Név: Jayden Marceaux
Kategória: Yaoi
Feltöltő: makeme_real
Kor: 17
Külső leírás: Inkább alacsonyabbnak nevezhetnénk, fiú létére nem nőtt túl magasra, úgy kb. a 170-172 centit súrolhatja maximum. Testalkatilag sem kirívó, egy kicsit talán még kisfiús, vékony, de nagyon is egészséges kinézetű. Mivel jóformán minden szabadidejét az öccsére áldozza, nem nagyon van ideje sportolni, csak testnevelés órákon – azokon viszont különösen kedveli a futást és nagyon jó is benne, ez pedig azért egy kicsit ott hagyta a nyomát az izmain is. Az arca nagyon helyes, az iskolájában sok lány csorgatja utána a nyálát titokban, de ő ebből semmit nem vesz észre. Szalmaszőke hajába néhol barnás-vöröses tincsek is keverednek, ezzel egy igen szép színkombinációt adva a tincseinek. A haja egyébként inkább vékonyszálú és nem túl dús, viszont annál selymesebb és puhább, a forgói miatt pedig mindig ugyanúgy fésüli – vagy nem fésüli, hiszen maguktól is oda állna be, csak akkor sokkal édesebb kócossággal. Halványrózsaszín ajkai nem teltek és nem is vékonyak, amolyan arany középút, az arcára mégis inkább a kristálytiszta, égkék szempár teszi fel a koronát. Az öltözködését tekintve teljesen átlagos, általában farmert és edzőcipőt hord, ezekhez pedig szereti az ingeket és a pulóvereket. Különösen kedveli a kék színt, ezzel tudat alatt is kiemelve a szemei színét.
Jellem: Alapvetően egy szelíd, kedves és barátságos jellem. Nagyon megbízható, mert nagyon tud szeretni és ragaszkodni, ártani viszont semelyik szerettének nem lenne képes, sőt... Tűzbe tenné a kezét mindenkiért, akit a szívébe zár. Beszédes és nyitott, éppen ezért könnyen barátkozik, a személyiségének szépsége pedig a legtöbbeket rögtön megfogja – könnyű beleesni a bűvkörébe. Ezt a tulajdonságát soha nem használná ki szándékosan, csak legvégső esetben lenne rá képes, ha valami nagyon fontos múlna rajta. Sok barátja van, de egyetlen legjobb barátja jelenleg a kisöccse, akit a legjobban szeret, és akiért bármire képes lenne. Még a mostani büntetését is emelt fővel viseli, mert bármikor gondolkodás nélkül újra megtenné mindazt, amiért elítélték. Ilyen ő, a kedves és hűséges barát, aki bármilyen viszontagságot elvisel olyasvalakiért, akit arra érdemesnek talál.
Élettörténet: Egy átlagos, francia felmenőkkel rendelkező családba, szerető szülők első gyermekeként született. Édesanyja és édesapja már jó ideje próbálkoztak a gyermekvállalással mire megszületett, éppen ezért fokozott örömmel fogadták az érkezését. Szeretetben nevelték és állandó törődést kapott, valószínűleg ennek köszönhetően is lett olyan, amilyen: egy okos és szerethető fiú. Mindig is eszes volt, emellé pedig örök barátságosság társult, ami miatt nagyon sokan szerették és szeretik mai napig, az óvodától kezdve az iskolán át a szomszédokig. Sok barátja volt kezdettől fogva, Jay számára mégis az volt a legszebb pillanat, amikor világra jött a kisöccse. Ő akkor öt éves volt, a szülei pedig féltek is egy kissé, csak habozva mondták el neki az örömhírt, mert attól tartottak, hogy az öt év korkülönbség miatt Jayden esetleg féltékeny lesz majd a kistesóra, de kár volt emiatt idegesíteniük magukat, mert majdhogynem ő volt a legboldogabb. A kis Aiden az ő szeme fény is lett, gyakran vigyázott rá és játszott vele és mindig örült, ha