Név: Michel Angelo
Kategória: Yaoi
Feltöltő: Geneviev
Kor: 16 éves
Külső leírás: Az, hogy cuki, nem kifejezés. Az arca, akár az angyaloké, olyan, mintha Michelangelo festette volna. Mindig kissé álmosnak, ábrándosnak tűnő világoskék szemei bárkit el tudnak varázsolni öntudatlanul is, pisze orrocskája, dús, telt ajakai egyszerre kisfiúsak, és érzékiek. Csoda hát, hogy bárki, aki egy pillanatnál tovább kerül a közelébe, egyből bepróbálkozik nála? Fekete, puha haja tarkójáig ér, és szerencséjére majdnem mindig úgy áll, ahogyan ő akarja, kivéve, ha éppen nagyon elalussza, de az nem sokszor szokott megtörténni. Hamvas, hófehér bőrét még Hófehérke is megirigyelné, nem hogy azok a lányok, akikkel együtt RSG-zett. Aprócska, édes fülei ki vannak lyukasztva, mind a kettőben minimum kettő, de a balban négy lyuk is van. Teste inkább karcsú, mint vékony, de kövérnek egyáltalán nem mondható, sőt. Még nem kifejezetten vékony, de nem sok hús van csontjain, ami a kevés ételnek, és a folyamatos táncnak köszönhető. Bár nem magas, alkatához képest igencsak izmos, főleg a vádlija és combja, hiszen azokat használja leginkább, de minden más testrésze is erős.
Jellem: A külseje teljesen olyan, akár a belseje: cuki és különleges. Furcsa, hiszen egész gyerekkorában zaklatták, és sosem hagytak neki nyugtot a lányok, mégsem lett sem a lelkében, sem az elméjében semmiféle törés, meg tudta őrizni az ép elméjét, ráadásul az ártatlanságát is. Nem semmi teljesítmény, de talán az, hogy szinte mindig olyan, mint aki a felhők között repked, segített benne, hiszen ilyenkor mintha be lenne zárkózva a saját kis világába, ahol nincsen más, csak nyugalom, és tánc, a külvilág gondjai pedig nem szivárognak be abba a tökéletes világba. Más kiskora óta csinálta ezt, azóta, hogy szülei először elkezdtek veszekedni úgy igazán. Azóta minden egyes, számára kényes pillatatban elzárkózik abba a világba, és így könnyedén átvészeli a konfliktusokat, zaklatásokat. Na, meg persze a tánc is segített neki a túlélésben, ahogy mindenben. Számára a tánc az élet, az iskola meg a halál. Nem véletlenül, mivel az iskolában is folyton megaláztatásoknak van kitéve a nagymenők miatt, akik azt, hogy ő táncol, nem pedig más, szerintük férfiasabb sportot folytat, az gáz, és buzis, és ezt minden egyes alkalommal megkapja. Még jó, hogy az iskolában vannak barátai, olyanok, akik már ovis koruk óta kiállnak érte, ha már ő nem tud kiállni magáért. Nem azért, mert nem tudna, hiszen a látszattal ellentétben, igenis határozott is tud lenni, és nem teljesen naiv, csak nem akar. Utálja a vitákat, a veszekedéseket, a konfliktusokat, így ha teheti, kerüli őket, és inkább ráhagyja azokra a szemetekre a dolgokat, csak nem akar még nagyobb vitát ebből az egészből. Az álmodozása, naivsága és ártatlansága mellett igenis makacs egy srác, aki ki tud állni önmagáért, és azért, amit szeret, de csak ha nagyon muszáj. Ezért is tudta elérni az anyjánál, hogy táncolhasson továbbra is, annak ellenére, hogy a táncot, mint egyetlen sportot, amit gyenge kisfiúként el tudott végezni, az apja miatt kezdte el, akit az anyja immár úgy gyűlöl, ahogy soha senkit nem gyűlölt még.
