|
|
Szerepjáték
(Naruto)
| FIGYELEM! |
A játék szigorúan korhatáros, erőszakot, ronda beszédet, és tabu témákat tartalmazhat!
Tovább olvasás, csak saját felelőségre!
|
| Levi-sama | 2009. 11. 25. 20:51:30 | #2596 |
Karakter: Genma (Lakás)
Jóllakott farkasként imbolygok be lakásom ajtaján. Már nincs nálam senki, így az ágyamba ájulok ruhástól és felhorkanok.
Részeg? Én? Ugyan már... színjózan voltam egész éjjel, csak lazán buliztam. Hehe.
Délben pattannak fel a szemeim, és kurvára nem mentolos szájízzel battyogok a fürdőszobába. A fogkrémre inni a reggeli kávét a legkirályabb királyság. Másnaposoknak ideális, mert ha ettől nem hánytad ki a semmit a gyomrodból, ettől tutira ki fogod.
Taccsolás után ismét barátkozom a fogkefémmel, és a tükörből visszapislogó pacákra vicsorgok fogkrémtől habzó szájjal.
- Mit bámulsz?
Kábé ezzel az érzelmi töltettel haladok a délután irányába. Egy kis edzés, aztán könnyű vacsora Kakashival. Elmeséli mi mindent csináltak a geninjeivel. Nemrég ért vissza velük egy küldetésről. Nagyon elégedett velük, úgy tűnik jólérzi magát. Nála ez nagy szó, mert folyton az orrát lógatja. Talán nekem is kéne pár tanítvány. Tök jó meló tanítani a kis pisiseket, csak az a gáz ha bajuk esik, mert nem csinálod jól a munkád. Túl nagy felelősség, nem csoda hogy csak kevesen vállalják.
- Na és benevezed őket a chounin vizsgára? - kérdezem, miközben legyűrök a torkomon egy újabb falat rament.
- Igen - biccent, fél szemét arcomon pihentetve. - Te is benne leszel a vizsgáztató brigádban?
- Mint mindig, haver.
Befejezem az evést, és fizetünk. Zsebre vágott kezekkel, lassan sétálunk végig a főutcán, ma ő is szabadnapos.
- Mit csinálsz ma este?
Elgondolkozva emeli tekintetét az égre.
- Hm. Semmit.
- Gyere velünk bulizni - invitálom már ezredszer. Amióta ismerem, mindig ez megy. Soha nem jön velünk, ő olyan magának való típus.
- Kösz, nem.
*
Végre beesteledik, és én szokott késési időintervallumommal battyogok blazírt nyugalommal a Tűzgödör felé. Már az utcáról hallani a dübörgő zenét, a bejáratnál a haverok.
- Hehh... már megint rám vártok? - vigyorgok rájuk, dobótűmmel a számban.
- Mint mindig... - válaszolja Raido, és az ajtóhoz lép elsőként. Észbontóan fest most is, a nadrágja úgy tapad izmos lábaira, mint egy második bőr. De hiszen az is. Woah.
Eltépem róla a szemem, és Asuma mindentudó vigyorát látva felé lövellek egy figyelmeztető szemvillanást. Nem kell teregetni a kártyákat öreg. Megnyugtatóan biccent, majd elhúz a terem egyik sarkába, ahol jól tudom ki vár rá. Nem tudom minek ez a nagy titkolózás, én nyíltan felvállalnám, ha végre rálelnék az igazira. Az a csaj pedig pont illik Asumához.
A bárpulthoz telepszünk, intek a csaposnak és már előttünk is a pia. Raido arca igencsak kedvetlen, mondhatni unottan szemléli a tömeget.
- Na mi van haver? - hajolok a fülébe, túlkiabálva a dübörgő zenét. - Nélkülem nem jött össze a tegnap estéd?
Vigyorogva hajol hozzám.
- Dehogynem jött össze... sőt...
Csodálkozva pislogok rá. Négy egész szó. Egy teljes mondat. Vagy kurva jó volt a kicsike, vagy valami gáz van.
Elfordul tőlem, és a táncolókat kezdi figyelni. Csak nem... zavarban van? A tegnap este miatt? Ugyan már...
Legszívesebben félrehívnám, hogy ezt megbeszéljük, de itt képtelenség. Nem baj, holnap éjjel küldetésre megyünk, majd ott lesz idő lelkiéletet élni. De addig is...
Kaján kis csábító mosollyal lököm el magam a pulttól, és az engem stírölő lángvörös hajú nőegyed felé indulok. A zene és a kipárolgott szexillat szinte simogatja érzékeimet. A csajnak egyszerűen gyönyörű mellei vannak, amelyek csak arra várnak, hogy a gonosz farkas bekebelezze őket. Mmm...
- Hello cicusom... - dorombolom a fülébe, és derekát megfogva húzom magamhoz. Puha mellei mellkasomhoz nyomulnak, gyönyörű belátást engedve a dekoltázsba. Elégedetten elvigyorodva nyalom végig fülkagylójának peremét, csodásan dús haját félresöpörve az útból.
- A hajadnál csak a melleid szebbek kicsike... - dörmögöm lágyan.
- Tudom - válaszolja mosolyogva, érzéki oldalpillantással. - És neked van olyan testrészed, amivel elbűvölsz?
Felnevetek, a fenekébe markolva szorítom ágyékomhoz, hogy érezzen.
