Név: Michael Spruce
Kategória: Yaoi
Feltöltő: Lenon
Kor: 18
Külső leírás: Fekete, tépett haja balra választva hullik az arcába, hátul pedig kábé a tarkójáig ér, de minden tincse más hosszúságú. Ezt még egy amerikai fodrász vágta neki, úgyhogy valószínűleg örök életére ilyen marad. Na jó, azért azt nem bírja ki, hogy ne zselézze fel, de szerencsére mindig ugyanolyanra vissza is áll. Szemöldöke vékonyan ívelt, szempillái pedig szokatlanul hosszúak és dúsak. Közelről nézve emiatt picit lányosnak tűnhet, de a csajok inkább csak még inkább beindulnak rá emiatt, szóval annyira nem zavarja. Szemei mélybarna, olykor vörösbe átcsapó árnyalatúak, amikhez vastag, fekete keretes szemüveget hord. Ez egyébként csak olvasáshoz kell neki, máskülönben állandóan napszemüvegben látni, ugyanis Amcsiban megszokta, hogy mindig kell. Arca inkább kisfiús, mintsem érett férfias, bőre is egészen puha tapintású, pedig nem szokása ápolni, éppen csak fürdések alkalmával. Mindemellé még hihetetlenül fehér is, pedig azért elég sok időt töltött a Napon, de úgy tűnik képtelen tartósan lebarnulni. Arckifejezései elég sokatmondóak, süt belőlük, hogy felsőbbrendűségi komplexusa van, nála átlagosnak számít az a „ki ha nem én?” pofa. Ruházkodás terén is igazi burzsuj, a legfeltűnőbb színű és kaliberű ruhákat hordja, amiket csak legyárthatott a jó öreg Amérika. Ezeket olykor megspékeli még néhány kiegészítővel is, azaz csillogó övekkel meg kétezer karkötővel, amik mind tele vannak firkálva valami angol mondattal vagy szóval. Ezeket amúgy nagy becsben tartja, mert emlékezteti a kinti életre. Nyaklánca medáljába is az van vésve, hogy „I will come back to the USA”. Tehát ő egy jóképű, kissé kölykös, de annál megfogóbb külsővel rendelkező ameri… illetve magyar fiú.
Jellem: Egy kőgazdag srác nyilvánvalóan csak tapló lehet… egy hülye, nemtörődöm gyerek, aki észre sem veszi, ha valamivel megbántja a másikat, sőt, semmit sem vesz észre, ami nem vele kapcsolatos. Ennek szimplán az-az oka, hogy gyerekkorában túlzottan elkényeztették, ráadásul nem csak a szülei, hanem még a barátai is. Teljesen abban a hitben élt, hogy ő az utánozhatatlan és felülmúlhatatlan Michael, akivel mindig minden úgy történik, ahogyan ő akarja… ezt Amerika még inkább megerősítette benne, így jó magasról esett pofára jó nagyot. A barátai ugyanis vele ellentétben a Kádár rendszerhez lettek szoktatva, ami elől ő még időben elmenekült, és az amerikai mentalitásával minden ízben hárította is magától. Hogy ő szabályok szerint éljen leuralva? Hogy megtiltsanak neki bármit is? It’s impossible bitches! Szó szerint ezt gondolta, és gondolja most is. Ám azért ő sem bújhat ki alóluk, hiszen most már itt kell élnie, ettől függetlenül kicsit sem törődött bele. Ebből kitalálhatjuk, hogy eléggé makacs jellem, ha valamit akar, azt igenis addig akarja, amíg meg nem kapja vagy úgy nem lesz. Ilyenkor lehetetlen levakarni, aki megpróbálja, annak csak bosszúságot okoz. Viszonylag jól bírja, ha szapulják, egy idő után azonban bombaszerűen robban ki belőle a düh, ilyenkor még a keze is eljár, és ha nem elég gyors reagáló az illető, csúnyán megjárhatja. Roppantul érzékeny még az angol kiejtésre is, nagyon fel tud menni a vérnyomása egyszerűen azon, ha valaki nem helyesen ejti ki az angol szavakat. Igaz, Magyarországon fenét sem ér az angoljával, de ő azért meglehetősen büszke rá. Néhány szót még most is csak angolul hajlandó mondani. Saját értékrendje van, amit nem ajánlatos bírálni, mert erre is be tud durvulni. Eléggé elkényelmesedett az évek során, épp ezért ezt meg is követeli magának, már ahol lehet. Pluszba még muzikális alkat is, tud zongorázni, harmonikázni és énekelni. Az utóbbit szereti a legjobban, de csak az igazi, pörgős amcsi számokat hajlandó eldalolni, minden más helyzetben marad a háttérzenélésnél. Végeredményben tipikus nagyszájú kölyöknek számít, aki még nem nőtt fel az orosz rendszer kegyetlenségéhez… pedig ideje lenne már.
