Név: Unknown
Kategória: Fantasy
Feltöltő: Meera
Kor: ismeretlen
Külső leírás: A tejfehér köd, ami a fák között kavarog azon az éjszakákon, amikor a Hold fénye nem éri el a földet. A haja lassan hullámzik a feje körül, akár fúj a szél, akár teljes a csend, az örökké mozgó fehérség sosem pihen meg egy pillanatra sem, hacsak gazdája nem éli meg a beteljesülést vagy a halált. Bőre csúnya, sápatag, ráadásul halotti szürke árnyalattal is rendelkezik, puha arcát átszelő megannyi vörös csík pedig még horrorisztikusabbá, taszítóvá teszik megjelenését. Tekintete áthatóan sárga, semmiféle árnyalat, minta vagy szín nincs benne, szemhéja, pillái és szemöldöke éjsötétek, ettől lesz pillantása világító, vesébe látó, rémisztő. Alkata nyurga, bőre puha mint a frissen hullott hó, hamvas és érintetlen, egyedül arcát csúfítják a különös hullámok. Körülötte a levegő mindig természetellenesen hideg, ám teste szinte tüzel a forróságtól, leheletének gomolygó párája éppen ezért olyannyira feltűnő. Földöntúli hangja van, ami bezengi az egész erdőt és hegyvidéket, ahol tanyázik. Kissé hasonlatos egy bagoly elnyújtott huhogására, túlvilági tónussal, ami bemarja magát a mellkasodba és a szívedbe, fagyos kellemetlenséget, izzást, kíváncsiságot és rettegést oltva a lelkedbe. Erre a borzasztó énekre ugyan képes, beszélni mégsem tud, legalábbis emberfia sosem hallotta még, talán Ő maga sem. Egy hosszú, fekete galléros kabátot visel, kapucniját sosem húzza fejére, még akkor sem, ha emberek közelébe merészkedik a völgyben. A szeme a Nap, a haja a Hold, éneke a csillagoké.
Jellem: A szűnni nem akaró éhség. Nem konkrétan ételre kell asszociálni. Soha meg nem szűnő, feneketlen étvágya van, ami az évszázadok során szerteágazott. Különféle helyeken észleli magán, van mikor a gyomra éhezik, az agya, a szája, az orra, a szemei... ilyenkor fal. Mindent. Ha a gyomrában érzi ezt az égő kínt, mindenbe belekóstol és amit a legízletesebbnek talál, azzal táplálja magát ezentúl. Ha az elméje, gondolkozik, könyveket lop, amiken újra elgondolkozik, de ettől még nem nevezhető egy intelligens lénynek. Konkrétan lénynek sem. Mikor a szája bizsereg, ég, akkor mindent hozzáérint, keresi a megfelelő dolgot, amivel enyhítheti a kínt, éhező szemeivel pedig falja a külvilágot, szobrokat, erdei kisállatok vackát, ha talál festményeket vagy különleges dolgokat, bámulja. Zsizsegő ujjaival mindent összetapogat, az egész élete arról szól, hogy holdtalan éjszakákon énekel -ami nem is ének igazán, inkább egy hosszú, dallamosan elnyújtott, kísérteties hang- és saját, pusztító éhségét csillapítja. Emiatt kíváncsi szerzetnek tűnik, aki mindent megfogdos, megkóstol, alaposan megnéz magának, meg lehet közben zavarni, kivéve... ha a gyomra éhes. Kóstolt már emberi húst, rettentően finomnak találja, de a nagy életerős szarvasbikáktól indul be igazán a nyáltermelése. Szexuálisan embert még nem érintett, nem támadta még le őket semmilyen nemű éhségével, csak a gyomorral. A tapintás, a szaglás és a többi... nem szereti őket megközelíteni, mert az emberek megérzik a belőle áradó hideget és még azelőtt tovább állnak, mintsem megközelíthetné őket. Ha az éhsége ágyékában összpontosul, könnyedén megoldja saját magának, sosem érezte szükségét, hogy valaki mással tegye meg ezt. Ember még nem érintette, az állatok is kerülik, így meglehetősen magányosan él. Van egy saját kialakított értékrendje, ami szerint ennie kell. Külön világban él, számára ismeretlenek az olyan fogalmak, mint a "munka", "idő", "név" vagy bármi, ami az emberi életet meghatározza. Olvasott róluk, tódultak az agyába az információk, de amint következő éhség érkezik, ezeket feledi.
Élettörténet: Ő csak úgy van. Ő a csillagok sikolya, ahogy egykoron egy híres gondolkodó leírta, mikor az erdőben sétálva megpillantotta, miközben épp ujjainak éhségét csillapította egy vízmosásban. A mai világban él, egy völgyben, tulajdonképpen a körülötte levő hegyvidéken és a dús, tömött fenyvesekben. Nyomait a vadászok, a hegymászók és a túrázók nem tudják hová tenni, forró teste miatt megolvasztja maga körül a havat, de oly sok ideje már, hogy lassan a környezet részének nyilvánították, mint a helyre tipikus jelenség. Sokak fejében felmerültek már a fényesre szopogatott csontok az erdő különböző részein, de úgy gondolták, hogy farkasok teríthettek le egy nagyobb szarvast, aminek részeit aprólékosan és gondosan eltüntették. Napközben egyáltalán nem látható, éjjelente mozog, körülötte kavargó haja és leheletének gomolygása mégsem leplezi le olyan könnyen a kutakodó szemek előtt. Kedveli a havat, így csak akkor merészkedik be a völgyben levő kisvárosban, ha ott a téli időjárás már meghozta a finom, ropogós hóleplet. És mivel körben hegyek tanyáznak- így a felhők beszorulnak-, az év több mint felében csípős hideg és hó uralja a kisvárost. Faját a mai napig nem definiálták, emberemlékezet óta senki sem látta -kivéve a filozófust-, így nincs is neve, nem is tudja, mit jelent az, ha valakinek neve van. Képes sebeket szerezni, horzsolásokat, ezeket el tudja tüntetni a következő éhségének csillapításával. Nyilván meghalni is képes, sosem próbálta még, mert számára a halál csupán egyfajta beteljesülés, ami után nem lesz több. Ó pedig mohó, neki kell a több. Lénye sosem vágyott társ után, mindig is magányos volt, egy kósza hópehely sem követi, ugyanakkor van benne egy természetes reakció, ami beindul, ha számára tetszetőst talál/lát. Ezek stádiumokra vannak osztva, többek között a Párkeresés, Udvarlás, Nász, Lakoma és Újra-Udvarlás szerepel ezen a listán, de még az első pontig sem jutott el soha, nemhogy meglelje az utolsót, ami az Újra-Udvarlás után következik. A vonzalom nem ismerős előtte, Ő csak a mohó étvágyat érzi. Mikor mindet egyetlen egy emberen vagy lényen akarja kitölteni és megérezni, megtapasztalni, onnantól kezdődik a Párkeresés időszaka.
Hobby: éhségének csillapítása, a hóval babrálni
Foglalkozás: -
Extrák: Földöntúli hangja van, kissé hasonlatos egy bagoly elnyújtott huhogására, erősen misztikus, túlvilági tónussal. Mai napig azt hiszik, bejegyezetlen madárféle.**A neve direkt ismeretlen, reményeim szerint a párja el fogja majd nevezni.
Képinfo: A képet nem én rajzoltam, nem az én tulajdonom, csupán illusztrációként szolgál a karakterhez. (google.com)
Engedélyezve: |
2013. 06. 15.
|
Státusz: Aktív
|