Karakter: Damien Braddock
Megjegyzés: (Fekete Tüzemnek)
Jól megy a bolt, szép bevételre tehetek szert ma este is, állapítom meg, amikor kilépek az irodám ajtaján. Éppen az előbb bonyolítottam le egy kisebb, nem egészen legális ügyletet az egyik helyi keresztapával. Most már ők is nálunk mosatják a pénzüket, amiből persze én is megkapom a magam részét. Ha a ”jó öreg” Daniel még élne, biztosan büszke lenne rám, amiért a Vörös Ördög ennyire felkapott hely lett az utóbbi években. Kár, hogy az öreget elvitte az ital, bár én úgy hiszem, nemcsak a pia végzett vele, hanem a mértéktelen szex is. Hiába, néhai főnököm igencsak szerette a szoknyát, sokat is vadászott, és talán érezte, hogy nem bírja már sokáig a vén ketyegője. De hála neki, megörököltem a bárt, ami igen szépen jövedelmez. Rengeteg a visszatérő vendég, és mióta Joe az ajtóban áll, egyre kevesebb az erőszakos alak. A vendégtérbe érve meg is pillantom a fekete, borotvált fejű, háromajtós szekrény méretű embert, aki biccent felém, amikor megpillant. De nem távozik a helyéről, két karját keresztbe fonja a mellkasa előtt, fogadok, egy elefántcsorda sem tudná onnan elmozdítani.
- - Minden rendben, főnök? – kérdi Eddie, az egyik csaposunk, én pedig azonnal felé fordítom a fejem. Már akkor is itt dolgozott, amikor én idekerültem. Megbízható, derék, tisztességes munkásember, aki nem tudja, mi folyik a hátsó traktusban. – Nagyon kicsípte magát – mutat a bőrszerkómra. – Csak nem randevú? – kacsint rám, én pedig félmosolyra húzom a szám.
- - Valami olyasmi – válaszolom könnyedén. – Pár órára lelépek, vigyázz a boltra! Joe pedig majd kitessékeli a kellemetlenkedőket.
- - Parancs, főnök! – szalutál a harmincas éveiben járó, vörös hajú férfi. Ha jól tudom, katonaként szolgált, de korán nyugdíjazták egy rosszul sikerült bevetés miatt. – Ne tessék aggódni, minden a legnagyobb rendben lesz. A fiúkkal majd rendet tartunk.
Biccentek, majd a kijárat felé veszem az irányt. Alig múlt kilenc, de már nagy a forgalom. A boxokban párok, vagy baráti társaságok ülnek – az egyik társaság kissé túl hangos, talán szólnom kéne, hogy vegyék lejjebb a hangerőt, de nem teszem -, a pultnál a magányosok, vagy szerelmet és egyéjszakás kalandot keresők. Az asztalok némelyike is foglalt már, a hangszórókból pedig kellemes zene szól, megadva az alaphangulatot az estének. Joe biccent nekem, ahogy elhagyom a bárt. Nem egy szószátyár fickó, sokszor öt szónál sem szól többet egy nap, de nem azért vettem fel, hogy karattyoljon itt nekem.