- Több is kiscsillag... több is...
Karjai nyakam köré fonódnak, a zene ütemére mozdulunk egyszerre, őrjítően simulva egymáshoz.
Kezét megfogva perdítem meg, és igen... csodás segge van, és ez már hozzám is simul a zenére kavarva. Ahhw...
Szemem sarkából észreveszem, hogy Raido minket bámul. Oh... megismételhetjük a múlt éjszakát, én imádnám. Ránézek hívogatóan, de olyan fancsali képet vág, mint aki citromba harapott, és kirobog a mosdó irányába. Na mi az?
Elgondolkodva harapdálom végig a csaj puha nyakát. Mi a fene van? Nem szokott így viselkedni. A múlt éjszaka talán... hm. Tudom, hogy a csajokat szereti... lehet hogy megundorodott tőlem? Basszus, na ezért nem szabad barátokkal kavarni, csak haverokkal. Nekem csak egy pár igazi barátom van, és ő a legjobb közülük. Ha most emiatt elhidegül tőlem, kurvára bepöccenek. Késő, már bepöccentem.
- Várj meg kiscsibe, mindjárt jövök.
Belököm a férfirötyi ajtaját, és meglepetten mérem végig a mosdóra támaszkodó Raidot. Vizes az arca és a haja, ingének a nyakrésze is elázott, a vízcseppek végigcsorognak mellkasán, aminél szexisebbet álmodni sem lehet.
Megnyugodva csukom be magam mögött az ajtót, és zsebre vágott kezekkel, lassan sétálok mögé. A tükrön keresztül nézek komoly szemeibe, egyik szemöldököm kérdően felhúzom.
Itt is hallani a zenét, de szerencsére nem vészes, akár beszélgethetünk is. Azonban nem kenyerem a lelkizés, pláne nem a vécékben.
- Minden oké? - dörmögöm. Bólint.
- Meleg van. - válaszola vala Raido és az ő szókincse.
- És gondoltad megfürdesz? A rötyiben? - kérdezem, lazán a mellette lévő mosdókagylónak támaszkodva.
- Ja.
Egy oldalpillantással jelzem neki, hogy nem győzött meg a fokozott higiénés szükségleteire hivatkozva, de ha nem akarja elmondani, hát nem mondja el. Sosem voltam erőszakos vagy nyomulós. Tudja ő is, hogyha van valami baja, hozzám mindig jöhet.
- És elég tisztának és lehűltnek érzed már magad egy kis bulihoz?
Ellöki magát a mosdókagylótól, és hajába túrva néz végig magán a tükörben. Nyelnem kell egyet, mert kurvára izgató így. Mázli, hogy most nem rám figyel. Egy dobótűt veszek a számba, nikotin helyett ez is megteszi, mindegy csak csócsálhassak valamit kínomban. Persze arcom kifejezéstelen.
- Azt hiszem.
- Tetszett a kis vörös? - firtatom, az ajtón belépő pasit követve tekintetemmel, csak hogy nézzek valamire, és ne lógassam kocsányon a szemeimet a haveromat bámulva. Ha nem nézek rá, nem látom. Zsír.
- Aha.
- Neked adom, ha monóban akarod ma este nyomni. - Vagyis ez annyit tesz, hogy ha nélkülem akarja megkefélni, akkor odaadom neki, de ő is érti a rejtett utalást, vagyis hogy szívesen benne vagyok ismét egy hármasban. Raido a kevés beszéde ellenére nagyon intelligens, ezt én (a legjobb barátja) tudom a legjobban.
Megrázza a fejét.
- Hazamegyek.
S lőn, már az ajtóban van. Bakker!
Na jó, ez már sok. Itt valami gáz van.
Az utcán érem utol.
- Raido.
Hangsúlyom és a megszólítás megállítja. Ritkán hívom a nevén, nekem mindenki haver meg hékás, satöbbi. Mellé sétálok, és lazán belépek elé. Egyforma magasak vagyunk, így vígan a szeme közé tudok nézni, amolyan keményen, komolyan.
Nem szokása csak úgy lefürdeni a mosdóban, aztán hazarobogni csaj nélkül az éjszaka elején.
De ezt akkor sem itt kell megbeszélni.
- Hozzám vagy hozzád? - szegezem neki a kérdést. Csodálkozva nyílnak ki szemei. - Beszélnünk kell, és ezt kibaszottul nem az utcán óhajtom lebonyolítani. - teszem hozzá.
Elgondolkodik, és pontosan tudom, hogy mit fog válaszolni. Már szinte biztos hogy a tegnapi buli a bibi, ergo nem az én lakásomat fogja választani ami emlékezteti rá.
- Hozzám.
Bingo.
- Oké.
|
| timcsiikee | 2009. 11. 24. 21:31:59 | #2586 |
Karakter: Raido (Lakás)
Raido:
Hátam a szórakozóhely hátának támasztom, és ha eddig nem éreztem eléggé a basszust a mellkasomban, akkor most már mindenképpen érzem. Hol késik már? Mindig annyira ráérősen tud érkezni. Lehet, hogy nem lett előre megbeszélve a ma esti találka, de ha visszajön egy küldetésről időben, - ami általában valószínű – mindig itt találkozunk együtt. Asuma már a harmadik cigijére gyújt rá, és nem tudom eldönteni, hogy melyik idegességtől. Vagy csak ennyire aktív dohányos lenne? Sokszor nem is értem miért jár még velünk, hisz soha nem csajozik, csak elvan. De mindegy, nem ez a lényeg. Jól akarok ma szórakozni és kész. Kifáradtam a héten, valamin azaz valakin le kell már vezetnem a feszültséget.
