Név: Romain Congrand
Kategória: Fantasy
Feltöltő: linka
Kor: 36
Külső leírás: Egyszerűen csak képzelj el egy utcasarkon álldogáló sötét alakot, valakit, aki nem beszél, nem mozdul, szoborszerűen merev és tökéletes, ugyanakkor lépteid minden rezdülését figyelemmel kíséri. Nem híve az örökös beszédnek, nem szereti hallatni a hangját, hiszen szavakkal könnyű hibát véteni. Haja mindig hibátlan, fodrászi műremek, ahogyan koromfekete tincseit reggelente oldalra fésüli és a számára legmegfelelőbb szögbe állítja. Fekete, mélyen ülő szemei, kifeszített víztükrök, amik csak első pillantásra tűnnek nyugodtnak. Szemei mélyén emésztő tűz tombol, lángokban áll az elméje és nem tűri a csendet, a nyugalmat maga körül. Szemöldökei határozottan húzott vonalak, halvány, finom ívvel. Élesen kirajzolódó arccsontjai, borostája és telt ajkai nem öregítenek rajta, sokkal inkább vonzóvá, titokzatosabbá varázsolják az egyébként sem nyitott férfit. Munkája ellenére rendkívül pontos célzó, és a fizikuma is bőven jó ahhoz, hogy puszta kézzel megvédje magát, ha úgy hozná a szükség. Magassága szembetűnő, ahogyan fekete bőrkabátja is, ami szinte már a védjegyévé vált az elmúlt idők folyamán.
Jellem: Legjellemzőbb vonásai a karizmája, az a képessége, hogy megragadja a komplex események lényegét, a rugalmas és kreatív gondolkodása, az éles és aktív intelligenciája, és a mindent felülmúló vágya, hogy a világot a csizmájával tapossa szét. Általában nem jellemző rá, hogy szófukar lenne, sok mondanivalója van, ugyanakkor kevés olyan ember van az életében, akit megtisztel a figyelmével. Szereti mások társaságát, kifejezetten a talpnyalókét, szolgákét, csatlósokét, és mindazokét, akik fölött kegyetlen hatékonysággal uralkodhat. Ezen kívül szereti az olyan játékokat, amik intellektuális kihívást jelent a számára, mint például a sakk, vagy a "Mondd meg, hol vannak a rakéták, különben kinyitom a pirannyák ketrecét, és a szeretteid meghalnak". Nem a leghumánusabb ember, így talán nem is kérdéses, hogy a beosztottai miért kerülök őt el messzire, amikor rossz hangulatában éri a reggel. A lehetőségek világában él mindig, tele mindenféle leküzdendő kihívással, és ő akar lenni az, aki ezeket legyűri. Vágyik arra, hogy irányíthasson, vezethessen, amit nagyban megkönnyít, hogy gyorsan fog fel bonyolult dolgokat, képes nagy mennyiségű személytelen információt magába szívni, és gyorsan, határozottan dönteni. Az ő világában nincs helye hibának. Ki nem állhatja, ha valaki többször egymás után követi el ugyanazt a hibát, és nincs türelme ahhoz, ami nem hatékony. Elég könyörtelenné és rideggé válhat, amikor próbára teszi valaki a türelmét, mert alapból nincsen ráhangolódva mások érzéseire, és nem is hiszi, hogy mások érzéseihez kéne igazítania a saját döntéseit. Az, hogy valakivel kedves legyen, számára nevetséges, ugyanakkor nem lehetetlen kivívni az elismerését. Számára nem létezik tökéletesség, mert nincs olyan élőlény a világon, amivel teljes mértékig meg lenne elégedve. Akarva-akaratlan mindig csak a hibákat kutatja, azt, hogy min és hogyan javíthatna. Neki szüksége van arra, hogy valamin éppen törje a fejét, nehezen viseli, ha nincs semmi feladata, ha nem kell semmit sem tennie.
Élettörténet: Francia származású férfi,jó anyagi háttérrel és kivalló iskolai eredményekkel. Már egészen kisgyermekként is feltűnően értelmes fiúcska volt, és ezt a szüleinek többen is megjegyezték. Az, hogy édesapja és az anyja nem foglalkozott vele annyit, mint más szülők a korabeli gyerekeikkel, csak annyit tett, hogy a fiú minden idejét a tanulással töltötte. Sohasem rajongott a gyermeki játszadozásokért, a kiskocsikért és a mesekönyvekért. Legutoljára hat évesen fogott képeskönyvet a kezébe, aztán egyik pillanatról a másikra hagyta el gyermeki mivoltját. Intellektuálisan koraérett és spontán őszinte volt mindig is. Nem félt attól, hogy nyers szókimondásával esetleg megbánt valakit, az az eshetőség egyszerűen hidegen hagyta. Anyja halála után érdeklődni kezdett az anatómia, biológia és genetika iránt. Nem gyászolt, hanem ok és okozatokat keresett. Célokat tűzdelt ki maga elé, amiket egytől egyig meg is valósított, nem törődve azzal, hogy mennyi időt szán a tanulásra az életéből. Időnként ugyan eljárt szórakozni, de akkor is csak testben volt jelen, lélekben egészen máshol járt, olyan magaslatokban, amik mások számára teljességgel elérhetetlenek voltak. Miután anyja halála után az édesapja is elhagyta őt, már nem foglalkozott olyasmivel, mint család és állandó lakhely. Iskoláit sorra végezte el, függetlenül attól, hogy éppen hol élt és mit dolgozott. Még fiatalon, a húszas éveiben került abba a laboratóriumba, ahol most is kutatásain dolgozik. Tizenhárom évet azzal töltött el, hogy rájöjjön a tökéletesség kulcsára, hogy megalkossa és létrehozza a számára legtökéletesebb élőlényt. Félig meddig sikerrel is járt, azonban a kísérletet, mielőtt még végigvihették volna, a negyedénél leállították, és Romainra bízták, hogy simítson el mindent.
Hobby: Idejétől és hangulatától függ.
Foglalkozás: Tudós
Extrák: Elméleti genetikusnak tanult doktori fokozaton. Egész életében ennek élt, főleg a genetika és a mesterséges intelligencia vegyítésének /// Gyors anyagcseréje és kiváló genetikája következtében nem képes az elhízásra, így bármit egyen is, az nem látszik meg rajta egy szemernyit sem /// Hangulat ember, csak akkor kedves, ha jó kedvében van /// Tisztaságmániás és már-már kényszeresen ügyel maga körül a rendre /// Időnként hajlamos a trágár beszédre, és amikor ideges képes egyik pillanatról a másikra franciára váltani. Anélkül, hogy neki feltűnne az éles váltás /// Anyanyelvi szinten beszél, olvas és ért jó pár nyelvet /// Foglalt Honey S-012-je mellé.
Képinfo: Nem saját. ( deviantart) ()
| Engedélyezve: |
2015. 04. 14.
|
Módosítva: 2015. 04. 14. 20:02:56
Módosította: linka
Státusz: Aktív
|
