|
|
Szerepjáték
(Yaoi)
| Lee | 2011. 04. 16. 14:09:17 | #12982 |
Karakter: Kazuya Mishima
Megjegyzés: Kimnek
Pár nap múlva már minden a legjobb. Elmegyünk a tánc suliba ahova Kimet felvették. Bemegyünk és játszadozni kezdünk. Sokat nevetünk majd lehagy és hallom édes nevetését amit nagyon imádok benne. Végén egy nagy terem elé érek bemegyek és felkapcsolom a lámpát és megpillantom. Elmosolyodok ahogy nevetve néz körbe. Majd rám mosolyog én meg rá és mikor odajön hozzám és nyakamnál karol át én a derekánál karolom át és odamegyek vele ahova szeretné hogy menjek.
- Táncolj velem- Mosolyog rám
- De nem tudok- Mondom neki és próbálok kibújni karjaiból
- Mindenki tud, vagy csak túl gyáva vagy hozzá hogy megmutasd mit tudsz?- kérdi felvont szemöldökkel. Na itt adom be a derekamat. Felkapom és megpördítem a levegőben majd elkezdünk viccesen táncolni. Pár diák benéz és csak néz mit teszünk rájuk nézek és hülyén elvigyorodok
- Elkaptalak- Súgom az ajkaira mosolyogva és meghallom újra édes nevetését
- Azt csak hiszed-mondja édesen nevetve és elkezd futni majd nekiütközik valakinek mennék segíteni neki de látom nincs baja és az idegen is mosolyog tehát nem kell közbeavatkoznom.
Majd mikor visszajön mesélni rámosolygok és mondom hogy el kell menjek. Látom vonakodik kicsit majd mikor bólint végigsimítok az arcán és elindulok. Hülye konferencia kinn rágyújtok kocsi előtt és mikor elszívtam beülök a kocsiba és elindulok a konferenciára majd lassan ahogy vége lesz elindulok vissza. Kinn még elszívok egy cigit majd úgy megyek be és ahogy bemegyek a terembe látom hogy beszél egy sráccal mosolyogva nézek Kimre. Ahogy odajön hozzám viszonzom az ölelését. Majd bemutat minket majd elindulunk és mosolyogva hallgatom Kimet és ahogy a kocsihoz érünk megállítom és átölelem majd megcsókolom szenvedélyesen amit viszonoz. Közben simogatom az arcát az egyik kezemmel majd gyönyörű szemeibe nézek és elmosolyodok és besegítem a kocsiba és a kormányhoz ülök majd egy ékszerbolthoz érünk megállok bekötöm a szemét kiszállok és kisegítem majd besegítem a boltba és odasúgom a boltosnak miért jöttem bólint és odaadom a pénzt és mikor zsebre tettem a két gyűrűt a dobozzal együtt kimegyünk Kimel úgy hogy már nincs bekötve a szeme és hazavezetek é kiszállunk majd bemegyünk a házukba és köszönünk a szüleiknek majd a szobájába érve megszólalok
- Csukd be a szemed szívem- mondom mosolyogva
- Miért?miért miért?- kérdi aranyosan ekkor megcsókolom amit viszonoz
Mikor becsukja a szemeit egyik arany gyűrűt az ujjára húzom másikat sajátomra és mondom hogy kinyithatja. Ezt az arcot sosem fogom elfelejteni amit most vágott és azt a nagyon boldog mosolyt sem. Ahogy nyakamba ugrik átölelem és az ágyra borulunk és ahogy megcsókol viszonzom azt szenvedélyesen és simogatom az arcát közben és mosolyogva nézek szemeibe.
- Köszönöm szépen a gyönyörű időt amit veled lehetek. Te vagy a mindenem és azt szeretném ha minél több időt lehetnénk együtt- mosolygok rá és simogatom az arcát.
- Imádlak ezt te is tudod. De köszönöm a gyűrűt miért kaptam?- kérdi mosolyogva és puszilgatni kezdi az arcomat erre elmosolyodok
- Mert kimondhatatlanul hálás vagyok hogy engem választottál – Mosolygok rá kedvesen és arcát simogatom majd megcsókolom amit viszonoz
- De ha te akkor nem dobod be a hülye vicceidet meg azokat az arcokat meg nem állsz ki mellettem nem adtad volna önmagadat most nem te lennél velem. De te önmagadat adtad és téged választottalak. Imádlak- mosolyog rám
- Én is imádlak drága egyetlen szívem- mosolygok rá és szenvedélyesen megcsókolom és megfogom a kezeit és puszikat nyomok a kézfejeire és közelebb húzom magamhoz és nyakába fúrom az arcomat. Élvezem a közelségét majd nyakát kezdem puszilgatni és kiszívom azt.
Elkezdi lehúzni rólam a pólót majd a mellkasomat kezdi simogatni amiről tudja hogy imádom. Rögtön fel is nyögök élvezettel teli hangon és hagyom had csinálja még majd mikor egyik keze játékosan a fenekemre csap rávigyorgok és megcsókolom és én is leveszem róla a felsőjét. Elkezdem puszilgatnia mellkasát és a hasát. Majd hamarosan amikor már levetkőztünk betakarom magunkat és elkezdem kényeztetni és közben csókolgatom és számmal mellkasát és hasát puszilgatom közben. Majd amikor elélvez adok vágyára még pár puszit és hasára fordítom behatolok lágyan és gyengéden kezdek mozogni közben alányúlok és átölelem hasánál és vállát meg nyakát puszilgatom meg szívogatom. Mikor elélvezek élvezettel teli hangal morranok a fülébe de mégis játékosan és hátára fordítom hozzásimulok és elkezdem puszilgatni az arcát közben bújok hozzá.
|
| darkrukia | 2011. 04. 07. 20:14:46 | #12830 |
Karakter: Kim Yousei
Megjegyzés: Kazunak
Na ez nem volt szép. Így is elég megviselt napom volt, majdnem meggondoltam magam, hogy mégis csak nem voltam hibás, de azért van benne valami, mert hagytam magam. Amint hazaérünk úgy dönt a szoba ajtónak és úgy szorít magához, mintha a halálba készülne. Eltolom magamtól kicsit és megfogom nyakláncát és arra hintek egy puszit.
- Nem akarom, hogy levedd többet, nagyon jól áll neked. Szeretlek – mondom és nyakát átkarolva csókolom meg szenvedélyesen.
- Én is szeretlek, nem akarom, hogy még egyszer megtörténjen - suttogja, mintha nem akarná, hogy bárki meghallja.
- Nem fog. – bólintok rá és ismét ajkára marok. Szeretem a kibékülős szexet. Csak kettőben volt részem – ezzel együtt három – de olyan, mintha csak bizonyítani akarnánk, hogy kell a másik és szeretjük őt. Gyengéd és mégis szenvedélyes mozdulatok.
