Név: Jarvis P. Linford
Kategória: Yaoi
Feltöltő: Meera
Kor: két hónap múlva 18
Külső leírás: Átlagos magasságú, a mostani divatnak próbál hódolni, saját maga által alkotott ruhadarabokkal. Na nem, nem Ő varr, szó sem lehet róla! Az a nők dolga. Jarvis egyszerűen csak kidekorálja a régi nadrágot, kicsit megszaggatja, hogy szakadt legyen és lógós, mint ahogy most annyira divat. Nincs pénzük márkás holmikra, így próbál meg mégis a többiek között fent maradni a felszínen, nehogy lesüllyedjen. Haja színezett, igazából olyan seszínű, most kezd visszaalakulni rendes feketébe. Szempillái rettentően sötétek és feketék, édesanyjától örökölte őket, vesznek is érte a nők rendesen. Bal fülében egy kisebb fültágítót hord, amit egy keleti boltban vásárolt annak örömére, hogy meg lett a latin alapfokú nyelvvizsgája. Tekintete áthatóan kék és szürke egyszerre, mint mikor a nap teljesen eltűnt, aranyló fénye homályba veszett, de mégis ad még annyi fényt, hogy az éjsötétet gyengédebbé, lágyabb kékké varázsolja. Mindig falkában közlekedik, népes kompánia társaságában, de sokszor látható az állami kórházban, a kertben dolgozni, füvet nyírni, a boltban és az iskolába menet vagy mikor korrepetálásra és különórákra jár. Bőre kissé sápadt, jelezve, hogy lassan a tanulás, édesapja ápolása és a házimunkák hadai összecsapnak a feje felett. Testalkata szálkás, a legjobb magasugró az egész iskolában, kellően hajlékony a tánc miatt és szálkás, fiús vonalai vannak.
Jellem: Egyszerű, tipikus kamasz, aki egyelőre a fölötte roskadozó könyvek és jegyzetek halma alatt rogyadozva próbál meg lazítani. Nagyon szereti családját, amit egy szem édesapja és ő alkotnak, és ha össze is zörrennek párszor, a tékozló fiú mindig hazatér. Imádja haverjait, a táncpróbákon, fotózásokon és mindenféle ruhapróbán röhögéssel próbálják az érettségivel járó feszültséget csillapítani. Szívesen bandáznak, de általában ott felejtik magukat mindig valamelyik barátnál, onnan ébredve csoszognak be az iskolába. Okos tanuló, közepes magaviseletű, egyaránt bele lehet vinni a rosszba és a jóba is, az osztályfőnök erős kezének hála utóbbi felé hajlik, elkezdett rákapcsolni a tanulásra, mert egyetemre szeretne menni. Nem esik nehezére másokon segítenie, és mivel édesapjának bejegyzett ápolója Ő maga, így rengeteg más, szociális munkát is vállal. Jól esik neki, ha megdicsérik és hogy segíthet, szereti az örömöt mások arcán. Ennek ellenére lázadó kamasz, aki nem utasítja vissza a sört, a bort, a füvet és egy kis alkalmi etyepetyét, olykor csípőből tagadja, hogy a közeli kórházban önkéntes, csakhogy ne röhögjék ki. Mélyen, nagyon mélyen, a szívében rajong édesapjáért és felnéz rá, egyetlen példaképe ő, alig várja, hogy végre valamit bebizonyíthasson. Igényli a törődést, de mint minden korabeli, ellenkező érzelmekkel és viselkedéssel fejezi ki ezt, olyan, mintha nem akarná az ölelést, így helyette tockost kap, de abból is érzi, hogy a gesztus szeretetteljes. Nyíltan sosem kér puszit és ölelést, még barátnőitől sem, a haverokkal való közös fetrengés egy matracon vagy a szőnyegen, a konzolt fogdosva energiával tölti fel és boldogan vigyorog.
Élettörténet: Édesanyja nagyon korán meghalt, még kisiskolás korában, így keménykezű, de igazságos édesapja nevelte fel. Családja olyan kicsi, hogy egyedül egy nagynénje van, Judith és annak népes famíliája, akiket szívből gyűlöl, viszont az érzés kölcsönös. Ki akarja forgatni őket a vagyonukból, alig várja, hogy bátyja meghaljon és feladja a küzdelmet betegsége ellen, hogy fekete, csillámokkal díszített műkörmeit a házra és Jarvis életére tehesse. Természetesen nem nehéz kitalálni, hogy a fiú hamarosan az utcán is találná magát, "nagylelkű" nagynéni jóvoltából. Édesapjával nem beszélnek erről, Jarvis tudja, hogy mennyire kényes az ügy és hihetetlenül bántja édesapja lelkét, így szemet huny, lenyeli megjegyzéseit, de mikor a hárpia karácsonykor vagy hálaadáskor megjelenik, nem tudja visszafogni magát, hogy egy-két csípős véleményt ne osztogasson. Küzd, segít és mindent ő maga csinál a ház körül, hogy édesapja ne terhelje le magát túlságosan és hogy egészsége javulni kezdjen. Azonban Jarvis nem tudja, hogy szeretett családfőjének napjai vannak hátra, mindenről rendelkezett, titokban, míg Jarvis iskolában van, taxit fogott és elment, hogy elintézzen minden ezzel kapcsolatos papírt, pénzt tett be a bankba, elegendőt, húga elől gondosan lezárta. Nem meri elmondani fiának, mi vár rá, helyette az osztályfőnökkel beszélt. Megkérte, hogyha eljönne érte a halál, gondoskodjon addig a két hónapig fiáról, míg be nem tölti a tizennyolcat és a ház teljesen az övé nem lesz, s akkor már nyugodtan beköltözhet egyedül is. A férfi vállalta a feladatot, hogy saját otthonába fogadja diákját, ámde az édesapa sem gondolta volna sosem, hogy halála után ezzel a cselekedetével még jobban bonyolítja fia életét...
Hobby: haverok, konzol, közös fetrengés, egy kis fű, tévé, számítógép, séta, próbálkozás a parkourrel
Foglalkozás: végzős gimnazista
Extrák: Édesapja halálának időpontja közeledik, amelyről semmit sem tud.**Hivatásos ápolónak készül, így ráfeküdt a biológiára és kémiára.**Nevében a "P." Petert jelent, de mindenki csak úgy szólítja, hogy 'Vis.
Képinfo: andrahilde ()
| Engedélyezve: |
2013. 01. 30.
|
Státusz: Aktív
|
