiú inkább félt, mint hogy csatlakozott volna és elbújt. De azt még ő is tudja, hogy a várost az Emrys család mentette meg, akik addig a nem varázsló világban éltek. Ettől a pillanattól kezdett az egyszerű emberek világa után kutakodni, mígnem tizenöt évesen megtalálta a saját átjárójuk, amit nem csak Halloweenkor lehet használni, hanem amikor ő akarja. Bár… azért az Emrys lány nagy pofája miatt a lelkesedése megcsappant egy kicsit.
Hobby: Az emberek világába átjárni, új ruhákat kitalálni, kézzel készített dolgok
Foglalkozás: tanuló
Extrák: : *Hóhérkámnak ** Varázsegerét Fahéjnak hívják *** Szeretne Halloweentown egyetemének egyik különleges tanárai közé tartozni, akik különböző kutatásokat és küldetéseket vállalhatnak az évközi szünetekben, vagy esetleg a diákokkal. ****Bi ***** Fülébe jutott már, hogy az Emrys lányoknak van egy fivére is, de őt még sosem látta Halloweentownban, ezért felkeltette a kíváncsiságát is.
Képinfo: Caleb-Brown (deviantart.com)
| Engedélyezve: |
2015. 07. 16.
|
Státusz: Aktív
|
