Név: Svehn Aleksandr
Kategória: Yaoi
Feltöltő: Geneviev
Kor: 30 éves
Külső leírás: Barna haja lazán lóg bele a szemeibe, csak ha nagyon muszáj, akkor zselézi el, általában viszont csak szabadon hagyja. Hajához hasonló barna színű szemei melegen csillognak, de nagyjából semmiféle érzelmet nem árulnak el gazdájukról. Viszont mikor előadást tart, vagy felvétel készül róla, az ember el sem tudja róla képzelni, hogy igazából nem is éli át a zenéinek szövegeit, érzelmeit, hanem csak megjátssza őket. Arca kissé szögletes, egyedül ajkaiban van kis lágyság. Bőre hófehér, ami nem csoda, tekintve finn származását. Az már érdekesebb, hogy barna a haja és a szeme is, de persze nem példa nélküli. Eléggé vékony férfi, de nem azért, mert nem eszik, hanem egyszerűen csak ilyen az alkata. Hiába eszik bármennyit, képtelen a hízásra. Vékonyságával ellentétben viszont eléggé magas. Öltözködési stílusa hagy némi kivetni valót, ha nem mások mondanák meg neki, hogy mit kell fölvennie, simán kiállna a színpadra egy melegítőben, ennyire nem érdeklődik a divat iránt. Egyetlen saját divatos ötlete volt a bal fülében levő két darab fülbevaló, de azt is csak azért csináltatta pár évvel ezelőtt, mert nagyon tetszett neki, és nem pedig azért, mert menőn néz ki vele. Szinte sosem látni a hegedűje nélkül, még akkor is magával cipeli, mikor nem is kellene.
Jellem: Túl sok csalódáson volt már túl az életben. Magánélete nem igazán van, hiszen eléggé híres énekes-hegedűs, de még ha nem kellene az újságíróktól tartania, akkor sem lenne. Túlságosan be van zárkózva, hiába tetteti, hogy minden rendben, hiába tud csodálatosan megható szerelmes dalokat írni, egyszerűen már szinte úgy érzi, képtelen lenne azokat az érzéseket átélni, amelyekről írni szokott. Hihetetlen, de ő kifejezetten jó abban, hogy általa csak elképzelt érzésekről írjon szívszaggató számokat, miközben ő szinte elalszik rajtuk. Eléggé gazdag családból származik, ám a szokásossal ellentétben, ő nagy szeretetben nőtt fel. Sosem volt túlságosan magabiztos, menő srác, sokkal inkább a suli lúzere volt, akinek hiába volt pénze, nem volt meg a képessége ahhoz, hogy érvényesüljön a középiskola borzalmas világában. Pláne úgy, hogy a középiskolát Amerikában járta ki szülei munkája miatt, így nem elég, hogy kis gyenge hegedűművész volt kiskorától kezdve, de még külföldi diák is, aki nem tudta, milyen kegyetlenek tudnak lenni a diákok. Szülei mindent megadtak neki, a legmenőbb kocsija volt, mindenből a legeslegújabbat kapta meg, ráadásul mindig foglalkoztak is vele, szerették őt, ám mégsem tudott érvényesülni. Azóta sem sokat változott, csak annyit, hogy magabiztosabb lett, hiszen az egész világon vannak rajongói, ám belül mélyen ugyanaz a kis szerencsétlen, félénk, nebántsvirág, ahogyan az lenni szokott a zseninek született gyerekekből lett felnőttek körében. Ráadásul, bár már nem olyan ügyetlen, mint amilyen régebben volt, még mostanság is könnyedén el tud botlani a saját lábában, pedig aztán a finommotoros mozgására igazán nem lehet panasz, figyelembe véve, hogy egy zseni hegedűművész, és énekes, aki hatalmas tömegek előtt szokott színpadra állni.