Hamarosan lépteket hallok meg, de már minden homok ropogás is ismerős nekem, tudom, hogy ki közeledik.
- Mi a pálya? – kérdezi halkan morogva – Csak nem rám vártatok?
Eltaláltad haver… Válaszként csap biccentek, Asuma végre eltapossa azt a büdös bagót is.
- Menjünk…
~*~
Azonnal megcsap a meleg, ahogy belépünk kedvenc szórakozóhelyünkre, éhesen futtatom végig szemem a tömör választékon. Hmm… vannak itt bőven, élvezet lesz válogatni belőlük. Leülünk egy ,ár szokásosnak mondható helyre, a zene olyan hangosan dobol a fejemben, hogy a saját gondolataim is zizegnek, alig hallom őket. Genma rendeli az italt, de a lehajtása után, máris elkezdem tekintetemmel a vadászatot. Milliónyi ma este is a csinos csaj, és olyan nehéz választani közülük… mégis sikerül.
Egy tekintetet érzek magamon, ekkor fordítom fejem felé. Felvont szemöldökkel kérdem mit néz rajtam, szinte már belém ívódtak a pillantások. Egyszerűen fejet ráz, majd eltereli figyelmét.
Ha semmi, hát semmi… Visszanézek a kis szőke démonra, akit az előbb szemeltem ki magamnak. Igazi kis dög, mintha szeme sarkából mér akkor figyelt volna mikor csak beléptünk, és most is csak nekem rázná magát, a másik kis barna csajjal együtt. Vadító a jelenet, nem is tudok neki ellenállni. Motyogást hallok a hangos zenén keresztül áthallani, megint haverom felé tekintek, aki pont ugyan abba az irányba nézve vigyorodik el. Na nem… azt mér nem! Szúrós pillantást küldök felé, nem ronthatja el a sajátos kis vadászatomat. Csak az éltet téged, ha az én kiszemeltjeim viheted el? Na ebből most nem eszel barátom. Vállat vonva áll fel székéből, mit sem törődve rovásommal. Kezembe nyomná a mindig szájában lógó fémtűt. Elveszem, de feldobom úgy, hogy a plafonba fúródik a fele.
Teljesen hülyének nézel? Felállok ültőmből, áldozatom felé, mögötte állok meg, nem riad el, tudtam én már, hogy csak rám vár.
Nyakához hajolok, ajkammal gyengéden érintem a bőrt majd füle lesz a célpont.
- Szia cica, már egy ideje figyellek… - a másik oldalt már derekára simul kezem, előre hajtott fejjel is látom, ahogy elégedett mosoly kúszik az arcára.
Nyertem…
Táncolni kezdek vele, felém fordulva simul minden mozdulatával teljesen hozzám, és szinte hidegzuhanyként ér a pillanat, amikor a csaj válla fölött átnézve Genma arcával találkozom, egész közelről.
Na ne… sosem adod fel? Láthatóan színes fényjátékoknak hála látom, hogy elég durván álláért kapva fordítja maga felé, és a maga módján még így is egész érzékien tud viselkedni. Úgy látszik, ő a másik típust választja… De nem érdekel… Nem hagyhatom magam. Most nem.
Akárhogy incselkedik közvetlen a szemem előtt, és állja minden tüzes pillantásomat. Ahogy látom egyáltalán nem érdekli mi történik, akkor is küzdeni akar érte. Felé fordul a kis szőke, de még mindig nekem nyomakszik, mintha kínozni akarna. A villogó fények közepette látom csókjukat, belül épp dühöngve morgok, mikor találkozom azzal az ismerős perverz vigyorral.
Ehh… értem már a kis terved, és ha jobban belegondolok… talán nem is lenne rossz ötlet, nem csináltam még ilyet, de a kíváncsiság nagyúr… biztos élvezetes lehet.
Szinte láthatatlanul hagyjuk el a szórakozóhelyet.
~*~
Már egy kis ideje Genma lakásán vagyunk, végig sötétben, szemünk már hozzászokott, így a félhomályban is tökéletesen látok mindent. Ez a csaj szebb mint ahogy gondolatban már levetkőztettem, de az élőkép mindenképp sokkal izgatóbb. Halk zene cseng fel, de alig hallani, épp tökéletes. Genma talán mögöttem lehet valahol, most nem is foglalkozom vele… én leszek az első. A hosszú inget kínzóan lassan húzom le magamról, lecsúsztatom vállamról, mélyen a csaj ködös szemeibe nézve. Már csak az utolsó ruhadarab marad hátra, és a már útközben is keletkezett sátrat lebontom, teljes valómban állok már az ágy végében, párduc mozgását megszégyenítő tempóval mászom felé. Már ahogyan felfelé haladok ajakimmal érintem egy-egy pontot fedetlen testét, végigsimítom oldalát, majd nyakát végül ajkait csókolom meg. Imádott elhaló sóhajokat csalok ki belőle, körmei vállamba mélyednek egy-egy erősebb intenzívebb érintésnél. Már nem nagyon bírok magammal, és próbálom előre lepörgetni az eseményeket, hogy vajon hogyan is folyik egy ilyen… A szőkeség mellé fekszem az ágyon, megragadom csuklóját, sokat sejtető, sőt utaló pillantást vetek rá.
