Site
   Főoldal
   Használati útmutató és Szabályzat
   GY. I. K.
   Üzenőfal
   Kérések, kérdések
   Játékostárs keresés
   Szerepjáték
   Fanart
  
Fanfiction
  

Kapcsolat

  Bejelentkezés

Felhasználói név:

Jelszó:


Adatok megjegyzése

Regisztráció             Jelszó emlékeztető

  Közlemények
   Árvácskák

További közlemények...

  Chatbox

  Linkek

animeszerepjáték.hu (az oldal buttonja)

AnimGO (anime és manga ismertetők, feliratok)

baktimi.webs.com

Stuff

Bleach Online Szerepjáték

Yaoi Hungary

További linkek...


Szerepjáték
(Hentai)

1. <<2.oldal>> 3.

Nejicica2009. 09. 27. 14:17:38#1955
Karakter: Nadeshiko



 

Mien aranyos. Steve úgy viselkedik mint egy gyerek a cukorkaboltban. Kicsit keresgélek a gépen és rajta nevetek, persze nem veszi észre.

- Az jó lesz. – bök rá egy képre.

Elmosolyodom és kinyomtatok neki néhány képet.

Feldöcögünk a nappaliba és megnézünk egy filmet.

- Mit szólnál ha elvinnélek ebédelni valahova?  - néz rám kérdőn. Ebéd? Jééé el is felejtettem. Na se baj!

- Rendben. – mosolygok rá és felsiprintelek a szobámba hogy azért mégis csak embernek nézzek ki.

Steve is jön segíteni és egy kicsit elcsencsöl a ruháim között. Had válassza ki hogy mit vegyek fel csak nem akarja hogy fehérneműben menjek vele.

- Sikerült választani? – megyek oda hozzá kíváncsian és hátának simulok.

- Persze. – adja a kezembe a ruhákat. Egy farmer szoknya, egy póló aminek a középen egy szalaggal van összekötve azt annyi és egy csili-vili pulcsi.

Mikorra elkészültem adott egy csókot és illedelmesen kinyitotta nekem a kocsiajtót majd beszállt ő is.

- Van ötleted hova menjünk vagy rám bízod magad?  - nagyon akar valamit ha így néz rám.

- Rád bízom magam. – egy elégedett vigyor és elindult.

 

 

§§§

 

 

Egy puccos étterembe visz amit még nem is láttam csak hallottam róla. Mien kellemes meglepetés. Minden csillog….szeretem a csillogó dolgokat.

Leülünk egy félre eső ki asztalhoz és már jön is  a pincérnő.

- Hozhatok valamit míg választanak? – mosolyog ránk kedvesen.

- A legjobb pezsgőjükből legyen szíves. -  hmmm.

- Máris hozom.

Ő csak engem néz én pedig csak körbe-körbe nézelődök, bizonyára már rájött hogy még nem voltam ebben az étteremben.

Kihozzák a pezsgőt és töltenek nekünk. Én a szokásos nyúltápomat kérem Steve meg valamien húst.

- Ez egy nagyon rossz női szokás. – kezdi el a rizsát miután elment a pincérnő.

- Micsoda? – nézek rá döbbenten. Mit csináltam?

- A nők mindig salátát rendelnek maguknak…mintha neked annyira vigyáznod kéne az alakodra… - ez kedves és vicces megállapítás is egyben.

- Vegetáriánus vagyok. – furán néz rám majd az arckifejezésén vissza kell folyatnom a nevető rohamomat.

- Ohh így más a helyzet… - mondja kicsit zavarta. He…he…

 

Sokat beszélgetünk és rátukmál egy hizlaló cukorbombára is de ez nem annyira jó mert most a kondi teremnek is búcsút mondhatok és ez az egész a csípőmre megy. Nem fog látszani szóval meg is nyugszom abban a pillanatban amint elkezdem enni.

 

 

§§§

 

 

Elhagyjuk az éttermet és teljesen más irányba kezd hajtani….nem tudom mit akar és gondolataimat szóvá is teszem.

- Hova megyünk?  - fürkészem arcát ahogy az útra figyel.

- Majd meglátod. – mosolyog rám majd hátradőlök a székben és hagyom had vigyen oda ahova akar.

 

Kivisz a partra és leveszi cipőét és az enyémet is, feltűri nadrágját és már húz is maga után. A víz kicsit hideg de nem zavar. Leülünk a homokba és lábai közé ülve húz szorosan magához. Nyakamat csókolgatja és fejét a vállamon pihenteti.

Szeretem a romantikus dolgokat mint a legtöbb nő.

- Alszol ma is nálam? – töröm meg a meghitt csendet.

- Csak holnap jönnek haza szüleim és olyan nagy az a ház… - nagy szemekkel nézek rá amivel mindig apától vagy anyától kunyizok dolgokat. Gyerünk Steve add be a derekad!

 - Persze. – vigyorog rám perverzül. Én nyertem!

 

 

§§§

 

 

Nem vár egy percet sem kezei közé kap és felsétál velem az emeletre.

Lerak a szekrény elé én meg felnézve rá ártatlan gyerek módjára kíváncsian fürkészem arcát. Bemegy a gardróbomba és egy fehérnemű társaságában jön ki vigyorogva. Szóval ezt akarta! Nézzük mit kell felvennem.

Kezembe ad egy melltartót és egy tangát. Megint felnézek rá majd egy sóhaj elhagyja számat és bemegyek a fürdőbe.

Mikor kijövök rajta már egy ruha sincs és pózolgat az ágyamon. Hmmm le kéne fényképezni nagyon vonzó. Ha már ő is én miért nem?

Megállok előtte és vonzón nézek rá vadmacskásan fölé mászom és ellököm az ágyon majd szenvedélyes csókot nyomok ajkaira.  Kezei fenekemre csúsznak és belemarkol mire belenyögök a csókba és mellé dőlök. Nem hagy időt mert már fölöttem is van és nyakam bőrét kényezteti. Nagyon jól csinálja! Egyik keze hátam mögé csusszan és érzem hogy kikapcsolja a melltartómat. Azonnal meg is szabadul tőle és mellbimbóimat kezdi rágcsálni és nyalogatni. Az érzés feltüzeli testem és nem tudom visszafojtani a hangomat. Nyelvével köröket rajzol melleim és mellkasom köré majd puszikat hintve hasamra és bordáim ívére egyre jobban halad lefelé. Néhány csókot hint medence csontomra majd belső combom bőrének kényeztetésével lesz elfoglalva. Csak nyögdécselek és remegek mást nem is tudok. Felhúzom magamhoz hogy egy szenvedélyes csókot lophassak ajkairól. Kezével legérzékenyebb pontomat ingerli a fehérneműn keresztül majd lehúzza rólam és úgy folytatja tevékenységét.

Egy idő után ujjai már bennem mozognak és csiklómat nyelvével ingerli. Vergődök és nyögdécselek míg férfiasságát fel nem cseréli ujjaival.

Fölém magasodik és lábaimat vállára téve lágyan ringatózik.

Kipirult arccal figyelem tekintetét amíg egy erősebb lökés miatt fel nem nyögök és erősen be nem hunyom szemeimet.

Egyre vágtázóbb a tempó amit diktál és már nem győzzük a nyögdécselést és a sóhajtozást. Egy erőset lök rajtam és már érzem hogy az egész testemet felemészti a világon a legjobb érzés. Együtt nyelnek el minket a fehér habok.

Egymás karjaiban próbáljuk szabályozni légvételeinket ami egy idő után sikeres is lesz. Felállok és kezénél fogva húzom magam után a fürdőbe.


Garfield2009. 09. 19. 23:08:11#1907
Karakter: Steve





Reggel felébredek és nem látom sehol. Hát jobb lett volna a csókjaira kelni, de mindegy. Kivánszorgok a szobából…tök kóma…csak megyek az illatok után. Lecaflatva a lépcsőn meglátom babámat. Odasurranok és hátulról átölelem.

-          Hmm…baba jó illat van. – veszem szemügyre az asztalon lévő rántottát.

-          A tied. – mosolyogva hátradönti a buksiját egy csókra. Engedek a néma kérésnek és megcsókolom.

-          Jó kis vihar van kint. – nézek ki az ablakon. Szakad az eső és cikáznak a villámok.