Ezek után mindketten pihegve dőlünk el az ágyban. Pár megnyugtató szó és egy simogató kéz segítségével elaluszok. Mindkettőnknek nehéz volt ez a nap, ez látszik is. Most olyan jó az ő meleg és védelmező karjaiban. Nem akarom ezt soha elveszíteni.
Pár nap múlva már minden olyan amilyen volt. Nem is említsük a történteket és vigyázunk, hogy véletlenül se beszéljünk róla. Épp abba a suliba nézünk körül, ahová nemrégiben felvettek. Jövőtöl ide fogok járni. Elég sokat hülyülünk, még kergetőzünk is. Nevetve futok előre, a diákok nevetve csóválják a fejüket. Végül egy olyan terembe érek, ahol egy óriási tér van. A terem üres, néhány tükör és szivacs van csak az egyik végébe. A közepére érve nézek fel a magas mennnyezetre. Valaki felkapcsolja a villanyt és én nevetve nézek szét jobban. Olyan mint egy nagy mező, fű és ég nélkül. Kazuyára mosolygok és odafutok hozzá. Átkarolom nyakát és a terem közepére húzom.
- Táncolj velem – mondom mosolyogva.
- De nem tudok – bújna ki karjaimból. Na azt már nem!
- Mindenki tud. Vagy csak gyáva vagy megmutatni mit tudsz? – dobom be az aduászt felvont szemöldökkel, ami meghozza a gyümölcsét. Felkapva pördít meg a levegőben és aztán elkezdünk viccesen táncolni. Pár tanuló bejön a terembe és azt lesi mit csinálunk.
- Elkaptalak – súgja a számra Kazuya, mire és felnevetek.
- Azt csak hiszed – szabadulok ki karjaiból és nevetve folyatom az utam futva. Egyenesen egyhatalmas valaminek ütközöm, vagy inkább valakinek.
- Bo-Bocsánat – mondom mosolyogva, de a nagydarab férfi arca rezdületlen marad.
- Semmi gond – mosolyodik el végül és kezet nyújt felém. Lehet hogy lányos dolog, de sohasem ráztam kezet senkivel. A féfi látja megdöbbenésem és mosolyogva visszahúzza a kezét. – Láttalak, ahogy táncoltatok, tehetséges vagy – mondja.
- Ugyan, csak hülyültünk – zavaromban hajamat kezdem csavargatni.
- Ugyan, öröm nekünk, hogy ilyen tanítványunk lesz. Két kézzel ragaszkodunk az ilyen tanulókhoz – mondja, mire elpirulok.
- Köszönöm, Uram. – hajolok meg és odafutok Kazuyához, hogy elmeséljem kivel találkoztam. Azt mondja megy valahova. Előre vonakodtam, de aztán rábólintottam. Kábé két órán keresztül táncoltam és nézelődtem a terembe, mikor bejön valaki tapsolva.
- Gyönyörű volt – mondja mosolyogva.
- Köszi. Te ide jársz? – állok le a vonaglással és figyelmem az idegenre szegezem.
- Igen, harmadéves vagyok. Jason vagyok, téged hogy hívnak? – kérdi és közelebb jőve leveti melegítőfelsőjét.
- Kimnek – válaszolom halkan. Végignézem ahogy elkezd nyújtani.
- Kim, szép neved van – mosolyog rám. Ekkor ér vissza Kazuya. Odamegyekés megölelem.
- Jason, ő a párom, Kazuya. Kazu, ő itt Jason, harmadéves a suliban – mutatom be őket egymásnak mosolyogva.
- Helló. – vigyorog Jason.
- Szia. Mehetünk, drágám? – fordul felém mosolyogva.
- Persze. Szia Jason. – köszönök el, majd Kazuya is és elindulunk hazafelé. Megint rámjön a mondhatnék és csak csacsogok.
Szerkesztve darkrukia által @ 2011. 04. 08. 06:23:51
|
| Lee | 2011. 04. 07. 19:07:08 | #12829 |
Karakter: Kazuya Mishima
Megjegyzés: Kimnek
Az események eléggé megviseltek. Haza megyek és becsapom az ajtót anyám ijedten néz rám de meg sem szólalok a szobámba bezárkózva könnyezve nézem a plafont. Nem értem miért volt ez. Vagy hogy hagyta-e magát vagy sem. De végülis belátom hogy hinnem kellett volna neki de nem merek neki telefonálni pedig mardos a bűntudat. Lassan könnyezve elalszok és reggel elmegyek a stadionba és mikor kell bemegyek a ringbe. Közelről mutatják az arcomat és teljesen látszik hogy mennyire megvagyok viselve. Sok ideig nézem a közönséget de megtalálom Kimet még mindig mutatják az arcomat és a zokogás kerülget és könnyezek. Bejön az ellenfél és elkezdjük ütni egymást. Nem szoktam ilyen ügyetlen lenni de mindig csak ő jár az agyamban. Fekszek a ringen és rám tapos az ellenfél majd üvöltözi hogy gyerünk állj fel. Felállok nagy nehezen és nekem fut majd felemelem és levágom a ringre kigurul és behoz egy láncot majd azzal kezd el ütni és halkan tűröm majd behóz egy szöges drottal körbecsavart fadarabot és a fejemet kezdi el azzal ütni itt már felüvöltök. Befut egy másik pankrátor és vele együtt kezdenek el ütni. Nagy nehezen felállok és elfutok közöttük és a kötélről visszapattanok és elkaszálom öket és együtt esünk el.
- Mi történ Viperával?! Már rég győznie kellett volna!!!- Üvölti az egyik kommentátor
- Nem tudom de nagyon fura. Levan sérülve vagy valami nagy gond lehet vele- Mondja a másik
Erre kimászok a ringből és eléjük állva rombolom szét az asztalukat. Majd mereven nézek rájuk.
- Befogjátok a pofátokat vagy itt helyben kicsinállak titeket!- üvöltök rájuk
De ekkor térdre is rogyok zokogva és felállok közelről vesznek és mutatják ahogy zokogok. Az asztalba rúgok és még beleütök. A nyaklánchoz nyúlnék de nincs ott. Hogy is lenne ott én köcsög letéptem. Kimet keresem és mikor megint megtalálom könnyezve nézem. Fél óra még a mérkőzés és nagy nehezen vesztek. Nem tét meccs az öveim megmaradtak. A ringen fekszek véres fejjel és könnyezek. A kötélhez mászok és megpróbálok felállni nagy nehezen felállok és a korlátnak dölök és ráhajtom a fejemet.
- Valaki bement a ringbe!Ki ez?- Kérdi az egyik
- De nem tudod? Kazuya párja- Mondja a másik
Erre lassan kiegyenesedek és könnyezve fordulok lassan meg és vele találom szemben magamat. Lehajtom a fejemet és térdre rogyok. Érzem hogy engem néz. Csak a lábát látom ahogy elindul felém. Nem nézek fel félek attól amit akar. Szégyellem magamat amilyen egy féreg voltam vele. Mikor közel ért hozzám letérdel elém és felemeli a fejemet. Arcát nézem és zokogni kezdek de mikor a nyakamba akasztja a nyakláncomat keze után kapok zokogva és kezet csókolok neki és egyik kezével a nyakláncom hozzá szórítom a mellkasomhoz.
