Név: Tom Marvolo Riddle ~ Voldemort
Kategória: Harry Potter
Feltöltő: Geneviev
Kor: 20 éves
Külső leírás: Kifejezetten helyes, ám rettentően hideg fiatal férfi. Olyan, mintha egy lenne a kedvenc állatai, a kígyók közül: hideg, veszélyes, és mégis, gyönyörű. Zöldeskék szemei hihetetlen módon hipnotikusak, bárki, aki belenéz, egyből elcsábul, és csak arra vár, hogy mivel lehet Tom segítségére. Nem véletlen a dolog, és nem is kifejezetten két szép szeme miatt történik mindez, hanem a zseniális legilimentori képességei miatt. Sötét barna, szinte fekete haja mindig hátrafelé van nyalva, csak ébredés után látni úgy, hogy arrafelé állnak a hajszálai, amerre akarják, de utána mindegyik hajtincsnek megvan a maga helye. Veszélyesen gyönyörű arca van, de senki nem mondhatja rá azt, hogy nőies lenne. Magas testalkata van, de a kiskori éheztetés miatt még most sem sikerült fölvenni magára annyi súlyt, hogy az egészséges legyen, így egy kicsit eléggé vékonyka. Kedveli a fekete, a szürke és a zöld színeket, ezért legtöbbször csakis ilyen színű ruhákat visel.
Jellem: Manipulatív gonosz kis dög. Csak nem éppen a jó értelemben értve a dolgot. Egy igazi pszichopata, nincsenek érzései, ha vannak is, akkor is csak negatívak. Akár úgy is jellemezhetnénk, hogy ő maga a megtestesült gonosz, már kiskorától kezdve. Igaz a mondás, hogy a gonosz nem születik, hanem úgy teremtik, de hogy ennyire gonosz legyen valaki, ahhoz muszáj, hogy így is szülessen. Ez a pszichopata része. Az a része, amely büszke, öntudatos, magabiztos és érzéketlen. Ez már kiskorától fogva benne van, és az árvaházban még hozzászedett dolgokat, mint például a gonoszság. Ha bántották, ő visszabántott, és nem volt rest akár megölni valakit, ha az túlzásba esett az ő bántásával. A Roxfortba kerülése után a magabiztosság határtalan méreteket kezdett ölteni, ahogyan az emberek manipulálása is. Bárkit az ujja köré tudott csavarni mindig is, nem hiába nem keveredett bele egyetlen egy rossz ügybe sem, a tanárok mindig elnéztek neki mindent – kivéve Dumbledoret. A férfi tudta, hogy nincs vele valami rendben, de Tom mindig is túl jó volt, túl kedves, túl bájos – túl mű, és mégsem vette ezt észre senki más, csak ő. Megalomániája a kezdet kezdete óta vele volt, és mire az iskolába került, már csak nagyon nehezen tudott rajta uralkodni, nem véletlenül alkotta meg magának a Voldemort nevet. Egyrészt, mert gyűlölte mugli apja nevét, másrészt mert ezt sokkal fenyegetőbbnek érezte, egy olyan névnek, amit mindenki megjegyez, senki sem felejt. Rendkívül okos férfi, de nem csak olyan értelemben, hogy kiolvasta az egész könyvtárat, és emlékszik is minden egyes sorra, de olyan értelemben is, hogy önmaga is kísérletezget mind varázslatokkal, mind bájitalokkal, mégpedig sikeresen. Ebben segít a hatalmas mágiája is. Olyan hatalmas, hogy már most, ilyen fiatalon is majdnem fölér a mágiája Dumbledoréhoz. Nincsenek barátai, csakis követői, barátja, vagy barátnője pedig még kevésbé, de nem szűz, hiszen úgy használja az embereket, akár más a papír zsebkendőt, legyen az a testi szükségletei kielégítésére, vagy akár információ megszerzésére.
Élettörténet: Egy mugli, Idősebb Tom Riddle és egy aranyvérű varázsló, Merope Gaunt fiaként jött világra. Az anyja még kiskorában meghalt, apja pedig még a születése előtt elhagyta őket, mikor rájött, hogy a felesége varázsló. Undorodott a nőtől, miután fölfedezte, hogy egy szerelmi bájitallal akarta maga mellett tartani, és a magzatától is undorodott, akiben a nő vére csörgedezett, így nem is volt kérdéses, hogy elhagyja őket. A fiú így, anyja halála után, egy londoni árvaházba került, ahol megjelentkeztek mágikus képességei. A többi árvaházi gyerek félt tőle, mégis folytonosan bántották őt, és porig alázták a fiút. Tom erőszakos hajlamai ezért mutatkoztak meg, a varázserejét társai megfélemlítésére, kínzására és kihasználására használta föl, de senki nem fedezte föl ezt, hogy mit tesz a többiekkel. Mikor 11 éves lett, maga Albus Dumbledore ment el érte az árvaházba, ő mondta el neki, hogy varázsló, és hogy felvételt nyert a Roxfortba. Nem volt kérdés, hogy a Mardekár házba kerül, ahol az évek során prefektus lett, illetve iskola első is, hiszen kitűnő tanuló volt. A tanárok el voltak tőle ájulva, mindenki szerette, imádta, csak jókat mondtak róla, kivéve Dumbledoret. Ő mindig is gyanakodott rá, de tenni nem tudott ellene tenni. Az iskolatársai is elbűvölőnek tartották, ám közülük többen ismerték is az igazi énjét, de túlságosan féltek tőle, így inkább magukban tartották. Vagy féltek tőle, vagy pedig imádták őt, a kegyetlensége, arroganciája és megalomániája miatt. 15 éves korában tudta meg, hogy ő Mardekár utódja, és kinyitotta a Titkok Kamráját. A baziliszkusz megölte Hisztis Myrtlet, és ezért Hagridot tette felelőssé. 17 éves korában Lumpslucktól érdeklődött a horcruxokról, ám addigra már létrehozta a legelső lélekdarabkáját, a naplóját. Miután elhagyta az iskolát, fölvételizett a Borgin és Burkesba, ahol most eladó, de közben a mágia különféle ágai után kutat, új emberekkel ismerkedik meg, és felvételizik a Roxfortba, hogy ő lehessen a Sötét Varázslatok Kivédése tanár.
Hobby: Gonosz dolgok?
Foglalkozás: Sötét varázsló, Borgin és Burkesban eladó
Extrák: Már van egy horcrux-a, a naplója. *** Párszaszájú, ráadásul imádja a kígyókat. Akar egyet, de még nem talált olyat, akit bizalmasául fogadna. *** Rettentően jó okklumens és legilimentor, nem könnyű átverni őt. *** Rájött, hogy ő Mardekár Malazár utódja, és hogy ki tudja nyitni a Titkok Kamráját, amit ki is nyitott, és a baziliszkusszal megölt egy lányt, majd az egészet rákente Hagridra. *** Minden mágiaágban kiemelkedő, kivéve a fehér mágiában, mert azt lenézi, értéktelennek tartja. *** Gyűlöl seprűn repülni, így inkább saját magától repül, mindenféle segédeszköz nélkül. Ehhez rettentő nagy mágiakontroll szükséges, amit nem sokan képesek megcsinálni. *** Tiszafa pálcája van, főnix tollal a közepén.
Képinfo: lydiakitten (http://lydiakitten.deviantart.com/)
| Engedélyezve: |
2013. 06. 24.
|
Státusz: Aktív
|