-          Állj be a garázsba mielőtt valami elviszi a kocsidat….például egy repkedő másik kocsi. – hehh ez jó…”…másik repkedő kocsi…”. Kikerülve felkapom a reggelit amit csinált és melléhuppanva kezdek enni. - Komolyan mondtam! – jól van már…

-          Mindjárt. – és eszek tovább.

-          Hát jó. De én előre szóltam! – mit kell egy kis vihar miatt annyit aggódni!?

 

Befejezem a kaját és elmegyek felöltözni, aztán ki a szakadó esőbe, és beállok a garázsba. Csakhogy meglegyen a lelki békéje…

Visszamegyek a házba kicsit vizesen, de nem vészes…babám kézen fog és levisz a pincébe. Minek megyünk oda?? De nem kell sokat várnom arra, hogy megtudjam. Felpöccinti a villanyt és és mindenütt az ő képét látom. Kis modell…

Kispécizem a fehérneműs képeket és nyálcsorgatva nézem őket.

-          Ha akarod nyomtathatok ki neked képet. – bólintok egyet és megcsókolom.

 

Míg megkeresi a gépen a képeit és még körbenézek egy kicsit. Találok néhány igazán jót amitől beindul a fantáziám aztán megnézem milyen képeket talált.

-          Az jó lesz - mondom rábökve egy nagyon sexy képre.

 

Felvonja egyik szemöldökét mosolyogva és kinyomtatja és pluszban kapok még néhányat. Remek…

Felmegyünk a nappalba és nézünk valami csöpögős filmet, amin kis híján elalszok, de erős vagyok…kis édes amikor valami romantikus jelent van mindig ad egy puszit.

-          Mit szólnál ha elvinnélek ebédelni valahova? – kérdezem a film végén.

-          Rendben. – mosolyog rám és elkezd készülődni.

 

Felmegyek vele a szobájába és kiválasztom neki, hogy mit vegyen föl. Jó itt kutakodni…hmmm…ezt a fehérneműt rajta is szeretném látni…elsuhan egy perverz vigyor az arcomon.

-          Sikerült választani? – simul a hátamhoz.

-          Persze. – adom oda neki a ruhákat, persze a legszexisebbeket amit csak lehet ilyen hülye időben.

 

Szóval egy szoknya, egy eléggé kivágott felső és még egy kis pulcsi nehogy megfázzon, bár az autóban nem hiszem hogy beteg lenne, de figyelmes vagyok…hehh…

Mikor elkészül, megállapítom magamban, hogy jobban állnak neki a cuccok, mint ahogy elképzeltem. Egy csókot lopva tőle indulunk el. Jófiú módjára kinyitom neki az kocsiajtót majd elől megkerülve szállok be én is.

-          Van ötleted hova menjünk vagy rám bízod magad? – villantom rá csábos vigyoromat.

-          Rád bízom magam. – helyes.

 

A város legdrágább éttermébe furikázunk. Kicsit elakad a szava mikor bemegyünk és rögtön kísérnek minket egy asztalhoz. Igazán meghitt félreeső kétszemélyes asztal. Jön is egy pincérnő és felém fordul.

-          Hozhatok valamit míg választanak? – kicsit gáz, hogy csak hozzám beszél…

-          A legjobb pezsgőjükből legyen szíves. – ami egyben a legdrágább is lesz…szeretem ilyen kis csekélységekkel elkápráztatni a csajokat.

-          Máris hozom. – de rá hederítek, csak Nadeshiko tekintetét fürkészem.

 

Míg kihozza a pincérnő a pezsgőt nem beszélgetünk, csak mosolygunk egymásra. Kitölti nekünk az italt majd megkérdezi, hogy választottunk-e valamit. Ő a szokásos női rendelés mellet dönt, azaz valami salátát eszik. E mivel én nem vagyok nyúl valami rendes kaját kérek, hús mindenféle képpen kell.

-          Ez egy nagyon rossz női szokás. – mondom mikor elmegy a pincérnő.

-          Micsoda? – né rám döbbenten.

-          A nők mindig salátát rendelnek maguknak…mintha neked annyira vigyáznod kéne az alakodra…

-          Vegetáriánus vagyok. – uhh…hát ezt jobb lett volna előbb is tisztázni.

-          Ohh így más a helyzet… - mondom kicsit zavartan…

 

Kajálás közben elég sokat beszélgetünk. Jól érezzük magunkat és még egy desszertre is rábeszélem. Mit kell úgy aggódni mindig az alakja miatt? Idegesítő tud lenni…

 

Kijövünk az étteremből és kocsim már a bejáratnál vár minket. Látom az ég egész szépen kitisztult, csak néhány tócsa éktelenedik az utakon. Hírtelen jött ötletből vezérelve elkezdek teljesen más irányba hajtani.

-          Hova megyünk? – kíváncsiskodik.

-          Majd meglátod. – mosolygok rá és ennyiben is maradunk.

 

Mikor megérkezünk meglepődve nézi, hogy feltűröm a nadrágomat a térdem fölé és a kocsiban hagyom a cipőmet. Leveszem róla a cipőjét és kezét megfogva vezetem a puha homokba. Igen a tengerparton vagyunk. A szél kellemesen fúj, bár ahogy a vízbe ér a lábam, kicsit hidegnek találom a vizet, de hamar megszokom. Belém karol és így sétálunk a vízben. Olyan nyugis itt. Beszélgetünk mindenféléről, majd leülünk a homokban. Felélénkül a szél és lábam közé húzva ölelem magamhoz. Fejemet vállára hajtva lélegzem be illatát.

Apró csókokat hintek nyakára és magamhoz szorítom. Milyen romantikus vagyok ma….

-          Alszol ma is nálam? – kérdi megtörve a csendet. – Csak holnap jönnek haza szüleim és olyan nagy az a ház… - pislog rám boci szemekkel.

-          Persze. – és már be is indul a fantáziám.

 

Majd szépen ártatlanul megkérem, hogy vegye fel a kiszemelt fehérneműt…



Nejicica2009. 08. 24. 00:04:42#1606
Karakter: Nadeshiko



Nehéz bejutnom a házba ha Steve folyton eltereli figyelmemet a nyakam kényeztetésével.

Végre sikerül bejutnunk és rögtön az ajtónak lökve esek neki ajkainak. Mien finom az illata fürdés után….

Míg eljutunk szobámig folyamatosan egymás vetkőztetésével vagyunk elfoglalva. Steve nagyon szenved a melltartóm kikapcsolásával és mire pont sikerülne neki megcsörren a telefonja. Áhhh a fenébe…. Hangulat romboló vacak kütyü!

Sebesen kezdi el keresgélni a hang irányába.

- Francba… - dörmögi mély hangján.

- Muszáj felvenned? – durcizok be egy csöppecskét.

- Igen……az apám az… - ne már!

- Honnan veszed? – fürkészem félig lehunyt szemekkel mozdulatait.

- Csak ő csörög így…

Tovább keresgéli telefonját és meg is találja.

- Mondd apa… - szól bele halkan a telefonba.

- Nem, nem zavarsz mondjad……ahha……jó indulok… - neheheeeee!

Sietve kezdi el keresgélni ruháit de látom nem nagyon megy neki.

- Baba nem tudod hol az ingem??? – szól hátra válla felett és megtalálja egyik zokniát.

- Hova mész?? – megyek oda hozzá kezembe az inggel.

- Apám hívott, hogy menjek be mert meló van……a cégénél dolgozok… - micsoda véletlen….

- Értem… - mondom szomorkásan lehajtott fejjel.

- Sietek vissza, úgyhogy ne tervezz semmi programot… - mosolyog rám és kapok egy puszikát.

 

Nah és most mit csináljak? Nézek magam elé egyedül az előszobában.

Lehet hogy el kéne mennem edzeni…de Steve biztos mérges lenne rám. De amit nem tud az nem fáj neki. Nézek vigyorogva és elmegyek felöltözni az edzőcumómba.

Mikor felöltöztem inkább úgy döntök hogy nem megyek hanem használom az itthoni gépeket. Már ha tudom hogy kell bekapcsolni…kell hozzá valamien biztonsági kulcs de az biztos anyámék irodájában vagy szobájában van….fehh marha jó.

Inkább átöltözöm a pizsimbe és elmegyek aludni a csöngetésre úgy is felébredek és addig is kipihenem magam.

 

§§§

 

 

Mikor felébredek már 3 órája aludtam és csodálkozom hogy Steve még nem jött. Fel is hívom.

- Szia! – köszönök.

