Név: Paul Dennys
Kategória: Yaoi
Feltöltő: Ereni-chan
Kor: 17
Külső leírás: Első ránézésre a többség azt gondolná, hogy „pff, mit nekem ez a srác, lenyomom én fél perc alatt”, pedig elég lenne csak levennie a bő, sötét pólóját, és látnák, hogy azért ez nem lesz olyan könnyű feladat. Kiskora óta sportol, ez már akkor is meglátszana rajta, ha lazára vette volna a figurát az edzések során (de nem tette). Tehát alkatra soványnak látszik, arca valóban ilyen is neki, ettől lesz olyan megtévesztő. Szemei sötétkékek, és szinte már ijesztő, de szokott változni a színük. Persze nem úgy, mint egy hangulatgyűrű, egyszerűen a fényviszonyoktól függ: árnyékban szinte villog, míg világosban teljesen sötétnek tűnik. Haja szőkés, a tövénél sötétebb, gyakran hiszik azt, hogy festi, pedig nem. Egyszerűen ilyen típusú, télen besötétedik, nyáron pedig a nap hatására kivilágosodik. Egyébként sok gondja van vele, mert semmilyen hajzselét nem tűr el magában, tíz perc elteltével már úgy néz ki vele, mint egy diliházból szabadult. Éppen ezért többnyire marad a „megrázom a fejem, hogy beálljon” trükknél, és ez be is válik. Van pár hosszabb tincse, ami a nyaka aljáig is leér, de átlagban max a közepéig nyúlnak le, még vizes állapotban is. Frufruja rendszeresen az arcába lóg, nem azért, mert annyira szereti így, hanem mert menőbbnek néz ki vele. A hanyagság menőség, ez az egyik jelmondata. Ugyanezen elv miatt hordja az egy-két számmal nagyobb ruhákat is, de azért figyel rá, hogy hátulról ne táruljon panoráma az alsójára, mert az már a menőségnek olyan szintje, amit inkább nem akar gyakorolni. Kiegészítőként még cigit és energiaitalt is látni nála, bár ezeket nem nagy állandósággal, hiszen az iskolában büntetik őket. Ilyen balhékba pedig nem szívesen keveredik bele, csak ha nagyon muszáj. Öltözködésileg még kedveli az elnyűtt tornacipőket és a feliratos pulóvereket, utóbbiakat tulajdonképpen gyűjti is, már a legegoistábbtól elkezdve a legsértőbbig mindenféle beszólás leolvasható a mellkasáról, ha ő úgy akarja. Ettől határozottan népszerűbbnek érzi magát. Ékszerként egyedül egy fekete, kereszt alakú fülbevalót visel, ezt öccse emlékére lövette be, de másikat soha nem csináltatott, és nincs is tervben neki.
Jellem: A rá legjellemzőbb szókapcsolat: kínosan megfelelni. Mindig, mindenkor. Mit is jelent ez? Hogy az ember nem önmaga, hanem azt a képet mutatja, amit a környezete látni akar. Eszerint pedig Paul egy laza, jó stílusú srác, aki ha kell a legnagyobb őrültségbe is belemegy, bár azért tegyük hozzá, hogy józan keretek között. A többiek szerint pont annyira társasági ember, amennyire kell, és pont annyi fura dolga van, amennyi még nem ciki (ők ezt például a képregény olvasásra, de leginkább az olvasásra értik). Tehát pontosan az-az álca tükröződik vissza róla, amivel jól érezheti magát a mindennapokban. De a valódi énje, az egészen más… nem mindig akart ő ilyen görcsösen megfelelni, nem mindig szerzett szaktanárikat heccből vagy ment fejjel a falnak, ha a többiek megindultak előtte. A múltja hatására rögződött ez be nála, és akárhogy is akarna, nem tudna megszabadulni tőle. Talán annyira nem is akar, hiszen ez a kulcs a népszerűségéhez, amit mára már annyira megszokott, hogy üresnek érezné az életét nélküle. Legalábbis ő merőben így gondolja. A valódi énje ugyanis nem lenne túl népszerű, mert az kedves és gondoskodó, pont olyan, ami kiváló célpont a kritizálóknak. Az álcájával viszont megfelel nekik, így nincs okuk bántani, sőt, még a barátjuknak is tartják, pedig Paul sok mindenben nem ért egyet velük. De nem áll ki. Nem tesz semmit, hiszen akkor minden elveszne, amit eddig felépített. Gyáva lenne? Lehet. Nincs ám annyira nagy arca, mint ahogy azt a pólói szokták mutatni. Sőt, néha utálja is magát, amiért ölbetett kézzel nézi, ahogy a baráti társasága éppen tönkreteszi más napját, esetleg még Ő is odaszól valami csípőset, ha furcsállni kezdik a visszahúzódását. De mit is tehetne? Ha segítene, maximum őt is gyepálni kezdenék, mást nemigen érne el. Egyvalamire viszont képtelenség rávenni: a fizikai bántalmazásra. Elvből és természetéből adódóan sem. Szerencsére mindig talál megfelelő kifogást, amikkel kibújhat az ilyenek alól.