Ma este úgy döntök, hogy ellátogatok a Blue Ladybe. Egy vendégem mesélt róla, egy igen gazdag, tehetős vendégem, hogy nagyon felkapott és jó kis hely, ahol a magunkfajta megkapja, amit akar. Ez természetesen kurvázást, és szexet jelent némi erotikus műsorral körítve. Nem is gondolkodtam sokat, mikor hallottam róla, így ma este irány a Blue Lady. Kocsival nem is tart sokáig, míg odaérek, és mikor megállok az impozáns, ám mégis ízlésesen kialakított bár bejárata előtt, már tudom, hogy jó helyre jöttem. A nevemet is elég megmondani, az ajtónálló gorilla – fogadok, hogy valahol titokban tenyésztik ezt az embertípust – már enged is befelé. A bár belül hatalmas, vannak puha karosszékek, boxok, asztalok és középen egy színpad, ahol éppen műsor folyik. Ahogy megpillantom a színpadon vonagló fiút – vagy férfit -, és tekintetünk összekapcsolódik, érzem, hogy a vágy tűzre kel bennem. Egyszerűen gyönyörű, így nemes egyszerűséggel helyet foglalok a színpad előtt, és nézem őt. Tudom, hogy kiszúrt magának, már akkor, amikor beléptem. Nem kell atomfizikusnak lennem, hogy tudjam, ő annyira vágyik rám, mint én rá. Majd megveszik értem, de persze igyekszik titkolni, miközben falat öltözékben illeg-billeg előttem, mint madárka a macska előtt. Haja hosszú, éjfekete, amelyben vörös tincsek ékeskednek, mint a tűz lángja. Szürke szemei vággyal telien bámulnak engem, miközben riszálja magát. Nem is rossz a kicsike, de vajon az ágyban is ilyen tüzes?
- Tetszik a műsor szépfiú? Vagy netalántán már untatlak? – kérdi tőlem pimasz hangon, szájában pedig megcsillannak a piercingek.
- Nem rossz… nem rossz… - mondom vállat vonva, hogy ezzel is csak szítsam a tüzet, miközben a tárcámban kotorászok.
Odakúszik hozzám, tisztán látom, hogy arra gondol, amire én. Privát táncot akarok, esetleg egy jó kis dugást is mellé, akármibe is kerül. Lazán kiveszek egy köteg zöldhasút, nem spórolok, majd felé nyújtom, ő pedig mohón fogadja el. Pénzéhes kis ribanc, de nem baj.
- Tudsz mást is…? – kérdezném, de közbevág.
- Sam, vagy Fekete Tűz, és igen bőven akad a tarsolyomban egy két jó fogás – hadarja egy szuszra, majd megy is vissza a rúdhoz, a pénz pedig valahol eltűnik a ruhájában.
Játszik velem, szinte érzem, hogy megjátssza magát, miközben szemeiben vágy lobog. Tekergőzik a rúdon, újabb és újabb figurákat mutatva be, ami nekem igencsak tetszik. Érzem, hogy kezdek keményedni odalenn. Ám amikor megnyalja a rudat, aminek helyére én egészen mást képzelek, élvezettel morranok fel. Tud valamit, nem egy szende szűz kisfiú, bár ezt az első pillanatban levettem.
- Van privát tánc? – kérdem a produkció után.
- Van, de drága lesz.... – vesz szemügyre úgy, mintha eddig nem bámult volna kocsányon lógó szemekkel. – habár te új vagy és igazán aranyos a pofid, talán endegek az árból… de akkor szigorúan vissza kell jönnöd másnap! Nem bírom azokat a férfiakat, akik lelécelnek egy nap után, mert belátták nem bírják velem az iramot.
- Emiatt nem is aggódok, maximum neked kéne ez ügyben – mondom kéjesen megnyalva a számat. – Szóval? Mennyi lesz?
- Az majd attól függ, mit kérsz, de ezt inkább privátban beszéljük meg – jön le a színpadról, és vezetni kezd hátrafelé. Gondolom, ott vannak a privát szobák.
Szinte érzem, hogy tűz emészti belül, miközben az én eszem már azon jár, hogy is nézhet ki ezek nélkül a felesleges göncök nélkül. Kifejezetten élvezem a helyzetet, mert tudom, hogy valószínűleg már ő is be van gerjedve.
- Tessék megérkeztünk a saját kis privát részlegemre! – mondja, mikor megérkezünk, de nem várok tovább. Becsukom az ajtót, a falnak tolom, és határozottan megcsókolom.
- Akarlak most! – mondom, és már tuszkolom is a kanapéhoz, ám ő megállít. Most mi van?!
- Na. lassan a testtel hékás! Vannak szabályok, amiket be kell tartani! – A hangja ingerült, ugye nem impotens?
