Név: Zara Flanagen
Kategória: Fantasy
Feltöltő: Izumo-san
Kor: 19 volt mikor meghalt most 23 lenne
Külső leírás: Igencsak egyedi stílussal bíró leányzó. Sajátos stílusával, igaz kezdetben kitűnt a kisvárosban ahol élt családjával, de az emberek hamar megszokták. Természetesen fekete tincseit, tejföl szőkére festette, majd a szőkébe, még a hajvégek felé sötétedő rózsaszínt. Dús, hullámos tincseit vagy kiengedve hordta vagy pedig lazán egy vaskos fonatban, aminek a végét egy piros szalaggal fogta össze. Arca, igencsak szép, kislányos, ártatlanságot sugárzik. Szeme sötétbarnák, szinte feketék voltak, ám most már halott szürkék, ezt kontaktlencsével takarja el, amik világosabb barnák, mint az eredeti szemei. Orra pisze, ajkai teltek, kicsit mindig elnyílnak mikor nagyon gondolkodik valamin. Szempillái hosszúak, sosem szüksége szempillaspirálra, szemeit fekete tussal emeli ki. Alapból is sápatag lánynak számított mindig is, de mindig le kell festenie a bőrét, hogy élőbbnek hasson. Szép alakja volt mindig is, mellkasán egy hatalmas tetoválás található, amelynek centrumában egy koponya van, majd vállai felé virágok futnak. A teste sokat roncsolódott, melle alatt, hasán, combjain szürke vágások, bevérzések, foltok találhatók, amik sose fognak eltűnni, ezek is emlékeztetik arra örökké, miben vesztette életét. Karjai is könyöktől lefelé, tele van szürke, fekete, foltokkal sebekkel. Takargatja a testét ha teheti, bő ruhákat vesz fel, levágott ujjú kesztyűt. Napszemüvegeket is hord, kapucnit is felveszi, hogy takargassa magát.
Jellem: Nem lehetett egy elveszett embernek mondani. Mindig megvédte magát, visszaszólt, de ok nélkül sosem kezdett el vitatkozni. Sőt, volt hogy még verekedésbe is keveredett. Alapból egy nagyon kedves, és figyelmes lány volt, aki ha kell igazi bajkeverővé vált. Igencsak sajátos külsejével és szeretnivaló jellemével, sosem volt gondja a barátkozással, vagy a beilleszkedéssel. A családja volt a mindene, anyjával nagyon szoros kapcsolata volt, mivel nincs se testvére, se apja, mindent az anyjával beszélt meg. Igencsak nyitott személyiségnek számított, aki mindenkit mosolyra tudott késztetni, ám volt két nagy hibája. Az egyik a szétszórtság a másik pedig a figyelmetlenség. Miután újra visszatért az életbe, nehezen dolgozza fel az emlékeit, próbálja elzárni magában, úgy tenni, mintha nem jelentenének semmit. Csendes lett, szégyelli magát, fél emberek közé menni, mivel tudja magáról, hogy nem normális. Nem beszél az érzéseiről, inkább úgy tesz, mintha semmi nem nyomná a lelkét, és próbál mosolyogni. Őszintén megvallva örül annak, hogy visszatérhetett, de tisztában van vele, hogy semmi az ami volt, hogy azóta minden megváltozott és nem tehet úgy mintha nem történt volna semmi. Gyűlöl egyedül lenni, ha egyedül van zenét hallgat, elmegy valamerre, de muszáj lekötnie mindig valamivel a figyelmét. Jelenleg teljesen elveszve érzi magát a világban, nincs már meg benne az határozottság, ami régen. Most érzi először igazán, milyen is amikor nagyon magányos az ember.
Élettörténet: Anyja nevelte egyedül, sosem tudta ki az apja, anyjától egyszer kérdezte, mire a nő csak megsimogatta a lánya fejét és sírva fakadt. Azóta nem firtatta a témát Zara. Nagyanyja erősen református, így évekig hallgatta hogyan éljen a Biblia tanítása szerint, s mivel boldogságot akart szerezni nagyanyjának nagy buzgalommal járt vele templomba, ám amikor idősebb lett nem folytatta a hit folytatását. Egy tengerparti kis városkában laktak, így anyjával gyakran mentek el horgászni. Csodás gyerekkora volt szép emlékekkel. Nem voltak gazdagok, de az anyuka mégis mindent próbált megadni gyermekének. Rengeteg szeretetet és figyelmet kapott. Általános iskolában vették észre, milyen tehetséges a rajzhoz, elkezdték fejleszteni ezt a képességét, s versenyekre küldték műveit, amiket rendre meg is nyert. Gimnazistaként igencsak népszerűnek számított, de nem szállt el magától. Kiváló tanulmányi eredmények, művészetek klub tagja, még az úszó csapatnak is tagja volt, így elég zsúfolt hétköznapjai voltak, de ő így szerette az életét. Londonba akart menni, a nagyvárosba, mindig is szerette a nyüzsgést, így ott akart egyetemre is menni, ám a sors közbeszólt. Három éjszakára utaztak fel barátjával - aki akkor már egyetemista volt --, hogy körülnézzenek pár iskolában. Mikor visszaindultak a lakásba, történt meg a baj. Zara még elment bevásárolni, hogy tudjanak majd kaját csomagolni a hazaútra, a srác pedig addig elindult hazafelé. A zebránál találkoztak, csak Zara még várta, hogy neki zöld legyen a srác a másik végen várta. Mikor a lány elindult át a zebrán, már a felénél járt, mikor megjelent egy ittas autós, és elgázolta. Szinte azonnal meghalt, a tettes meg hajtott tovább. Mire a mentő beért vele a kórházba Zara már halott volt. Az édesanyja ragaszkodott ahhoz, hogy hamvasszák, de a barátja és a nagymama rábeszélték arra, hogy temessék el, így végül a földbe tették sírján a kedvenc idézetével. Ám később, mikor beköszöntött az Ébredés, Zara is ugyanolyan ösztönlény zombiként kelt újra életre mint sokan mások. Majd megjelent a gyógyszer, ami rá is kifejtette a hatását, s az emlékei visszatértek. Hazamehetett az édesanyjához.
Hobby: rajzolás, festés, olvasás, zenehallgatás
Foglalkozás: -
Extrák: Tud gitározni és nagyon jó hangja van. || Szeretne ugyanúgy továbbtanulni mint mindenki más, bár nem valószínű, hogy ez be fog következni.
Képinfo: Nem csak enyém csupán illusztrációkén szolgál a karakterhez (deviantart)
| Engedélyezve: |
2014. 09. 20.
2014. 09. 24.
|
Módosítva: 2014. 09. 24. 13:11:45
Módosította: Izumo-san
Státusz: Aktív
|
