Név: Dorothea Swanton
Kategória: Fantasy
Feltöltő: Izumo-san
Kor: 17
Külső leírás: Kócos haj, meggyötört szürke tekintet. Ez a két dolog az első, amit az ember megpillant belőle. Dús, hosszú, barna lobonca állandóan kócos, néhol látszanak a kitépett foltok a fején. Arca enyhén szögletes, igencsak erős állcsontja van. Szája keskeny, ajkai teltek, de állandóan repedezettek, ki vannak száradva. Orra egyenes, orcáján számos szeplő megtalálható amelyek eléggé elütnek sápatag bőrétől. Szemei alatt sötét karikák éktelenkednek, szemeiből süt a félelem és a kétségbeesés. Teljesen átlagos magassággal és alkattal rendelkezik. Mindig is a sötét, mindent takaró ruhákat szerette, most meg már választása sincs, mit viseljen, nem mintha annyira érdekelné.
Jellem: A mindig is fura gyerek volt. Nem az az aranyosan fura, az az "álmodban meg foglak ölni" fura. Szóval elég magányos gyermek volt mindig is, nem is vágyott az emberek közelségére, még a szülei érintését is csak nagyon nehezen viselte el. Ahogy nőtt egyre jobban zárkózott el a világtól, órákra bebújt a szekrénybe, magára zárta és kívülről a szülők csak annyit hallottak, hogy nevet meg beszél magában a gyerek. Az ő szemében az egész világ őrült, és ijesztő, ő az egyetlen normális. Viszonylag nyugodt, a légynek sem tudna ártani, mindenkitől elzárkózó személy.
Élettörténet: Egy szerető családba született, legkisebb gyermek. Ő a család fekete báránya, a testvéreihez soha hozzá sem szólt, a szülőkkel sem jött ki valami fényesen. Hiába ők adtak neki életet, számára csak puszta idegenekként léteznek. Számára a Hangok jelentették a családot. Ő gyűlölte magát, hogy mindig is kilógott közülük, mivel rendelkezik fizikai testtel, s emiatt gyakran akart lekövetni öngyilkosságot. A gyermek hangok amik fejében zengenek a támaszai, legjobb barátai és a családja. A szülei nem bírták elviselni lányukat, majd számos vizsgálat után egy elmegyógyintézetbe helyezték, amit Dorothea szívből gyűlöl. Az állandó gyógyszerektől ugyanis egyre távolabb érzi magát a Hangoktól, és egyre kevésbé hallja őket.
Hobby: nincs igazán, beszélgetni magával
Foglalkozás: -
Extrák: Nem valami ritka, hogy le kell kötözni, hogy ne tegyen kárt saját magában. || Egyszer majdnem megölte az ápolót, aki nyugtatót akart adni neki, azóta az orvosok kissé tartanak tőle. || Önszántából sosem mozdul ki a szobájából.
Képinfo: A kép nem az enyém, nem én készítettem csupán illusztráció a karakterhez (deviantart)
| Engedélyezve: |
2014. 08. 27.
|
Státusz: Aktív
|