Bizony, jól látod… te fogsz rajtam lovagolni. Nem is kell sokat várnom átveti felettem karcsú formás lábát, és ahogy rám ül, máris magába fogad…
Ahh ez igen, nem sokat váratott… Forrón ölel körül bensője, lassú vonaglással mozog fellettem egy ideig, de nem sokáig bírja a kínzó tempót, saját kénye szerint gyorsít be. Derekára teszem kezeim, végig tapogatom minden porcikáját, olykor elidőzve mellein is. Genmát látom a közelben állni egy pohárral kezében, amit letesz, amikor újra figyel intek neki, hogy igyekezzen mielőtt kihagynám a buliból. Nem rest azonnal nekivetkőzni, ajkain széles vigyorral ahogy közelít fogy a ruha, végül teljesen mezteledül áll velem szemben az ágy végében. A holdfény játszik minden izmán, felsőteste szinte tükrözi a sugarakat, olyan sima. Félhosszú hajába túrva sóhajt fel, de alig hallom a kis szuka nyögdécselésétől, bár el is terelődött rendesen a figyelmem. Miért foglal le ennyire a macsó külseje? Kezdem azt hinni többre gondolok mint kéne.
Árgus szemekkel figyelem, ahogy hasonló kecsességgel mászik a már megtömött ágyra mint én, a rajtam vonagló mögé „oson”, Genma végig engem néz, még a lélegzetem is eláll hiába a heves mozgás, szinte megbabonáznak a szemek, majd a fülembe sikló sikoly ébreszt fel, mikor erőteljesen hatol belé, elszakítom szemem róla. Megáll a tempó, újra lassabban kezdenek együtt mozogni már, és hogy végre ő is benne, van, sokkal szűkebbnek érzem, sokkal jobban izgatja érzékeny farkam, mint eddig. Kezem a lány mellére siklik, innentől már csak itt izgatom közben, Genma kezei a derekára csúsznak, ő veszi át az irányítást… És meg kell mondjam… szörnyen jól csinálja… Olyan hirtelen csap le rám a még vadabbul tomboló vágy, hogy mindjárt marcangolni kezdek, de tartom magam. Szemem ide-oda cikázik, nem tudom eldönteni, hogy mit akarok nézni… Mindketten felettem vannak, minden pillanat, látvány és érzés annyira izgató, még nem tapasztaltam ilyet, hamarabb is kipróbálhattam volna már. Annyira zavar, hogy Genma végig engem néz, mintha csak azt szeretné látni, ami eddig a személyes szférámba tartozott. Nem bírom már tovább hangom visszatartani, nyakamon az izmok kissé megfeszülnek, amikor teljesem rám fekszenek mind a ketten. Kibírom súlyukat, de a az az érzés, ami lent rabul ejt fojtogatóbb mint bármi. Érzem a forróságot, a szorítást és az ő hímtagját is hol ellentétesen, de inkább egyszerre mozogni, megrándulok az érzéstől, összeszorítom szemeimet.
Miért kell ennyire közel hajolnia hozzám? Kezdem félreérteni mozdulatait, és ha nem lenne bennem egy apró kis vészcsengő talán már száját marcangolnám… Mikre gondolok én? Bakker, meghülyít ez a szenvedély, már totál részegnek érzem magam tőle. Tisztán érzem arcom felhevült bőrén az ő leheletét, szinte perzsel még nálam is forróbb. Ahogy lassan újra felnyitom szemem, a sóhajok és nyögésekbe fulladt szobában látom, hogy hátulról a nyakára tapadva csókol mélyen bele, talán meg is szívja bőrét… nem látom tisztán, minden annyira ködös és homályos.
Már nem kell sok a beteljesülésemhez, ahogy a szendvicsbe préselt csajszi remeg felettem, rajta is ugyan ezt érzem. Még pár jól irányzott lökés, és akkorát robbanok mint még soha. Mélyen felettem térdelő haverom szemébe nézek, akarva akaratlanul is. Pár pillanattal később meghallom az ő mély nyögését is, belém ívódik a pillanat, és még plusz beleremegek hangjába, megőrülök. Erős ujjak mélyednek combom izmaiba a hörgés pillanatában, elvesztem minden erőmet.
Lehanyatlik mellénk, a csaj még mindig rajtam fekszik, fejét vállamra hajtva.
- Ez kurva jó volt… - félmosolyra húzom számat, úgy morranok válaszként… Te és a csodás szóhasználatod… De ennek ellenére igazad van most… ez tényleg kurva jó volt. Egyik karom erőtlenül emelem fel, hogy a pihegő kis csajszi oldalát cirógassam meg, Genma ekkor pattan fel az ágyról. Honnan van ennek még ennyi energiája? Főként hogy ő mozgott most a legtöbbet.
Van benned erő öcsém…
Kivonul a fürdőbe, a lányka ekkor emeli fel mosolyogva még mindig csillogó szemekkel a fejét, egyenesen az arcomra néz, lágyan és izgalommal simít végig az arcomon lévő hegen, egészen mellkasomig, majd ujjaival mellbimbóm körül köröz vidáman.