- Hol vagy már egy csomó idő eltelt. – merengek a szobámban lévő akváriumra.

- Joh oké. – rakom le és el is indulok a konyhába. Mióta felkeltem nem is ettem semmit nagyon éhes vagyok.

Elsomfordálok a frizsiderhez és éhesen pásztázom az ételeket. Már szövögetem elképzeléseimet hogy mit is egyek mert hogy nagyon szimpatizálok egy salival.

Csöngetnek. Azonnal elszállnak a gondolataim a salátáról és már röppenek is az ajtóhoz.

Kicsit még álmoskásan ki is nyitom az ajtót.

Időm sincsen reagálni és már Steve a karjaiban cipel a szobámba. Lefektet az ágyamra és finoman csókolni kezd.

- Mi tartott ilyen sokáig? – mondom két csók közt levegő után kapkodva.

- Kicsit sok papírt kellett kivinnem……eléggé elhúzódott…… - mondja nyakamnak.

- Jóvá teszem megígérem… - vigyorog rám perverzen.

 

Kezei elkezdik kényeztetni testem érzékeny pontjait és ahogy ujjai végigsiklanak érzékeny bőrömön halkan felnyögök. Leveszi melltartómat és melleimet veszi kezelésbe ajkaival és nyelvével. Testem vergődik az övé alatt és nem tudom visszafojtani nyögéseimet. Combomat merevedésének nyomom és érzem ahogy megremeg. Lábaim közé fekszik és belső combomat csókolgatja míg el nem ér legérzékenyebb pontomig.  Ahogy forró nyelvével hozzám ér abba bele tudok őrülni.

 Hangosan felnyögök és körmeimet vállába mélyeztem és megtámaszkodom, testem ívbe feszül és fejemet hátravetve élvezek el.

Vadmacskaként mászik fölém és én lihegve figyelem szép arcát. Nyakamat csókolgatja és néhol harapdálja. Ahhh nekem ez már sok! Körmeimet vállába vágom és mintha elszakadt volna benne a cérna. Felemelkedik ülő pozícióba és mint egy puha párnát ölel szorosan és húz ölébe.

Ezzel a manőverrel hirtelen és mélyen belém hatolt mire hangosan felnyögök és hallom hogy ő is követ. Nem mozdul ezért megteszem helyette én, lassan ringani kezdek. Egy idő után már a lassú ringás átmegy gyors vágtába és közben szorosan öleljük egymást. Hátam begörbül és hangos sikollyal elélvezek ismét. Erősebben megszívja nyakam és ő is követ a fehér habok közé.

Hátraesik ágyamon és én kiscica feelingként bújok izmos mellkasához. Egyik karja feje alatt másik pedig védelmezőn derekamon tartja.

Hamar elnyom az álom.

 

§§§

 
  

Mikor felkelek nagy meglepetésemre mellettem szuszog. Jaj de aranyos!!! Kicsit mocorgok hogy ki tudjak bújni karja alól de csak szorosan magához húz mire ráesek mellkasára. Furcsamód nem ébred fel vagy legalább is én nem vettem észre. Kicsit mocorgok és karjait és egyik lábát használva teljesen maga alá temet. Szerencse hogy kapok levegőt. Nincs szívem felébreszteni. Pásztázom békés arcát és gondolkozom hogy hogyan tudnám kiszedni magam szorításából.

Míg gondolkozom arcát mellkasomnak dönti és úgy alszik tovább. Nah ez már mindenen túl tesz! Hogy lehet valaki ennyire aranyos? Teste annyira meleg hogy már kezdem magam szaunában érezni. Pár percig még így fekszünk de ő még mindig engem néz az alvós maciának és szorosan ölel. Hirtelen megfordul és elenged.

Nah végre. Kisurranok szobámból egy tanga és melltartó társaságában és a konyhát veszem célba. Hasam hangosan felmordul hogy kifejezz célom támogatását. Vajon Steve mit szeret? Én nem szeretem a tojást de lehet hogy ő igen. Megegyezem magammal és a sonkás rántotta mellett döntök. Én maradok a müzlinél. Hallom hogy jönnek le a lépcsőn de nem nagyon jut el a tudatomig mert a közeledő viharral vagyok elfoglalva aminek az előszele már kint szedegeti ki a fákat a földből. Hát nem engedhetem haza Stevet. Hátulról átölelnek és majdnem elejtem a müzlimet

- Hmm…baba jó illat van. – áll fel és vizsgálgatja az asztalon lévő rántottát.

- A tied. – mosolygok rá és hátradöntöm a fejem egy fincsi csókra.

- Jó kis vihar van kint. – morgolódik miközben kinéz az ablakon és hallgatja az időjárás jelentést.

- Állj be a garázsba mielőtt valami elviszi a kocsidat….például egy repkedő másik kocsi. – fintorodom el és szemem lejjebb siklik testén. Mrrr ez sem hallott még ruháról de kit izgat…engem …méghozzá a látvány!

Mit sem zavar csak odébbáll és reggeliért hozva mellém ül.

- Komolyan mondtam! – fordulok felé komolyan.

 - Mindjárt. – kezd el enni.

- Hát jó. – vonom meg a vállam. - De én előre szóltam!

Fordulok vissza a TV-hez.

 

 

§§§

 

 

 

Miután a kocsi épségben bejutott a garázsba leviszem Stevet a pincébe ahol némelyik képemet és a reklámokat szokták csinálni a szüleim. Mindenütt a reklámozott ruhák és a fényképeim vannak mire Steve nyitott szájjal néz egyszerre mindenhova.

- Ha akarod nyomtathatok ki neked képet. – nézek rá mire egy vigyorgó bólintást kapok és egy fincsi csókot.

Steve érdeklődve rohangál ide-oda míg én a képekkel vagyok lefoglalva.



Garfield2009. 08. 15. 21:49:41#1525
Karakter: Steve



Francba….miért nem válaszol az sms-ekre!? Már végeztem a suliban és útban a kocsim felé próbálom hívni de semmi…kezdek ideges lenni…azt hiszem megnézem mi van vele…

Már száguldok is feléjük. Mikor odaérek, sietve szállok ki és dörömbölök az ajtón. Anyja nyit ajtót és elmesél mindent. Hihetetlen, hogy így meghajtotta magát…de minek? Már így is a suli legszebb lánya…hát nem véletlenül az én barátnőm….kérésemre felkísér a szobába és látjuk, hogy már felkelt.

-          Kicsim annyira örülök hogy felébredtél! Tudod, hogy nagyon megijesztettél minket? – az aggódó anyuka…

-          Miről beszélsz? – jajaj baba te nagyon beverted a fejedet…

-          Elájultál az edzőteremben. A tulaj hívott fel a mobilodon hogy elvesztetted az eszméleted. – magyarázza neki anyja, de látom, hogy nem érti miről beszél…

-          Ezért sajog mindenem? – nah ebben lehet valami…

-          Igen. – mondja anyja nemes egyszerűséggel és egy puszi kíséretében magunkra hagy.

-          Baba jobban kéne vigyáznod. – fogom meg kezét mellé ülve az ágyra.

-          Nem értem mi történt. De már jobban vagyok. Erről jut eszembe hogy hogy itt vagy? – na szerinted miért vagyok itt!?

-          Nem jöttél ma iskolába és a telefonod sem vetted fel és nem válaszoltál az sms-eimre ezért gondoltam megnézlek.

-          Kedves volt tőled. De felesleges volt aggódnod! – ahha…persze…

-          Látom. – vetek rá egy gúnyos pillantást… - Most hagylak pihenni. – pihenjen csak….de visszaránt az ágyra. - Mi az? – kérdem fölötte támaszkodva…

-          Egész nap pihentem kicsattanok az erőtől. – kezd el felkelni de azt már nem...visszanyomom az ágyra… - Most miért nem kellhetek fel? – jajj ne hisztizz örülj, hogy pihenhetsz…

-          Nem mész te sehova. Itt maradsz és pihensz! – remélem elég érthető voltam…

-          Akkor érezni akarlak. – hogy mih!? De időm nincs gondolkozni, mert megcsókol…ahhh nem lesz ez így jó….megszakítom a csókot.