- Szarok a szabályokra! – közlöm vele, miközben csókokkal hintem tele a nyakát. Máris zilál és nyöszörög, holott még semmit sem csináltam. Ha így folytatja, még azelőtt elélvez, hogy igazán munkához láthatnék.
- Az első… szabály, hogy hmm… nem lehet egyszerre két kliens, és csak koton…. – zilál halkan.
- Koton? Te most szórakozol velem? – kérdem, miközben a kanapéra döntöm. Komolyan! Koton?!
- Bocsi szivi, ez a ház szabálya, ja és igen, akkor a dupláját kell fizetni, mert ez nem tánc – mosolyog rám, miközben kezdi rólam lefejteni a felsőmet.
- A pénz engemet kurvára nem izgat fel… de ez esetben te… felfalnálak!
- Nos, akkor mutasd meg igazi karmaidat kistigris, mert eddig, ahogy látom, csak nyalakodni tudsz –provokál a kis szemét dögje, és nem is kell több.
Rá vetődöm, amit úgy tűnik, nem bánt, én pedig nem is tétovázom. Pillanatok alatt lecibálom magamról a ruháimat, amik a földön, és egyéb helyeken kötnek ki, és már csupán a nadrágom van rajtam. Majd megkeresem őket, ha végeztem ezzel a kis édes vadmacskával itt alattam. Mélyen megcsókolom, és érzem, hogy minden kis porcikája beleremeg, amikor kezeimmel bebarangolom egész testét. Viszont érzem, hogy a farkam már nagyon feszül, így kikapcsolom az övem, miközben ő feltüzelve fészkelődik alattam. Olyan kis édes, meg kell zabálni, és meg is fogom. Én vagyok a nagy, gonosz farkas, aki felfalja a báránykát.
- Te jössz, Sam mutasd meg hogy nem csak a beszédben nagy a szád! – veszem elő nem éppen elhanyagolható méretű szerszámomat, amit nem véletlenül vagyok annyira büszke. Eddig még senki sem panaszkodott, mikor megkeféltem.
- Tudod, hogy kell egy igazi férfit lehengerelni.
- Ne beszélj, hanem csináld! – mondom ingerülten. Nagyon akarom már érezni a száját, a nyelvét. Kell egy jó szopás, vagy itt halok meg.
Nem várat sokáig, azonnal munkához is lát, de amikor hozzáér a farkamhoz, az maga a Mennyország. Ahogy csókokat lehet rá… ahogy végignyal rajta, abba beleremegek és önkéntelenül nyögök fel. Persze tudom én, hogy élvezi a kis rohadék, hogy játszhat velem, de csak addig hülyíthet, míg nekem úgy tartja kedvem. Hagyom, hadd nyalakodjon még, és hadd vesse be a kezeit is, amelyekkel a combom belső felét és a heréimet simogatja lágy, mégis érzéki mozdulatokkal. Meg kell hagyni, baromira érti a dolgát, és a száját hála égnek nemcsak beszédre tudja használni. Belemarkolok a hajába, és úgy kényszerítem, hogy az általam elvárt tempóban folytassa a dolgát. Egy apró morranással adja tudtomra, hogy nem tetszik neki, de nem engedek, így végül én kerülök fölénybe. Végül megrántom a fejét, hiszen nem akarok elélvezni, még mielőtt beléhatolnék, hogy érezhesse méretes nemi szervem magában. Elenged, és csillogó szemekkel néz fel rám. Úgy tűnik, neki sem volt ellenére a szopás, és tetszik neki, ami a gatyámban volt eddig. Az ágyra fektetem, és apró csókokkal kezdem kényeztetni, mire fel-felnyög, én pedig elkezdem megszabadítani őt a mostanra már igencsak feleslegessé vált ruhaneműktől. Ő ebben nem is akadályoz, úgy tűnik, neki is elege van már a játszadozásból. De ha engem felizgatott, akkor is kapja csak meg, ami neki jár. Gonoszul elvigyorodom, ahogy apró csókokkal halmozom el a felsőtestét, és egyik kezemmel izgatni kezdem jobb mellbimbóját. Felnyög az érzésre, és akaratlanul is összerándul alattam.