- Nagyon sajnálom! Elöntött a méreg ígérem nem leszek ilyen többet sokkal több vagy te nekem hogy egy ilyen miatt elveszítselek. Te vagy a mindenem- Mondom zokogva Ekkor érzem hogy valami kezemen pihen meg ami a keze.
- Ígérd még egyszer meg. Csak beszélgetés volt- Mondja rám nézve látom hogy ő is könnyezik
- Ígérem! Elhiszem Kim- Mondom ránézve és letörlöm a könyneit
- Jól van de azt hiszem valamit meg kell tarolnod- Mondja és látom a gyönyörű mosolyát ami most csak halvány de így is hihetetlenül gyönyörű.
- Szeretlek- Mondom
- Én is de remélem nem leszel többet ennyire féltékeny- Mondja
- Nem leszek- Mondom
Érzek egy puszit amit rögtön viszonzok és megfogom mindkét kezét és mellkasomhoz simítom azokat így érezheti hogy mennyire hevesen ver a szívem. Majd felállok és felsegítem és befut a két csávó aki az előbb elvert. Kim elé állok az egyik nekem fut hasba rúgom majd fejbe az elesik a másik is nekem fut azt mellkason rúgom és sunyi vigyort ejtek.
- Állj hátrébb kérlek- Mondom ránézve erre hátrébb áll a korláthoz.
Mikor Biztos távolságban van felemelem a széket amit még az egyik csávó hozott be.
- Esküszöm most mindent megtarolok- Mondom morogva és elkezdem azokat ütni majd üvöltve emelem a magasba a széket és hirtelen rázkódva esek négykézlábra.
- Úristen magához tért!! Ezt vártok hogy a vipera lecsapjon!!- üvöltik a kommentátorok
Mikor feláll az egyik felugrok és a tarkójánál fogva rántom le a ringre és felállok és kérek egy mikrofont és körbenézek.
- Amit tudni kell. Mostantól új névvel jövök. Mostantól a nevem Argon és nem Vipera- Mondom majd odamegyek Kimhez és beszorítom a korláthoz gyengéden és megpuszilom az ajkait majd távolabb állok és Kim elé térdelek- Szeretlek és örökké szeretni is foglak ezt jegyezd meg akár milyen hülyeséget is csinálok de szeretlek. Senki más mellett nem tudok élni csak melletted- Mondom szemeibe nézve a közönség örjöng és mutatom hogy csendet erre elcsendesednek- Nem tudod elhinni milyen hálás vagyok neked hogy adtál még egy esélyt a tegnapi hülyeségem miatt- Mondom szemeibe nézve de elveszi a mikrofont és bele szól a selymes hangjával.
- Tegnap igen az voltál. Te is pont jól tudod hogy semelyik kapcsolat sem tökéletes. Akármennyire is fájt nem tudtál elriasztani magadtól. Tudod miért?Nem hallom?!- mondja kicsit hangosabban. Értetlenül nézek rá majd közel jön hozzám és megpuszilja az ajkaimat- mert szeretlek de baromarcú izomagyú köcsög- mondja mosolyogva
Átölelem és ö is engem lágyan majd zokogva fektetem a vállára a fejemet. Majd megpofoz gyengén és elengedem majd ránézek látom a játékos vigyorát az arcán és beáll a játékos beállásába és én is. Majd megpróbál felemelni de nem sikerül elsőre majd a következőnél elrugaszkodok felemel és levág a ringre felállok és tapsolni kezdek majd az erősebb kezét a torkomhoz teszem hogy megmarkolja és a másikat az övemre és mutatom hogy emeljen fel. Mikor felemel elrugaszkodok és levág a ringre és rám esik. Átölelem majd megcsókolom amit lágyan viszonoz. Nagy tapsot kap Kim a közönségtől
- Ez ám neked szól Kim- Mondom rámosolyogva
- Szerinted nem tudom?- kérdi elvigyorogva és mutatom a bírónak hogy számoljon ki az kiszámol és benyomja a zenémet majd felállunk és felemelem Kim kezét és tapsolok
Átkarolom majd a nehézsúlyú világbajnoki övemet derekára csatolom elég nehéz de elbírja ahogy látom. Elvigyorodok és összekócolom a haját.
|
| darkrukia | 2011. 04. 07. 17:59:49 | #12828 |
Karakter: Kim Yousei
Megjegyzés: Kazunak
Mikor hazaérünk eléggé meglepődök, mert nem volt bezárva az ajtó. Amint belépünk az ajtón, meglátjuk anyát és apát összektözve. Kazu mutatja, hogy legyek csendben. Mintha megszólalnék. Mit mondjak? Helló anya, helló apa, mit játszotok így összekötözve?
Ő elmegy mellőlem és én egy bölcs gondolat kíséretében előkapom mobilom és felhívom a rendőröket. Kissé megijedek, mikor látom Kazuyát és a feketeruhás fickót verekedni. Minek ide rendőr? De már felhívtam őket. Akkor fagy belém a vér, mikor megláátom, hogy a rendőrnél fegyver van. Egyetlenem egy szép kivégzővel fordít a felálláson és most nála van a pisztoly. Nagy szirénázva a rendőr bácsik is megérkeznek és kezelésbe veszik a rablót. Így jártál, nem kellett volna ide betörni. Anyukád nem tanított illemre?
Nagy a szám, de kissé remegve símulok hozzá Kazuhoz, amikor odajön hozzám. Kicsivel később odamegy apáékhoz és eloldozza őket.
- Te hülye vagy!? Mivan, ha megsérültél volna? – kérdem szinte kiabálva, de az aggódalom kihallattszik hagomból.
- Nem hagyhattam, hogy ezt tegyék. Cicám, itt vagyok és élek, és a szüleid is. A ház rendben van, ez a fontos. – Aham, a ház. Nem tudom mit csináltam volna, ha a rabló esetleg lelövi valamelyiket. Átkarolom a nyakát és gyengéden megcsókolom, ő meg átölelve szorít magához.
- Ha nem bánjátok, mi most inkább lefeküdnénk – mondom szüleim felé fordulva. Mikor beleegyezznek odamegyek és megölelem őket is.
- Remélem még egy ilyen nem lesz és rülök, hogy nem lett bajotok – Azt én is remélem, szerelmem.
- Mi is, nyugi – mondja egyszerre a család és elvigyorodunk.