-          Mi a baj? – de édes mikor így néz…

-          Nem most nem! – majd ha jobb erőben leszel…bár most is magamévá tenném, de…

-          Miért? Valami rosszat tettem? – hááát ami azt illeti igen….túlhajszoltad magad, de inkább ezzel békén hagyom…

-          Nem te semmi rosszat nem tettél de most pihenned kell. – nem tudok így elmenni, muszáj még egy puszit adnom neki….de csak a homlokára, mert ha a szájára adnék, tuti nem tudnék elszakadni tőle……és délután még edzésem van…úgyanis valaki volt olyan kedves és felírt a suli focicsapatába, pedig a strandröplabdát pályáztam volna meg……

 

Visszamegyek a suliba és csigalassúsággal átvedlek. A többiek már nagyban melegítenek mikor a pályára lépek és felém repül a labda, ami persze váratlan volt és fejbe talál…köszi…nagyon köszi….ez hiányzott még a mai napból tényleg. Semmi kedvem ehhez…semmi értelme ennek a sportnak……20 ember kerget egy labdát 2 ember pedig nem csinál semmit csak álla a kapuban……milyen érdekfeszítő……pff……csinálom unottan amit kell, bár szarul de nem szólnak semmit, mert……mert nekem nem szólnak be, de látom rajtuk, hogy kezdenek idegesek lenni…

Két csapatra oszt minket az edző és játszunk, de hírtelen leáll mindenki és a pálya közepéhez fordulnak……hát én is ezt teszem és akkor látom, hogy babám ott áll szurkolólány ruhában és nekem lejt szurkolótáncot és énekel is hozzá…

-          Hajrá Steve! Te vagy az ász! Ne hagyd magad! Törj a csúcsra! Hajrá! – de ari…odasétálok hozzá és megcsókolom magamhoz szorítva. Látom jobban vagy…

-          Köszi baba ez kellett. – súgom fülébe.

-          Akkor jó. – kiszalad a pályáról és folytatjuk az edzést.

 

És mintha felhúztak volna úgy rohangálok fel-alá és lövöm a gólokat. Milyen hatással van rám…eszméletlen…csak idejött és lejtett nekem egy táncot és mintha kicseréltek volna…

Mikor véget ér az edzés a srácokkal elvonulunk az öltözőbe letusolni és átöltözni. Az öltözőben szórakozunk még….csapkodjuk egymást a törülközőkkel akár a kisgyerekek de hát ennyi kell……aztán elmegyek zuhanyozni. Mikor már végeznék eszembe jut, hogy a padon hagytam a törülközőmet……

-          Héj Valaki adna egy törülközőt? – kinyújtom kezemet és már benne is van egy törülköző….

 

Elkezdek törülközni…mikor megfordulok kicsit meglepődök de aztán tetszik a helyzet, hogy Nadeshiko áll előttem a fiú öltözőben….a zuhanyzóban…ez tetszik csak ne itt lennénk…

-          Rád nem számítottam. – vigyorgok még mindig….milyen merész, hogy bejött ide…

-          Gondoltam segítek a fürdésben de sajna lemaradtam. – lesz még rá alkalom nem kell aggódni baba.

 

Törülközök tovább de mikor megfordulok, már nincs ott……hát jó akkor sietek, hogy ne várassam meg. Kész vagyok, de a fiúk szóval tartanak és elég nehéz lerázni őket így megváratom szegénykémet…de sikerül kivergődnöm…

-          Bocsi hogy sokat kellett várnod. – csókolom meg mire ő átölel

-          Semmi baj. – és elkezd húzni maga után……mi ilyen sietős??

-          Hova megyünk?

-          Ma nincsenek otthon a szüleim és egyedül félek. – ohh hát erről van szó!?

-          Azon segíthetünk. – megcsókolom és sietve indulok el.

 

««« S »»»

 

A bejárati ajtónál vagyunk és keresi a kulcsait, de szegénykémnek kicsit lassan megy, ha hátulról átölelve csókolgatom a nyakát…nem baj…sokadjára sikerül beletalálnia a zárba. Végre bent vagyunk a házba, és az ajtónak lökve esik ajkaimra……hmm……de bevadultunk. A szobájába haladva elhagyunk pár ruhadarabot, és mire az ágyban vagyunk, már csak a fehérneműink vannak meg. Istenem de gyönyörű……a melltartó levételével szorgoskodom mikor az a francos telefonom megszólal…

-     Francba… - dörmögöm a nyakába…és lemászok róla.

-     Muszáj felvenned? – kérdezi durcásan felülve az ágyon.

-     Igen……az apám az…

-          Honnan veszed?

-          Csak ő csörög így… - mondom unottan míg a telómat keresem.

 

Jajj hol van már?? Ezért nem jó szétdobálni a ruhákat. Remélem nem valami munka van pont most……áhh megvan…

-          Mondd apa… - szólok bele nem épen repesve az örömtől, hogy megzavart…

-          Nem, nem zavarsz mondjad……ahha……jó indulok… - persze hogy most kell mennem melózni…

 

Lerakom és elkezdem keresgélni a ruháimat…

-          Baba nem tudod hol az ingem?? – bazzeg semmit se találok…jéé itt egy zoknim…és a párja??

-          Hova mész?? – áll meg előttem az ingemmel.

-          Apám hívott, hogy menjek be mert meló van……a cégénél dolgozok… - nem örülök neki……nagyon nem de ebből van pénz mennem kell…

-          Értem… - mondja kicsit talán csalódottan…

-          Sietek vissza, úgyhogy ne tervezz semmi programot… - vigyorgok rá és egy puszit adva neki elmegyek.

 

Bassza meg, hogy apámnak pont most kellett hívnia…nem hiszem el…

 

Beérek apámhoz kicsit ingerülten, felkapom a cuccot és megyek is kihordani……annyi sok helyre kell vinnem a papírokat, meg tervrajzokat…már vagy két órája furikázok, és már az utolsót viszem ki, mikor apám megint hív, hogy van még. Hát faszom…hogy a francba ne mennék……de utálom ezt, mikor összegyűjtenek minél több szart és majd én elviszem….meg a kis faszomat…de muszáj mert különben apám bevágja a hisztit és mégtöbb munkát zúdít a nyakamba…

 

Végre elvittem mindent és már be is sötétedett és megyek is haza……bevágódok a fürdőbe a zuhany alá és megint csörög a teló……picsába már, hogy nem hagynak…

-          Igen? – szólok bele ingerülten…

-          Basszus……öhm……úton vagyok, mindjárt ott vagyok…… - teljesen elfelejtettem Nadeshikot……

 

Felöltözök és megyek is…hogy felejthettem el!?

 

Kopogok az ajtón és álmosan kinyitja az ajtót……basszus……na sebaj teszek róla, hogy ne legyél fáradt drágám…

Se szó se beszéd felkapom az ölembe és felviszem a szobájába…lefektetem az ágyra és célba veszem ajkait…

-          Mi tartott ilyen sokáig? – kérdezi két csók közben…

-          Kicsit sok papírt kellett kivinnem……eléggé elhúzódott…… - motyogom nyakába… - jóvá teszem megígérem… - vigyorgok rá perverzen….

 

Gyönyörű testét bebarangolja kezem és csókokkal borítom be……csak nyögdécsel és szinte izzik a levegő…egy mozdulattal leveszem róla a melltartót és már ágaskodó mellbimbóit kényeztetem és szinte már vergődik alattam……combját kemény farkamhoz nyomja…ahh mindjárt elmegyek……elhelyezkedek lábai között és csókokkal és érzéki harapásokkal kényeztettem belsőcombjait míg el nem értem célomig. Lehúzom róla tangáját és széthúzom a nagyajkakat és végignyalom amit hangos nyögés kísér……nyelvem minden egyes mozdulatán éreztem, hogy szinte az őrületbe kergetem. Belemarkol vállamba, csípője felemelkedik és teste ívbe feszül……és egy kis sikollyal élvez el. Fölé térdelek és nyakát kezdem el harapdálni és egész testemmel ránehezedek, körmeit a hátamba mélyeszti és nem bírok tovább magammal…ölembe húzom és úgy hatolok bele……hangosan nyögünk fel egyszerre……uhh Steve nyugi mert elmész és kicsit cinkes lenne……szúúúúúúszáááááá……lassan elkezd ringni rajtam szorosan magához ölelve……nyakát csókolgatom és szívogatom. Gyorsít a tempón és nevemet nyögve hátravetett fejjel merül el az orgazmus által nyújtott élvezetbe……és kicsit jobban megszívva nyakát követem én is.

Hanyatt fekve pihenek és fejét mellkasomra téve és hozzám vackolódva piheg ő is, míg el nem nyom az álom.