- - Élvezed mi, kis ribanc? – suttogom gonoszul, miközben a farkam lüktet. Követeli magának a jussot, hogy végre dolgozhasson. – Ó, nyugi, virágszálam, ez még csak a kezdet.
- - Ajánlom… is… vagy nagyon… csalódott leszek… - nyögi, amikor éppen képes beszélni.
- - Nyugi, megkapod, ami jár, kis kurvám – susogom lágyan, és lágyan végigsimítok az oldalán, le, egészen a csípőjéig, ahol megállapodom. – Csak várd ki a végét. Utána járni se fogsz tudni, de hálás leszel nekem.
Nem válaszol, csak engem néz azokkal a szemekkel. Gyönyörűek, mint a felhős nyári égbolt vihar előtt. El tudnék veszni bennük, ha hagynám magam. De nem hagyhatom, így elkapom a tekintetem, és lassan haladni kezdek a testén lefelé, miközben érzem, hogy beletúr a hajamba, majd a hátamat kezdi simogatni, amivel csak még jobban feltüzel. Végül elérek az ágyékáig, ahol ott vár rám nem túl nagy, de gyönyörű formájú férfiassága. Végigsimítok combjai belső felén, miközben apró csókokat nyomok a farkára, amitől felnyög, és teste ívben megrándul. Ó, szóval érzékeny a kicsike, mi? De nem, nem fogom hagyni, hogy belém hatoljon, én fogok felül lenni, ezt már eldöntöttem. Végül feltérdelek, és miközben a heréit és a combjait simogatom lustán, lenézek rá. Szemeiben izzik a vágy, fátyolosak, de engem néznek. Teste már most verejtékben úszik, kezét kinyújtja, és a karomat kezdi simogatni, amitől libabőrös leszek. Soha senki nem volt képes még így feltüzelni a vágyaimat, mint ez a kis vadmacska itt alattam.
Aztán bal kezével az egyik szekrény felé nyúl, és a felső fiókból némi kotorászás után síkosítót és óvszert bányászik elő. Komolyan gondolta. Kipirult arccal, reszkető kézzel nyújtja felém őket, én meg elveszem, és le is csavarom a síkosító kupakját. Egy keveset öntök a kezemre, ő pedig már tárja is szét a lábait, mire lassan bejáratához érintem a kezem, és lassú, körkörös mozdulatokkal kezdem őt ellazítani. Zilál az érzésre, teste meg-megrándul, ahogy lassan elérem bejáratát, és egyik ujjamat becsúsztatom. Felnyög, ahogy kezdem előkészíteni az egyik kezemmel, miközben a másikkal már kissé lankadó szerszámomat állítom egyenesbe. Aztán még egy ujjam, majd még egy csatlakozik az előzőhöz, mígnem annyira ki nem tágul odalenn, amennyire kell.
- - Fordulj hasra! – utasítom, ám amikor nem akar, egy határozott mozdulattal megfordítom. – Utálok szemben lenni – mondom egyszerűen, ő pedig ugyan morogva, de felemeli a hátsóját, hogy könnyebben hozzáférjek.