Mi is megyünk velük fel az emeletre és a szobámban kötünk ki Kazuyával. Ő leveti pólóját és elnyúl az ágyon, én is követem példáját és rámászok. Lenézve gyönyörű szemébe nézek. Ő elmosolyodik és ajkam után kap és arcomat símogatja. Mellkasát kezdem símogatni és elmosolyodom, mikor felnyög. Lejebb tornázza magát és mellkasomat kezdi puszilgatni. Hasamon érzem kezeinek símogatását és halkan felnyögök. Fenekemre csap, majd belemarkol, mire kissé kzelebb fészkelődöm hozzá. Megcsókolom és a nadrágjától próbálom megszabadítani. Sikeresen lerántom róla, mire ő vigyorogva hámoz ki az enyémből. Átkarol és hátamra pördít, majd megcsókol és áttér egyből hasamra. Megszabadít a többi ruháimtól is és combomat kezdi puszilgatni, majd egyre fennebb. Halkan felnyögve túrok belehajába és ő kezével felső testemet símogatja. Elég hamar utol ér a gyönyör. Feltornázza magát és szenvedélyesen megcsókol, majd ismét felsőtestem kezdi kényeztetni. Hasamra fordít és úgy puszilgat tovább. Mikor belémhatol hangosan felnygök. Elkezd mozogni és hátamhoz simul. Nyakamat és vállamat kényezteti csókjaival és kissé gyorsít mozgásán, mire elkezdek nyögdécselni alatta. Csatlakozik hozzám, a szobát megtöltik nyögéseink és sóhajaink hangja. Pár percen belül magával ránt mindkettőnket az élvezet. Pihegve nézem, ahogy magunkra teríti a takarot és hozzámbújik. Átölelem, majd arcát kezdem cirógatni. Mégjobban magamhoz ölelem, mint egy macit és utol ér az álom.
Édes csókjára ébredek.
- Jó reggelt, ünnepelt cicám – Mi? Jhaj, tényleg, ma van a szülinapom. El is felejtettem.
- Neked is szerelmem – mosolyog rám. Felkelt az ágyból.
- Hunyd le a szemed – mondja gyengéden, mire megborzongok. Behunyom szemeimet és érzem, ahogy valamit feltesz a nyakamba. – Kinyithatod.
Mikor kinyitom a szemem őt látom, ahogy mosolyog. Nyakamhoz nyúlok és felemelve megnézem a nyakláncot, amit nyakamba akasztott. Felnézve rámosolygok és átkarolom nyakát.
- Szeretlek – suttogom ajkára és lágyan megcsókolom. – Köszönöm. – mosolyok rá és ledöntöm az ágyra. – Ma nincs pankráció, oké? Legyen egy olyan nap, ami nem verekedéssel telik el. – nézek szemeibe.
- Rendben, cicám – mondja és én ajka után is kapok.
Miután mindketten kiéltük reggeli vágyainkat, lemegyünk reggelizni. Mindenki kitünő lelkesedéssel fogad, és elég jól telik a délelőtt. Később átjött néhány osztálytársunk is és eggyütt buliztunk. Mikor már csak négyen-ötön lődörögnek a szobába odamegyek Kazuyához és az ölébe mászok.
- Fáradt vagyok – mondom panaszosan és nyakába fúrom az arcomat.
- Még csak egy kicsit bírd ki, ez a te napod. – mosolyog rám és én erőt véve magamon ekezdek beszélgetni az egyik osztálytársunkkal. Pár perc múlva egyetlenem feláll és lepakol engem a kanapéra. – Mindjárt jövök – mondja és megcsókol, majd elmegy és elveszik a lakásban.
- Helló, Kim. Boldog szülinapot – mosolyog rám Brain, az egyik legjobb barátunk.
- Szia, Brian. Köszi. Hogy vagy? – kérdem meg mosolyogva.
- Kösz jól. Jó a buli. – emeli meg a kezében lévő sörös poharat. Apa megengedte, de csak pár dobozos sört vettünk, mégsem akarom, hogy átlépjük a határokat.
- Igen az. – vigyorgok rá és nevetni kezdek, ahogy valaki elkezd énekelni a CD lejátszóból szóló zenével.
- Kazuya? – ül le mellém, de annyira közel, hogy a combunk összeér. Kicsit összeszedem magam, de még így is közel van.
- Elment valahová – nézek végig a társaságon.
- Mióta is vagytok eggyütt? – kérdezi és combomra teszi a kezét. Felvont szemöldökkel nézek rá. – Nem érdekes. Várj, maradj így – mondja és én megdermedek egy darabig handgától. A szememben lévő tincset kisimítja arcomból. Ez nem olyan, mint Kazuya érintése. Ettől az érintéstől kiráz a hideg. Hah, csak emlegetni kellett. Hála az égnek.
- Talán valami gond van, Brian? – néz szúrós tekintettel a barnahajú fiúra.
- Dehogy, csak beszélgettünk – vigyorog rá hüvösen, mitől ismét kiráz a hideg.
- Persze, azért van a kezed a combján – gúnyolódik Kazuya és már ökle találkozik is Brian arcával.
- Kazu, ne csináld – kérem halkan, de mintha meg sem hallotta volna elkezdi ütni a srácot. Kicsit hangosabban kiáltok rájuk, mire rám figyelnek – Elég! Kazu, Briannek igaza van, csak beszélgettünk – mondom halkan.
- Persze, el is hiszem – néz rám gúnyosan és kipenderíti az ajtón a fiút.
- Megigérted, hogy nem fogsz verekedni – nézek rá csalódottan ésintek a kezemmel a többieknek, hogy inkább menjenek el. Dühösen áll velem szemben.
- És hagyjam, hogy tapogasson? – néz rám érdeklődve, de hangjából tükröződik a gúny és a düh.
- De csak beszélgettünk és csak a hajamat simította féle. Ez nem jogosít fel arra, hogy megüsd – magyarázom már kissé hangosabban. Kezdek dühös lenni.
- Ha nem jövök előbb még más is történt volna? Az is csak beszélgetés lett volna? – néz rám dühösen.
- El tudtam volna intézni. – kiabálok rá, amit nem szoktam, de most nagyon dühs lettem.
- Láttam. – mondja gúnyosan.
- Ne kezd ezt, kérlek – szólok kissé halkabban, de még mindig dühösen.
- Á, szóval én kezdtem. – mutat magára szinpadiasan és a nyakláncot letépve a nyakáról dobja a földre, majd kiviharzik az ajtón.
