Név: Andrew Colname
Kategória: Yaoi
Feltöltő: Onichi
Kor: 21
Külső leírás: Rettentően alacsony fiú, aki ha emlékezete, és az orvosi feljegyzések nem csalnak, tizenöt éves kora óta nem nőtt egy centit sem. Akkor elérte a békés 164 centit, és azóta nem mozdult se föl, se le. Eleinte nem örült neki, sőt kifejezetten megijedt, hogy ő valamiféle mutáns törpe, de aztán megbékélt a dologgal. Szereti, hogy mindig fiatalnak nézik, és már megszokta, hogy ahol csak szükséges, meg kell mutatnia az igazolványát. Szinte minden összedolgozott azért, hogy elrejtse valódi korát. Az alacsony termet mellé vékony alkat, és elképesztően aranyos babaarc párosult. Szinte bárhogy nézhet, az biztos, hogy nagyon édesen fog kinézni rajta. Mindegy hogy dühös, hogy szomorú, vagy éppen élete legnagyobb örömében van része, ő mindenhogy egy falat sütire hasonlít. Bőre, ahogy az Kanadában nem túl meglepő, nagyon világos, és ez csak még inkább kiemeli hatalmas, kék szemeit. Ha télen bevackolja magát egy jókora sapkába és sálba, akkor az emberek nem láthatnak belőle mást, csak egy nagy, csillogó, azúr szempárt. Ha nem lenne rajta elég különleges látnivaló, Andy tett róla, hogy még inkább kilógjon az átlag emberek sorából. Haját szinte teljesen fehérre színezte. Nem volt vele semmi különösebb terve, egyszerűen csak ez a szín sokkal jobban tetszett neki. Ruhatára igencsak változatos. A teljesen hétköznapi nadrágok, ingek, pólók mellett megtalálni benne olyan darabokat is, amik igazán tükrözik a személyiségét. Egy-egy cicafüles sapka, hasonló kiegészítővel ellátott pulcsi, ami persze jóval nagyobb annál a méretnél, amire szüksége lenne, na meg sálak. Imádja a sálakat, már maga sem tudja a pontos számukat, de az biztos, hogy a szekrénye tele van velük.
Jellem: Nála nyugodtan lehet a látszatról ítélni. Belül is legalább annyira édes és kedves, mint az elsőre feltűnik rajta. Állandóan mosolyog, mindig jókedvű, vagy ha nem, még azt is nagyon aranyosan csinálja. Nem nagyon foglalkozik azzal, hogy magának jót tegyen, neki a legfontosabbak a barátai, és szinte minden ember a világon. Nagyon szeret ismerkedni, rengeteg barátja van, és ők nem is csupán olyan felületes, akkor beszélünk, ha minden rendben barátok, hanem igazi, komoly társak, akikre bármikor számíthat. Kissé szeleburdi, imád butaságokat csinálni, és gond nélkül teszi a hülyét még nagy társaságban is. Néha benne ragad abban a fiatal, gyerekes szerepben, amit külseje kölcsönöz neki, sőt ritkán kicsit túlzásokba is esik. Talán ez az egyetlen dolog, amit hibájának róhatunk föl, amit mások nehezen viselnek el benne. Nem nevezhető álszentnek, és a kétszínűség egyáltalán nem szerepel a szótárában, mégis valahogy sikerül megtalálnia mindenkivel a hangot, mint egy simulékony cicának. Nagyon kreatív fiú, szinte mindig elő tud valamit húzni a zsebéből, és sosem unatkozik. Ha valaki mellette nem érzi jól magát, azzal komoly gondok vannak. A játékos, szétszórt viselkedés ellenére hihetetlenül megbízható, és felelősségteljes fiú. Ha valamivel megbízzák, akkor azt megcsinálja, addig próbálkozik, míg mindenki teljesen elégedett nem lesz. Néha ebbe fárad bele, hisz vannak olyan helyzetek, mikor mindenkinek jót akar, de ez szinte lehetetlenség. Imádja a gyerekeket. Mindennél jobban szereti őket, vigyáz rájuk, játszik velük, tanítja őket, mindent, amit csak lehet. Minél fiatalabbak, ő annál odaadóbban foglalkozik velük. Ilyenkor felvesz egy olyan stílust, amit csak ők képesek kiváltani belőle. Egy stílust, amitől még cukibb lesz, ha ez még lehetséges.
Élettörténet: Andy egy átlagos kanadai család középső fiaként nőtt föl. Már akkor is ő volt a család legaranyosabb tagja, és ezt a címet még öccse sem tudta elvenni tőle. Két fiú testvér mellett az élet elég nehéz, főleg ha te vagy a legalacsonyabb és a leggyengébb, de szerencsére szülei védelmére mindig számíthatott. Iskoláit jó eredménnyel végezte, akár orvosnak is mehetett volna, ahogy szülei akarták, őt ez mégsem kötötte le. Nehezen tudta magát úgy elképzelni, hogy élete végéig mások vérét mossa magáról, és idős nénik panaszait hallgassa. Ő sokkal inkább akart gyerekekkel foglalkozni, akikkel mindig jobban kijött. Gyakran vigyázott a környező utcákban élő gyerekekre, és egy idő után rájött, hogy neki tényleg ez okozza a legnagyobb örömet. A család heves ellenkezése ellenére, ő dadusnak ment, és a mai napig nem bánta meg. Testvérei mindig azzal piszkálták, hogy ez női munka, és hogy csak a meleg férfiak csinálnak ilyesmit, amire ő csak teljes nyugalommal felvilágosította őket, hogy bizony egyáltalán nem érdeklik a nők. A bejelentés vége az lett, hogy Andy elköltözött otthonról nagyszüleihez, akik egy nyugodt kis külvárosi kertesházban laktak. Idővel azonban a nagyszülők tovább költöztek egy vidéki farmra, ahol végre kipihenhették magukat, és kiélvezhették a nyugdíjas éveket, a házukat pedig Andyre hagyták. Nem mondhatni, hogy magányosan él, hisz alig van otthon. Munkájából adódóan mindig családoknál van, hol csak egy-két alkalomra, hol akár hónapokra. Mindegy mennyi időt tölt egy helyen, ő pár óra után is nehezen válik el egy gyerektől, hiszen őket szereti a legjobban.
Hobby: Zongorázás, origami
Foglalkozás: Dadus
Extrák: Imádja a macskákat. Teljesen odáig van értük, mert puhák, aranyosak, lusták, és viccesek. Nagyon szeretne sajátot is, de sajnos nem lenne rá elég ideje, mivel mindig munkaadóinak a házában van. *** Szeret énekelni, és bár nincsen egy kiemelkedően jó hangja, azért a gyerekeknek tökéletesen megfelel. *** Voltak már kapcsolatai, de azok amolyan futó kaland szerűek voltak, még senkivel sem fordult komolyabbra a dolog. *** Sárkánykámé
Képinfo: A képet nem én rajzoltam, csupán illusztráció, az eredeti alkotója Nell-Fallcard. (http://nell-fallcard.deviantart.com/)
| Engedélyezve: |
2013. 08. 03.
|
Státusz: Aktív
|