Élettörténet: Magyarországon látta meg a napvilágot, és életének fiatalabb éveit itt is töltötte. Már általánosban is nagy népszerűégnek örvendett, a lányok bolondultak érte (az osztály legszebb lányával járhatott), a fiúk pedig felnéztek rá, mondhatni az „elit” tagja volt. Ez a családjára is igaznak bizonyult, ugyanis apja a hivatal befolyásosabb rétegeiben dolgozott, az akkori orosz rendszer azonban sok mindenben korlátolta, és ezt nem kicsit nehezményezte. Pénze viszont lehetővé tette, hogy elhagyja az országot, és meg is tette: Mike a gimnáziumot már Amerika Cansasi iskolájában kezdhette, ahol viszont egyáltalán nem tűnt ki senki közül, talán csak a jegyeiben. Valahogy sokkal tanultabbnak bizonyult, mint a többi amcsi kölyök, de ez hamar megváltozott, mikor a városba koncertezni tért Jerry Lee Lewis. Természetesen Mike az első sorból nézte végig a sztár előadását, és ez fordulópont volt az életében. Akkor határozta el, hogy alapítani fog egy bandát, amiben énekes lesz, méghozzá angol énekes. Egy darabig ilyen vágyakban ringatta magát, ám hamar elfelejtette őket, miután beleszokott az amerikai tinédzserek mindennapjaiba: kóla, cigi, rágó, és még megannyi luxustermék a gazdagoknak, akik közé tartozott. Az egész olyan volt, mint egy álom, ám hamar fel kellett riadnia belőle: kiderült, hogy apja az orosz rendszerben dolgozott, amit az akkori, amúgy is hidegháborúban lévő Amerika nem tűrhetett. Mindössze pár napot kaptak rá, hogy elhagyják az országot. Hazaérve azonban az oroszok is bizalmatlanul fogadták őket, apja a munkahelyét sem tudta visszaszerezni, sőt, megosztott albérletbe kényszerültek a Trabantokkal és Bambival teli Budapesten. Mike addigra teljesen átamerikaisodott mentalitásával olyan korlátok közé szorult, amiket képtelen volt elviselni, épp ezért párosával rúgta az összeset. Kár, hogy ennek az elvtársak nem nagyon örültek. Apja végül is nagy nehezen, egy régi barát útján talált munkát, Mike pedig ismét találkozott anno hatalmas szerelmével, aki addigra már nem tartott igényt rá… nem is csoda, hiszen Mike egyik levelére sem válaszolt „úgysem megyek már haza soha” alapon. A múltat le kell zárni, ő így gondolta, és az eszébe sem jutott soha, hogy egy napon visszakényszerítik belé. Tehát csaj ugrott, gazdagság ugrott, nem maradt neki más csak az amcsi CD-i és a zeneszeretete… hoppá. Talán nem is kell feladni! Hiszen a barátai ugyanúgy megismerték, bandák ugyanúgy voltak, ráadásul egyben el is tudta volna képzelni magát: Angel Land. Hmm. Egy próbát megért. Igaz, csúfos kudarcba fulladt, ugyanis a vezető, Renée hallani sem akart róla, hogy az amerikai képével belepofátlankodjon az Ő együttesébe. Ez tehát ugrott, maradt a… khm. Elvtársakkal való zenélés. Hát, ezt csinálja most, de tuti, hogy nem fogja sokáig bírni. Az ő műfaja ugyanis az amerikai pop, és nem ez a förtelem.
Hobby: Zongorázás, rágózás/nyalókázás, rajkodás
Foglalkozás: Feltörekvő zenész
Extrák: A karaktert a „Made in Hungaria” című film ihlette. || Utálja a Bambit és úgy minden egyforma dolgot, épp ezért a kommunista Magyarország a megelevenedett rémálmának számít. || Nejemé azaz Leonidaszé
Képinfo: Pasta69 (http://www.zerochan.net/Pasta69)
| Engedélyezve: |
2013. 01. 01.
|
Módosítva: 2013. 10. 19. 02:18:17
Módosította: Kawaii
Státusz: Aktív
|
