Karakter: Pallasz Athéné Megjegyzés: Lédeon von Dark- Silvana-nak
Oh, igen szép nap is volt mikor vele találkoztam. Lédeon Von Dark a sötétség istene bár nem annyira sötét mint az én nagybátyám Hádész. Unalmamban néztem le akkor is a Földre. Ja meg persze megakartam nézni mit csinálnak az emberek.
-Sötét lények az alvilágból tünjetek el most Hádész küldött volna titeket?! – kérdeztem kíváncsian mégis méltósággal
- Nem ismerem Hádészt nem ő az alvilág ura, nem ő a lények vezére - szóltaltam meg
-Hanem én Lédeon Von Dark a Sötét Isten – lép elő, oh most gondolom megkellett volna lepődnöm ,hogy isten..
- Hah – mosolyodom el - Nem hallottam még rólad Lédeon Von Dark, pedig ismerem az Isteneket és a Szentebb lényeket. De nem is csodálkozom, hogy nem ismerlek, hiszen csak a bölcsek érdemlik meg és a nagy hősök, hogy Athéné tudomást vegyen róluk! Felelem büszkén mégis csak én vagyok apám kedvenc lánya.
- Engem pedig nem a bölcsesség érdekel, hiszen bölcsességgel nem lehet csatát nyerni. Elég a Káosz és a Zűrzavar, mert elfogom hozni a világ végét drága bölcs! – gúnyolódik velem ajaj sokat kell még tapasztalnod.
- Elég nagy baj az Lédeon, nem látod a fától az erdőt! – mondom neki
- Elegem van belőled! – rántja elő a lándzsáját
Támadt de én csak áltam büszkén és készen. Magától a sötétségtől sem félek nekem nem kell. Csak felemeltem a fegyveremet és fény árasztott el majdnem mindent így a harcosok eltűntek. EZ vagyok én jól figyelj üzentem a bólintásommal.
- A legjobb katonáim vesztek oda Athéné - mondta - Állj ki velem, ha mersz!
- Legyen... - indultam meg felé - Trója is oda veszet, sok görög harcos élete veszett oda, mert csatáztam, ne tégy ostobaságot Isten! - feleltem
- Nem lesz baj - mondta nekem, majd a lándzsáját rám szegezte
Próbált megsebezni de nem tudott az én fegyverem a fény és a bölcsesség, látod így is lehet csatát nyerni nem szükséges haraggal harcolni de te felbőszítettél Lédeon. Fél térdere rogyott előlem akkor intettem, hogy mehet. EZ csak ízelítő volt mégis elbukott a Sötét Király. De még visszajön tudom, ezt nem fogja annyiban hagyni.
-Apám elkérhetném a pajzsodat, lemennék a Földre megint, rég jártam ott!- kérdem tisztelet teljesen apámat.
-Hát persze Athéné de vigyáz rá!- int le apám
-Ahogy óhajtod.- sietek el Héphaisztoszhoz új kardot csináltattam vele.
-Köszönöm, nagyon tetszik-mondom miközben kipróbálom, majd leszállok a Földre. Igen és újra eljött a Sötét Isten .
- Hát újra találkozunk Athéné!
-Örülök, Sötét Isten rég láttalak !- mosolyodom el
Rám támad én meg védekezni kezdek de ugye legjobb védekezés a támadás ezért támadással válaszolok neki. Sokáig harcolunk de újra győzök.
- Ne húzd ki a gyufát Isten! Engem nem tudsz legyőzni!- mondom komolyan és elsétálok onnan….
