Név: Constantine Felix Cox
Kategória: Yaoi
Feltöltő: Luka Crosszeria
Kor: 30 éves.
Külső leírás: Külseje nem megnyerő, mondhatni borzasztó. Sosem ápolatlan, szakadt, elhanyagolt a külseje, mégsem túl bizalomgerjesztő. Szemeiből mindig valamiféle őrület sugárzik, ami vagy megnyerő, vagy pokolian riasztó. Áldozatait nem csábítja el, nem fekteti meg őket, a személyiségével hat rájuk. Mivel sosem volt a jóképű fenegyerekek körében, ezért öltözködése visszafogott. Kedveli az ingeket, a farmerokat, amikkel minél jobban eltakarhatja a testét. Nem véletlenül. Gyermekkorában bántalmazták, majdnem minden porcikája erről tanúskodik. Hátát, combjait, felkarját hegek borítják, amelyek valamiféle vágóeszköztől származnak. Gyakran kék foltok csúfítják a bőrét, amit áldozataitól szed össze, mikor azok védekezni próbálnak. Szemei kék színűek, ám az évek során teljesen megfakult, elkopott a fénye, majdhogynem szürkének tetszik. Magassága elenyésző, kb. 175 centiméter magas. Termete azonban sosem akadályozta meg abban, hogy nagyobb darab áldozatait leterítse. Haja szőkésbarna színű, maga vágja fóbiája miatt, ezért előfordul, hogy szanaszét áll. Rendszerint hátranyalja, hogy ne lógjanak a szemébe a tincsek. Sokat sír, hiszen megbánja tetteit, ezért gyakran vörösek a szemei. Tenyerei érdesek, sokszor felsérti a munkaeszközeivel a bőrét. Ajkai vaskosak, nem sok szó hagyja el őket. Fülei kicsit nagyobbak az átlagnál, gyűlöli is őket. Nem egyszer próbálta már levágni őket. Undorodik magától, nem is néz tükörbe.
Jellem: Szörnyen bonyolult lény, még saját magát sem ismeri teljesen. Két oldala van: az egyik a megértő, irgalmas, aki gyors halált oszt. Könyörülete egyedi, mások szimplán aberráltnak gondolnák, ám ő maga egy magasztos feladatnak tekinti a gyilkolást. Kedves, ragaszkodó, társasági lény… lenne, ha a másik énje mindezt nem nyomná el a nap 24 órájában. Ilyenkor szótlan, arca érzelmektől mentes. Gondolatai kuszák, mégis nyomon követhetők, ha az ember ismeri az észjárását. A világról alkotott képe egyedi, úgy véli, a földi pokol tüzében égünk nap, mint nap, ezért véget kell vetni a szenvedésnek. Képes a szeretetre, a ragaszkodásra, akihez kötődni kezd, azt az élete árán is védelmezi, hiszen ritka kincsnek számít nála. Sosem volt még szerelmes, állítása szerint képtelen rá, bár még sosem próbálta. Ha ölni kell, kegyetlenül teszi, ám bűnét megbánja, olyankor keservesen sír. Áldozataitól mindig megtart egy kincset, ami emlékezteti szent feladatára. Megfigyelőképessége páratlan, memóriája igen jó. Szeret olvasni, művelődni, ez nem látszik meg rajta. Imádja a drámákat, főleg a tragédiákat. Gyűlöli a hivalkodást, a fényűzést. Egyszerű életet él, ennek ellenére pokolian pénzsóvár. Nem csoda hát, hogy a kellemest összeköti a hasznossal: a legyilkolnivaló áldozatait teljesen kifosztja, majd utolsó kívánságként pénzt kér a szülőktől. Áldozatain még sosem könyörült, ráadásul olyan sem akadt, akinek előkerült a holtteste. Megveti a hazugságot, a képmutatást, számára ezek is halálos bűnnek számítanak, akárcsak a fényűzés, a nagyképűség, a mohóság.
Élettörténet: Átlagos gyermekkora lett volna, ha hét évesen nem esik erőszak áldozatává. Nagybátyja előszeretettel molesztálta, a kezdeti fogdosások pedig az idő elmúltával keserű erőszakká nőtték ki magukat. Félt, hogy szülei nem hisznek neki, ezért mélyen hallgatott a dologról. Nagybátyja pedig kihasználta ezt. 14 éves koráig gyötörte. Utolsó megmozdulásakor kegyetlenül megkínozta, különféle vágóeszközökkel ejtett sebeket rajta. Felix elméje itt bomlott meg teljesen, tehetetlen dühében az őrület szélére sodródott, és mikor a férfi figyelme alább hagyott, kiszabadult, és negyven késszúrással küldte a másvilágra. Ámokfutása itt kezdődött. Szülei soha többé nem látták őt, nevét is megváltoztatta, ám keresztnevét, a Félixet meghagyta, hiszen nagyon tetszik neki. Új névvel, új személyazonossággal szökött a világ másik végére, ahol fájdalmától fojtogatva még inkább megtébolyodott. Személyisége kettévált. Szeretetéhes, gyermeki énje állandóan harcol a kegyetlen, megtört gyilkos ellen. Nincs személyiségzavara, inkább valami egészen más jellemzi. Tíz évet töltött Európában, mire összegyűjtötte a bátorságát, és visszaköltözött az Államokba. Mindez idő alatt nem hagyott fel a gyilkolással, ugyanis baromira élvezte az első alkalmat. Vágóeszközzel azonban nagyon ritkán dolgozott, mert fél tőle. Fodrászhoz, étterembe ezért nem is jár. A holttesteket különféle módon tünteti el, legtöbbször azonban kiásott sírgödrök aljára temeti az áldozatokat, így azok sohasem kerülnek elő. Előfordult már olyan is, hogy megette őket, ám nem mondható kannibálnak. Fél éve komolyan tervezi, hogy megöli a szüleit, amiért hagyták a nagybátyját ténykedni, ám túlságosan fél visszatérni az emlékek földjére.
Hobby: Faragás, új eszközök kitalálása.
Foglalkozás: -
Extrák: Betegesen fél a vágóeszközöktől. Sírva képes könyörögni, térdelni, kúszni a földön, ha késsel, bárddal fenyegetik. *** Kedveli a komolyzenét, szeret arra darabolni. *** Gyűlöli a születésnapját, a füleit, a szemeit, önmagát. Kevés dolog van, amire őszintén azt mondhatja, hogy szeret. *** Gyűjtögetésből tartja fenn magát. Előfordul az is, hogy lop, áldozatai vagyonát is kegyetlenül elkobozza. Ha nagyon pénz szűkében van, nem öli meg rögtön a foglyot, megvárja, míg egy nagyobb összeg összegyűlik. *** Általában egyetemistákra utazik, ám megesik, hogy az öregeket is gondolkodás nélkül megöli. *** Mélyen vallásos, ezért elhiszi, hogy jót tesz, hiszen Isten szolgálatában teszi, amit tesz. *** Igazi nevét sosem árulta még el senkinek.
Képinfo: Találtam (http://guglipontkom)
| Engedélyezve: |
2013. 08. 30.
2015. 06. 27.
|
Módosítva: 2015. 06. 26. 22:53:13
Módosította: Luka Crosszeria
Státusz: Aktív
|