Nejicica2009. 08. 11. 00:27:18#1471
Karakter: Nadeshiko



Miután eliszkolt a gyerek kimentünk sétálni az udvarra.

- Babám mit csinálsz este??

Van egy olyan érzésem, hogy veled leszek… - mosolyodom el.

- Hát ezt én is így gondoltam. Elviszlek vacsizni aztán…. – ohh hogy milyen kaján vigyora van kendnek.

Számot cserélünk és elválunk hogy menjünk a kövi előadásra. Néha meglátom hogy a haverokkal sétál de a közelébe sem tudtam menni mert egy csomóan kérdezgetik hogy hogy jöttünk össze meg még néhány zavaró kérdés de erről neki nem kell tudnia.

 

 

 

Este van és már készülődök a vacsira. Nem viszem túlzásba mert nem akarom a vadságommal azonnal az ágyba csalogatni.

Hallom hogy csöngetnek és elvégzem az utolsó simításokat. Anya majd úgy is beengedi.

Lesétálok a lépcsőn és végigmérem az érkezőt.

- Szia. – ölelem át és adok neki egy csókot.

- Szia baba! Ez a tiéd. – ad oda egy gyönyörű csokrot.

- Köszönöm. Anya vízbe tennéd? – adom át anyának és megyünk is.

 

Megvacsizunk beszélgetünk és csodáljuk a másikat. Kicsit még elmegyünk sétálgatni de hamar elfáradok. Megkérem hogy kísérjen haza.

 

- Köszönöm az estét! – ölelem át. Ha apa meglátja hogy csókolózom infartust kap.

- Neked máskor is babám! – csókol meg. Apa ne lásson meg! Apa ne lásson meg!

- Biztos hogy ne takargassalak be?? – néz rám akár egy kicsi kutyuska de nem ver át.

- Ne, mert abból nem alvás lenne. – pedig nekem ez a felállás is tetszene. Ahh apáék miért vannak itthon?!

-  De, csak alszunk… - na persze…

- Nem. Most menj szépen haza, holnap találkozunk. – adok egy puszit és már mennék is be de durván visszaránt. Ah fenébe ez fáj!  Nincs időm veszekedni vele mert a rántás ereje miatt nekicsapódom a mellkasának. Ez durva volt! Gyengédem és szerelemmel teli csókot ad és egyik kezével fogja tarkómat hogy mélyítse a csókot.

- Akkor szia édes! Álmodj velem! – vigyorog rám mintha mi sem történt volna és már megy is.

 

 

 

 

Másnap kimegyek a házból és indulnék az iskolába de Steve kocsija áll a ház előtt.

- Szia édes! Szállj be elviszlek. – kapok egy puszit és kísér kocsijához majd kinyitja nekem az ajtót.

- Nem emlékszem, hogy megbeszéltük volna, hogy elviszel – bár nem nagyon zavar azért legbelül kicsit bosszant.

- Hát nem is. – villantja rám elbűvölő mosolyát. - hirtelen ötlet volt. – azt meghiszem.

 

Aranyosan kisegít a kocsiból és a parkolóban és folyosókon kézenfogva megyünk végig. Mindenki minket néz és ez nagyon zavar. Én nem akarom ezt. Csöndben magamra erőltetek egy mosolygós arcot. Steve olyan kedves velem és figyel rám nem fogom ilyen apróságok miatt zaklatni.

Megbeszéljük hogy együtt ebédelünk és már megyek is tesire.

Hamar kifáradok tesin és nehezen tudok lépést tartani a többiekkel pedig terveztem hogy részt veszek néhány versenyen a héten de ha ennyire nem bírom akkor talán inkább kihagyom vagy sprintelek tiszta erőmből.

A zuhanyzó alatt gyakran felszisszenek ahogy beszappanozom magam. Utálom az izomlázat!

Miután felöltöztem és ismét friss vagyok sietek az ebédlőbe a találkára. Nem nagyon figyelek arra hogy mi beszél mert nagyon zavar hogy ha elpuhultam nem lehetek anyáék cégének a modellarca és ez nagyon bánt. Mondja hogy ma nem ér rá és ez pont kapóra jön mert akkor mehetek az edzőterembe gyakorolni. Észre sem veszem hogy milyen ideges lesz csak a hamar elválás és csók ébreszt fel és veszem észre hogy mindenki minket figyel.

 

 

 

 

 

Miután vége a napnak minden bejelentés nélkül megyek az edzőterembe. Nagyon éhes vagyok de inkább most csak arra koncentrálok hogy erősebb legyek. Loholok a futógépen és súlyokat emelek. Nagyon fáradok de nem állok le. A világ forogni kezd és elveszítem egyensúlyom. Az egyik súlyzó a lábamra esik a másik pedig hangos dörrenéssel ér földet. Homályosan látok de tudom hogy a földön fekszem és emberek vesznek körül.

 

 

 

 

Mikor felkelek az ágyamban hasogat mindenem és gyógyszereket látok az éjjeli szekrényemen. Fogalmam sincs hogy kerültem haza elvégre az edzőteremben voltam. Nem emlékszem semmire csak hogy látom magam körül a sok homályos arcot és ennyi. Kicsit kába vagyok de hallom hogy két ember jön fel a lépcsőn majd ajtóm zárjának kattanását. Odafordítom a fejem és fókuszálni kezdek a két arcra. Ez anya és Steve. Nem értem…

- Kicsim annyira örülök hogy felébredtél! Tudod nagyon megijesztettél minket? – kezd el babusgatni anyám. Még mindig nem értem…

- Miről beszélsz? – kezdek el értetlenkedni.

- Elájultál az edzőteremben. A tulaj hívott fel a mobilodon hogy elvesztetted az eszméleted. – nem emlékszem ilyenre de ha anya mondja biztos igaz…

- Ezért sajog mindenem? – kérdezem.

- Igen. – nyom egy puszit a homlokomra és kimegy egyedül hagyva Stevvel.

- Baba jobban kéne vigyáznod. – ül ágyam szélére és kezét az enyémbe csúsztatja.

- Nem értem mi történt. De már jobban vagyok. – vonok vállat és bíztató mosolyt küldök felé.

- Erről jut eszembe hogy hogy itt vagy? – kezdek el kérdezősködni.

- Nem jöttél ma iskolába és a telefonod sem vetted fel és nem válaszoltál az sms-eimre ezért gondoltam megnézlek. – ez annyira aranyos!

- Kedves volt tőled. De felesleges volt aggódnod!

- Látom. – kezd el gúnyolódni.

- Most hagylak pihenni. – állna fel de visszarántom. Jé erős vagyok! Halk puffanással ér földet az ágyamon kitekert testel fölöttem támaszkodva kezeivel.

- Mi az? – néz rám érdeklődve és kicsit meglepődve.

- Egész nap pihentem kicsattanok az erőtől. – kezdek el kitápászkodni alóla de mellkasomra téve kezét nyom vissza fekvő pozícióba.

- Most miért nem kellhetek fel?- kezdek zsémbelődni.

- Nem mész te sehova. Itt maradsz és pihensz! – ez nekem így nem tetszik!

Hirtelen eszembe jut a sétálgatásnál egy sokkal jobb ötlet.

- Akkor érezni akarlak. – nagyon megdöbben a kicsike és kuncogva csukom be kezemmel száját és hajolok fel egy csókra.

Viszonozza csókomat de hamar elszakad tőlem.

- Mi a baj?  - nézek rá kérdőn kicsit félre biccentve fejem.

- Nem most nem! – áll fel és elindul az ajtó felé.

- Miért? Valami rosszat tettem? – kezdek el szomorkodni és felülök.

- Nem te semmi rosszat nem tettél de most pihenned kell. – látom rajta hogy nagyon nehéz nekem nemet mondani.

Odajön hozzám és kapok tőle egy puszit a homlokomra majd kimegy és magamra hagy.

-         Nah szép mondhatom. – közlöm magammal és durcásan keresztbe rakom karjaimat mellkasomon.

 

 

 

 

 

Mikor már szüleim kiengednek elmegyek az iskolai foci edzésre a pályára.

Az én Stevem nem játszik túl jól lehet hogy egy kis szurkolás kén neki. Odamegyek a pompomcsapat vezetőjéhez aki természetesen csapatával még a gyakorlásokon is jelen vannak a fiúk ösztönzésére. Felöltözöm pompomlánynak és kapok csillogó pompomokat is.

