|
Szerepjáték (Fantasy)
FIGYELEM! |
A játék szigorúan korhatáros, erőszakot, ronda beszédet, és tabu témákat tartalmazhat!
Tovább olvasás, csak saját felelőségre!
|
Lureka | 2009. 09. 23. 21:46:05 | #1928 |
Karakter: Raul
Dühöngve rohanok végig a -szerintem- giccses folyosón. El sem hiszem, hogy pont ő árult el. Undorító kém. De legalább a király nekem adta.
Hangos csattanással kivágom a börtön ajtaját. Végig viharzok a cellák között, a kínzó kamráig meg sem állva. Remegve tépem fel az ajtót és vérben forgó szemekkel nézek farkas szemet régi jobb kezemmel. Szégyenkezve hajtja le a fejét, amint megpillant. A falhoz láncolva, rongyokba öltözve lóg. Négy őr vigyázzban figyeli, mint valami veszélyeztetett kisállatot.
- Kifelé mindenki! - ordítok, és szó nélkül kivonulnak. Az utolsó kezembe nyom egy ostort, majd bezárja maga után az ajtót.
- Legalább jó okod volt? - sziszegem halkan.
- Meg volt rá az okom.. - suttogja.
- Remélem megérte...te voltál a legjobb emberem - szinte öntudatlanul emelem fel az ostort, és az arcán csattan a vége. Feje oldalra bicsaklik, majd vissza.
- Megbíztam benned... - újra lesújtok.
- A legjobb emberem voltál.. - és megint. Elé sétálva erőszakosan felemelem az állát, míg ezüst szürke szemei sajátomba fúródnak.
- Mit és hogyan közvetítettél?
- Dögölj meg - sziszegi összeszorított fogakkal.
- Csak utánad chérie... - suttogom megvetően.
Könnyedén gyomorszájba ütöm, amitől halkan felnyög.
- Remélem tudod, hogy nekem adott a király... - suttogom fülébe sátánian. Teste fájdalmas dermedtségbe rándul.
- Az enyém vagy... - mondom cinikusan.
- Őrök! Vigyétek... Csak aztán holnap ébredjen fel - lépek el mellőle.
- Jó utat chérie... - mondom sátáni mosollyal.
|
|