- Elfáradtál? – dörmögöm nagyon halkan, ujjaim arcára simítom, majd hajába túrok érzékien. Félig lehunyt pillákkal néz rám, lassan megrázza fejecskéjét.
- Helyes… - dörmögöm tovább suttogva – akkor élessz fel, és folytathatjuk… - elvigyorodom, és kábultan ő is ezt teszi, ujjaim ki sem eresztem hajtincsei közül, máris kóstolgatásba kezd lemászva, pár pillanattal már később szájának forró barlangjába vezeti hímvesszőmet.
Egy-két perc után kattan a zár, Genma már talpig felöltözve lép ki a fürdőből, - gondolom én – ide érzem a friss illatot.
- Kösz haver – sármosan rám kacsint az ajtóban állva – Maradhattok nálam egész éjjel, én megyek csörögni még egy kicsit.
Még vet felénk egy utolsó pillantást, végig őt nézem, ahogy szinte angolosan, észrevétlenül távozik, és még utána is az ajtóban hűlt helyét nézem.
Bármennyire is élvezetes az amit a csaj csinál, valahogy kezd lankadni az érdeklődésem.
- Na… mi van már? – nyafogja, és kezd idegesíteni, de nem csak ez… mi a fene van velem?
- Csak csináld – mondom halk, negédes hangon, és vállat vonva folytatja, lehunyom szemem és arra az pillanatra emlékezem vissza, a csendes félhomályban… amit láttam... Ó igen, máris jobb…
Fejem a párnákba süllyesztem, oldalra fordítom, és megérzem az ő illatát benne… komolyan mindjárt meghülyülök, a csaj szájában meg is rándulok. Halkan felmorranva rántok egy kicsit magam felé haján, cuppanva válik el tőlem, majd felkarját megragadva rántom magam mellé az ágyra, azonnal felé kerekedek, és újult erőt nyerve teszem magamévá.
Felette támaszkodom, nyakamat karolja át, és felsikolt ahogy hirtelen hatolok belé, de inkább hangzik kéjes nyögésnek, majd ahogy egyre vadabbul mozgok benne körém kulcsolja lábait, élvezettel sikongat minden lökéstől. Lehunyom szemeimet, nagyom hogy megcsókoljon, de egy idő után elválok tőle, nyakába lihegek, képzeletemben homályos képek villannak fel előttem. Egy verejtéktől fényes, izmos válla félhomályban… Egy félszeg mosoly, amit csak én ismerek fel… Egy arcra tapadt hajtincs, amit kisimít egy kéz. Egy halk duruzsolás, felmorranás, ami újra csak fokozza izgalmamat, nem kell sok, hogy újra elélvezzek, mélyen felhördülve, minden izmom megfeszül. Pár sor lihegés után ébreszt fel a csalódott sóhaj… hmm… valamiről megfeledkeztem…
Kinyitom szemem, lassan futtatom végig szemem az alattam pihegő testen. Igazán kívánatos, sőt több mint izgató még mindig… kábán csillogó szemeibe nézek, eltátott ajkakkal kapkodja a levegőt…
Elmosolyogom halványan, kiveszem belőle férfiasságom, majd csókokkal haladva lefelé testén míg el nem érem szemérmét, gyakorlott mozdulatokkal simogatom szét lábait, vállamra teszem egyik combját, hogy a lehető legközelebb kerüljek, majd kényeztetni kezdem ajkaimmal.
Nyöszörög, meg-megfeszül, ujjai a lepedőbe markolnak. Lassan és hosszan nyalom, kóstolgatom, hogy nekem is legyen időm eléggé kipihenni magam, hosszú még az éjszaka. Közben olykor magamon is segítek lassú mozdulatokkal, egyre halkabban vesz levegőt, megfeszül kis teste, majd egy hatalmas sikollyal élvez el nyelvem által, elégedettség árad szét testemben, mint mindig ilyen alkalommal. Ajkaim körbe megnyalom, majd letörlöm a felesleges nedvet, kezeim segítségével mászom felé, végigmérem már sokadszorra izzadt testét, dús kebleit ahogy szaporán fel-le mozognak. Kezei a feje mellett két oldalt pihennek, tincsek tapadtak arcára ahogy ide-oda vetette fejét. Lehajolok, és ajkaim közé veszem egyik mellbimbóját, összerándul alattam, mikor ismét belé hatolok. Már alig bírja tartani magát, úgy kapaszkodik vállaimba, de még mindig velem együtt mozog, még őt is hajtja valami. Mint engem.
Hirtelen gondolva egyet teljesen kihúzódom belőle, farkam úgy lüktet, hogy szinte fáj neki a hiány, ujjaimmal megcirógatom másik bejáratát, széjjelebb tárom lábait, apró nyögésekkel rándul össze, majd feljebb emelve térdhajlatánál, hatolok be másik, kissé már elhanyagolt részén, ahol legutoljára Genma járt.
Úr isten, hogy ez mennyire szűk, mindjárt megőrülök. Gondolatban teljesen máshol járok, és ha megvágom magam, akkor sem tudok másra gondolni, pedig legszívesebben hagynám az egészet, de hajt a vágy, és a fantáziám. Olyan gyorsan telik az idő, és már az újabb orgazmus pillanata ér el, combom megrándul, ahol órákkal ezelőtt belém markolt.
Összerogyva fekszem a teljesen kifáradt csaj mellé, halkan lihegve vonom magam mellé, de nem alhatok el, akármilyen fáradt vagyok. Belecsókolok nyakába, fáradtan mosolyodik el.