Kiállok a pálya közepére és a csapat érdeklődve hagyja abba a gyakorlást. Hát igen bevállalós vagyok és méghozzá elég feltűnő is a pálya közepén csillogó és alig takaró ruhában. Steve a többiekkel együtt érdeklődve néz felém én meg elkezdem az ösztönző kis dalocskámat.

- Hajrá Steve! Te vagy az ász! Ne hagyd magad! Törj a csúcsra! Hajrá!- Kezdek el táncolni és hangosan énekelni.

Odasétál hozzám és derekamnál fogva átölel és fullasztó csókot ad.

- Köszi baba ez kellett. – suttogja nekem és elenged.

- Akkor jó. – ugrándozva futok ki a pálya szélére és intek hogy folytassák. A kis Steve remekül játszik és sosem felejt odakacsintani nekem amit és mosolyogva fogadok. Hát igen legyőzhetetlen. Diadalittasan szurkolok a pompomcsapattal együtt és egészen tetszik lehet hogy beszállok.

 

 

 

Már vége van az edzésnek és bemegyek a fiú öltözőbe. Némeik fiú szégyenlősen bújik el vagy kapja magára ruháját valaki csak befütyül valaki meg nem is törődik velem és folytatja dolgát.

Bemegyek a zuhanyzó szobába és várok Stevere a falnak támaszkodva. De aranyos észre sem vett.

- Héj Valaki adna egy törülközőt? – nyújtja ki a kezét és én adok neki egy türcsit. Mikor megfordul kicsit megijed de később szája hatalmas vigyorra húzódik.

- Rád nem számítottam – törli meg haját.

- Gondoltam segítek a fürdésben de sajna lemaradtam. – kicsit talán a szokásosnál is merészebb vagyok de azok után hogy megijesztettem az a minimum hogy kárpótlóm érte.

Kimegyek az öltözőből és az ajtóban megvárom míg befejezi.

- Bocsi hogy sokat kellett várnod. – kezd el mentegetőzni és megcsókol.

- Semmi baj. – ölelem át és kezdem el ráncigálni kifelé.

- Hova megyünk? – kérdezősködik.

- Ma nincsenek otthon a szüleim és egyedül félek. – állok meg és ölelem át egyik karját.

Szája széles mosolyra húzódik és ismét megcsókol. Keze tarkómra csúszik és mélyíti a csókot.

- Azon segíthetünk. – csókol meg ismét és már ő ráncigál engem.


Garfield2009. 08. 08. 22:18:08#1447
Karakter: Steve



Azt hiszem ma már sokadjára állapítom meg, hogy Miami a nekem való hely. Tengerpart, csajok bikiniben, strandröplabda, koktélok…lazsálás. De sajna a szünetből alig van már 2 hét és mehetek vissza az egyetemre, az utolsó évem lesz, kis para azért van bennem. De ezt a pár napot még kihasználom.

 

Haverokkal csábítjuk a lányokat röpizni, persze csak a szép formásakat…jönnek is hisz ki tud a kigyúrt testeknek ellenállni!? Játszunk és megakad a szemem az előttem álló csajszi fenekén…és BAMM a labda szépen eltalál. Kell nekem bambulni. Hirtelen egy egész tömeg vesz körül….egy csini lány a combjaira rakja a fejemet, a többi meg irigyen nézi, közben azt kérdezgetik, hogy van e valami bajom……jajj istenem ez csak egy labda, de nyugodtan adhat valaki mesterséges lélegeztetést is…segítenek felkelni és valami csóka egy szórólapot nyom a kezembe. Valami új DJ játszik ma este. Ott a helyem.

 

Este jön a készülődés…skacokkal belőjük a sérót, felkapjuk magunkra a bulizós szerkót és már megyünk is. Remélem összeszedek magamnak egy csajt. Már jól jönne…

Már messziről hallom a zene dübörgését…hmm nem rossz…lássuk a felhozatalt. Belépünk az ajtón és egy nagy csörömpölésre leszek figyelmes. A zene elhallgat és mindenki a hang irányába néz. Egy gyönyörű napbarnított lány tökéletes idomokkal…elkezd felém jönni a nép mint Mózesnek a tenger kettényílik és nézik ahogy felém tart. Mosolyra húzódik a szám, haverom megütögeti a vállam és sokat sejtő pillantást vet rám és a csajra. Úgy néz ki remek estém lesz. Levakarhatatlan vigyorral képemen közeled én is felé, míg egymástól már csak néhány centire vagyunk.

-          Táncolunk? – kérdem tőle miközben alaposan végigmér…

-          Erre nem mondhatok nemet. – megfogom kezét és mintha valami gombot nyomtam volna meg a DJ elkezdi nyomatni a zenét.

 

Folyamatosan egymás szemébe nézve kezdünk bele egy igencsak erotikus táncba. Vágyak cikáznak a szemében, tudom hogy neked is a folytatáson jár az eszed…nyugi ezt nem fogod elfelejteni…

-          Nem iszunk valamit? – hajolok füléhez…kezdem megunni a táncolást…

-          Rendben. – megragadom kezét és pulthoz megyünk. A pultos már pattan is hozzám és rendelek.

-          Egy vodkanarancsot a hölgynek és egy Finlandiát három szem áfonyával nekem.

 

Néhány pohár után már kellőképpen elvesztette az eszét ahhoz, hogy vadul az ajkaira tapadjak. Ujját számra helyezi, hogy szóhoz jusson…

-          Mit szólnál ha hazaugranánk együtt? – azt hiszem olvasol a gondolataimban baba.

 

Pólóm alá bújtatja kezeit és végigkarmol felsőtestemen. Annyira feltüzel, hogy nem bírom visszafogni a nyögésemet. Hozzásimulok, de ő megfogja a kezemet és kivezet a party helyről egész hozzá. Közbe leesik, hogy ezt a kis szépséget én már láttam…

-          Tudod láttalak ám amikor kimentél az erkélyre. Szomszédok vagyunk. – állapítom meg mikor odaérünk.

 

Kinyitja az ajtót és vadállatok módjára esünk egymásnak. Szikrázik körülöttünk a levegő. Szépen beterel szobájába és szabályosan letépem róla a ruháit. Ledöntöm az ágyra és csókokkal borítom be testét, közben kezemmel ingerlem ahol csak érem. Milyen puha bőre van….igazán finom kis falat. Visszatérek ajkához egy hosszú, szenvedélyes csókra. Elszakadva finom ajkaitól haladok egyre lejjebb, a nyakán át eljutok gömbölyű melléig és bimbóit kezdem el izgatni. Hmm de finom vagy baba. Nem nagyon tudok már uralkodni magamon, de a következő pillanatban már a combon ül. Vadító látvány…lehajolva hozzám lop egy csókot és keze rásiklik farkamra. Erre az érzésre hangosan felmorranok…úr isten csak el ne élvezzek ettől…elég cinkes lenne. Lassan elkezdi mozgatni a kezét….basszus mindjárt elmegyek….mindjárt elmegyek….de neeem…fordítok a felálláson és az alattam lévő testet mérem végig vágyakozva, és durván belevágom magamat.. Elkezdek mozogni benne egyre vadabb tempóban közbe arcát fürkészem….olyan nagyon szép….

-          Gyöhh...nyör...űh...vhagy….ahh – nyögöm ki nagy nehezen.

 

A tempó már állati és belém kapaszkodva éri el az orgazmus és követem én is. Kicsúszok belőle, átölelem és együtt alszunk el.

Reggel mikor felébredek még mélyen alszik. Halkan, óvatosan kimászok mellőle, végigsimítok azon a gyönyörű arcán és eltiplizek. Nincs szükségem távkapcsolatokra, hisz tuti másik városban lakik csak a szünetre ruccantak ide a haverjaival. Jobb ez így….

 

Visszamegyek saját lakosztályomba és a srácok rögtön kifaggatnak, hogy milyen volt. Hát elmesélem nekik, és mindenki tart egy élménybeszámolót, bár egy kicsit bánom ezt az egészet ilyen szép lánnyal egész nyáron nem akadtam össze….

