Név: Shane Louis Jackson
Kategória: Yaoi
Feltöltő: makeme_real
Kor: 24
Külső leírás: 175 centi magas, kellemesen, de nem túlzottan izmos testalkatú. A karjain szépen gömbölyödnek az izmok, látszik, hogy használja is őket valamire, a mellkasa is kellemesen kidolgozott, a hasán pedig szépen kirajzolódnak a kockák. Hosszú, izmos combja és kerek, kemény hátsó fele van, utóbbi mindig szépen kirajzolódik akár a farmerjaiban, akár az edzések alatt viselt nadrágjaiban. Hobbija és múltja ellenére nagyon finom kezei vannak, hosszú ujjakkal, ápolt körmökkel és puha érintéssel. Bár világos bőre igazából mindenhol puha és selymes, néhány hegtől eltekintve még makulátlan is... Arca egy kicsit szoborszerű, vonásai nagyon finomak, ezeket minden valószínűséggel az édesanyjától kellett örökölnie, hiszen nem egyszerűen jóképű, hanem mondhatni már szabályosan szép is. Rózsaszín ajkai teltek, csókra csábítanak, ráadásul amikor mosolyra húzza őket és kivillantja hófehér, szabályos fogsorát, na akkor biztosan összetör néhány szívet. Nagy, csokoládébarna szemei vannak, amiket ki is használ, ha úgy hozza a helyzet, úgy tud velük nézni, hogy az már törvénytelen. Selymes sötétszőke haja félhosszú, de mindig eltűri az arcából, hogy ne legyen útban. Hétköznap általában farmereket hord pólóval, az edzőteremben viszont mindig lenge pólót vesz térdnadrággal, vagy kényelmes hosszúnadrággal.
Jellem: Kedves, nyitott és barátságos. Nem szeret haragot tartani, és eleve kerüli, hogy negatív kapcsolatot alakítson ki valakivel, ezért néhány kivételtől eltekintve minden körülötte lévő emberrel jóban van. Persze nem mindegyik kapcsolat az a hú de mély barátság, egyáltalán nem, sőt, abból nagyon kevés van, ha van egyáltalán. Kicsit furcsán van összerakva, az alaptermészete bizalmatlan, mégis megesik, hogy egyszerűen belenéz valakinek a szemébe, és még ha nem beszéltek egy árva szót sem, akkor is tudja, érzi, hogy az élete legrejtettebb titkát is rábízhatná – és igaz ennek a fordítottja is. Hamar kiismeri az embereket, és mindig úgy viselkedik velük, ahogy ez a kiismerés súgja neki. Segítőkész és áldott jó szíve van, igaz ez arra, hogy ha meglát akár egy elkeseredett tekintetet, rögtön segíteni akar rajta, és arra is, hogy ha valakit arra érdemesnek ítél meg, megbocsát neki bármit. De tényleg bármit. Ha úgy érzi, hogy megéri, bármennyit eltűr, és sosem fogja azt mondani, hogy most már elég volt. Soha nem volt még igazán szerelmes, de valljuk be, nem is tett érte sokat. Próbálkozott itt is-ott is, de végül megállapodott a saját táboránál, viszont azon belül is a futó kalandoknál. Talán Irakból visszatérve érezte először, hogy jó lett volna, ha nem csak a szülei várják haza, de azóta sem töri magát túlságosan, vár arra a pillanatra, amikor szinte ledönti a lábáról a felismerés, hogy akar valakitől valamit.
