Név: Seo Cheon-su
Kategória: Yaoi
Feltöltő: Onichi
Kor: 25
Külső leírás: Teljesen átlagos külsejű srác, aki maximum morcos ábrázata miatt tűnhet ki a tömegből. Külseje mindig rendezett, indulás előtt mindig hosszú időt tölt a tükör előtt. Tincsei szerencsére őt támogatják, hiszen jól kezelhetőek, puhák, és ritkán állnak kócosan. Kipattan az ágyból, és szinte már tökéletes az egész. Pont ezért utálja a konyhában fölvenni a sapkát, mert az lelapítja haját. Bőrét szinte mindig borítja egy-egy apróbb vágás, égés, vagy szinte bármilyen sérülés, amit a konyhában magára szedhet. Ám a tisztaságra még ott is ügyel, kötényéről, ruhájáról hiányoznak a foltok, sosincs maszat az arcán. Ám még valami hiányzik az arcáról. A mosoly. Mindig olyan képet vág, mintha valaki vérig sértette volna. Családján kívül még nem is akadt talán olyan személy, aki huzamosabb ideig látta volna mosolyra görbülni ajkait. Ennek ellenére mindig sikert aratott a lányok körében. Talán a titokzatosság vonzotta őket, talán a közöny, erre sosem tudott rájönni. Ruhái mindig tökéletesen simák, élükre vasaltak, úgy sorakoznak a szekrényben, hogy azt még egy profi házvezető nő is megirigyelné. Kedveli a világos színeket, hisz munkaruhája miatt hozzá kellett szoknia. Nagy kedvence még a narancssárga, de mivel elég rikító, ezért általában csak kiegészítőkből hordja ezt a színt.
Jellem: Igazán egyedi figura, akinek nem tudhatod éppen mi jár a fejében. Gyakran jön elő merész, szokatlan, sőt kifejezetten hajmeresztő ötletekkel, ám ő ezekben éli ki kreativitását. Kreativitásból pedig van bőven a tarsolyában, ez teszi igazán színessé munkáját, hétköznapjait. Ránézésre mindenki azt gondolná, hogy egy érzelemmentes tuskó, aki maximum az utálatát tudja kifejezni, de azt aztán minden élő, mozgó, lélegző lényre. Ám a zárkózott tekintett, és a mogorva arc mögött ott lapul az érzelmek színes kavalkádja, csak úgy van vele, hogy minek azt mutogatni. Amúgy se sok mindenki van, akinek igazán megnyílna, a nagy világra meg egyáltalán nem tartozik, hogy épp milyen napja van. Elég csendes, aki csak a szükséges információkat közli környezetével, vagy bárkivel aki beszélgetni próbál vele. Ez akár magyarázható hatalmas megfelelési kényszerével is. Nem akar leégni mások előtt, nem szeretne valami olyat mondani, ami a nevetség tárgyává tehetné. Persze érti ő a viccet, de ha lehetőség van rá, akkor ne ő legyen az alanya. Végtelenül precíz, szereti ha minden akadálytalanul halad a maga kis medrében, ezért azt sem viseli igazán jól, ha valaki sokat bakizik. Az ő konyhájában még a fakanalak is hosszúságuk szerint sorakoznak, csillogóan tiszták, és szinte már éneklik a himnuszt mikor gazdájuk megérkezik. Ugyanakkor legnagyobb hibája is ebből ered, méghozzá az, hogy elveszik a részletekben. Képes órákig szöszmötölni egy torta díszítésével, vagy addig súrolni egyetlen apró, mikro méretű koszfoltot az asztalon, míg hírmondó sem marad utána. Nem szereti ha sürgetik, ám ahhoz, hogy jól tudja végezni munkáját, kénytelen sietni és pontosan időzíteni. Először borzasztóan nehéz volt megszoknia, ám utána beletanult hogyan lehet gyors, ám hibátlan munkát összehozni. Nagyon fontos számára a minőség, sosem adna ki olyan ételt a keze alól, ami akár egy kicsit is hibás. Sokszor mondogatja, hogy az ő igazi szerelme a főzés, az ételek, és a rengeteg fűszer, ám ez nem így van. Hosszú ideje nem volt még csak alkalmi kapcsolata sem, mert vár. Igazából maga sem érti hogyan és miért, de évekkel ezelőtt beleesett egyik csoporttársába, és azóta képes másra gondolni. Az hogy elárulja mit érez? Az egyszerűen képtelenség és ostobaság, hiszen fél hogy hülyét csinál magából. Inkább megőrzi a tartózkodó, morcos külsőt, és a két méter távolságot. Tudja hogy így nem igazán fog előre haladni a dolog, de hát mit tehetne? Be kell látnia, hogy szerelmi analfabéta.