foglalkozhat a kisfiúval. A bajok akkor kezdődtek, mikor Aiden is körülbelül 5 éves volt – először csak állandó fejfájások, amik egyre fokozódtak, látászavar, izomgyengeség, koordinációs problémák... A szülők rögtön orvoshoz siettek vele, a diagnózis azonban a legkevésbé sem volt megnyugtató: kiderült, hogy Aiden azon ritka páciensek egyike, akiknél már nagyon fiatalon felüti a fejét a sclerosis multiplex. A család innentől kezdve elindult lefelé a lejtőn. A szülők eleinte minden egyes csodaszert kipróbáltak, az összes lehetséges kezelésre eljártak a kisfiúval, de a tünetek mindig csak egy kicsit enyhültek. Jayden állandóan nyaggatta a szüleiket, hogy csinálják tovább a kezeléseket, egyre kétségbeesettebben, főleg amikor látta rajtuk, hogy kezdik feladni. Ez azonban mit sem segített a dolgon... A szülők néhány évvel ezelőtt végleg feladták a reményt, nem voltak hajlandóak többé sem gyógyszereket venni a kisfiúnak, sem kezelésekre vinni őt. Jay mindezt tehetetlenül nézte, mert bármivel is próbált hatni rájuk, nem segített. Teljesen érdektelenné váltak, az anyjuk az alkoholhoz menekült, az apjuk pedig a nőkhöz. A család lassan elkezdett szétesni, miközben a kis Aiden még mindig szenvedett a betegség tüneteitől. Jay hamar feladta a felesleges próbálkozásokat és úgy döntött, a saját kezébe veszi a dolgokat, mert tudta, hogy a kisöccse már csak rá számíthat. Eleinte különböző ürügyekkel pénzt kért a szüleitől, amit aztán félretett, és addig gyűjtögetett, míg gyógyszert nem tudott venni belőle. Ahhoz, hogy megkapja a recepteket, szintén mindig maga kísérte el Aident az orvoshoz. Amikor a gyógyszerek ára felment, és már nem volt elég rá az összegyűjtött pénz, észrevétlenül lopni kezdett a szülők pénztárcájából – élete első verését is akkor kapta az apjától, amikor az rajtakapta –, ezt követően pedig kénytelen volt komolyabb lopásokra adni a fejét. Először akkor találkozott a rendőrséggel, mikor jogosítvány nélkül vezette a kocsijukat, hogy eljuttassa a öccsét egy kezelésre. Egy ilyen lebukásból aztán gyorsan több lett, de emiatt még nem büntethették meg komolyabban. Amikor azonban a kezelések költségei után nem maradt pénze a gyógyszerekre, és már a gyógyszertárból kellett lopnia, ő is tudta, hogy pengeélen táncol. Elég volt egyszer lebuknia, és rögtön bíróság elé állították. A korábbi kihágások is a számláján voltak még és csak súlyosbították a helyzetét... A végső ítélet pedig legalább másfél, maximum két év lett az Arthur G. Dozier Bentlakásos Fiúiskolában.
Hobby: Régen minden szabadidejét az öccsével töltötte, de hogy ezután mi lesz... azt még nem tudni.
Foglalkozás: tanuló
Extrák: Foglalt, Eshiinek készült a csuda játékhoz. *** A lelke mélyén jobban félti a öccsét, mint saját magát. Hallott már egy-két pletykát a helyről, ahová mennie kell, mégis... Még ha hinne is nekik, semminek érzi a kilátásba helyezett szörnyűségeket ahhoz képest, hogy Aiden ezentúl újra magára lesz utalva. *** Aiden csak most tudta meg, hogy a bátyja mennyi mindent kockázatott érte. Jayden mindig azt mondta neki, hogy a gyógyszereket a szüleik vették meg, és csak azért viszi mindig ő orvoshoz, mert „anyáék nem érnek rá”.
Képinfo: A képet nem én rajzoltam, csupán illusztráció. (http://google.com)
| Engedélyezve: |
2014. 03. 25.
|
Státusz: Aktív
|