- Elég, mert kipurcanok… - igazán kedves, ezt bóknak veszem.
Először nem válaszolok, csak morranok egyet, közelebb vonom magamhoz, igyekszem ébren tartani magam.
- Nyugi… - mondom egyszerűen, sosem voltam az a sokat beszélő alak, mindig igyekszem tömör és célratörő lenni. Megérti és elernyedve hunyja le szemeit, de felülök, magammal húzom őt is.
- Ha az én lakásom lenne, den szólnék… de öltözz… - összehúzza szemöldökeit, majd hosszú gondolkozás után, mikor már felvettem boxerem, felfogja, hogy annak a személynek a lakásán vagyunk, aki már rég eltűnt… Azt hiszem jobb ha nem beszélgetek vele sokat, a végén még csalódnék. Mire felöltözöm, addigra lassan ő is elkészül, kiterelem a lakásból, de én még maradok kicsit. Hogy miért?
Magam sem tudom, csak jól esik… egyedül… Genma lakásán… Hehh… Most úgy érzem magam mint egy régi diákcsíny közepén. Lépteket hallok meg, és az ablakba ugrom. Kinyitom halkan majd kiugrom rajta, lazán sétálok a sötét utcán tovább, mindjárt pirkadat van. Jól eltelt ez az éjszaka is.
~*~
Még délután is morgolódva fekszem az ágyban, majd felkelek, nincs értelme aludni. Amúgy sem szoktam sokat, és valamiért most amúgy nem tudok. Nem tudom elfelejteni azt az élményt… Bahh… Kikelek az ágyból, a fürdőbe vonulva hideg vízzel mosom meg arcomat, majd nedves ujjaimmal hajamba túrok, és sóhajtok egyet, érzem hogy csöpög rólam a víz, de kinyitom a szemem és megkeresem a törülközőt, hogy szárazabbra törölhessem magam. Belenézek a tükörbe, végig a hegen, amit már úgy megszoktam, teljesen a részemmé vált. És ha nagyon ritkán is, de felidézi az emléket ahogyan szereztem. Genma mentett ki majdnem az utolsó pillanatban, de még így is megégett az arcom. A kórház sem volt kellemes, de volt aki jobbá tegye… Akkor azt hittem, annyi a csajozós éveknek… elmosolyodom.
De volt aki segítsen újra meghozni az önbizalmam.
És most ennyi év barátság után ennyit képzelgek róla… nem vagyok én sem normális…
A héten szinte semmilyen parancsot nem kaptam, különös… Igaz van pár pakolni való Tsunadénél… de az semmi, elintézem pár óra alatt…
~*~
Este ugyan ott folyik a találka, és mint mindig… Genma megint csak utánunk érkezik, később…
Oldalra sandítok karba tett kezekkel, látom ahogy felénk közeledik, többször is végigmérem, de mielőtt túl feltűnő lenne, elszakítom róla tekintetem.
- Hehh… már megint rám vártok? – hallom a hangján hogy vigyorog, és ha nem nézek rá, a tegnapi sötétben látott vigyorgása jut eszembe.
- Mint mindig… – felelek egyszerű kis mosollyal, és most elsőnek indulok meg a kedvenc szórakozóhelyünkre.
A tömeg hasonló mennyiségű mint tegnap, a választék szintúgy… De valahogy most nem villanyoz fel annyira, mint tegnap. Leülünk szokásos helyünkre, minden a megszokott szerint halad, de én kérek magamnak egy újabb adag italt, valahogy úgy érzem most szükségem lesz rá. Genma közelebb hajol, hogy a nagy zenétől halljam amit mond, bár ezt most szívesen elkerültem volna.
- Na mi van haver? Nélkülem nem jött össze a tegnap estéd? – hehh… micsoda egoista lett belőled haver…
Elvigyorodom, úgy teszem le a második üres poharat, most én fordulok füléhez, megcsap férfias illata.
- Dehogynem jött össze… sőt… - visszahajolok székembe, arcomon még mindig ugyan az a mosoly, sőt inkább vigyor. De ahogy szemébe nézek… Felidézek megint mindent, így inkább elfordulok, érzem a bőrömbe égni furcsálló pillantását. Tekintetem a táncoló tömegre vezetem. Nem nézek konkrét személyt, csak nézek ki a fejemből… szó szerint. Egy kis idő után pont előttem, azaz mellettem halad el Genma, tekintetem irányát követve közelít meg egy csajt. Még így is inkább csak őt mérem végig, ahogy igazi vadász kisugárzással követi áldozatát…
Táncolni kezdenek, és gátlástalanul, már alig pár perc után ott fogdossa, ahol akarja, egyre érzékibbé válik táncuk, én pedig teljesen elbambulva nézem. A csaj most háttal áll neki, hátra veti fejét, fenekét hozzá dörgöli, míg Genma élvezettel mosolyog le rá érzékien, csípőjét fogja.
Nyelek egyet…
Nem lehet hogy ilyeneket gondolok a legjobb haveromról, képtelenség. Már szinte el is felejtem hogy őket bámulom, csak az zökkent ki amikor mélyen a szemembe néz, velőig látó hívogató pillantással.
Zavarodottan elfordítom fejem, majd sóhajtva felállok és a mosdó felé veszem az irányt, le kell nyugtatnom magam.