Élettörténet: Egy amerikai kisvárosba született, nála egy évvel fiatalabb húgával együtt. Tipikusan egy olyan környékre, ahol minden ház ugyanúgy nézett ki, minden udvar hasonló volt, és minden házban két gyerek viháncolt egy tetszőleges háziállattal együtt. Az egész környék teljesen ugyanolyan volt, a kisfiúk mind erősek voltak, a kislányok mind cukik voltak, egészen addig, amíg Michel meg nem született. Ő teljesen másabb volt mindig is a többi fiúnál, és nem csak törékeny alkata, gyengécske immunrendszere miatt, hanem lányos megmozdulásai miatt is. Húga szintén kirívó gyermek lett, talán belé került Michel minden férfiassága, ugyanis ő pedig, lány létére tökéletesen jól terrorban tudta tartani a nála idősebb fiúkat is – kivéve a bátyját, akit mindig is rajongásig imádott, ahogyan most is teszi, 15-16 éves korukban. Az apjuknak a sportok voltak a mániái, így természetes volt, hogy a két gyereknek is kell valamit sportolniuk. Hiába akarta, a lányából lett boxoló, mégpedig olyan, aki most már külföldi versenyeket is nyer, míg fiából lett a versenytáncos. A feleségével eleinte nagyon szerették egymást, de a gyerekek születése után megváltozott a helyzet. A férfi folyton a feleségét okolta a gyermekei „különcségei” miatt, ami folytonos veszekedéshez, majd váláshoz vezetett. A család igazából meg is könnyebbült az egésztől, bár az is igaz, hogy a válás miatt kiutálták őket a környékről, hiszen nem illettek bele a tökéletes városrész image-be. Nem is baj, a város másik végébe költöztek, egy kevésbé egyen, kevésbé gazdag, ám sokkal elfogadóbb részbe. Michel nem vallotta volna be soha, még magának sem, de örült neki, hogy nem kellett tovább a lányokkal táncolnia, azokkal a lányokkal, akik 5 éves kora óta folyamatosan zaklatták. Mivel 12 éves volt már, majdnem kiöregedettnek számított RSG évben, szóval anyját rábeszélte arra, hogy ha már húga is folytathatja a boxot, ő is hadd folytathassa a táncot, csak ne az RSG-t, hanem valami más táncot. Eleinte, mivel a költözés miatt anyjának nem volt sok pénze, egy olcsó tánctanárhoz járt Michel, aki csak azért volt jó, mert legalább valamennyit táncolhatott nála a fiú, ám kb egy éve már megengedhette magának az anyukája, hogy a város legjobb tanárához járhasson, akinek segítségével azóta könnyedén nyer országos versenyeket is. Igaz, vannak kicsit furcsa megnyilvánulásai a férfinak, de nem foglalkozik vele, hiszen minden művészlélek furcsa egy kicsit, nem igaz?
Hobby: Tánc, tánc, tánc és tánc
Foglalkozás: Tanuló, versenytáncos
Extrák: Szülei eléggé vicces kedvükben lehettek, ugyanis az Angelo vezetéknévhez nem véletlenül választották a Michelt, hiszen egybe olvasva kijön a híres Michelangelo neve. Csak picikét voltak akkor pihent agyúak, de azóta sem változtak meg, ugyanis húgát Sunary Angelonak nevezték el, ami csak egy fokkal jobb Michel nevénél. *** Imádja a különleges kiegészítőket. A ruháiban nem szokott semmi extra lenni, ám a kiegészítőkért oda van, vannak ujjatlan kesztyűjei, különféle fülbevalói, színes nyakkendői, különleges övei, sőt, nyakláncai és kalapjai, sapkái is. Eléggé egyedi stílusa van, de így különleges Michel. *** Legszívesebben egész életét tánccal töltené, minden egyes pillanatban táncolna, soha nem járna iskolába, ha igen, akkor is csak táncos iskolába. Sajnos anyja ezt az egyet nem engedi meg, így csak a délutánjai, estéi szabadok arra, hogy tanulhassa, gyakorolhassa koreográfiáit. *** Régebben RSG-zett, most viszont már kiöregedett, így inkább látványtáncot tanul. Nem szeret párral táncolni, így társastáncot meg sem próbálja, neki ez tökéletesen jó, főleg, hogy a város legjobb tanárától tanulhatja. *** Soha nem volt párkapcsolata, ráadásul fél tőle, hogy legyen, hiszen retteg a lányoktól. Az meg, hogy fiúkkal legyen…? Eszébe sem jutott még soha, de komolyan! El sem tudná képzelni, hogy milyen cukiság egy férfinak, főleg, hogy a lányoknak is milyen kis édes. Ezért is fél tőlük, ugyanis RSG-sként csupa lánnyal volt mindig is körül véve, akik folyton egymást marták, és keresztbe tettek a másiknak, őt pedig zaklatták. Az idősebbek szexuálisan is, a fiatalabbak meg „csak” folyton rajta lógtak. A szexuális zaklatást persze nem kell véresen komolyan menni, de nem egyszer kukkolták, és fogdosták, ő pedig kicsiként mit sem tudott tenni ellene, anyukájának meg nem akarta elmondani, mert ha azt nem is tudta, mi történik vele, azt biztosan tudta, hogy anyja egyből kivette volna a csoportból. Márpedig azért, hogy táncolhasson, bármit megtett volna, és meg is tesz bármit.
Képinfo: chouette-e (http://chouette-e.deviantart.com/)
| Engedélyezve: |
2013. 07. 28.
|
Státusz: Aktív
|