Élettörténet: Finnországban született egy diplomata házaspár egyetlen gyermekeként. Bár mindig sok dolguk volt a szülőknek, mindig szakítottak a fiúkra időt, hogy együtt tudjanak lenni, és a fiú ne csak a nevelőnővel, meg a szülei pénzével nőjön föl. Szerencsére nem így történt, bár szülei néha már-már azt kívánták a középiskola végére, hogy bárcsak csak a pénzzel kényeztették volna el, és hátha akkor nyert volna kis önbizalmat, és nem pedig azzal, hogy mindent megadtak neki, semmit sem kellett kérnie, még szeretetet, és odafigyelést sem, sőt. Már kiskora óta szeretett hegedülni, és bár eleinte csak úgy önmagától játszott, szülei hamar fölfigyeltek tehetségére, és miután a sokadik versenyt nyerte meg, és látszott rajta, hogy tényleg akarja ezt, egy híres hegedűművészt fogadtak fel mellé magántanítónak. Apja, pont mielőtt Svehn elkezdte volna a középiskolát, megkapta az amerikai nagyköveti munkát, így Svehn már Amerikában kezdte a középiskolai tanulmányait. Egy amerikai gimi alapból sem egy leányálom, ám úgy, ha valaki félénk zenész alkat, ráadásul külföldi is, egyértelmű, hogy maga a Pokol. Hiába volt gazdag, talán még az iskola méhkirálynőjénél, meg a leggazdagabb futballista kölyöknél is, a pénz nem jelent semmit, ha nincs meg a hozzá kellő önbizalom és kellő tartás. Szóval a középiskolai évek Svehn számára maga volt a kénköves Pokol, ahonnét megváltás volt kikerülni, és végre hazajutni Finnországba. A nőket egy életre megutálta ott, hiszen mind a három, akiknél próbálkozott, megalázta valamilyen szinten. Az egyikük kinevette, amiért elhívta őt a szalagavató bálra, a másikuk az egész futball csapat előtt totálisan megalázta, a harmadik pedig… hát, a harmadik pedig egészen normális volt, éppen csak kizárólag szexet akart volna Svehntől, és mikor ő visszautasította, a lány elhíresztelte, hogy buzi, ráadásul aszexuális. Hogy a kettő hogyan jön össze, azt senki ne kérdezze, én nem tudom. Szóval a hazamenést megmenekülésként élte át, és azóta sem szívesen jár Amerikába koncertezni. Európába annál inkább szeret, ott csupa jó tapasztalatai voltak, és még az újságírók sem próbálnak kutakodni a magánéletében olyan nagyon. Bezzeg az egyetlen alkalommal, mikor Amerikában koncertezett, az összes lapban a középiskolai iskolatársaival készített interjúkat olvashatta. És hogy mi volt bennük? Hogy ő volt a legnagyobb nőcsábász, hogy az egyik lány terhes is lett tőle, de hogy ő és a közös gyerekük visszavárja őt, mert még mindig nagyon szereti. Svehn menedzsere, mikor ezeket elolvasta, olyan pert akasztott a hazudozók nyakába, hogy öröm volt azt megnyerni. Szóval mondjuk úgy, nem nagyon szeret emberekkel kapcsolatot teremteni, tökéletesen megvan ő a zenéivel.
Hobby: Zenélés, alvás, utazgatás
Foglalkozás: Hegedűművész és énekes
Extrák: Már kiskorában hegedűművész volt, és azóta is csak fejlesztette magát. Először egyedül tanulta, és úgy nyert versenyeket, majd mikor szülei rájöttek, hogy mennyi tehetség és lehetőség van egy szem fiúkban, egyből a lehető legjobb, leghíresebb hegedűművészt vették meg neki magántanárnak. A tehetsége, zsenialitása az emberi kapcsolataiban elég sok gondot okozott, így mostanra már nagyjából nem is próbálkozik valamiféle új, normális emberi kapcsolat kiépítésére. Nem az a gond, hogy nincsenek érelmei, vagy akármi, csak túl sok csalódása volt ahhoz, hogy merjen kockáztatni. *** Nem szűz, nem ártatlan, de hosszabb kapcsolata nem volt, az is csak pasival. *** Kínzottkámnak Vadhajas mellé
Képinfo: elephantwendigo (http://elephantwendigo.deviantart.com/)
| Engedélyezve: |
2014. 05. 26.
|
Státusz: Aktív
|