- Szép szülinap mondhatom – motyogom a padlónak és felkapva anyakláncot megyek az ágyhoz és ledölök rá. Kis időbe telik, míg a sírástől és fáradtságtól el nem alszok.
|
| Lee | 2011. 04. 07. 14:46:47 | #12823 |
Karakter: Kazuya Mishima
Megjegyzés: Kimnek
Ahogy beérünk a klubba körbenézek. De rég nem jártam itt. Nem nagyon érdekel viszont hogy mostanában mik történtek itt. Végre van valakim. Ahogy átölel én is átölelem és viszonzom a csókot szenvedélyesen és táncolni kezdünk. Mindkettőnket jó párszor megpróbálnak elkérni táncolni de nem megyünk. Megcsókolom Kimet és később az órámra nézek. Éjfél van elég jól elment az idő. Közös megegyezésre elindulunk haza majd lassan haza érünk és kisegítem majd mikor beérünk látjuk hogy a szülei megvannak kötözve mutatom neki hogy halkan legyen majd előre megyek halkan a rabló ellőttem áll nekem háttal elkapom fújtó fogásba. Fegyver van nála összekulcsolom lábaival lábaimmal és izomból előre dőlök vele ezzel egy kivégzőt adva neki és erősen beverte a fejét és elájult. A fegyvert elveszem tőle és ekkor jön le a másik rabló és rátartom a pisztolyt. Sunyi vigyort ejtek. Kim volt közben olyan ügyes és hívta halkan a rendőröket akik ebben a pillanatban értek ide és rohamoznak be az ajtón. Odaadom a pisztolyt a rendőrnek és odamegyek Kimhez és átölelem majd megpuszilom és eloldozom a szüleit.
- Jól vagytok?- kérdem aggódva
- Igen és köszönjük- mondják rám nézve
- Te hülye vagy?! Mivan ha megsérültél volna?- Kérdi aggódva Kim
- Nem hagyhattam hogy ezt tegyék. Cicám itt vagyok és élek és a szüleid is. A ház rendben van ez a fontos- mosolygok rá
Megcsókol és örömmel viszonzom a csókot a rendőrök közben elviszik a rablókat és Kimet átölelem szorosan és ő is engem. Hátát kezdem simogatni majd elengedem és arcát simogatom és rámosolygok.
- Ha nem bánjátok mi most inkább lefeküdnénk- mondják a szülei
- Oké menjetek csak- mondja Kim és odamegy és átöleli öket
- Remélem még egy ilyen nem lesz és örülök hogy nem lett bajotok- mosolygok rájuk
- Mi is nyugi- vigyorognak rám
Felkísérjük őket majd bemegyünk Kim szobájába becsukom az ajtót és leveszem a felsőmet majd ledőlök az ágyra és a plafont nézem ekkor fekszik mellém Kim felső nélkül és hajol felém. Szemeibe nézek és elmosolyodok majd megcsókolom amit viszonoz és közben arcát kezdem simogatni. Mellkasomat simogatja ami miatt rögtön felnyögők. Imádom mikor ezt csinálja kicsit fáradt vagyok de ő is ahogy látom. Mellkasát kezdem puszilgatni majd közben hasát simogatom felnyög amin elmosolyodok és fenekére csapok lágyan és megmarkolom azt közben szemeibe nézek és megcsókolom amit viszonoz. Hirtelen azt érzem hogy kezei nadrágomon matatnak. Vigyorogva nézek rá mikor lehúzza a nadrágot rólam én is lehúzom róla. Magamhoz ölelem és pördülök egyet így én leszek felül és megcsókolom majd hasát kezdem puszilgatni és lehúzom róla a boxert és belső combjait puszilgatom majd elkezdem kényesztetni közben szabad kezemmel mellkasát simogatom és a hasát puszilgatom majd lassan mikor elélvez rámosolygok és hasát puszilgatom tovább és megcsókolom szenvedélyesen amit viszonoz és mellkasát kezdem puszilgatni még egy kicsit húzva az agyát majd végignyalok lassan a mellkasán és a hasán és hasára fordítom és fenekére nyomok pár puszit majd derekára és egész hátára. Lassan markolászni kezdem a fenekét és behatolok és mozogni kezdek és rádőlök és közben alányúlva mellkasát simogatom kezeimmel és vállát és nyakát puszilgatom. Nyögdécselni kezd alattam ahogy belőlem is nyögések bújnak ki majd mikor elélvezek felnyögők és hátát puszilgatom és hátára fordítom betakarom magunkat és rádölök közben lejjebb csúszok és mellkasára fektetem arcomat és átölelem. Olyan békés ez így. Érzem hogy egyik kezével átölel másikkal meg arcomat simogatja. Mindketten nagyon szeretjük ezt a fekvési „ poszt ” Teljesen hozzábújok amennyire csak tudok ő meg szorosan átölel és lassan elalszunk. Reggel korán felkellek ma van az én cicámnak a születés napja. Elmegyek boltba és megveszem azt a nyakláncot amiről már hete álmodozik és hazamegyek. Felmegyek a szobába és még alszik. Felé mászok és megcsókolom magamnak is vettem egy olyan szíves nyakláncot az már rajtam van. Mikor felébred elmosolyodok.
- Jó reggelt ünnepelt cicám- mosolyogok rá
- Neked is szerelmem- mosolyog rám
Felállítom és becsukatom a szemeit és nyakába akasztom a nyakláncot és kinyitatom a szemét. Imádom és imádni is fogom de ilyenkor még jobban imádom amilyen boldog.
|
| darkrukia | 2011. 04. 02. 20:20:40 | #12728 |
Karakter: Kim Yousei
Megjegyzés: Kazunak
A fürdőben történtek után az ágyban végezzük, egy-egy boxerben. Kissé megborzongva húzom magamra a takarót, majd elvacakolok mellette és hozzábújva karolom át. Így kényelmesebb. Mikor ő is átölel telsesen hozzásimulok, nyakához hajtva fejem. Egy másodperc sem telik el és egyetlenem már hasra is fordított, ő meg fölémmászva megszabadít a fölöslegessé vált ruhadarabtól,majd egy lökéssel hatolt belém és egyből elkezd mozogni. Szeretek repetázni. Ahogy gyorsít a tempóján egyre hangosabban nyögdécselek alatta. Közel a gyönyörhöz elkezdek én is gyorsítani a ritmuson, mire hamar el is elvez. Fülem mellett piheg én pedig behunyt szemmel élvezem, ahogy hátamra fordít és elkezdi ajkával bejárni a testem, megborzongok, mikor hasam alatt puszilgat. Karommal átkulcsolom nyakát, ahogy ő szenvedélyesen megcsókol. Mivel már nagyon közel voltam az elélvezéshez, utol is ért a gyönyör.
Jól eső sóhajjal jutalmazom, ahogy belém hatol ismét és lábaimat dereka köré teszi. Lábaimat szorosabban ráfonva húzom közelebb, mire ő hozzámsimulva kényeztetni kezdi nyakamot. Kezemmel vállát és mellkasát kezdem símogatni.
Na hát, ez jó volt! A végére már kissé elfáradtam, de ezért a pár menetért megérte. Hozzábújva ölelem át derekát, majd megpuszilom az arcát és füléhez hajolok.
- Na ezt rég be kellett volna vezetni – mosolyodom el, majd arcát kezdem símogatni.
- Hát mostantól be is van vezetve. Ma még lesz is ilyen játszadozás, nyugi mert csak kora délután van – Azt remélem is, belebizsereg a testem is, ahogy rágondolok.
- Szeretlek – motyogom és megpuszilom homlokát.
- Én is, cicus – mondja és egy puszit nyom mellkasomra. Magához ölel még szorosabban én meg egy kicsit figyelem arcát, majd elalszom.
