Név: Erik Whelan
Kategória: Fantasy
Feltöltő: Meera
Kor: 20
Külső leírás: Nem tűnik ki a számtalan Őrző közül, egyenruhájuk és sisakjuk miatt egyformák. Testalkatuk és arcuk fedve van, nincs megkülönböztető jelzésük vagy rangjelzésük. Egyedül a magasságuk az, ami elárulhatja őket, de ebből Erik sem tűnik ki. A kor férfiúi között megbecsült és tökéletes magassággal rendelkezik, 180 centiméter körül mozoghat. Haja kopott fekete, a sisak alatt elveszítette fényét, matt lett, de a páncélzat állandó védelme miatt nincs kitéve a természeti erőknek, így kellemes tapintású. Több heg van a testén, harcolt egy háborút az apja mellett. A száján levő sebet akkor kapta, mikor egy ellenséges lovag szekercéjével lecsapta a fejéről a sisakot. Nem büszke a sérülésekre, mint a legtöbb társa, nem magamutogató fajta, a bordélyházakban is rosszul tűri, ha megjegyzéseket tesznek rá a nők. Mozgása fiatal kora miatt lendületes, sebes, akár hirtelen is, könnyedén ugrik és mozdul, dobja át magát akadályokon és lök félre másokat. Testfelépítése szálkás és izmos, élvezet végigsimítani a fehér bőrön, kitapintani az alatta mozgó forró izomkötegeket. Edzett testű, ehhez kétség sem fér. A szemei valami átoknál fogva mindig olyanok, mintha unos-untalan szomorú lenne. A szürke szín se dob ezen, sőt, ha lehet, még ront is a helyzeten. Csak akkor nem ilyen bánatos az arckifejezése, ha mosolyog, de akkor is úgy, hogy a fogai kivillannak. Máskülönben mondhat bármit, bárhogy. Iszonyú indulat kell ahhoz, hogy ebből a nyomott formából a szemei végre kimozduljanak és új formát vegyenek fel. A hangja határozott és van benne olyan tónus, amivel hamar felhívja magára a figyelmet, a legnagyobb hangzavarban is, legyen az egy feldühödött teremnyi tanácsos a Nagycsarnokban. Nincs feltűnési viszketegsége, ha Lordot vagy más előkelő urat lát, udvariasan odébb húzódik, nem fecseg feleslegesen hozzájuk, hiszen nem célja Lovaggá válni. Na és igen, ettől különbözik teljesen a többi Őrzőtől.
Jellem: Nemesi barátai és testvéreivé fogadott társai mindig vidám és jó kedélyű emberként írják le, annak ellenére, hogy búskomor tekintetével milyen hatást kelt. Tud nevetni és vigyorogni, de csak azoknak mutatja őszinte és önfeledt oldalát, akikről tudja, hogy hasonló bizalommal viseltetnek iránta. Szeret bordélyházakba járni, de nem mindig a test öröméért, hanem azért, hogy női hangot halljon és kiszolgálják, történeteket hallgasson vagy csak nyugodtan olvashasson. Fiatal és merész, ezt az ágyban hamar megtanulják azok a lányok, akik még nem találkoztak vele és hiába a bánatos szempár, a szenvedélyes tűz és a gyönyör pillanatában a mosolya mindent elsöprő. Szolgálatban fegyelmezett, taktikus, mindenek felett hű a palotához, megvan a magához való esze, amivel gyakran von le értékes következtetéseket. Nem érdekli az intrika, a pletykák, a viperák sziszegése. Udvarias és tisztelettudó, mint minden Őrző. A becsületet és a tisztességet mindennél előrébbvalónak tartja, védi és óvja, mint a családját. Ezt a luxust azért engedheti meg magának, mert Őrző, így nem kell foglalkoznia az udvar bel- és külügyeivel. Nem fél a párbajoktól és a lovagi tornáktól, a vér látványától és a kínzásoktól. Tudja hol a helye, mi a feladata. De vigyázzon, aki a becsületére vagy a családjára mer akár egyetlen egy rossz szót is ejteni. Ne adjon neki semmiféle külföldről érkezett, holmi jött-ment Lord vagy nemes parancsokat és utasításokat, mert nem teljesíti. Nem fog egy pohár vizet hozni, nem fog ágymelegítőt becibálni a közeli örömtanyából és végképp nem fog kémkedni más urak után. Néhány társa megteszi ezt, mert abban reménykednek, előnyös lesz a lovagi Elbírálásukkor. Nem feladatuk mindez, de nem is tilos. Hát aztán Eriknek lehet mondani tolmáccsal is akár, fenyegetőzve is, mert van benne vele született büszkeség, amit itt nem ereszt. Pontosan emiatt becsüli meg a Király háznépe, nem kell előtte arra gondolniuk, mit ejthetnek ki a szájukon és mit nem. Gyakorta előfordul, hogy a szövetségből érkező előkelők megfeledkeznek arról, hogy Erik több mint egy bánatos szempár. Igenis tud heves lenni, nem egyetlen érzelme a szomorúság és a keserűség, amit a szemei sugallnak. Fiatal férfiú, lobbanékony és tele élettel.
