Név: Cogsworth/Tik-Tak úr
Kategória: Manga, PC és könyv
Feltöltő: Onichi
Kor: Ismeretlen
Külső leírás: Külseje teljesen olyan, akár viselkedése. Precíz és hibátlan. Elegáns, és biztos hogy sohasem látsz gyűrődést a ruháján. Ha mégis észrevennél egyet, mire szóvá tennéd, már el is tüntette. Mindig követi a legújabb divatot, hisz nem akar ósdinak tűnni. Egy komornyik legyen mindig ápolt és rendezett, mint amilyennek a házat is látni szeretné, ahol dolgozik. Haja egészen derekáig leér, lágyan hullámzik minden egyes mozdulatra. Gyönyörű mahagóni színű, pont mint az óra, amivé változott. Emberként viszonylag magas, karcsú alkat, akinek arcán mindig itt van a komoly, kissé talán arrogáns kifejezés. Pont ezért esett kétségbe, amikor egy dundi kis állóóra képében kellett folytatnia életét. Ott már kevésbé volt elegáns, inkább tűnt szánalomra méltónak és esetlennek. No meg egy számlap sem tudja éppen visszaadni azt a komoly arckifejezést, amin oly sok éven keresztül dolgozott. Szürke szemei általában higgadtan csillognak, kivéve mikor Lumiére valami hatalmas bolondságot tesz. Olyankor dühös hörcsögként fújja föl arcát, és grimaszolva, hevesen gesztikulálva védi igazát. Az igazat megvallva szinte mindig hevesen gesztikulál. Ha valaki nem áll arrébb a közeléből, akkor igen nagy rá az esély, hogy kellemetlen orrba vágásban lesz része.
Jellem: Leginkább azt a kifejezést lehetne rá használni, hogy pontos mint az óramű. Ezért volt igazán frappáns a sorstól, hogy éppen egy órává változtatta át a rengeteg lehetőség közül. Napjának minden pillanatát szinte percről percre tervezi meg, még azt is kiszámolja mennyi időt tölthet a mosdóban. Nos, ez a precizitás önnmagában nem lenne probléma, ha nem vátná el a kastély összes lakójától a szoros időbeosztás pontos betartását. Ez persze hiú ábránd, de sosem fog beletörődni, addig próbálkozik, amíg meg nem születik az a csodálatos tökély ami képzeletében él. Annyira elvan próbálkozásaival, hogy szinte észre sem veszi mennyire hülyét csinál magából. Nem mintha a kastély személyzete nem tisztelné, egyszerűen csak mulatságosnak találják a pattogó, méltatlankodó állóórát. Szereti ha minden úgy történik, ahogy azt ő eltervezte. Ha nem veszi át egy este forgatókönyvét legalább négyszer mindenkivel, akkor egyszer sem. Ha mégsem sikerül minden a megfelelő módon, ami valljuk be igen gyakran előfordul, akkor hatalmas kiborulásokat tud produkálni. Mikor átváltoztak, akkor sem éppen az borította ki, hogy óra lett belőle, sokkal inkább aggasztotta, hogy felborult napirendje. Ragaszkodik a szabályokhoz, az etiketthez, és minden máshoz, ami szép rendezetté teszi az emberek életét. Ha valaki eltér ettől, akkor szó szerint retteg a borzalmas következményektől. Aggódva, akadékoskodva próbálja helyrehozni a dolgokat, többnyire reménytelenül, hála kedvenc kollégájának. Lumiére mindig ott volt mellette, amióta az eszét tudja, és mindig belerángatta valami ostobaságba, mintha csak a teljes ellentéte lenne. Rengeteget vitatkoznak, szinte nincs is olyan dolog, amiben képesek lennének egyet érteni, mindezek ellenére őt tekinti legjobb barátjának. Nem mondhatni kifejezetten vezető jellemnek, inkább csak próbál annak látszani. Szereti irányítgatni a dolgokat, mindenhol ott lenni, és mindenkit ellátni csodás és végtelenül hasznos tanácsaival. Kissé ijedős, elég csak annyit mondani, hogy gazdájuk elégedetlen, ő már egy riadt csirke módjára rohangál ide-oda a kastélyban. Mikor épp nem az életét menti, akkor igazán előzékeny és udvarias. A hölgyekkel igyekszik a legkörültekintőbben foglalkozni, bár ez sosem ment neki olyan jól, mint Lumérenek. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy jobban ért az építészethez, a történelemhez, és a művészethez, mint az emberekhez. Ha valaki földühíti, akkor igazi kis pukkanccsá válik, ezt természetesen leggyakrabban Lumiére tudja kihozni belőle. Kissé talán tudálékos, kissé talán idegesítő, de az biztos, hogy minden helyzetben kiállna társaiért, ahogy egy jó főkomornyikhoz illik.
Élettörténet: Családja már hosszú emberöltők óta szolgálja Adam családját, így nem volt kérdés, hogy a fiatal Cogsworthra mi vár a jövőben. Már gyermekként az illem, a protokoll, a szabályok betartására nevelték. Valószínűleg ő volt a legjólneveltebb gyerek több kilométeres környéken. Sosem került bajba, sosem tett rossz fát a tűzre, kivéve egy-két alkalmat, ám akkor sem saját jószántából. Egy időben vele, a másik komornyik családnak is fia született, ám ő már közel sem volt olyan kifinomult modorral megáldva, mint Cogsworth. Lumiére a teljes ellentéte volt, akivel folyton vitatkozott, állandóan ellenszegült, és sosem jutott dűlőre. Mindezek ellenére megtanultak együtt dolgozni, és egymásra számítani. A közös munka, a békesség érdekében nagy nehezen, de megtalálták az összhangot. Persze azért a kiadós veszekedések mellett, amik a mai napig kitartanak. Ezek nélkül nem is lenne igazán izgalmas az életük, és bár sosem vallanák be, mind a ketten szeretik a magas röptű szócsatákat. Egy karácsony éjjelen egy öreg asszony kért bebocsájtást a kastélyba, de az elkényeztetett ifjú úr nem engedte be az idős anyókát, aki emiatt visszaváltozott gyönyörűséges tündérré. Az ifjú úr ezek után hiába könyörgött, hiába rimánkodott, a tündér megátkozta az egész kastélyt, és annak minden egyes lakóját: az emberekből használati tárgyak lettek, míg a hercegből egy igazi szörnyeteg. Azóta csak arra várnak a kastély lakói, hogy végre egy olyan személy érkezzen a kastélyukba, aki még azelőtt beleszeret a gazdájukba, még mielőtt lehullana az utolsó rózsaszirom is. Addig viszont élik unalmas, egyhangú, tárgyként eltöltött életüket, és reménykednek.
Hobby: Történelem tanulmányozása, okoskodás
Foglalkozás: Főkomornyik
Extrák: Könyv: szépség és a szörnyeteg *** Bájos kis óra, Lumiére mellé.
Képinfo: Nem saját, csupán illusztráció. ()
| Engedélyezve: |
2013. 02. 18.
|
Módosítva: 2015. 06. 04. 19:46:37
Módosította: Onichi
Státusz: Aktív
|