Arra ébredek, hogy a nyakamat csókolgassa. Kissé még álmosan elmosolyodom és arcára adok egy puszit.
- Mióta vagy ébren? – motyogom és fejemet nyakára hajtom.
- Hmmm, kábé tíz perce – mondja mosolyogva.
- Tényleg, még nem is mondtam, felvettek abba a táncsuliba, amiről beszéltem neked. – mondom és rögtön éberebb vagyok.
- És ezt eddig miért nem mondtad? – kérdezi, mire én kissé elpirulok.
- Hát…, elfelejtettem – mondom zavartan és nyakához bújva adok oda egy puszit és próbálok feltápászkodni az ágyból. Felnevetek, mikor rájövök, hogy a takaró úgy összegabajodott körülöttünk, mint az öreg málnabokrok ágai a kertben.
Ahogy sikerül kábé öt perc múlva kiigazodnunk rajta, az órára nézek, ami este nyolcat mutat. Akkor mindjárt kész a vacsi is. Felöltözve,mosolyogva lépek mögé és nyakába csókolok.
- Megyek, segítek anyának. Gyere te is vacsizni. – mondom és már kint is vagyok a szobából.
Miután ettünk kezdem leszedni az asztalt. Apa és Kazu még az asztálnál tanácskoztak egyetlenem jövőre vonatkozó terveiről. Fordulok egyet és odasúgom anyának, hogy pihenjen le, elintézek mindent. Anya elmosolyodik és egy puszit nyom arcomra, majd apát felvonszolva mennek a szobájukba.
Kazuya segít a mosogatásban, én meg az edényeket törlöm meg és rakom a helyére.
- Elmegyünk a klubba? Még korán van. – kérdem meg mosolyogva.
- Mehetünk, csak szólj, akkor, hogy később jövünk haza – mondja és megtörölve a kezeit lép mögém és karol át. Mégeltörlöm a mosogatóban magányosan álló vizes tányért és elteszem a szekrénybe.
- Oké. Addig hívd fel a többieket is ha akarod. – mondom és szaladok fel és az ajtón keresztül mondom meg anyáéknak, hogy elmegyünk. Felmegyek a szobába, ahol már ő is ott van, a nálunk lévő ruháiba öltözködik át.
- Szóltam – jelentem ki dicsőségesen és a szekrény felé lépek én is. Lecserélem a ruhákat valami kényelmesebbre és megyünk is ki a kocsihoz.
Az odaúton még összefutunk egy osztálytársunkkal. Amikor elköszöntünk tőle vezet tovább nekem meg beszélhetnékem támadt és elmondom, hogy milyen jó volt nézni őt pankrációzás közben. Ahogy a klubba érünk a fényekre szegeződik tekintetem. Karl, a tulaj szerint, ez sokkal szexisebbé teszi a táncparkettet. Szerintem meg egyszerűen csak a szemedet rontsa és megvakulsz tőle. Magammal húzom Kazut és megállva a nyaka köré kulcsolom karomat és egy szenvedélyes csók kíséretében elkezdünk a zene ritmusára mozogni.
Szerkesztve darkrukia által @ 2011. 04. 03. 09:53:22
|
| Lee | 2011. 04. 02. 09:55:21 | #12712 |
Karakter: Kazuya Mishima
Megjegyzés: Kimnek
- Szép győzelem Mr. Mishima- Mosolyog rám és viszonzom a puszit.
- Köszönöm-súgom lágyan a fülébe és vigyorogva érzem ahogy kirázza a hideg.
- Menjünk- Mondja kicsit panaszkodva majd érzeke egy csókot amit szenvedélyesen viszonzok.
- Oké- mondom mosolyogva majd összeszedem a dolgainkat és elindulunk a kocsi felé
- Hova megyünk?- kérdi kérdően rám nézve
- Haza fürdeni- mondom felhúzott szemöldökkel tudom ezen mindig jót nevet ahogy most is.
Ahogy a kocsihoz érünk beülünk és elindulunk haza. Az út nagy része csendes és Kim ezt ki is használja. Had pihenjen majd mikor hazaérünk és felébred rámosolygok és megpuszilom majd bemegyünk. Jó kellemes fogattatás ér minket ennek örülök. De a véres arcom még mindig véres és leszeretném már mosni ezért rögtön a mosdóba megyek és lemosom azt hogy ne véresen üljek le az asztalhoz. Nem szeretnék úgy odaülni szerintem senki nem olyan ízlésű hogy az én véres fejemet szeretné közben nézni. Mikor jóllaktunk a szüleire mosolygok.
- Megint kitettek magukért. Köszönöm szépen nagyon finom volt- Mosolygok rájuk erre elvigyorodnak.
- Megtanítsalak főzni?- Kérdi Kim anyukája erre elnevetem magamat.
- Igen kérem szépen- Mondom nevetve
- Rendben akkor megtanítalak- Mosolygok rá
Bár elég jóban vagyunk az összes rokonával és ezerszer megmondták hogy tegeződjek de én úgy érzem hogy magázódnom kell. Legalábbis még igen. Na mindegy veszem majd hamarosan a bátorságot hogy letegezzem őket. Kimmel elmegyünk a fürdőbe és mikor már a zuhany alatt állunk azt érzem hogy átkarol és felnyögők amint mellkasomat kezdi dörzsölni a szappannal. Imádom ha a mellkasomat kényeszteti tőle számomra már ez is az. Kicsit később mögé állok és szappannal dörzsölöm be a hátát és a lábait majd hátulról hozzásimulva a felső testét és leteszem a szappant a helyére és átölelem hátulról és úgy simogatom a szappanos felsőtestét. Nyakát puszilgatom közben hallom a sóhajtásait a nyögéseit amik jelzik hogy élvezi. Imádom teljesen megbolondít. Letisztítom róla a szappant és bal kezemmel ölelem tovább jobb kezemmel meg simogatom és érzem hogy már merev a vágya. Végig simítok rajta közben hátulról a fülébe morranok élvezetesen. Merev vágyamat nyomom fenekének és hatolok be lassan közben élvezettől felnyögők és mozogni kezdek és kényesztetni kezdem a vágyát.
- Imádlak…- súgom a fülébe teljesen beindulva.
