Karakter: Ben Randolph
Megjegyzés: (Vyvynek)
- Hé Ben. Jössz velünk? – hallom meg egyik haverom hangját, miközben egy cigire gyújtok rá.
- Még is hova és minek? – fekszek el egy kikopott fotelben, amit nem rég szereztünk be ebbe a csodálatos palotába.
- Ez egyik Pubba. Ott még nem voltunk és jó lenne megnézni. Azt mondják izgalmas hely és kilehet fosztani az embereket. – ne erre felcsillan a szemem. Mondjuk, kezd egyre kevesebb ember leni, akiket ki tudok fosztani, de szerencsénkre elég nagy ez a város és sűrűn cserélődnek az emberek.
- Jól van. – fújom ki a füstöt, majd feltápászkodok, és már indulunk is. Szerencsém, hogy nem rég lefürödtem annál a fickónál, akivel dugtam egyet.
Nem sokára meg is érkezünk én meg úgy ahogy vagyok égő cigivel a számban lépek be a pub ajtaján. A zene csak úgy dübörög. Az elrendezés igazán praktikus és lehet még tombolni is, na de azért a hatalmas kiszolgáló pult is felhívja az ember figyelmét, hogy gyere inni, mert csak úgy fogsz forogni, na meg a saját hányásodban feküdni.
Ki fújom a füstöt, majd megjelenik előttünk egy igazán érdekes fickó. Barna haja elől az arcába lóg és eltakarva a tökéletes kilátás lehetőségét számára. Pedig most olyat néz, amilyet nem sűrűn fog mostanában látni.
- Nem lehet cigizni a pubban. – hívja fel a figyelmemet.
- És ki nem szarja le? – nem lepődik meg senki a stílusomon. – Ha én cigizni akarok, akkor fogok is. – fejtem ki véleményemet.
- Akkor jobb ha mész innen. – próbálja felvenni a szigorú emberkét, de erre csak szívok egyet a cigibe, majd a képébe fújom.
- Inkább dugj meg. Azt legalább te is élvezed én meg főleg. – alaposan és látványosan végig nézek rajta.
- Te egy idióta marha vagy. – jelenti ki, amire csak elvigyorodok. Ma este jól fogok szórakozni.
- Az lehet, de nézzük meg, mekkorák is a méreteid. – mondom és farkához nyúlok, miközben az emberek csak néznek minket. Hmmm. Jó nagyon és ráadásul kezd keményedni is. Ezek szerint tetszik neki, amit lát, na meg amit csinálok.
Kapok egy akkor taslit, hogy majdnem a fal adja a másikat. Kemény ütése van. Tuti, hogy jó lenne az ágyban is… Lenézek a földre és akkor látom, hogy a cigimet is eltörte, meg az meg a számban volt. Eltaposom, majd ránézek.
- Már nem cigizek úgyhogy nincs okod panaszra. – húzom tovább a dolgokat, de mivel már tényleg nem lát semmi kikötni valót, ezért megy a pult mögé, ahová örömmel követem.
Jönne is hozzám a másik emberke, de nem őt akarom. Nem miatta jöttem a pulthoz.
- Nem te kellesz, hanem az a barna hajú, akinek a képébe lóg az a temérdek haja. – írom le és mutatok rá az emberkére.
- De ő nem ér rá. – gondolom ez a szöveg, de hát akkor nincs más választás.
- Hol van a panaszkönyv vagy a főnök? – kérdezem tőle. – Nem akarnak normálisan kiszolgálni, ahogy a vendég óhajtja. – kezdek el színészkedni.
- Mit akarsz? – lép oda, de cseppet sem boldog arccal.
- Szerinted? – mutatok a helyre, ahol megütött. – Kárpótlást különben elkérem a panaszkönyvet. – mondom neki komolyan.
- Még is milyen kárpótlást szeretnél? – forgatja meg a szemét.
- Hajolj közelebb és meg tudod. – hívom az ujjam, és mivel nincs más választása ezért jön. – Dugj meg amilyen hamar csak tudsz és akkor meg van a kárpótlás. – mondom neki vigyorogva és csak várom, hogy milyen reakciót fog mutatni…
|
