|
|
Szerepjáték
(Fantasy)
| Nauki | 2012. 08. 17. 11:15:10 | #22953 |
 Karakter: Luna Murder
Megjegyzés: megmentőmenk...
Ő szeretné. Hirtelen meglendítem a kezem mire a hó vízzé lesz és a föld felett apró cseppekben öszpontosul. Lehelyezem a földre és jégvirágokat formálok belőlük. A már jól ismert érzés fut végig a testemen izgatott vagyok elnyeri e a tetszését a dolog. A jég megáll. Most liliomok rózsák és tavaszi ködvirágok ezrei pompáznak a fűben. Csak csendben ámultan ugyanakkor félve nézi. A vizet megfagyasztom és a földből növényeket fakasztok. Tavaszi folyamatot hozok létre igazi tulipánok nyílnak ki. Anyu szerint van bennem egy kis tavasz tündér vér is.
-Ez az én varázslatom...Luna annyit jelent Hold vagy titokzatos és ez az én kis titkom. Amit nem mondhatsz el senkinek. Szóval ez már a kettőnk titka -kacsintok rá mosolyogva.
|
| Nauki | 2012. 08. 17. 10:15:48 | #22949 |
Karakter: Luna Murder
Megjegyzés: megmentőmenk...
Szavain meglepődtem. MEgmondjam ne mondjam? Mit is tehetnék titoktartás kötelez de jövök neki egyel.
-Ha elmondom tekintsük semmisnek azt, hogy jövök neked eggyel -vetem fel. Így legalább kvittek leszünk így igazságos. Bár anyám megölne ha megtudná, hogy elmondom. Lassan haladtunk otvább.
-Ennek az utcának a végén lakom! -mondtam mikor észrevettem, hogy irányt váltott a park felé. Megállt előtte kiszált mire én is. MEginduét nem tudtam merre visz. De egy idő után leesett, hogy a vízeséshez vezet. a varázslatomnak hála örömmel tapasztaltam, hogy hó fedi a tájat.
-Mond csak hiszel a varázslatban? -kérdezem mire meglepetten rám pillant. Kcisit kétkedve néz rám. Nem is tudja mit feleljen. egyszerű kérdés pedig.Igent vagy nemet kell mondania. Sőt elég csak bólintania vagy fejetráznia. Áh...emberek...misztikus lényként érdekesebb a világ szerintem. NEm oyl egyhangú mint emberként ahol korlátok közt kell élni itt határok nincsenek megszabva szabályok sincsenek najó kettő. nem szabad az évszakunkon kívül nagyobb területet behavaztatni vagy 18év alatt használni a felnőtt mágiákat. Ezek a szabályok össze vissza...inkább törvények vannak. De azok már nem oyl ltéfontoságúak.
|
| Nauki | 2012. 08. 17. 05:46:02 | #22942 |
Karakter: Luna Murder
Megjegyzés: Z-nek..
Álmosan nyitogatom szemeimet, ami eljut a tudatomig először, hogy nem otthon vagyok az biztos. Körbetekintek, Gordont pillantom meg a kanapén szunyókálni. Hirtelen ötlettől vezérelve felkapom a takarót ami rajtam volt és egy párnát és odamegyek a párnát a karfára teszem és óvatosan végidöntöm majd betakarom. Én magam a fotelban foglalok helyet. Az asztalon felejtett vízzel szórakozom mágiám segtségével mikor nyitogatja szemeit jelezve fennt van.
-Hosszú volt az esténk de remélem nem sérültél meg,amúgy ne félj nálam vagy biztonságban.Amúgy köszi, hogy betakartál -mosolyog rám. Próbál nyugtatni, pedig nem is vagyok ideges csak kcisit meg vagyok rémülve. Ezek után nem merek majd egyedül mászkálni az fix. De akkkor mit tehetnék. NEm lehet őse mindig mellettem. De ha történik velem valami nem lesz a városban és környékén tél. Én vagyok ide beosztva és most igen kevesen lettünk, van akinek 2városa is van sőt annak a környéke is és nem olyan kicsit mint nekünk.
-Nincs mit inkább én tartozom köszönettel -montam halkan fejemet lehajtva -Lassan mennem kéne anyuék már aggódhatnak -mondom mondjuk inkább az öcséim és anyu a mostohaapám talán bár nem tudom. Nem oylan rossz ember csak érdekes a modora. De vicces is egyben nagyon jófej tud lenni ha akar. De most térjünk vissza az eredeti témához...mit kezdjek Gordonnal jövök neki egyel.
-Jövök neked egyel -mondom halkan. Ezek után nem szólunk egymáshoz. Csinált egy kis kaját majd azt mondta. hogy haza visz. Így is tett én navigáltam ő vezetett.
|
| Nauki | 2012. 08. 16. 21:30:45 | #22936 |
Karakter: Luna Murder
Megjegyzés: Z-nek..
