Név: Andreas Arne Oswald
Kategória: Yaoi
Feltöltő: Meera
Kor: 27
Külső leírás: A hangja fantasztikus, lehengerlő, átható, szinte a lélekig vágja magát. Akár énekel, vagy csak a mindennapi életben beszél. Andreas azon kevés ember egyike, aki beszélhet akármennyit, szinte képtelenség megunni, mert mindenki szabályosan issza a szavait. A legszebb sminkben, maskarában és kosztümben is a hangja a kirívó, de számtalan hölgy lett már rabja megjelenésének. A színpadon kivirul, sziporkázik, teljes mértékben átadja mindenét a szerepnek, amit csak tud. Akár hős, akár gonosz démon, mindenhol megállja a helyét. A nőket elcsábítja, a férfiak pedig nem tudnak elmenni csak úgy a hangja mellett. Mindenkit megfog. Ehhez párosul hihetetlen sármja, a fizikai alkata, melyet az egyetemen szerzett és az a leírhatatlan lendület és szenvedély, ahogy beszél. Szinte élvezet hallgatni, ahogy történetet mesél, sztorizgat, de tud csendes hallgatóság is lenni. Haja ébenfekete és sűrűszálú, tekintete szürkésbarna. Az arca karakteres, szája vastag, nyaka erős és izmos. Mindig elegánsan öltözik, a szövetkabát és a sál elmaradhatatlan kellék, de istentelen mennyiségű sportzakót is tárol a szekrényében. Sapkát sosem hord, ahogy kesztyűt sem, sálat viszont állandó jelleggel, ami nem is csoda, hiszen félti a torkát.
Jellem: Megértő, toleráns és tisztelettudó. Mindenekelőtt fegyelmezett, szorgalmas. Nem utasít vissza segítséget, hogy jobb legyen, nem makacs és önfejű. Néha. Barátságos, bárkivel el tud beszélgetni, hiszen módfelett művelt, és az élet több területén is volt alkalma kipróbálnia magát. Nem adja fel egykönnyen, ez a vehemencia csak nőtt benne az egyetemi évei alatt. Könnyen épít ki kapcsolatokat, nincs benne zárkózottság, mindenkit elfogad olyannak, amilyen, van benne érzés, empatikus lélek. Nem csoda, hiszen művész. Rengeteg rajongója van, ha az utcán megállítják sem bánja, még akkor sem, ha nagyon siet. Megáll és beszélget velük, autogramot ad. Ritkán látni ingerültnek, pedig mindig lappang benne, csupán ügyesen álcázza. Hajlamos túlstrapálni magát, emiatt gyakran fáradt, alig lát és bónuszban még az is megesett már vele, hogy fájós lábbal ment színpadra, és kis híja volt csak annak, hogy nem esett a zeneárokba. Nem tudja, hol van a határ, és bár próbálták az iskolában a fejébe verni, hogy mindig csak annyi lehetőséggel éljen és kapjon utánuk, amennyivel elbír, nem tudja megállni. Folyton rohan, a telefonja folyton csörög, képtelenség, hogy legyen egy nyugodt negyedórája, amikor senki sem zargatja. Nagy átok a hírnév, erre már ő is rájött, de már ennyi évesen úgy gondolja, minek változtasson, ráadásul a színház és az opera az élete. Ezeknek a szerelme örök hűséget követel, mindhalálig, aki elkezdte, ritkán fejezi be, mielőtt az ideje lejár. Mindezek ellenére mindig mosolyog, jó kedélyű és ritkán emeli fel a hangját. Vagyis csak akkor, mikor énekelni kell. Szerenádot még soha, de soha nem adott senkinek, pedig több ezren vágynak rá. Egyedül élete párját fogja ezzel megajándékozni, a lelki társát, a nagy Őt. Jelenleg párkapcsolatban él egy híres festővel, közös galériában laknak a belvárosban, a színházhoz közel, egy sétálóutcánál. Andreas és a barátnője lassan, de biztosan az eljegyzés felé poroszkálnak, holott a férfi még nem gondolja úgy, hogy készen áll rá. Az egész színi társulat különböző trükkökkel próbálkozik, hogy végre megtörténjen az örömteli esemény.