Élettörténet: Nem indult túl sikamlósan az élete. A szülei akkor jöttek rá, hogy nekik igazából a hátuk közepére sem hiányzik egy gyerek, mikor ő már megszületett, így hát „elfelejtették” hazavinni a kórházból, aztán nyomtalanul eltűntek. A kis Shane egyetlen szerencséje az volt, hogy a nagybátyja és annak barátnője már régóta szeretett volna gyereket, viszont a nő meddősége miatt ez lehetetlen volt. Így hát kapva kaptak az alkalmon, és magukhoz vették a kisfiút, két legyet ütve egy csapásra – megmentették a kicsit a nevelőintézettől vagy az idegen nevelőszülőktől, és nekik is lett egy gyermekük. Ezt a tényt soha nem is titkolták előle, szeretetben és törődésben nevelték, és amikor elég idős lett, hogy megértse, el is mondták neki az igazságot. Shane nem haragudott rájuk, hogy is tette volna, szüleiként szerette őket és szereti is mai napig, még csak arra sem érzett indíttatást, hogy valaha is felkeresse a vérszerinti szüleit. Az egyetlen változás az volt, hogy onnantól kezdve nem igazán jött a szájára az apa vagy az anya szó, de ez őket nem is zavarta, mindketten ki voltak békülve a Colt bácsi és az Irene néni megszólítással. Shane szépen cseperedett, jól tanult és jó magaviseletű volt az általános és a középiskolában is, viszont nem igazán volt olyan terület, ami érdekelte volna, mint lehetséges továbbtanulási irány. Szerzett két szakmát is ugyan, mégsem érezte jól magát egyikben sem. Nagybátyja egy philadelphiai edzőterem tulajdonosa volt akkoriban, ahova ő is egyre többet járt el edzeni, így ismerkedett meg az MMA-val. A nagybácsi próbálta eltántorítani tőle, hiszen ő már akkor is több versenyzőt is felkészített különböző meccsekre, így tudta, hogy nem feltétlenül szép sport... de végül pont ezzel ártott nevelt fiának, Shane ugyanis éppen emiatt eldugott, illegálisan megrendezett versenyeken vett részt, hogy ne tudjanak róla. Nehéz volt persze kimagyarázni a monoklikat, de a meccsei nagy részét megnyerte – persze csak a saját súlycsoportjában –, így komolyabb sérüléseket soha nem szerzett. A fekete leves akkor zúdult az ő és még sokak nyakába, amikor valaki beköpte az egyik meccset, és a rendőrség rajtuk ütött. Az a meccs éppen egy elhagyatott pincében került megrendezésre, így a többség nem tudott időben kijutni, így többek között Shane sem. A tárgyaláson választás elé állították: két év letöltendő börtön, vagy arra a két évre vállalja a katonai szolgálatot. Ekkor még csak 21 éves volt, így persze a sereget választotta, besorozták, és a kiképzés után fél éven belül már vitték is ki Irakba. Az ott töltött idő alatt rengeteg dolgot megélt, még több embert megismert, többször kis híján meg is halt, így már bőven elege volt az egész banzájból, mikor hazamehetett. Nevelőszülei addigra elköltöztek Baltimore-ba, ahol a nagybátyja megvette egy régi ismerőse, egy bizonyos Fitzy edzőtermét, így Shane is oda tért vissza. A történtek ellenére tárt karokkal fogadták, de ő inkább vett magának egy külön lakást, amiben eléldegélhet kényelmesen. Persze rendszeresen tartja velük a kapcsolatot, az edzőteremben meg pláne jóformán egész nap együtt van a nagybátyjával, de ennyi önállóságra már szüksége volt.
Hobby: valamilyen szinten még mindig az MMA, de a küzdelmeket már inkább hanyagolja, ő élvezi az edzéseket is; szemlélőként viszont mindkettőt előnyben részesíti
Foglalkozás: kisegít a nagybátyja edzőtermében, mindenféle téren
Extrák: Nagybátyja neve Colt Boyd, a Jackson a vérszerinti apja családneve, ezt az iraki misszió előtt vette fel, és végül meg is tartotta. *** Miután hazatért Irakból, soha nem kezdte újra az MMA-t, de hozzáértőként legalább ott segít az edzőteremben, ahol csak tud. *** Nem csak finomak a kezei, de profin ért az izmok ellazításához, így nagybátyja gyakran alkalmazza amolyan masszőrként a versenyzői mellé, illetve az edzőteremben is, ha szükség van rá. *** Mindenkivel jól kijön, aki az edzőterembe jár, szeretik és ő is bírja őket, köszönhetően annak, hogy néha ő maga is besegít az edzősködésben. Az egyetlen kivétel ez alól az egyik nagy arcú versenyző, Veszett Kutya, akit Shane éppen azért nem bír elviselni, mert egy felfuvalkodott hólyag. Vele kölcsönösen nem bírják egymást, így az esetek többségében inkább tudomást sem vesznek a másik létezéséről, de Shane már alig várja, hogy végre megjelenjen már valami tökös ember is az edzőteremben, aki alaposan seggbe rúgja ahelyett, hogy el legyen ájulva a „nevétől”. Ő maga csak ezért nem próbálkozott meg ezzel, mert Veszett Kutya méreteiből adódóan fölényben lenne, és Shane nem szívesen adná meg neki ezt az örömöt.
Képinfo: A képet nem én rajzoltam, csupán illusztráció. (http://www.deviantart.com)
| Engedélyezve: |
2014. 10. 24.
2015. 03. 08.
|
Módosítva: 2015. 03. 08. 17:06:03
Módosította: makeme_real
Státusz: Aktív
|
