Név: Sophie Rawsthorne (Candie)
Kategória: Fantasy
Feltöltő: ookami67sophie
Kor: 19
Külső leírás: Akár egy élő játékbaba... gyermekien bájos arcocska, érzéki száj, hamvas bőr, igéző, kék szemek. Szikrázó, s fénye a tíz év bezártság ellenére csak nőttön nő. Hófehér bőrén kívül semmi jele a fogva tartásnak.
Akármilyen csinos, nem szereti, ha a kinézetével babrálnak. Hosszú barna hajára különösen érzékeny (esetleg hagyja fésülni, na de összefogni, vagy levágni... naná, hogy nem... semmiképp!!!).
Ruháit is maga válogatja, amik rendszerint fehérek, esetleg egy kis kékkel (mivel az a kedvenc színe). Odavan a csipkés, fodros, masnis szoknyákért, ám ez nem tartja vissza a fal- illetve kerítésmászástól (megrögzötten hiszi, hogy a magasság jót tesz az asztmájának, azonban valószínű, hogy csupán csak a magány vonzza...). Van úgy, hogy egy ruhát pár óra alatt alatt hordhatatlanra szaggat, Apuci legnagyobb örömére.
Amúgy is szereti a változatosságot, így szívesen vált gyakran öltözéket... viszont másból tényleg nem enged!
Alkata mára nőiesen kigömbölyödött, arányos, formás, kecses, de szálkás. Igyekszik magát formában tartani, rendszeresen mozog, s próbál odafigyelni az étkezésre. Ez nem mindig sikerül (főleg ha édesség van a dologban) így feneke kissé kerekebb az átlagnál (persze nem nagy, csak majdnem^^)...
Kisugárzása olykor lélekbe maróan szívfájdító tud lenni, pedig sokat próbál mosolyogni... talán épp a keserű próbálkozástól :)
Jellem: Naiv, segítőkész, jóindulatú, ám roppant zárkózott.
Jól kijön mindenkivel, de senkivel sem elég jól. Konfliktusai ritkán akadnak, viszont ez nem az ő érdeme... sejtelmes típus, szeret titkolózni és nem szívesen nyílik meg mások előtt. Igazi magányos farkas.
Van akit ez taszít, van akit vonz.
Nagyon érzelmes, és könnyű megbántani (olyankor még inkább magába fordul), ebből kifolyólag ő sem szeret megbántani másokat. Nagyon konfliktuskerülő, de nem megalkuvó. Saját érték rendel bír, ám ezt csak magára vonatkoztatja. Másokkal szemben elfogadó, anyáskodó (öccse végett) és kissé gyermeki.
Sokszor elvonul, ilyenkor általában naplójával foglalatoskodik (olvasni nem szeret, főleg felolvasni nem, de szívesen hallgatja Apucit...). Naplójába emlékei mellett minden egyes társára jut egy-egy oldal, s a mumusnak természetesen kitüntetett szerepet szán benne. Emellett igyekezett feltérképezni a terepet, melyet a gondosan kidolgozott, ám kissé pontatlan vázlat igazol.
Sokat gondol a hazajutásra, olykor bátortalanul felhozza Apuci előtt, hogy hiányzik neki az otthon... éjszakánként rengeteget sír, sokszor gyötrik rémálmok (+az a jó kis niktofóbia...).
Ám a szökésbe nem mer belegondolni. Túlságosan fél a büntetéstől, s ezt Apuci pontosan tudja. Ártalmatlan kislány. Lelkét kiszívták az évek. Egyre jobban gyengül, fokozatosan sodródik az őrjítő reménytelenség felé. Kellene számára valaki, akibe kapaszkodhat, de fél nyitni, ...fél szeretni, ...fél hogy újra elszakítja tőle Apuci.
Egyenlőre még maradt benne annyi, hogy megtartsa önmagát, s olykor finoman, de határozottan kiálljon társaiért, de az örvény elkapta.
A mumusban sohasem hitt, mégis retteg tőle... szereti, de retteg...
Élettörténet: Elsőre egy minden tekintetben átlagosnak számító család gyermeke. Nem éltek se túl jól, se túl szerényen...
Kicsinyke, de összetartó rokonság ahol a becsület mindig is többet ért mindennél.
Ebből fakadóan sohasem választották a könnyebb utat, olykor csak a monoton, kemény munka hozta meg a kívánt eredményt, amennyiben az nem ütközött erkölcsük sziklafalába. Tudatosan nevelték, nem erőltettek rá semmit, de nem kényeztették el. Ezzel együtt minden adottsága megvolt, hogy ő legyen a házihercegnő, mégsem így lett.
Jelleme nem ezt diktálta. Önmaga volt a gát, a határ, tudta, nem tékozolhatja el életét, mert nem csak róla szól. Ő nem a főszereplő, hanem a rendező, aki valamit összehoz a forgatókönyvből.
Talán ezért is fordulhatott elő, hogy sokszor unatkozott. Precízen megtervezett, remekül végrehajtott élete untatta...
Olykor bánta, hogy az aki. Vágyta, kereste a kalandokat, de nem élt velük. Érezni vélte, hogy az élet számára többet tartogat egy jól kereső férjnél, két csemeténél és egy olcsó, külvárosi panelnál, de magába fojtotta. Először még örült, mikor a mumus magával vitte, úgy érezte életének görbéje a maximum fölé hág. Boldog volt, egészen az első éjjelig...
Ez mára már fokozatosan átalakult, s bármit megadna, egy kis nyugalomért, s ha érezné, valaki úgy szereti, ahogy senki mást a világon.
Az ő életében ez a személy a kistestvére, Marlon, akit a rajongásig szeret, ő hiányzik neki legjobban. Ebből fakadóan kissé anyáskodó, ám próbálja leplezni.
Öccsét sokszor próbálta már lerajzolni, ám mivel a kép sohasem lesz élethűbb az eredetinél, ez a próbálkozás inkább csak lappocsékolás. Kitépi és eldobja...
Hobby: naplót vezet (ír és rajzol)
Foglalkozás: baba (elleni valahol)
Extrák: 1. Azért fantasy, mert Luka c. mumusos tömegébe készült :)
2. Naplót ír/rajzol(lásd: hobbi :P )amiben emlékeit őrzi... ebben éli ki magát, és leköti az elméjét h ne csavarodjon teljesen be... Naplójába senki nem kap betekintést, Apuci elől egyenesen rejtegeti.
3. Niktofóbiás (!) ez síró/hisztérikus/dührohamos/sokkos tünetekben nyilvánul meg...
4. Asztmás, hogy halmozzuk az élvezeteket^^ (csak enyhén... csak néha fullad meg majdnem) van 'pipája' amit mindig magánál kéne hordania, de mindig elhagyja valahol^^"
5. A Candie név az édességek szeretete mellett édes mosolya (melyet akkor villant, ha zavarban van, és ez nem a keserű próbálkozás!) miatt kapta.
6. Szívesen besegít Apucinak a ház körül (mosogatni utál, viszont varrni és vasalni kimondottan szeret, de a takarítás, főzés, mosás ellen sincs kifogása).
7. Sokszor elbújik, főleg amikor játszani kell...
Képinfo: A kép csupán illusztráció, nem én készítettem. ()
| Engedélyezve: |
2013. 05. 03.
2015. 05. 12.
|
Módosítva: 2015. 05. 12. 10:28:43
Módosította: ookami67sophie
Státusz: Aktív
|
