Site
   Főoldal
   Használati útmutató és Szabályzat
   GY. I. K.
   Üzenőfal
   Kérések, kérdések
   Játékostárs keresés
   Szerepjáték
   Fanart
  
Fanfiction
  

Kapcsolat

  Bejelentkezés

Felhasználói név:

Jelszó:


Adatok megjegyzése

Regisztráció             Jelszó emlékeztető

  Közlemények
   Árvácskák

További közlemények...

  Chatbox

  Linkek

animeszerepjáték.hu (az oldal buttonja)

AnimGO (anime és manga ismertetők, feliratok)

baktimi.webs.com

Stuff

Bleach Online Szerepjáték

Yaoi Hungary

További linkek...


Karakter megtekintése

Kép




Neki tetszik: , és még 1 felhasználó


Tulajdonságok
Név: Remus John Lupin
Kategória: Harry Potter
Feltöltő: Onichi

Kor: 33

Külső leírás: Magas karcsú férfi, ám egyáltalán nem vézna. Teste izmos, bár inkább szálkás, nem lehet kifejezett erőbajnoknak nevezni. Ráadásul elsőre még ezt sem mondaná meg róla senki. Ha ránéznek, akkor még a korát is sokkal feljebb lőnék, mint amennyi. Ennek nem igazán szokott örülni, de nem tehet ellene. Barna hajában már fölfedezhetőek az ősz szálak, arca szinte állandóan kimerült, mint egy olyan emberé, aki már belefáradt az életbe. Az egyetlen ami még valódi korára emlékeztetheti az embereket, az csillogó zöld szeme, és az arcán bujkáló kedves mosoly. Ez viszonylag barátságossá teszi az amúgy kissé riasztó arcot. No de kire ne hozná a frászt egy sebhelyekkel borított, sápadt arc? Valószínűleg ha valaki a sötét utcán találkozna vele, akkor halálra rémülne. Pedig semmi oka rá. Ruhatára szűkös, igencsak kopottas és használt. Leginkább egy hajléktalan muglihoz lehetne hasonlítani, csak az illata kellemesebb annál. Sosem vetette föl igazán a pénz, így nem a ruhatára divatossá tételét tartotta legfőbb célként a szeme előtt. Nem csupán arcán húzódnak azonban hegek. Egész testét beborítják a rondábbnál rondább sérülések, amiket saját magának okozott. Borzalmasan szégyelli őket, amikor csak lehet hosszú ruhák, talárok és köpenyek alá rejti az összes árulkodó jelet, kiemelt figyelmet szentelve a vállán lévő ronda harapásnyomnak. Mindezek ellenére, ha az ember eltekint a rossztól, és csak a mosolyt, a barátságosan csillogó tekintetet figyeli, akkor megláthatja Remus igazi szépségét.

Jellem: Összetett jellem, aki nem túlságosan szereti kimutatni az érzéseit. Túl sok fájdalom, megrázkódtatás és megaláztatás érte az életében. Szépen lassan megtanulta, hogy kevés emberre számíthat az életben. Ha túl akar élni, akkor meg kell küzdenie érte. Saját bevallása szerint is csupán akkor volt utoljára boldog, mikor Roxfortos éveit töltötte barátaival. Aztán szépen lassan ez is elmúlt. Árulás és halál vette körül, amit Remus rosszul viselt. Csupán árnyéka lett korábbi önmagának. Habár kedves, udvarias, jól nevelt és értelmes, ez senkit nem győz meg. Egy vérfarkas nem lehet ilyen az átlag varázslók szerint. Ők vérengző fenevadnak látják a férfit, aki kizárólag a pusztításban leli örömét. Pedig egyáltalán nem így van. Csupán egy tanult, okos varázsló, aki rosszkor volt rossz helyen. Habár annyi rossz érte, ő még próbál bízni, és ha valaki jót tesz vele, akkor azt végtelen hűséggel hálálja meg. Fontos számára az adott szó, ha egyszer megígér valamit, akkor azt be is hajtja. Ám kevés olyan ember van, akinek megígérhetne bármit is. Barátai, rokonai elfordultak tőle, magányos farkassá vált. Szó szerint. Pedig igazán barátságos, jó humorú fiatal férfi, akivel bármiről el lehet beszélgetni. Leleményes, gyorsan föltalálja magát, egy igazi túlélő. Sosem adja föl, kitartó és bátor, ahogy az egy Griffendéleshez illik. Sosem fordított hátat annak, aki a segítségét kérte. Bár nem sok ilyen volt. Ragaszkodó természet, nehezen engedi el azokat, akik fontossá váltak számára. Ám a gyűlölet saját maga iránt, szinte mindent elnyom. Hiába leplezi mosolyokkal, viccekkel, retteg saját magától. Retteg attól a szörnytől ami benne rejtőzik. Retteg attól, hogy egyszer megsebesít valakit, aki igazán fontos számára. Mégis magányos. Ő maga sem tudja, hogy melyik érzés az erősebb. Fogalma sincsen róla, hogy magányosan, vagy rettegésben akar e élni. Ezért inkább mosolyog. Egy mosoly mindent megoldhat.