- Én is egyetlenem- Mondja nyögdécselve
- Csak a tiéd tudok lenni cicus senki és semmi nem tud elvenni tőled. Érted élek- mondom
- Tőled sem tud semmi és senki elvenni engem egyetlenem- mondja kedvesen
Szabad kezem ami eddig ölelte most fenekére húzodik és megmarkolja azt majd többször rácsapok lágyan a fenekére játékosan. Majd kicsit erősebben megmarkolom a fenekét. Majd mikor elélvezünk egyszerre nyögünk fel hangosan. Benne maradok még egy kicsit és úgy ölelem magamhoz és kicsit még simogatom vágyát jobb kezemmel majd magam felé fordítom és szenvedélyesen többször megcsókolom egymás után. Kis idő múlva kimegyünk húzunk egy boxert és befekszünk az ágyunkba. Kim takar be minket és rögtön hozzám bújva ölel át. Rámosolygok és homlokát kezdem puszilgatni és átölelem. Ahogy hozzám simul megint feltűzel. Istenem a selymes bőrével rohadtul feltud tűzelni. Hasára fordítom lehúzom magunkról a boxert és behatolok majd mozogni kezdek és markolom a fenekét illetve simogatom a hátát. Gyönyörű látvány tárul elém előröl és hátulról is. Feneke valami hihetetlen eltudnék játszadozni vele egész nap és ezt pont jól tudja hogy mivel hogyan tud teljesen megőríteni és felizgatni. Pár elég erős lökéssel és hangos nyögéssel élvezek el és dölök rá teljesen. Fülébe szuszogok és hátára fordítom majd elkezdem kényesztetni közben hasát nyalogatom és puszilgatom amit imád. Majd áttérek a mellkasára és megcsókolom szenvedélyesen és hosszan. Amint elélvez derekam köré kulcsolom Kim két lábát és úgy hatolok belé. Hozzásimulva pihenek és puszilgatom a nyakát. Még pár gyors menet után fáradtan és teljesen elégedette fölök rá úgy hogy mellkasán pihen a fejem és betakarom magunkat és hallgatom a szív verését ami most eléggé gyors.
- Na ezt rég be kellett volna vezetni- Mondja Kim mosolyogva és fáradtan közben arcomat simogatja
- Hát mostantól be is van vezetve. Ma még lesz is ilyen játszadozás nyugi mert csak kora délután van- mondom mosolyogva és élvezem a simogatást és hozzábújok szorosan.
- Szeretlek-mondja Kim és megpuszilja a homlokomat.
- Én is cicus- mosolygok rá és mellkasára nyomok pár puszit.
Szorosan magamhoz ölelem és úgy pihenek és lassan elalszunk. Olyan 2 óra múlva ébredek fel és látom kim még alszik. Kiélvezem a pillanatot és arcát nézem. Így talán még gyönyörűbb mint alapból. Olyan nyugodt és békés ahogy alattam alszik és ölel engem. Elmosolyodok kedvesen és homlokára nyomok egy lágy puszit majd nyakába fúrom az arcomat és úgy pihenek tovább és pár apró puszit nyomok a nyakára.
|
| darkrukia | 2011. 04. 01. 22:35:13 | #12706 |
Karakter: Kim Yousei
Megjegyzés: Kazunak
Ismét egy csodálatos győzelem tanúi lehetünk. Szuper, mehetek kommentátornak. A ringben annyira szabad, annyira önmaga. Imádom ilyenkor nézni. Épp felém jön, mire rámosolygok és felhúz egy ölelésre, meg egy csókra. Hát ez édes-kevés szívem. Mikor már elrendezett mindent, beleszól a mikrofonba.
- De a legfontosabb nekem a világon a szerelmem. Ő nála nincs fontosabb nekem. Ő az igazi családom ő jelenti nekem az igazi életet – Ez szép volt, meghatódtam. De a csókja jobban meghatott, mmm…, finom.
- Úgye tudod, hogy aggódtam érted? – kérdezem mosolyogva és adok egy puszit a szája szélére.
- Igen, tudom, de itt vagyok, szerelmem – újabb csók.
- Szeretlek – mondom és arcára kezdek puszikat adni. De még mennyire szeretem. Nagyon,nagyon,nagyon,nagyon, nagyon….nagyon.
- Én is, egyetlenem. – mondja mosolyogva.
Egy darabig még állunk és a többiek kezdenek szedelőzködni. Átölelem és kezem “véletlenül” a fenekére csusszan, majd belemarkol. Vigyorogva élvezem, ahogy szorosabban ölel, majd egy igazi forró csókkal ajándékoz meg. Ezért megérte itt ülni egész reggeltől. Simogatástérzek a mellkasomon, mire halkan felsóhajtok. Körbenézek a terembe és már csak két fiút látok, akik beszélgetnek, na úgy látom ott is ragadnak. Még végigsimítok derekán és felsóhajtok.
- Szép győzelem, Mr.Mishima. – mosolygok rá és megpuszilom ajkait.
- Köszönöm – suttogja lágyan, amitől kiráz a hideg.
- Menjünk – szólok fel panaszosan és nyakába kapaszkodva csókolom meg ismét.
- Oké – mondja ő is megkönnyebbülten, majd összeszedi a cuccokot és már repülünk is a kocsihoz.
- Hova megyünk? – Még egy cukorka hiányzik a képbő és ovisnak nézek ki, amilyen hangon és élvetegen ezt kérdeztem.
- Haza, fürdeni – mondja felhúzott szemöldökkel, mire elnevetem magmam.
Az út többi felében kellemes csend telepszik rank és már aludnék is el, mire a kocsi megáll. Felnézve látom, ahogy a házunk előtti kapu kinyílik és apa megy be rajta. Kiszállunk és bemegyünk, majd egy szívéjes üdvözlés után, na meg egy fincsiebéd után a szobámba vesszük az irányt.
Ledobjuk a holminkat, majd a fürdőbe megyünk, ahol már ő meg is engedte a zuhanyvizet. Átkarolomés akezembe veszem a szappant, majd a mellkasát kezdem dörzsölni.
