Név: Vicenzo Giulielotti
Kategória: Yaoi
Feltöltő: Geneviev
Kor: 28 éves
Külső leírás: Egyszerre angyalian szép, és pokolian csábító. Olyan, akár egy démon, aki azért jött a földre, hogy szíveket törjön össze, és mindenkiben bűnös gondolatokat támasszon – és mégsem. Egyáltalán nem azért született meg, vagy ha mégis, hát jól végzi dolgát, csak éppen a tudta nélkül. Csodálatos, ébenfekete haja lágy hullámokban omlik vállára, különleges aranybarna szemei pedig mindig áhítattal és kedvességgel vannak tele. Arcát mintha a legkiválóbb reneszánsz művészek faragták volna, olyan tökéletes és szimmetrikus. Teste arányos, nem túl magas, nem túl alacsony, bár talán egy kicsit túlságosan vékony. Általában papi reverendáját hordja, de néha, nagyon ritkán lehet hétköznapi öltözetben is látni. Két darab ékszert visel: egy keresztet, és egy rózsafűzért - egyiket apjától, másikat anyjától kapta.
Jellem: Földre szállt angyal. Ez az első, ami minden embernek eszébe jut róla. Külsőleg, akár egy pokolbéli démon fekete hajával, csábító alakjával, bűnre keltő pillantásával, és mégis, Vicenzo olyan, akár egy angyal. A földi élvezeteket sosem tapasztalta, mind bűnnek gondolja. Egész életét az egyháznak, de legfőként Istennek szentelte, ami nagy különbség, és ezt ő is tudja. Hisz a katolikus egyházban, abban az egyházban, amelynek ő az egyik papja, és mégis, nem elvakultan, látja az egyház hibáit. Viszont ez nem akadályozza meg őt abban, hogy szolgálja az egyházat, és annak tanításait figyelembe vegye annak tanait. Érzi ő, hogy Isten nem követelne ilyen dolgokat a híveitől, és nem tenne ilyen dolgokat, mint ami az egyházának történelmében van benne, de ez már egy jó ideje csak érzelmi szinten van meg benne, ugyanis próbálja nem megfogalmazni ezen gondolatait, hiszen már ezeket az érzéseket is bűnnek, eretnekségnek gondolja. A testiség fiatalkorában megfordult fejében, ám ő tényleg tartja magát az egyház azon tanításához, hogy a testiség bűn, az önkielégítéstől az ember a pokolra jut, és hogy nekik, papoknak, még a házasság szentségét sem szabad megtapasztalniuk, ahogyan a gyereknemzés csodáját sem, hiszen az ő életük csakis Istennek van szentelve. Rettenetesen kedves férfi, és komolyan veszi hivatását, így nem példátlan alkalom, mikor valaki a lelki válsága miatt hajnali háromkor zavarja őt. Ő bármikor bárkinek segít, nem kér cserébe semmit, már maga az öröm, hogy valakinek a lelkét megmenthette a gonosztól, már az tökéletes ellenszolgáltatás számára. Az ő temploma Velence legszegényebb kis templomocskája, de csak azért, mert még az önkéntes adományokat se nagyon akarja elfogadni, nem hogy még a hívőkre kényszerítsen adókat, de mivel valamiből fönn kell tartani a templomot, és még ha igen szerény költségvetésből is, de neki is meg kell élnie valahogy, így az önkéntes adományokat elfogadja. A hívők, mivel szeretik őt, és kedvelik a kicsiny, alig földíszített templomocskát is, így minden egyes ünnepélykor saját készítésű dolgokat visznek oda, hogy azokkal díszíthessék föl a templomot. Ez az összetartozás, és egymás megsegítésének öröme az, amiért ezt az egészet csinálja. Ez az ő nagy titka: nem Isten miatt tesz, amit tesz, hanem az emberek miatt.
Élettörténet: Szüleit nem ismerte, sosem tudta meg, hogy kik voltak, de ez nem is okozott neki sohasem semmilyen gondot, hiszen állítása szerint neki voltak a világ legkedvesebb szülei. Egy velencei pap, és annak testvére, egy apáca vették magukhoz az akkor még három hónapos csöppséget, és igazi szülőkhöz méltóan nevelték őt. Már gyerekkora óta belé volt nevelve Isten szeretete, és az egyházhoz való hűség érzése, amit sohasem bánt, még mikor a többi gyerekkel járt állami iskolába, akkor sem szégyellte, hogy ő szereti Istent, és hogy honnan származik, sőt, büszke volt erre. Nevelőszülei pedig rák voltak büszkék, ugyanis hiába a sok-sok kísértés, hiába a lányos szépség, egyszer sem bukott el az ördög próbatételein, sőt, csak még biztosabbá tették ezek a kísértések abban, hogy belőle egyszer pap lesz. A gimnáziumot már egyházi iskolában járta végig, majd teológiai karra ment, végül szülei örömére pap vált belőle. Nem sokáig örülhettek nevelt gyerekük eltökéltségének és kitartásának, ugyanis sajnálatos módon, mikor a temetőből csónakáztak hazafelé, egy nagyobb hajó nem figyelt rájuk, és a csónakjuk ketté tört, ők pedig belefulladtak az Adriába. Vicenzót nagyon megviselte ez az eset, de Istenbe vetett hite sohasem ingott meg. Azóta egyedül él velencei lakásában, közvetlenül annak a templomnak a szomszédságában, amit p vezet. Bár sokan környékezték már meg, mintha immunis lenne rájuk, a nagy többségnél észre sem vette, hogy éppen udvarolnak neki, amikor meg igen, csak zavart nevetéssel fogadta, majd lezártnak tekintette a témát, hiszen ő pap. A papok meg nem létesíthetnek sem szerelmi, sem szexuális kapcsolatot másokkal, főleg nem férfiakkal.
Hobby: Emberek megsegítése, gyerekekre vigyázás
Foglalkozás: Pap
Extrák: Mikor épp nem misét tart, vagy más egyházi szolgálatot tesz, ki szokott menni a közeli parkba, és az ott levő gyerekekre szokott vigyázni, vagy mesélni nekik. Mind nagyon szeretik őt, és élvezettel hallgatják mind azt, ha a Bibliából olvas föl nekik, de azt is, ha éppen valamelyiküknél van könyv, és azt olvastatják föl vele, ugyanis mindig érzelmes az előadása. Sok szülő is szeret olyankor köré gyűlni, és hallgatni meséit. *** Teljesen érintetlen, még önmagát sem érintette meg… az nem lenne igaz, hogy soha, hiszen ő is túlesett a kiskori öntudatlan felfedezésén a testnek, de olyan nyolc éves kora óta egyszer sem érintette meg magát szexuális töltetű dolog miatt. *** Egyetlen bűne van: imádja a caffé latte-t. Egyszerűen nem tud nélküle létezni, minden nap több bögrényit meg tud belőle inni.
Képinfo: namiyammi (http://namiyammi.deviantart.com/)
| Engedélyezve: |
2013. 06. 05.
|
Státusz: Aktív
|