Élettörténet: Andreas élete mondhatni egészen rendkívüli, körüllengi a "valamit valamiért". Gyermekkorában az apja betegesen rettegett attól, hogy a táncórák, a kórus és a zenekari próbák miatt a fia homoszexuális lesz, már várta, mikor fog pónit kérni karácsonyra autó helyett, mikor fogja nézni a homokosokról szóló sorozatokat, a Dawson és a haverok helyett. Az anyja támogatta a fiát, aki tehetséges volt táncban, de főleg az énekhangja volt gyönyörű. Apját egy másik ebben a problémában vergődő édesapa nyugtatta meg, hogy amint Andreas mutálni kezd, az esetek 60%-ában elveszik az énekhang és képtelen lesz kiénekelni azt, amit eddig könnyedén tudott. Nem így lett. Andreas gyönyörű, lélekig hatoló hangja megmaradt, nem csak a próbákon, hanem a mindennapi életben is. Van aki a hangja rajongója, van aki az egész lényéé. Ki ne akarna olyan pasit, aki táncolni tud, értékeli a művészeteket, a hangja pedig eszményi? Ki ne akarna tőle szerenádot? Az apja továbbra sem adta fel, nem engedte irodalom és dráma tagozatos középiskolába a fiát, a testnevelés szakot volt hajlandó aláírni, hiszen szülői engedélyre volt szükség a jelentkezéshez. Andreas ott is megállta a helyét, bár az iskolában gyér volt a művészeti oktatás és a programok mennyisége. Az irodalom tanárnője beajánlott az egyik kollégájához a színházba, így ismerkedett meg a színészek és énekesek mindennapi életével. Leste a próbákat, a főpróbákat, az öltözőt, a jelmezeket, a készülődéseket. Ennek ellenére nem volt nyámnyila, sőt, a sármja határozottan elnyomta azokat a piszkálódásokat, miszerint egy félős kis gyáva buzi. Volt olyan kiállása, merészsége és megjelenése, amitől nem cinkelték a többiek, hanem másképp értékelődött meg az egész tevékenysége. Volt aki büszke volt, hogy ismer ilyen srácot, aki lehengerlő és ilyen különleges dologgal foglalkozik. A szülői beavatkozás nem járt sikerrel, elvégezte a középiskolát, drámából, olaszból és franciából, valamint irodalomból emelt szinten tette le a vizsgákat, hogy bekerülhessen az egyetemre. Igenám, de az apja még egyszer bepróbálkozott. Ha Andreas elvégzi a katonai egyetemet, akkor utána mehet amerre akar, felőle kukás is lehet. Andreas belement, eltöltött közel 4 évet az intézményben, míg apja abban reménykedett, hogy ott majd megváltozik, másképp fogja látni a dolgokat. Tévedett. Andreas kikerült az egyetemről, annyi történt csak, hogy megizmosodott, férfiasabb lett és a hangját mindenki megjegyezte.
Hobby: ha van ideje, akkor fürdőkbe jár relaxálni
Foglalkozás: színész, operaénekes
Extrák: Hangtípusa bariton (középmély). Főleg gonosz, ármányos karakterek szerepeit kapja meg, de a hősszerelmest is volt már alkalma alakítani. **Volt már alkalma nővel és férfival is komoly kapcsolatban élni. Igaz, utóbbi tabu mindenki számára, kivétel a szűkebb baráti köre, ők tudnak róla. **Rengeteg vitamint és tablettát szed, nehogy véletlenül elkapjon bármiféle betegséget is. Ezek mellé párosul a kávé, a fellépések előtti egy pohárka bor (színházi szokás) és fekete teák tömkelege. **Boldog születésnapot, Lulu! <3
Képinfo: A kép nem az én tulajdonom, nem az én alkotásom, csupán illusztrációként szolgál a karakterhez. (google.com)
| Engedélyezve: |
2013. 12. 03.
|
Státusz: Aktív
|