Hűvős téli reggel. A legcsodásabb dolog egy jégtündér számára de egy iskolás diáklánynak maga a pokol. Hétfő van a legrosszabb nap az egész héten. Idén kezdtem első évem az orvosin. Sebész akarok lenni mégpedig a fronton. Szeretem az életveszélyes helyzeteket mivel jól és higgadtan tudom azokat kezelni. Ma direkt korábban keltem, hogy ki tudjak menni a parkba a titkos kis zugomba. Mivel jégtündér vagyok ezért képes vagyok elolvasztani a havat ha úgy akarom. Ennek köszönhetően egy kisebb barlang vagy kráter szerű helyen alakítottam magamnak ki egy télen nyárias lakot. Jó ez kcisit furcsán hangzott. Lassan sétálgatok szorosabbra fogva magamon a fehér szövetkabátom ami alá vettem egy fehér garbót az alá pedig egy hosszujú felsőt ami világoskék fehér felirattal. Fehér farmer lábamra pedig térdig érő fehér csizma. Kicsit se szeretem a fehéret. Mielőtt beléptem volna rejtekemre körbe pillantottam majd elhúztam a havas fenyőágat és a kis alagúton át elértem a vízesést. Mesebeli látvány volt. A virágok zöldelltek míg a víz be volt fagyva. Szép látvány volt. Leültem és csak néztem ki a fejemből mikor kipattant a fejemből egy ötlet. Jégvirágok. felálltam és az egyik kedvenc mágiám elmormolása után meglendítettem a kezem mire kis pontokba koncentrálva vizet vontam ki a földből amit hóvá sűrítettem majd azt megolvasztottam megint és jéggé formáltam koncentráltam az alakra is. Lágyan kacskaringóztak a kis jégoszlopok a kezeim alatt. Kinyitottam szemeim majd művemen elámultam ezúttal jégliliomokat sikerült öntudatomon kívül létrehoznom.
(a vízesés: http://magyarero.hu/uploadpic/meses%20vizeses.jpg)
Kifelé menet lépteket hallottam a folyosórol. Visszarohantam majd kicsi tündérkévé változtam cuccaimmal együtt és egy levél alá be is bújtam. Egy férfi lépett be egyik szeme letakarva, barna haja rendezetlenül omlott homlokára és barna szeme meglepetten csillogott. MEgtalálta a rejtekem remek. Mint akit cselen kaptak mágiával havazást varázsoltam ami oylan sűrűre sikeredett, hogy visszaváltoztam és futva kiindultam. Mikor már majdnem elértem a park középpontjáig futó lépteket hallottam kopogni a betonon. Megálltam nem mertem hátra nézni. A léptek lassultak majd mögöttem állapodtak meg. Megfordultam lassan. A pasas ált mögöttem, ledermedtem mi lesz ha olyan mint az apám? Na iylenre még csak gondolni se merek.
-Szép hely ugye? -kérdezte nem tudtam mire utal. De hangja kellemesen mély volt.
-Mármint mi? -kérdeztem enyhe mosollyal.
-Hát a vízesés érdekes virágok voltak igaz? -kérdezte kétértelműen fogalmazva. Mintha sejtene valamit.
-Igen. Még csak most láttam iylet először -mosolyogtam.
-Igen bizonyosan -mosolygott ő is csak az övé titokzatos volt.
-Nekem mennem kell. viszlát -köszöntem. Úgy rohantam az iskolába. Egész nap azon gonolkoztam ki lehetett az a férfi. De a sors most se volt kegyes hozzám. Mikor úgydöntöttem bemegyek a boltba és veszek valami harapni valót belebotlottam. épp a dobozos üdítőket nézegettem. Vettem volna egy 180 fokos fordulatot de a hangja megállított.
-A sors keze, hogy megint találkozunk -mondta tök nyugisan. Már már ijesztően. De a higgadságom nagyjából még megvan.
-Öhm lehet, hogy közre játszik -mosolyogtam.
-Ha már így alakult megkérdezhetem a neved? -kíváncsiskodott. Megmondjam ne mondjam? Vaciláltam nem lehet annyira ijesztű talán csak a szemkötő teszi.
-Luna Murdreth -mondom moslyogva.
-Örvendek az én nevem Gordon Wallace -nyújt kezet. Kezet fogtunk majd elköszöntem. Hm...Miért van furcsa előérzetem?
*Péntek este*
épp bulira készülök. A srácokkal a helyi diszkóba megyünk. Most töltöm majd a 18-at január 1-én. Alig várom, hogy nagykorú legyek. Akkor jégtündérként is az leszek és teljesjogú hatalmat kapok. Felvetem a kedvenc flitteres ujjatlanom hozzá egy fehér farmert meg magassarkú csizmát. Dudaszót hallottam lerohantam felvettem a kabim köszöntem anyuéknak és el is mentem beszálva a csajok puszival köszöntöttek. Odaérve mindenki bement a párok egymásba karolta egyedül nekem nem volt senkim. Leültünk a szokásos helyre míg én elmentem rendelni egy kör citromos koktélt. Ki volt ott a pultnál hát Gordon, hogy a francba kerül ide. Ksözöntem majd rendeltem és mentem vissza. Jó sokat ittam és táncoltam. MIkor már nem bírtam tovább kijelentettem haza megyek..de senki nemv otl aki elvigyen így gyalogolnom kell. GYors iramban sétáltam félek a sötétben. Akárcsak ksikoromban. Lépteket halottam majd kés suhanást. Valaki megragadta a karom s berántott egy sikátorba hiába sikítottam befogta a számat. Kapáloztam de nyakamnak feszítette a kést. Másik kezét végighúzta a melleimen. Épp a ruhám kezdte kigombolni mikor oldalról valaki egy hatalmas öklössel leszedte rólam. Földre rogytam. Ledermedtem, sokkoltak az előbb történtek. Már meignt ez történik. Mikro már nem mozdult támadóm megmentőmre pillantottam Gordon volt. Lehajolt és karjaiba kapott. Vitt pár métert mikor megállt egy autó mellett. Letett kinyitotta az anyósülés ajtaját beszéltam becsukta az ajtót. Beült mellém és indított. erre emlékszem amjd lassan ereszkedett rám az álom. Álmomban átéltem megint mindazt amit előbb csak rosszabb végkimenetellel.
|
|