A női mosdó előtt hatalmas a sor, a férfinál viszont csak úgy jönnek ki be az emberek… nem meglepő… Benyitok senki nincs bent perpillanat, így a csaphoz lépek nyugodtan. A zene ide is bőven elhallatszik, de már csak tompán dübörög. Tisztán visszhangzik a víz csobogása ahogy megnyitom a csapot, majd arcomra sőt hajamra is locsolok egy kis vizet. Még jó hogy nekem ez is jól áll, így akár ebben a pillanatban kimehetnék a táncparkettre ha akarnék. De most inkább csak mély levegő, és próbálok arra koncentrálni, hogy ne csináljon a kis haverom semmilyen sátrat a gatyámban. Megrázom fejem, ajtó nyikorgása töri meg a nyugalmat.
|
| Levi-sama | 2009. 11. 23. 22:26:37 | #2581 |
Karakter: Genma (Lakás)
Nincs annál jobb, amikor egy nehéz küldetés után kiereszti az ember a fáradt gőzt. Nincs is jobb hely erre, mint a Tűzverem, Konoha legjobb klubja.
Mindenki ide jár, aki számít, a legszebb csajokat úgy akasztjuk le innen, mint más a szőlőfürtöt a zöldséges faláról. Úgy bizony... mert fürtökben lógnak.
Valami rejtélyes okból kifolyólag a jouninokat imádják a nők. Ez nekem csak jó... hehe.
Lezserül zsebre vágott kezekkel battyogok végig a sötét utcákon. Nem félek, elvégre inkább tőlem félnek mások... Gonosz mosollyal szortyogtatom meg dobótűmet, és a klub bejárata mellett már meg is látom a haverokat. Oh csak nem rám vártatok?
Raido karba tett kezekkel, lehajtott fejjel dől a falnak, míg Asuma szájában parázslik a cigaretta. Mint mindig, ha megérzem a dohányfüstöt, elönt a vágy. Kurva leszokás.
- Mi a pálya? - biccentek nekik melléjük lépve. - Csak nem rám vártatok?
Raido csak biccent, Asuma pedig eltapossa a cigijét.
- Menjünk.
*
Odabent a zene olyan hangosan dübörög, hogy szinte a gyomromban érzem minden basszusdobbanást.
A bár tömve, a táncparkett egy szardíniakonzervre emlékeztet, a sok lüktetve összesimuló test és a levegőben szálló érzéki illatok, izzadtság és parfüm keveréke szinte letaglóz. Imádom ezt a helyet.
Asuma robosztus testét követve vágunk keresztül rajtuk a bárpultig. Levetődünk három székre, amely azonnal felszabadult amikor megláttak minket. Hiába... a tekintély.
Csak fel kell mutatnom három ujjamat a pultosnak, és már előttünk a tömény ital. Elégedett mordulással hajtom fel, majd végigmérem fő riválisomat, maga Raido-szexistent személyesen. Csak tudnám miért eszik őt jobban a csajok, mint engem. Jó persze... sármos nagyon, de nálam nem szebb. Talán a modora miatt van. Tud csajozni, az már egyszer biztos. De a teste egy dekával sem izmosabb vagy formásabb mint az enyém. Akkor mégis mi az, ami miatt izgalmasabb nálam?
Észreveszi hogy fürkészem, és rám vet egy oldalpillantást, fel is vonja egyik szemöldökét. A nagy zajban nem hallanánk egymást, így csak mimikával kommunikálunk. „Mi van?” - kérdezi szemöldökfelvonással. Halványan megrázva fejemet válaszolom. „Kibaszottul semmi, haver.”
A szokásos cuccban van. Fekete nadrág és ing, amelyet nem gombolt be egészen, így belátást engedélyez egészen hasának felső egyharmadáig. Látni lehet az arcán kezdődő hegek folytatását, egészen a válláig és mellkasáig. Szép látvány, meg kell hagyni, de nálam nem szebb, wehehe.
Elszakítom róla szemeimet, csak hogy kövessen tekintetét. Egy álomszép, bögyös szőke riszálja magát egy barátnőjével előttünk. Oh...
- Hello - morgom egy vadmacska vigyorával, és lerántom magamról a pólómat. Szép testemen játszanak a színes lámpák fényei a félhomályban, úgy lépnék a csajhoz, de egy kéz kulcsolódik a csuklómra. Visszapillantok vállam felett Raidora, felvont szemöldökkel.
„Én láttam meg előbb.” - villannak barna szemei. Megvonom a vállam és elvigyorodva kacsintok rá, dobótűmet kivéve számból és felé nyújtom. „Addig vigyázz erre.”
Elveszi, de csak hogy a plafonba hajítsa, és elsétál mellettem, egyenesen a csajhoz. Bakker.
Nehogy má’ lenyúlja a ma esti csajomat!
Figyelem ahogy a füléhez hajolva dörmög valamit a csajnak. A kék szemek csodálkozva pislognak fel rá, és azon a sármos csábító mosolyon amit ez a szemét dög az arcára varázsol, eltátom a számat.
Bazd meg.
Ez lenyúlta a csajt.
Nagyon gonosz vigyorra húzódik a szám, és összesimulva táncoló testükhöz lépek, és a kiscsaj állát megfogva fordítom magam felé a fejecskéjét, ujjaim hosszú szőke sörényébe fúrom.