Egyik kezemmel átölelem a derekát, másikkal megtámaszkodom magam mellett, és hozzá simulok. Még nem hatolok be, csak éppen hozzáérintem a farkam a bejáratához – miután természetesen felhúztam azt a nyavalyás óvszert -, de már ettől nyög, mint aki alig bír várni. Ezt még megismétlem párszor, játszadozva vele, mint ahogy kismacska játszik a kisegérrel, majd lassan belehatolok. Nem sietek, hagyom, hogy megszokja a méretemet, csak azután hatolok még beljebb. Szeretek lassan haladni, kihasználni az alkalmat, kiélvezni a helyzetet és az aktust. Nincs is jobb a hosszan elnyújtott élvezetnél. Lassan kezdek mozogni, kényelmes tempóra váltok, hiszen minek sietnék? Előttünk az egész szenvedélyekkel teli éjszaka. Egyik kezemmel Sam alá nyúlok, hogy megtartsam, míg másik kezem a farkára kulcsolom, és a mozgásommal egyező ütemben kezdem őt is kényeztetni. Nyöszörög, sóhajtozik, ami arra enged következtetni, hogy élvezi a dolgot, ami élveteg mosolyt csal ajkaimra. Fejét a takaróba fúrja és hirtelen megérzem egyik kezét a farkát tartó kezemen.
- - Gyor… sabban… akarom… - nyöszörgi alig érthetően.
- - Hová sietsz, kicsikém? – duruzsolom lágyan, miközben lágy csókokat hintek a hátára. Érzem, hogy remek a teste az izgalomtól, ami engem is még jobban feltüzel.
- - Lassú… - suttogja halkan, érzéki hangja a fülemig hatol.
Hirtelen felülök, és őt az ölembe húzom. Mozogni kezd rajtam, gyorsabban, mint ahogy én tettem eddig, mire a kezem is gyorsabb munkára serken a hímtagján. Szabad kezemmel az álla alá nyúlok, és magam felé fordítom a fejét, miközben ő egy nem túl lassú, de nem is túl gyors ütemben lovagol rajtam. Szenvedélyesen megcsókolom, ajkunk összeforr, ő pedig kérés nélkül engedi be nyelvemet a szájába. Feltérképezem szájának minden kis részét, majd nyelveink vad, érzéki táncba kezdenek egymással. Bal kezem a farkán, jobb kezem a mellkasát, oldalát simogatja, miközben ő szabad kezével hátranyúl és a hajamat, tarkómat simogatja, de úgy, hogy beleborzongok. A csók közben hallom nyögéseit, elfúló nyikkanásait, és én magam is kezdem őt szűknek érezni. Teljesen kitöltöm belül, vágyam lángol, ahogy a testem is, és nem akarom, hogy hamar véget érjen az éjszaka. Akarom őt, még soha senki sem tudta így feltüzelni a vágyaimat, mint ez a személy itt az ölemben.
Hirtelen kihúzódom belőle, elengedem, de csak addig, míg fel nem kapom, és a szemközti falhoz nem nyomom nekem szemben. Lábait egyből a derekam köré fonja, én pedig újfent belé hatolok, újra és újra megmerítkezve benne, a kéj édes hullámai pedig átsöpörnek rajtam. Szenvedélyes csókba forr ajkunk, ő átöleli a nyakamat, hajamba túr, míg én a hátát, oldalát, fenekét simogatom. Ajkaim hirtelen elszakadnak az övétől, de csak azért, hogy végignyalhassak a nyakán, és megharaphassam a nyakán átfutó ütőeret, mire ő elfúlva felnyög, és újfent megcsókol. Vadul nyomulok, gyorsabban, mint eddig, érzem, hogy farka nekem nyomódik, és nem sok választja el attól, hogy elélvezzen. Mindketten verejtékben fürdünk, de nem érdekel. Érzem, hogy én is hamarosan elmegyek, farkam egyre jobban szorul odabenn, mígnem végül belé élvezek, férfiasan hörögve, ő pedig néhány pillanattal később követ, spermájával beterítve a mellkasomat. De nem bánom. Elenged, és pihegve támaszkodik nekem, majd mindketten a földre rogyunk a fal mellett. Szemeiben kielégülés látszik, arca kipirult, ajkai kissé szétnyílnak, ahogy rám néz, és a fejét a vállamra hajtja. A vérem még forr, szívem hevesen lüktet a mellkasomban, izzadt vagyok, kimerült, de igen elégedett.
|
