Név: Celest Amarantha De Charonneau
Kategória: Fantasy
Feltöltő: Baara8
Kor: úgy 367 körül...
Külső leírás: Gyermekien bájos arcocska, hosszú szempillák, pisze orr... Gyakran nézik gyereknek,s erre csak rásegít mindössze 155 cm-es magasságával, s testalkatával, mely leginkább egy 15-16 éves "kislányra" emlékeztet. Haja hosszú, fekete, hátul felnyírt, elülső, hosszú tincseit pedig világoskék csíkok tarkítják. Szeme citromsárgán ragyog, legtöbbször inkább megbabonázva, mintsem elijesztve az embert.
Alkata törékeny, dereka keskeny, mellei picik (ezen nincs mit szépíteni), ezt viszont csípője és combjai ellensúlyozzák, javítva az összképet^^
Bőre sápadt, szinte hófehér - tehát lesül róla, hogy (már) nem emberi lény. Ez nem válik mindig javára.
Szinte csak fekete ruhákban látni, melyek általában elég merész, sokat mutató darabok - úgy hiszi ezekben a legmeggyőzőbb. Szereti a csipkés, hálós, masnis, szalagos ancúgokat. Gyakran visel kesztyűt, harisnyát.
Különleges ismertetőjegyei közé tartozik koronát formáló hajbavalója, mely még Édesanyjáé volt, valamint az oldalán csüngő két koponya, melyek valaha hű állatkái (egy holló és egy nyest) voltak.
Jellem: Régesrég nem volt dolga társasággal, így nem igazán tudja, hogyan viselkedjen az idegenekkel...
Ezt nehezíti bonyolult, még saját maga számára is kiismerhetetlen személyisége, valamint a jóról való meglehetősen szubjektív és olykor illékony felfogása.
Általában első körben mindenkivel kedves és bájos. Szereti bűvkörébe vonni az embereket, és ujja köré csavarni, akit tud - ez után pedig minél gyorsabban szabadulni még az emlékétől is.
Egy igazi királynő, szereti, ha a dolgok úgy mennek, ahogy ő akarja, nem tűr ellenvetést. Ha viszont valaki ellenállást tanúsít, azon kegyetlen bosszút áll.
Másokhoz nehezen alkalmazkodik, s nehezen tűri, ha parancsolnak neki.
Nem nehéz feldühíteni, ha pedig dühbe gurul, akkor roppant szadista tud lenni (ha nem, akkor csak kicsit),
ölésre viszont csak a legvégső esetben vetemedik. Démon létére elítéli a pusztítást.
Érzelmi kapcsolatok kialakítását gondosan kerüli, aki közel kerül hozzá, azt igyekszik (persze miután kihozta a helyzet maximumát - azaz jól kihasználta) minél messzebb marni magától. Úgy gondolja, az efféle nyálas emberi dolgok csak gyengítik, e közben viszont legbelül szörnyű magány gyötri. Nem maradt a világon senkije, s persze ezt előnyként könyvelte el, mégis szenved. Nagyon szeretetéhes, épp ezért imád mindig a középpontban lenni.
Legfőbb gyengesége azonban mégis naivitása és gyermetegsége. Tagadja, de nem nehéz átverni, főleg érzelmi lapon.
Élettörténet: Franciaországban született, gazdag, nemesi család sarjaként (s még emberként)... de erről nem szívesen beszél.
Annyi bizonyos, hogy nagyon korán (már 5-6 évesen) megtanult olvasni. Okos és tanulékony gyermekként csakhamar családja büszkesége lett.
A feketemágiáról szerzett tudását magának, valamint ükanyjának köszönheti, akinek ládikájára a családi kastély padlásának egy rejtett zugában bukkant rá. Ez után egyre több időt töltött fent, s rengeteget gyakorolta a sötét mesterséget - ükanyja óvatosságra intő feljegyzései ellenére is, aki a leírtak szerint csak fehérmágiát használt, azt is csak gyógyításra.
Ő bátor volt és kíváncsi – no meg gyermek. Igaz, semmi rosszra nem vetemedett, s tevékenysége senkinek sem tűnt fel, mégis balszerencsét hozott a családra.
Alig volt 9, mikor egy parasztlázadásban elveszítette övéit. Felcseperedve, s bosszúvágytól nehéz szívvel a feketemágia legsötétebb titkaihoz fordult - Így vált (a varázslat mellékhatásaként) démonná.
A kegyetlen bosszú után, lelkiismeretével, s életének értelmetlenné válásával nem bírva elbujdosott, s tovább művelte magát, ám ezúttal a gyógyító tudás elsajátításán volt a hangsúly. Szeretett volna adni is, nem csak elvenni.
Ereje nőttön-nőtt, s vele együtt hírneve is kezdett kikerekedni – egyre gyakrabban járt emberek között, hogy kipróbálja tudását. Amerre járt, egyre többen emlegették a „Démon Úrnő”, vagy „Sárga szemű hölgy” néven, s meglepésére jó cselekedetei ellenére rettegték. Ez hamar feltűnt az inkvizítoroknak, s igyekeztek „megoldani a problémát”.
Csellel átejtették: egy kisgyermek segítségével elcsalták, egészen egy romos temetőig. Ott dobozba zárták, de még mielőtt elpusztították volna, egyikül hatalomvágytól ittasulva társainak esett a dobozkáért.
Azóta eltelt legalább 346 év, s ő a ládikába zárva várja megmentőjét... akit elmondása szerint akár szolgálni is hajlandó… bár most újból a „kiábrándultam az emberiségből” stádiumát éli. Jobb vigyázni vele!
Hobby: dalolás, verselés... mást nem nagyon tud kezdeni magával.
Foglalkozás: démon
Extrák: külsejét ugyan képes elváltoztatni, valamint testét elhagyni, mivel azonban fizikai eredetű lény, csak ideiglenesen - ahogy bőrszínét elrejteni is>>>képes különböző dolgok (tárgyak, élőlények) mozgatására>>>tisztában van erejének pontos határaival, volt ideje gyakorolni>>>szeret démon lenni, volt ideje megszokni>>>gyermekeket sohasem bántana!
Képinfo: A kép csak illusztráció, nem én készítettem. (http://fc05.deviantart.net/fs43/f/2009/102/7/1/SW_08__GloomyNekoChan_by_ravenskar.jpg)
| Engedélyezve: |
2013. 11. 06.
2013. 11. 08.
|
Módosítva: 2016. 06. 22. 13:29:07
Módosította: Yoshiko
Státusz: Aktív
|