Élettörténet: Az élete olyan volt, mint egy mese. Na de nem a mézesmázos, tejszínhabos, koktél cseresznyés változatból. Inkább egy borzalmas rémtörténethez lehetne hasonlítani. Varázslócsaládban született első, és egyetlen gyermekként. Édesanyja mugli születésű volt, így mindig tisztában volt a varázstalan emberek életével és szokásaival. Kifejezetten szórakoztatónak találta őket. Szülei átlag varázslók voltak, akik soha semmi sötét dologban nem voltak benne. Legalábbis a kis Remus ezt hitte, egészen addig a végzetes estééig, míg meg nem történt a támadás. Egyetlen harapás elég volt, és az egész élete borzalmas irányba fordult. Ő maga is a rémmesék főszereplőjévé vált, egy igazi vérfarkas lett belőle. Hála apja ügyeinek, aki a lehető legrosszabb várfarkasba kötött bele. Ennek pedig fia itta meg a levét. Családja lassan elfordult tőle, rettegtek a szörnytől amivé fiúk vált. Szinte lehetetlennek tűnt, hogy normális élete legyen, hisz egy farkas még iskolába sem járhat. Ezt az elméletüket azonban Dumbledore cáfolta meg. Szigorú intézkedések mellett elintézte, hogy iskolába járhasson. Ezzel együtt pár boldog évet is csempészett Remus életébe. A Roxfort vált az otthonává, a boldogsága forrásává. Itt ismerkedett meg barátaival, azzal a három személlyel, akik mindig mellette voltak, akikre bármikor számíthatott. Akkor is, mikor szülei elküldték otthonról. Csak hozzájuk fordulhatott, de ők szívesen látták vendégül a hontalanná vált vérfarkast. Egy ideig úgy tűnt minden rendben van, ám a világ hamarosan ismét összeomlott Remus körül. Barátai meghaltak, méghozzá egy másik barátjuk keze által. Azok az emberek, akik a mindenséget jelentették számára, nem voltak többé. Mindenkit elvesztett, aki igazán fontos volt. Élete egyre nehezebbé vált, hisz vérfarkasként nem igazán talált magának munkát. Egyre elnyűttebb és fáradtabb lett. Képtelen lett volna fajtársaival élni, ám úgy tűnt nincs más lehetősége. Egészen addig, míg Dumbledore ismét megjelent, és ismét megmentette az életét. Munkát, ezzel együtt otthont kínált neki a Roxfortban. Azon a helyen, ahol minden jóra fordult. Ez az utolsó reménye. Az, hogy ennyi év után újra boldog otthonra talál a vastag falak közt.

Hobby: Olvasás, séta a szabadban

Foglalkozás: Tanár

Extrák: A Roxfort és Sötét varázslatok és kivédésük tanára, hála az igazgatónak. Idén fogja kezdeni a munkát, nem titkolt izgalommal. *** Szereti a forrócsokoládét, az mindig megnyugtatja. *** Még magának sem vallotta be, de leginkább régi ismerősétől való találkozástól tart. Bár neki személyesen sosem volt ellentéte Perselus Pitonnal, barátai sok keserű évet okoztak neki, így kissé aggódik, hogyan reagál majd rá a férfi. Az viszont boldogsággal tölti el, hogy láthatja Harryt, egyik legjobb barátjának fiát.

Engedélyezve: 2013. 04. 18.

Státusz: Aktív

© Copyright 2009-2024. All rights Reserved (Minden jog fenntartva).