 

««« S »»»

 

A szünet vége és elkezdődik az egyetem. Fantasztikus…hát maradtam volna még a tengerparton lazítani az biztos. Bemegyek az épületbe, és valahogy elfog a hányinger sajna ez lesz még egy ideig....reggeli rosszullét…

Első órára mennék, de nincs meg az órarendem…jól kezdődik…de végül megoldódik a probléma és bemegyek. Dög unalom de hála az égnek csöngetnek. Szünetben a haverokkal megtaláljuk egymást és megyünk a folyosón közbe meglátjuk az egyik kis kocka gyereket egy formás pipin. Ahogy közelebb megyünk egyre jobban kezd ismerős lenni a csaj és mikor már egy köpésre vagyunk tőlük és a kis nyüzüge kis tapló felsegíti leesik…ő az…ezt az arcot soha nem tudnám elfelejteni. Két haverom közrefogják a csókát én meg hátulról átölelem babámat. Érzem, hogy menne de nem tud szabadulni tőlem…szembefordítom magammal és megcsókolom. Érzem, hogy felismert…

-          Szia édes. Nem is tudtam hogy ide jársz. – elég kellemes meglepetés…

-          Mi a neved titokzatos idegen? – simít végig arcomon mosolyogva.

-          Steve Silver. És téged kedvesem?

-          Nadeshiko Sasame.

-          Szép név. – sőt gyönyörű, akárcsak ő maga…

 

Megcsókolom és magamhoz vonom…kis aranyos engedi…megszakítom a csókot és a kis pöcs felé fordulok és egy szúrós pillantást vetek rá. Volt képe hozzáérni…nem hiszem el.

-          Jobban kéne vigyáznod törpe! Ráestél a barátnőmre! – már lendítem a kezem, hogy kicsit megbüntessem így első nap alkalmából de babám megfogja  kezemet.

-          Hagyd békén! Nem sportserű nálad kisebbekkel harcolni! – hű de komoly lett valaki…

-          Rendben cicám ha te kéred. – most az egyszer megúszta…intek a fiúknak és elengedik.

 

A kis hülye úgy szalad el mintha golyót nyelt volna. Jobb is. Sétálunk így együtt…

-          Babám mit csinálsz este??

-          Van egy olyan érzésem, hogy veled leszek… - mosolyog rám…

-          Hát ezt én is így gondoltam. Elviszlek vacsizni aztán…. – vigyorgok rá

 

Gyors szám és címcsere és teperünk a következő kínzásra. Egésznap nem láttam már, és halálra untam magamat. És lélekben már valahol az estében járok.

 

««« S »»»

 

Végre indulatba esek…egy farmerben és egy fekete ingben ami fel van tűrve. Út közben veszek egy csokor vörös rózsát…

Becsöngetek, és anyja nyit ajtót.

-          Jó estét! Steve vagyok, Nadeshiko elkészült már??

-          Szia gyere beljebb. Mindjárt jön.

 

Az előtérben várok rá mire elém libben egy cuki miniben és egy csini blúzfélében.

-          Szia! – átölel és ad egy csókot.

-          Szia baba! Ez a tiéd. – adom kezébe a csokrot.

-          Köszönöm. Anya vízbe tennéd? – anyja kezébe nyomja a virágot és lépünk is.

 

Az étteremben nagyon jól elvagyunk. Megetetjük egymást, nevetgélünk és beszélgetünk….sokat, hisz nem tudunk egymásról semmit, na jó annyit tudok róla, hogy észbontóan szexi és jó az ágyban. De most „ismerkedünk”. Az evés végeztével sétálunk kicsit...aztán elkezd fáradni és kéri, hogy kísérjem haza. Reméltem hogy feljön hozzám, hogy megismételjük azt az estét…

-          Köszönöm az estét! – ölel át a házuk ajtajában.

-          Neked máskor is babám! – csókolom meg – biztos hogy ne takargassalak be?? – nézek rá mosolyogva, és bevágom a bánatos kutya szemeket…

-          Ne, mert abból nem alvás lenne. – hát az lehet de mi abban a baj??

-          De, csak alszunk… - hát vagy nem…

-          Nem. Most menj szépen haza, holnap találkozunk. – ad egy puszit a számra és már nyitná is az ajtót.

 

Visszarántom de kicsit erőteljesre sikeredett mert szinte rámesik…upsz, hát bocsika. Vágig simítok arcán, és állánál fogva megemelem kicsit buksiját és adok neki egy érzéki csókot. Olyan finom….istenem….és nem enged fel….

-          Akkor szia édes! Álmodj velem! – vigyorgok rá és elmegyek…

 

Basszus olyan teniszkönyököm lesz ha nem fog felengedni magához hamarosan…

 

««« S »»»

 

Másnap reggel a háza előtt várom kocsimnak támaszkodva. Kilép az ajtón és meglepetten néz rám.

-          Szia édes! Szállj be elviszlek. – nyomok egy puszit szájára és kinyitom az neki ajtót.

-          Nem emlékszem, hogy megbeszéltük volna, hogy elviszel.

-          Hát nem is. – mosolygok rá – hirtelen ötlet volt.

 

A parkolóban kiszállunk a kocsiból, és kézen fogva megyünk végig a folyosón. Végig nézek a döbbent, csalódott arcokon és vissza kell fognom magamat, hogy ne nevessek, pedig már nagyon kikívánkozik belőlem. Csókkal válunk el megbeszéljük, hogy együtt ebédelünk.

Bemegyek a terembe és a tanár meg is szólít.

-          Silver úr nem felejtett el valamit?? – basszus kaptunk nyárra egy kutató melót…fasza…

-          Otthon felejtettem… - kezdek kutatni táskámban…így talán elhiszi, hogy megcsináltam…. – holnapra behozom.

 

Bólint és leülök a helyemre…na lőttek az estémnek…

 

Ebédnél mondom neki, hogy nem érek rá este, de nem néz ki úgy mint aki nagyon sajnálná….ami kicsit fusztráló, de mindegy. Jól elvagyunk és tök olyan mintha már évek óta ismerném, bár hamar ráunok a csajokra meglátjuk vele hogy lesz…

Kezdek kicsit ingerült lenni…mindenki minket figyel…ez a szar ebben népszerűségben…együtt látnak valakivel és rögtön beindul a pletykahullám. Utálom ezt! Mérgesen felállok és megcsókolva babámat megyek a következő előadásra.

 

A délutánomat a könyvtárban töltöm és próbálom megcsinálni azt a szart amire volt 3 hónapom de lusta voltam és most szívok. Pff…a könyvtárba eddig csak azért jártam, hogy a csini könyvmolyokat a legutolsó sorban ahol szinte senki se jár jól megdöngessem….erre most itt ülök vagy 4 könyv kíséretben és körmölök……annyira lennék inkább máshol, komolyan akárhol csak itt ne. Körmölök néhány oldalt és már lassan sötétedik úgyhogy fogom visszarakom a könyveket és lépek…

 

Másnap leadom a szarokat és szétunom az agyamat. Nem láttam ma Nadeshikot. Küldök is neki egy sms-t de egész nap nem jön rá válasz…



Nejicica2009. 08. 04. 16:35:22#1397
Karakter: Nadeshiko



 Arcomat a párnámba fúrva ér a reggel. Getra nyűgös vagyok. Fáradt, fáj a fejem és az egész testem. Lépteket hallok és már most be tudom azonosítani hogy kik azok. A fenébe!

Hangos morajjal törik be az ajtómat.

- Kopogni nem lehet!? – zsémbesen morgok barátaimra.

- Ugyan ugyan…..ma lettél 19 éves és a szünet első napja is ma van….tudod mit jelent ez? – bajt jóslóan mosolyog rám a drága Gabikám…..persze mögötte ott van Jef, Tayuya, Alice,….négyen egyszerre egy ellen….utálok élni….

- Ki az ágyból lustaság! – rántja le rólam a takarót Jef. Kinyírom!

Egy kis készülődés, pakolgatás, és már készen is vagyok. Beszállunk Alice féltve őrzött felturbózott furgonjába…elismerem egész szép kocsi…olyan csajos és aranyos…

 

 

*****

 

 

Megérkezünk a tengerpartra amit valószínű a szüleim béreltek ki szülinapom alkalmából. A ház nagyon szép kellemes homokos partú minden bambusz és világoskék, bézs színben pompázik, kagylós képek…pont nekem való.

Kipakolunk és körbenézünk a terepen. Egy kis nyomozás árán tőlünk nem messze találtunk a parton egy homok alá ásott partizó helyet tiszta elit és VIP stílusú a hely. Modelli kariremnek hatása miatt ha kihívóan öltözünk mindannyian bemehetünk ingyen… állítólag ma egy nagyszabású partit rendeznek…hmn…mit is mondjak igazán pezsdítő….