- Szia kiscsillag - súgom a szájába, legszexisebb mosolyommal. Elolvad azonnal, pláne amikor a hátához simulok.
Hú az a tekintet amit kapok Raidotól, megér bármit. Wehehe...
Gonosz vigyorral nyalom végig a kiscsaj nyakát, tekintetem mindent elmond.
„Ma is én viszem el a legjobb csajt, haver. Kibaszottul nem tehetsz ellene semmit...”
Naná hogy sikerül elédesgetnem tőle, elvégre az én vonzerőm sokkal intenzívebb mint az övé. Deh...
Megcsókolom a kis kurva száját, aki élvezettel vonaglik közöttünk.
Felpillantok Raidora. Gonosz ötletem támad. Mosolyomat látva veszi a lapot... Helyes.
Még ilyet vele nem csináltam, másokkal igen, ezt ő is tudja. Hm... izgalmat látok azokban a barna szemekben?
*
Lakásom félhomályában elégedett mosollyal kapcsolom be a hifimet, halk háttérzenére állítom.
A csaj meztelenül fetreng az ágyamban. Figyelem ahogy Raido levetkőzik. Most először fogom látni, hogyan dug meg egy csajt. Lassan csúsztatja le magáról a ruháit, és bassza meg, nem csak a csaj lélegzete akadozik.
Uhh haver... te tudsz valamit. Gyerekkorunk óta barátok vagyunk, de ilyennek még sosem láttam. Szinte ömlik belőle a szex. Minden mozdulata, légvétele... színtiszta csábítás.
Az ágyhoz lép meztelenül, az ablakon beszűrődő fények és árnyékok végigsimítják csodás testét.
Kevesen tudják rólam, de nem vetem meg a fiúkat sem. És lássuk be... legjobb haverom egy álompasi!
Kövezzenek meg érte, de úgy áll a farkam a látványától, mint a cövek.
Töltök magamnak egy italt, úgy figyelem őket ahogy nyalakodnak. Raido szakértően simogatja a csajt, de túl gyengéd. Én a nyers vad dugást jobban szeretem.
Raido a hátára fekszik, és egyik szemöldökét felvonva pillant a csajra. Basszus... ez a tekintet egy kőszoborba is életet lehelne!
A kiscsaj már ül is rá, mélyen beleül Raido farkába, és kéjesen vonaglani kezd.
Halk sóhajok és nyögések töltik be az éjszaka sötétjét.
Raido int nekem a fejével, és a csaj fenekébe markol két kezével. Elvigyorodva dobálom le magamról a ruháimat, és meztelenül lépek melléjük. Haverom sötét szemei végigfutnak rajtam. Bár a fejébe láthatnék. Vállig érő sötétszőke hajamba túrok, és érzéki mosollyal pillantok le rájuk. Remélem tetszik amit látsz, öcsi.
A csaj mögé mászom.
Álló farkammal végigsimítom fenekének hasadékát, majd mélyen Raido szemeibe nézve belévágom magam. Halk sikollyal feszül meg alattam a liba, majd lassan ismét mozogni kezd.
Megragadom a csípőjét, és határozottan irányítom minden mozdulatát. Képtelen vagyok eltépni szemeimet az alattam fekvő férfiról. Egy pár perc múlva már homályosak a szemei, és gyorsítom az ütemet.
Amikor először hallom meg mély nyögését, felhördülök. Úristen de kurvára izgató!
Előrébb hajolva szinte kettőnk közé préselem a szőkét, arcom Raidoétól alig néhány centire van. Érzem leheletének perzselését arcomon, látom barna szemeiben a kéj homályát, testközelből hallhatom nyögéseit, és szívhatom magamba finom illatát.
Behunyva szemeit feszül meg a nyaka, barna tincsei csatakosan hullnak arcába. Felnyögök én is a látványtól... a szenvedély bevadít totálisan.
Keményen mozgok, én diktálom hármasunk ütemét, és amikor érzem ahogy a csaj bensőjében farkam Radiohoz ér a hüvely és a végbél közötti vékony falon keresztül, vadul megremegek.
Mivel őt nem csókolhatom meg, pedig szívesen szétmarcangolnám, helyette a csaj nyakára vetem magam.
A csaj felsikolt és összerándul, ahogy elélvez, de ami a legnagyobb élmény, az Raido mély nyögése, rándulása és arckifejezése. Vonásai elmosódnak a gyönyör pillanatában, és igen! Az én szemembe néz közben!
Hhrrr... bassza meg...
Felmordulva élvezek el én is, kezemmel vadul belemarkolva Raido izmos combjába.
Zihálva rogyok le melléjük. Atyám...
- Ez kurva jó volt... - lihegem. Haverom csak morran egyet válaszul, és behunyt szemekkel pihen. Hát igen, sosem volt beszédes típus.
Kisétálok a fürdőszobába, és letusolok, majd felöltözve sétálok vissza hozzájuk.
- Kösz haver - kacsintok rá, miközben a csaj már a farkát szopja. Raido a hajába markolva irányítja az ütemet, ezt nevezem hehe... - Maradhattok nálam egész éjjel, én megyek csörögni még egy kicsit.
Félmosollyal mérem még végig őket egy utolsó pillantással. Ha maradok, akkor még a végén olyat teszek ami nem biztos hogy bejönne Raidonak. Inkább megyek és felszedek egy másik kurvát.
Na cső.
|
|