Élettörténet: Gyerekkora igen mozgalmas, már-már zavaros is volt. Szülei rengeteget utaztak a munkájuk miatt, fiúkat pedig természetesen vitték magukkal. Sajnos ezekre az utazásokra, a különféle országokra nem nagyon emlékszik, mert még túl fiatal volt. Négy éves lehetett, mikor visszatértek Koreába, és szülei végleg letelepedtek. Innentől inkább hasonlított egy átlag gyerekére az élete. Testvérek, hosszú játékok, és rengeteg finom sütemény. Már kicsinek is gyakran bekönyörögte magát a konyhába, megtisztelő feladatnak tekintette, ha kevergethette az ételt, és hosszú időkre letáborozott a sütő előtt, hogy figyelje a növekvő finomságot. Nem egyszer fordult elő, hogy húga játékkonyháját kölcsönvéve "készített" valamit családjának. Az évek múltával sem nőtte ki ezeket a szokásait. Zöldséget aprított, tojásokat vert, reggelit készített, mindent megcsinált, amivel segíthetett édesanyjának. Senki sem csodálkozott rajta, hogy gimnázium után egy főzőtanfolyamon kötött ki. Nem is annyira ízeket, inkább a szagot figyelte mindig is. Valahogy ezek segítségével gyorsan, és könnyen meg tudta állapítani jó arányban keveri e az alapanyagokat. Tanárait sokszor eléggé kiborította, hol lassú munkája, hol egészen hajmeresztő újításai miatt, ám a végén elismerték, hogy finomat alkotott. Persze nem tör világhírű szakács címre, inkább csak a főzés élvezete miatt csinálja, hiszen ez tényleg örömet okoz neki. A tanfolyamon ismerkedett össze két barátjával, már amennyire barátnak lehet őket hívni. A Ji-woon, a vigyori srác hamar elnyerte szimpátiáját, és amennyire ez tőle kitelik, összebarátkozott vele. Ám rá kellett döbbennie, hogy ez lassan több mint szimpla szimpátia, és megijedt. Sosem engedte túl közel magához, de ellökni sem akarta. Megkereste azt a vékony kis vonalat, amin még lehet egyensúlyozni. Ám élete nem lehetett ilyen könnyű, hiszen közbejött még egy valaki. Yun Yeong-yeong. Elég volt csak meghallania ezt a nevet, és máris sokkal rosszabb kedve lett. Nem csak azért, mert a lány túláradó rajongása már az őrületbe kergette, hanem mert a srác, akit kedvelt, pont ezt a lányt szerette. Ez a furcsa hármas a tanfolyam után sem vállt el. A lány hívására mindhárman elhelyezkedhettek családjának éttermében, és jelenleg is ott dolgoznak.
Hobby: Új ételek kitalálása, takarítás
Foglalkozás: Szakács
Extrák: Allergiás a mandulára, így ha teheti kerüli ezt az összetevőt. *** Leginkább süteményeket szeret készíteni, ezekkel kísérletezik a legtöbbet. Nagy kedvencei még a halas ételek. *** A zeller illatától mindig tüsszögnie kell. *** Már pár éve elköltözött családjától, gyakran látogatja őket, de jelenleg egyedül él egy nem túl nagy, ám igazán otthonos belvárosi lakásban.
| Engedélyezve: |
2013. 01. 02.
|
Státusz: Aktív
|