Élettörténet: Nem túl jó. Illetve de, életének első évei még tökéletesek voltak: apja jól kereső üzletember, anyja pedig nővér volt, így gondoskodásban és jólétben egyaránt volt része. Korán meg is tanult mindent, az iskolában jól kezdett és tartotta is a szintet, és bár nem volt az osztály közepe, azért voltak barátai. Aztán a sors meggondolta magát, és kamatostul visszafizettette a békés éveket. Az anyja mindenféle komplikáció nélkül kihordta őt, ám a második terhességet már nehezen viselte. Hamar bekerült a kórházba, ami az akkor hat éves kisfiút már önmagában megviselte. Hát még mikor az apja közölte, hogy az anyja nem jön többé haza… az fájdalmas volt, egyedül megmaradt szülője kitartásának köszönhető, hogy nem roskadt teljesen magába. Azonban apja ereje idáig terjedt ki, a második fiát már képtelen lett volna egyedül felnevelni, ugyanis ő életben maradt. Pár hónapra rá tehát szerzett egy nevelőanyát a gyerekeinek, így Paulnak kettős változással kellett szembenéznie, testvért és egy új anyát kapott. Nem volt könnyű elfogadni ezt a tényt, mert az anya ellenszenves volt neki, az öcs… róla csak annyit tudott, hogy miatta nincs többé a nő, akihez ragaszkodott. Egyedül azért fogadta végül el, mert apja mindig azt mondta neki, hogy az anyja is ezt várná tőle… hogy neki vigyáznia kell az öccsére. Ez lassacskán felváltotta a szomorúságát és belérögzült. Megvédeni az öcsit, hiszen ő a legközelebbi dolog, ami maradt az anyjából, aki szintén ezt akarná. Ez éltette tovább. Azonban ezt sem tudta teljesíteni, ugyanis három évvel később, egy óvodai figyelmetlenség miatt az öccsét elütötte egy autó. Próbálták megmenteni, de nem lehetett, Paul pedig nem volt ott, hogy megvédje. Az újabb veszteség olyan rosszul érintette, hogy hetekig be sem járt az iskolába, majd mikor végre behajtották, a legrosszabb gyerekek egyike lett. Egy pillanatra összeomlott körülötte minden, úgy érezte képtelen megvédeni bárkit is, hogy ez az ő hibája. Persze apja rögtön intézkedett, a pszichológusok pedig jó munkát végeztek. Egyet nem tudtak csak kiirtani belőle, a görcsös megfelelést. A lelkivilága viszonylag helyreállt, de soha többé nem lett jó gyerek. Mindig másokon múlott, milyen volt épp, azon, hogy ők milyennek akarták. Felsőben már a menő srácok közé tartozott, a felvételit pedig az egyik legjobbra írta meg, annak ellenére, hogy nem nagyon tanult. Ez a helyzet a gimiben sem változott, bár itt már csak bandáról-bandára vetődött, épp ahogy hozta az élet. Maradandó lelki sérülésként egyedül a megfelelési kényszer maradt meg neki, öccsét és anyját kiheverte, és a környezete is lenyugodott. Apja nem rója meg a kisiklásai miatt, nevelőanyjával jóban van, céljai pedig szintén vannak. Egyszóval még épp időben rángatták ki a gödörből.
Hobby: Vannak nyilvános és titkos hobbijai. Amiket felvállal az a bandával lógás, kosarazás és DJ-skedés, a „közösségi” hobbik. Amiket viszont titkol az-az állat és gyerekvigyázás, olvasás és a képregények. Ezek rettentő ciki dolognak számítanak.
Foglalkozás: Tanuló
Extrák: Az egyik életcélja az, hogy felvegyék a szülővárosa legnevesebb főiskolájára, de ezt persze nem reklámozza, mert strébernek neveznék miatta. Tervei szerint az utolsó évében hajt rá majd nagyon, természetesen most is tanul, csak néha szándékosan beszerez egy-két rosszabb jegyet, hogy ne kerüljön rossz fénybe. Végzősként azonban már nem lesz olyan elítélendő dolog, ha jó jegyeket kap, mert ilyenkor még a legmenőbbek is rátesznek egy kicsit (legalábbis a többség). || Nincs baja am elegekkel, de mivel ez nem túl menő dolog, gátlás nélkül lehordja őket, ha éppen ezt várják el tőle. Ő maga csak a látszat kedvéért járt csajokkal, egyébként soha nem volt még szerelmes. || A szomszédjában lévő kisfiúnak van egy macskája, Emu, aki gyakran ellátogat hozzá és nála alszik egy éjszakát, de másnap Paul mindig visszaviszi a gazdájának, bár ő maga tovább is elviselné a szőrcsomó társaságát. (Mivel jóban van a családdal ebből nem szokott balhé lenni). || Nem szereti a keresztnevét, éppen ezért csak Dennek vagy Dennynek hívatja magát.
Képinfo: Saito Yukihiro (http://www.zerochan.net/Saito+Yukihiro)
| Engedélyezve: |
2013. 03. 06.
|
Státusz: Aktív
|
