Undorító.Eme gondolat futott át elmémen,mikor Richard,a kedves és rendkivül figyelmes inasom bejelentette,hogy a Fumizuki Akadémián kell pöshednem egész évben,mert szerinte fontos a tanulmányaim értéke.Na persze,van pénzem,és így mindent megszerezhetek! Richard lassú léptekkel kivonult,s halkan kattant az ajtó zára.Az óriási ablakomhoz sétáltam,majd végigfutottam tekintetem az éjszakai városban.Még javában folyt az élet,de nem vitt rá a büdös lélek,hogy valaha is kitegyem a lábamat a mocskos útra.Halkan felmorrantam,miután belebújtam az ágyamba.
~**~
A nap halvány,és nagyon irritáló sugarai felkeltettek,elég korán ahhoz,hogy abba a retkes Akadémiára beérjek.Mivel még nem szereztük be a nagyon "divatos" egyenruhát,így magamra húztam egy laza inget,és egy farmert.A táskámba bepakoltam mindenféle unalmas tankönyvet és füzetet,vállamra kaptam,utána pedig elkezdtem lesietni az emeletrõl. 
-'Reggelt.-vágtam oda,s levágódtam a székre,majd enni kezdtem a friss palacsintát.Halkan mormoltam egy "köszit"-s siettem is ki az udvarra.Igazából baromira nem izgat,hogy mi történik abban a szarfészekben.Láttam pár diákot néha-néha az egyenruhában,nagy,csillogó szemekkel bámultak engem.Cöhögtem párat,és sietõsre vettem a tempót.
A kapu elég messze volt,de átléptem,járás közben pedig megfigyeltem magamnak az épületet.Gyomorforgató szín.Máris utálom.Kinyitottam a bejárati ajtót,majd az osztályom felé tartottam;2-A, a legjobb osztály az iskolában.Az egyik lúzer figyelmetlensége miatt,összeütköztem vele,és a padlón landoltam.A táskám leesett a vállamról.Idegesen rivalltam rá.
-Figyelj már oda,basszus!-felpattantam,és leporoltam magamat,felkaptam a számomra koszos,mocskos,undorító földrõl.Két nagy,zöld szempár figyelte mozgásomat.-Mit bámulsz?-prüszköltem idegesen,tovább haladva.Mit képzelnek ezek?! Az ajtó kinyitódott,utána levágódtam az egyik fotelbe.Nagyokat lélegezve próbáltam levegõ maradni,nem akartam ezekkel a mocskokkal tárgyalni semmirõl.Nyugisan bejött az egyik tanár,s leült mindenki a helyére.Nevetséges..
~*~
A nap vége felé,igyekeztem összepakolni.Ez az intézmény még mindig szörnyû.Ráadásul a lányok is rám akaszkadnak.Fúú.Dühösen szinte kivágom az ajtót,s megpillantom a kiscsákót,aki reggel kibaszottul nem figyelt oda.
-Hideyoshiii!-szaladt felé valaki,vagyis,azt hiszen Yuuko,az osztálytársam.Ikrek? Na kérlek,ne nevettes. Amilyen hirtelen jött a csajszi,olyan hamar el is távolodott.Direkt sietõsre vettem a tempót,így mellette sétáltam,csendben.
-Oh.Bocsánat a reggeliért,nem volt szándékos.-nézett rám,én pedig fanyarul elmosolyodtam.Édes hangja van és kinézete,de sajnos nem vagyok buzi.Szótlanul bólintok,miközben néha oldalra sandítok.Eltávolodom a bizonyos "Hideyoshi"-tól,s levágom az utat az egyik kisebb utcán.Megállok a villám elõtt,benyitok,felrohanok a szobámba,és rothadok a lecke fölött.Késõbb,Richard felnyit,hogy egy ikerpár keres engem..