|
| Lee | 2011. 03. 31. 19:59:18 | #12675 |
Karakter: Kazuya Mishima
Megjegyzés: Kimnek
Összegyűlt a közönség a suliban. Mindenki fogadott. Legtöbben rám. Hamarosan megszólal egy zene és szépen lassan bemegy az egyik legrosszabb pankrátor. Elég jól kifütyülik a bemondó ringen kívül mondja a nevét. Minden tanárom és az osztályom ring mellett pár méterre ül. Megszólal a zeném legtöbben már felugranak. Egy szegecses fekete bőrruhában jelenek meg a bevonuló részen. A nehézsúlyú világbajnoki övem derekamon pihen. Felemelem a két kezemet és felüvöltök ekkor tűzijáték robban mögöttem majd oldalról szikra zuhatak ömlik rám és elkezdek a ring felé menni közben az ellenfélre mutatok és hogy kitöröm a nyakát. Sunyi vigyorral érek az osztályom elé és körbenézek és leveszem a derekamról az övet és a magasba emelem hirtelen ekkor tűz lobban a magasba a ring korlátjaiból. Látom pár fekete emberen hogy nem tetszik nekik a zeném. Ezen elvigyorodok majd az egyik bíró jön oda hogy elvegye az övemet. Mereven ránézek és hátrál majd puszit nyomok az övre és odaadom neki. Kimre nézek odamegyek és megcsókolom majd bemegyek a ringbe és elindítják a mérkőzést a csengővel. Sunyi vigyorral mutatok a srácra és mutatom neki hogy megfogom ölni. Nekem fut én megütöm és elesik majd gyorsan fel kell közben a kötélnek futok és visszapattanva arról nyakánál kaszálom el. Előtte állok és felé hajolok majd mutatom hogy egy barom és neki futok a kötélnek majd visszapattanok és előtte felugrok és torkon térdelem erre nagyot pattanva üvölt egyet. Felállok és a korláthoz megyek majd megfogom a két felső kötelet majd felugrok a korlátra és egy csavart hátra szaltóból érkezek az ellenfélre és rögtön felállok majd bejön az egyik haverom aki egy kétajtós szekrény. Egymásra nézünk és egymás mellett állunk. Pacsizunk egyet és felállítja az ellenfelet majd lefogja és elkezdem ütni a felső testét. Feje már javában vérzik az ellenfélnek. Majd én fogom le és a haverom kezdi izomból ütni és kidobom a ringből. Az osztályom elé esik és két bíró húzza el közben beszélgetek a haverommal és hirtelen elkapom a kezét és neki lököm a kötélnek neki iramodok én is és kilököm a ringből. Nem érti miért csináltam értetlenkedve néz engem. Kifelé mutatva mutatom neki hogy elmehet. A bírók küldik ki mert vissza akar jönni. Most jön be a világ legerősebb embere. Miközben jön befelé elkezdek rángatózni. Kim tudja hogy ilyenkor nem éppen vagyok önmagam. Hogy ilyenkor a másik személyiségem jön ki.”A vipera puffogni kezdett. De vajon ez elég hogy leterítse a világ legerősebb emberét? Láttunk már nagyon brutális RKO-t tőle és ne felejtsük el a hurrikán kivégzőjét sem.” Mondja a kommentátor közben. Mark a ring előtt megáll és én akkor zuhanok a földre és kezdem ütni a ringet és mereven nézem négykézláb őt. Mikor félve bejőn és közel jön felugrok és tarkójánál elkapva rántom le a ringre és felállva üvöltöm el magamat és kezdem ráznia kötelet teljesen bevadulva a szemeim szinte gyilkolnak és újra négy kézlábra zuhanok és ütni kezdem a ringet mikor feláll nagyon nehezen Mark újra felugrok és tarkójánál kapom el és lerántom majd felállítom és kilököm a ringből ekkor örjöngeni kezd mindenki teljesen. A korlátra állok és kérek biztatást ekkor még jobban ráerősítenek és üvöltve mutatok az ECW világbajnoki övre. Közben bejön egy ellenfél és elkezdjük ütni egymást. Mikor elesek elkezd rugni de csak a fejemet és egy idő után eléggé vérezni kezd a fejem a bekísérője szabálytalanul bead neki egy széket és mikor megütne fele felemelem a kezemet és elkapom a széket kitépem a kezéből és kicsúsztatom ringből a széket majd nehezen felállok de megüt izomból és eldölök majd a korlátról akar rám ugrani de felállok és ugrok majd tarkójánál fogva rántom le a ringre miközben rámakart ugrani. Ekkor megint felpattan megint mindenki és a nevemet üvöltözik. Kilököm a ringből és elesek majd mikor bejön az ellenfél nehezen felállok és elkezdem ütni és kilököm a ringből. Mikor már az utolsó 50-ig pankrátor jön be vadul vérző fejjel pihenek a korlátnak támaszkodva. Nekem fut és eldőlve onnan térek ki a támadás elől és így nekifut a korlátnak. Felállít és megpróbál kilökni a ringből de az utolsó pillanatban elkapom a kötelet és erősen tartva magamat nem engedem hogy a földre érjen a lábam. Közben üti a kezemet de visszahúzom magamat közben és a ringbe érkezek lábbal és elkezdem ütni majd nekilök a kötélnek onnan visszapattanok és ő közben a másik kötélnek fut neki vissza pattan elöttem elesik és a másik kötélről visszapattanok és az oldal kötélnek nekifutva pattanok vissza közben felállt és elég gyors nagy lendülettel megyek bele vállal és tarolom el. Nehezen megállok és mikor feláll neki futok a kötélnek visszapattanok és felemel majd a nyakán mellkasán és hátán pördülök végig és kiakarom rántani a ringből de velem együtt a kötélbe kapaszkodik ő is. Egyszerre rántjuk vissza magunkat a ringbe és elkezdjük egymást ütni. Mikor elesik a korlátra ugrok majd egy csavart hátra szaltóból érkezek az ellenfélre és mellette fekszek zihálva. Azt hallom hogy a nevemet üvöltözik teljes torkukból a drukkerek. Muszáj felállnom. A kötélhez mászok nehezen és annak segítségével állok fel és pihenek. Egész arcom szinte véres már. Az ellenfél feláll és nekem fut és megpróbál kilökni de megkapaszkodok a kötélben és az alsó kötél alatt gurulok vissza a ringbe és felállok és elkezdem ütni majd a kötélnek lököm visszapattan és felugrok majd két lábbal mellkason rúgom. Felállok és felállítom majd kilököm a ringből. Ekkor megszólal a zeném és összeesek és zokogni kezdek. Pár perc múlva állok fel és hallom hogy túl üvöltik a drukkerek a zenémet a nevemmel. Egy bíró jön be a nehézsúlyú világbajnoki övemmel és az új övemmel az ECW világbajnoki övemmel. Magasba emelem mindkét övet és zokogva ölelem magamhoz azokat. Leteszem az öveket és egy mikrofont kérek. Mikor megkapom nehezen próbálok megszólalni..
- Ez a nagy drukkolás. Mindenkit meghatna még a legrosszabb gyilkoló gép is bőgne ezen- mondom és újra kitör belőlem a zokogás majd újra megszólalok- Fantasztikus érzés. Nem érdekel a pénz nem azért csinálom. Hanem ezért. Ti vagytok a második családom. Köszönöm szépen- Mondom majd kimegyek az övekkel Kimhez felállítom gyengéden átölelem és megcsókolom majd leteszem a székére az öveket és felemelem a mikrofont a számhoz és másik kezemmel _Kim kezét- De a legfontosabb nekem a világon a szerelmem. Ő nála nincs fontosabb nekem. Ő az igazi családom ő jelenti nekem az igazi életet- mondom és ezútán megcsókolom amit viszonoz.
- Úgye tudod hogy aggódtam érted?- kérdi mosolyogva és megpuszil
- Igen tudom de itt vagyok szerelmem- mosolygok rá és megcsókolom amit viszonoz
- Szeretlek- mondja és az arcomat kezdi puszilgatni
- Én is egyetlenem- mondom mosolyogva és élvezem a puszikat.
Majd hirtelen ölelő kezeket érzek és hogy egy kéz a fenekembe markol játékosan. Kimre nézek és látom a huncut vigyort az arcán. Elmosolyodok és a hátát kezdem simogatni majd megcsókolom szenvedélyesen és egyik kezem mellkasára csúszik majd mellkasát kezdem simogatni.
|
|