Élettörténet: Egy vidéki kastélyban nőtt fel, a királyi udvartól távol. Édesapja, Lord Whelan csak addig tartózkodott otthon, míg fia 10 évessé nem vált, utána rögtön visszatért az udvarba. Ez alatt az idő alatt kitanította leendő örökösét mindenre, amit egy Whelannak tudnia kell. Nem tanították mesterek, mindent az édesapjától tanult, ez egy hagyomány, melyet sokan a királyi udvarban tisztességtelennek neveznek. Egyesek szerint ezzel nem adatik meg a gyermeknek, hogy a korabeliekkel egy tudással és szinttel rendelkezzék, de az igazság az, hogy tartanak a Whelan család régi, ősi harcmodorától, melyet csak apa adhat át a fiúnak. Felmerülhet a kérdés, hogy nem tanulmányozták ezt? Nem másolták le csatákban vagy párbajokban? A válasz nyilvánvaló: nem. Csak akkor küzd így, ha az élete (azt is csak akkor, ha egyedüli örökös, Erik esetében ez így van) vagy a családja élete forog kockán. A kriptában, a régi ősök sírjai között gyakoroltak az apjával, az általános dolgokat, mint a lovaglás, az íjászat és a kardforgatás odakint tanulta, mint minden rendes nobilis ifjú. A többiekkel ellentétben Erik sosem érezte magát nemesnek, nem vágyott sosem rangra és vagyonra, nem nyűgözték le a fényes lovagi páncélok, a nagy csaták. Nem hordta fenn az orrát, hogy az apja egy Lord, nagybátyjai pedig mind egytől egyig Lovagok. Rendes és intelligens fiú volt, de édesanyja vérmérsékletét örökölte, amit igyekeztek lakat alatt tartani. Nem bírta elviselni, ha olyanok mondták meg, mit tegyen, akik számára semmit sem jelentettek. Apján, anyján és a család Főmesterén kívül senkinek nem fogadott szót, legyen az akár a Király unokaöccse. Ahogy felnőtt, úgy vált erősebbé és tapasztaltabbá, 16 éves korában a Völgymély-i háborúban apja oldalán harcolt. Visszatérve a győztes csatából, a Király jutalmazni kívánta azokat a fiatal nemesi ifjakat, akik a családjuk örökösödési ágát veszélyeztették azzal, hogy hadba vonultak. Erik ekkor lett Őrző, és került a királyi udvarba. Az Őrzők szigorúan válogatott katonák, akiknek szívük és lelkük elbírt már halált és háborút. Minden hűségük, erényük és odaadásuk egyetlen egy célt szolgál: a palota védelmét. Az Őrzők nem testőrök, nem a Király körül keringenek a nap minden percében, az a Lovagok feladata, hogy közülük a legkülönbek húsukkal és vérükkel védelmezzék a Királyt. Az Őrzök legfőbb feladata a palota épségének fenntartása és a támadások, lázadások visszaszorítása. Csata, párbaj vagy kisebb ütközet sem sértheti meg a belső nyugalmat, ezek az elszánt harcosok minden bajt távol tartanak, ugyanakkor belül is tisztogatnak, ha arra van szükség. Kiperdíthetnek rangos urakat, ha azok féktelen tivornyájukban szobrokat döntögetnek és másokat tettel zaklatni, sérteni merészelnek. Nem vonulhatnak ki a palotából a városba, kivéve ha eltávot kapnak. Semmiféle parancs nem jogosíthatja fel őket arra, hogy embereket öljenek a palota védelmében - a palotán kívül. Ruházatuk a napsütötte termekben szürke, mindig az adott uralkodó szemszínéhez mérten, jelezve, hogy a Király ugyan nincs jelen, de a szeme mindig a palotán és azok lakóin van. Az Őrzők kötelesek a Lordok házait vigyázni, amennyiben azok a palotán belül kapnak szállást. Így Erik a saját apját is felügyeli, beiktatása óta eltelt 4 hosszú év. Minden Őrző arra spórol és gyűjtöget, hogyha Lovaggá ütik őket, legyen elegendő pénzük a pajzsra és páncélruhára. Erik nem akar Lovag lenni, hiába szorgalmazza annyira a Királyné. Nem akarja elhagyni a palotát, az országot, nem akar egyetlen egy ember szeszélyének kitéve lenni, legyen az Király, Királynő, Királyfi. Ha eltávot kap, örömtanyákat és tavernákat keres fel, ezeket sem a legaljának kell elképzelni. Szereti a jóféle borokat, a szép lányokat, mint minden korabeli. Ó, és a szép lányok is odavannak érte, hiszen a szomorú szemei miatt mindig úgy érzik, kötelességük és dicső céljuk boldoggá tenni, az örökké bánatos férfiút. Maguk között ezzel versenyeznek és fogadkoznak. Rettentően szeret Őrző társaival lenni, akár szolgálatban, akár eltávon. Közel áll a szívéhez pár közülük, testvérekként gondol rájuk és segít nekik, amiben tud.
Hobby: bor, régi történetek, bordély
Foglalkozás: Őrző
Extrák: Általános fantasy közegbe, de ne legyen minden utcasarkon egy varázsló vagy sárkány. ** Másokkal ellentétben nem akar Lovag lenni, ennek utolsó leheletéig ellenáll. Ha kell, beveti rangját is, amit eddig mindig elkent, hogy nem is annyira fontos. Őrzőknél valóban nem számít. ** A Whelan család apái különleges harcmodort örökítenek fiaikra tíz éves korukig, majd így folytatódik a lánc - már évszázadok óta. ** Szomorú szemei miatt a Királynő az ő "Bánatos Lovagjá"-nak nevezi Eriket. Hadd ne mondjam, mennyire örül neki. És annak is, hogy alig van épeszű ember, aki felfogja, hogy az általános, semleges arckifejezése ilyen, nem pedig azért, mert iszonyú bánat gyötri.
Képinfo: A kép nem az enyém, nem az én alkotásom, csupán illusztrációként szolgál a karakterhez! (tumblr.com)
| Engedélyezve: |
2014. 05. 07.
|
Státusz: Aktív
|