 

 

*****

 

- Na-chan! Gyere már csak rád várunk! – Gabi mindig be van pörögve ha bulizni megyünk…azt mondták hogy ma minden képpen elérik hogy leitatnak mert ez az én napom és el kell engednem magam és igen igazuk van!

A buli fergeteges sok a jó pasi de még egy sem az igazi. Leülök a bárpultra a italos meg sem mukkan csak megkínál egy itallal majd foglalkozik a többiekkel. Egy jó pasi…igen ez kell nekem. Éhes szemekkel figyelem az ajtót. Ha szerencsém van jön egy cukifalat. Hirtelen sokkos lettem és leejtem a poharat a kezemből. Hangosan ér földet, mindenki engem néz a DJ-k is abbahagyták a zenét….deh ugyan. Kit izgat? Rázom a csípőmet és engem sasoló kis áldozatom felé lépkedem, a tömeg utat nyit maguk közt senki sem áll az utamba, csak lélegzetvisszafolytva figyelnek. A kis drága arca mosolyra görbül és elindul felém. A tömeg őt is átengedi és a terem közepén összetalálkozunk.

- Táncolunk? – legdögösebb nézésemet előhozva mérem végig.

- Erre nem mondhatok nemet. – még szélesebb lesz a vigyora és megfogja a kezem. A DJ rázendít.

Érzékien simulunk egymás testékez meg sem szakítva a szemkontaktust. Teljesen kikapcsoltam csak a zene és a rúd ami ő volt. Megszakítja a táncot és odahajol a fülemhez.

- Nem iszunk valamit? – ohhh igen…

- Rendben. – kézenfogva megyünk a pulthoz.

- Egy vodkanarancsot a hölgynek és egy Finlandiát három szem áfonyával nekem. – Érti a dolgát…

Miután már három pohárnak a fenekével találkoztam azt hiszem kicsit becsiccsentettem. Nagyon akartam ezt a fiút pedig még a nevét sem tudom. Úgytűnik ő is elhagyta az első pohárnál az eszét mert durván esik ajkaimnak. Az egyik ujjamat a szájára teszem ezzel megszakítva a vad csókot.

- Mit szólnál ha hazaugranánk együtt? – Hogy nyomatékosítsam benne mondandómat benyúlok a pólója alá és körmeimmel végigkaristolom izmos mellkasát. Hangosan felmorran és hozámdörgöli magát. Nocsak kanos kisfiú? Megfogom a kezét és kisétálunk a klubból.

- Tudod láttalak ám amikor kimentél az erkélyre. – ez meglep még úgy is hogy szinte annyira akarom hogy csak úgy magától lefoszlik a bugyim.

- Szomszédok vagyunk. – hmn…

Éhesen esünk egymás szájának amint becsukódik az ajtóm. Még szerencse hogy mindenkinek külön szobája van. Még azt a falatnyi ruhát is lecincálja rólam és ajkai testemet barangolják be. Szája puha és édes, teljesen megvadít ahogy kezeivel simogat és szája nyakam bőrét izgatja. Ahh…azok az ajkak. Nem bírom ki és hangosan felnyögök egy csókért áhítozva. Szépen szót fogad és érzékien megcsókol. Annyira finom, teljesen elveszi az eszem. Már ha a pija miatt még van egy csöpnyi öntudatom is. Testem vonaglik az övé alatt. Nyelvével melleimet és a bordáim kilátszó ívét nyalogatja. Felmorranva fordítok a helyzeten és ülök rá izmos lábaira. Hátam teljesen begörbül és kinyomom a fenekem ahogy megcsókolom. Hosszú ujjaimat rákulcsolom feltűnően ágaskodó hímvesszőjére. Ebbe az alig elkezdett érintésbe is hangosan belenyög. Megtalálom álkapcsának széles ívét és kicsit megharapdálom közben ingerlem kezeimmel a farkát. Hangosan nyöszörög és mielőtt elmenne hirtelen maga alá teper. Kívánkozó szemekkel néz végig vágytól tüzelő testemen. A behatolás előkészítés nélkül fájdalmasan ér de még ez is annyira feltüzel hogy csak azt tudom kívánni hogy „csináld erősebben”.

Ütemesen kezd el mozogni és közben arcomat nézi.

- Gyöhh...nyör...űh...vhagy….ahh – A tempón sebesen gyorsít és már azt sem tudom hogy reggel van vagy este. Hangosan nyögünk fel mind a ketten az élvezet pillanatában. Testemen villámként cikázik át az orgazmus. Érzem magamban foró magját. Még szerencse hogy tablettázom magam.

Fáradt vagyok, a karjaiban ér utol az álom.

 

 

****

 

 

Mikor felébredek az ágy olyan üres és tudom miért is. A kis aranyos eltűnt. Hát ennyit erről én is csak egy egy éjszakás kalandot tudok kifogni ha egy ilyen jó pasiról van szó -.-˝. A fejem fáj és hányingerem van a tegnapi ivás miatt. Ugh szal ilyen érzés ha az ember másnapos. Lecammogok egy pisziben amit csak úgy elővarázsoltam a szekrényből. Rántotta illat csapja meg az orromat amint meglátom hogy a többiek reggeliznek. Rögtön elfog a hányinger és sietve rohanok a földszinti fürdőszobába. Miután kirókáztam a tegnapi meg sem evett vacsit szal igazából nem is tudom hogy mi köszönt vissza. Éhes vagyok. Mivel tudom hogy már tényleg nem tudok mit kiadni begyógyszerezem magam és megyek kajcsizni.

 

 

*****

 

 

Már vége a szünetnek és mehetek is az egyetemre. Annyira félek ez az első napom. NEEEEEEEM akarok suliba menni. Miután anyáéknak is kihisztiztem magam és nem jött be hogy rosszul vagyok bepattanok a kocsimba és elindulok az egyetemre. Szép ápolt és balhémentes sulinak látszik kíváncsi vagyok hogy eddig hány embernek törték be az orrát.

Belépve az első előadásomra a tanár rám sem hederít. Feh…nagyképű. Utálom a csillagászatot és egyébként is este kéne tartani!  Végigszenvedem az első órámat és kicsoszogok a folyosóra. Nem figyelek és egy gyerek rámesik. Mi a fene?

- Jaj sajnálom én nem akartam! – Kezd el hadonászni kezeivel. Nem hogy inkább leszállna  rólam.

Megnyílik a tömeg és megáll előttem három alak. Mivel van rajtam egy nehezék így csak a lábaikat látom. Hoppácska csak nem az iskola rosszfiúi? Lepattan rólam az áldozat és ahelyett hogy mentené az irháját segít felállni. Nocsak egy úriember. Menekülne de megfogom a kezét nehogy már elmeneküljön. A tömeg körbevesz minket és háttal állok a támadóknak. Valaki átölel hátulról ami teljesen meglep. A tömeg síri csöndben van. A másik két alak elfogja a kis menekülőt én meg az erős szorítás miatt meg sem tudok moccanni. A tartóoszlopom hirtelen megprödít és félelmemben erősen lehunyom a szemeim. Ajkai az enyémre nyomódnak és igen ismerős.  Ő az! A klubból!.

- Szia édes. – mosolya elkábít.

- Nem is tudtam hogy ide jársz. –  Mondja bársonyos hangján. Kölcsönös.

- Mi a neved titokzatos idegen? – simítok végig arcán.

- Steve Silver. – csábos tekintete rabul ejt.

- És téged kedvesem? – Micsoda pasi!

- Nadeshiko Sasame .

- Szép név. –csókol meg ismét és kezeit derekam köré óvóan tekeri. Érzem hogy magához húz és kinyitom a szemeim. A kis áldozat az aki rámesett.

- Jobban kéne vigyáznod törpe! Ráestél a barátnőmre! –jé nem is tudtam hogy már a barátnője vagyok. Emelné fel egyik kezét hogy megüsse de lefogom.

- Hagyd békén! Nem sportserű nálad kisebbekkel harcolni! – nézek mélyen a szemeibe.

- Rendben cicám ha te kéred. – ölel magához és int barátainak hogy engedjék el a fazont.

Érdekesen indul ez az egyetem is.


1. <<2.oldal>> 3.

© Copyright 2009-2024. All rights Reserved (Minden jog fenntartva).