-         Jó reggelt!- mosolyog rá és megcsókolom amit viszonoz

-         Neked is cicám- mondja kedvesen- szemüvegem hova tünt?- kérdi

-         Este annyira elaludtál itt hogy inkább letettem hogy el ne törjön-mosolygok rá majd felveszem és ráteszem ovatósan a helyére

-         Na így jobb így már látom normálisan szép pofidat cicám- mosolyog rám és megcsókol amit viszonzok majd úgy fordulok hogy rám kerüljön. Rajtam feküdve van amit élvezek eltudok bujni így a világ elõl- ki elõl bújsz el cicám?- kérdi nevetve

-         Senki elõl csak ez jól esik-mondom mosolyogva ekkor megcsókol amit viszonzok közben magamhoz ölelem szorosan erre arcomat kezdi simogatni mindkét kezével. Nagy mosoly jelenik meg arcomon jelezve hogy élvezem a simogatást

-         Ma költözöl ide cicám?- kérdi érdeklõdve gazdám és megpuszilja homlokomat

-         Igen de akkor gyere segíteni- vigyorgok rá

-         Oké persze megyek. Van valami értékesebb dolog amire vigyázni kell?-kérdi rám nézve

-         Ööö… három aktatáskányi pénz úgy…3 millió forint- vigyorgok rá. Nagyon kiakadtak szemei a pénz mennyiség hallatán

-         Mennyi idõ alatt jött ez neked össze?- kérdi nagy szemekkel

-         Fél év alatt egy havi fizetésem 500.000 forint- mondom ránézve

-         Jól keresel cicám de vigyázz magadra féltelek ám- mondja rám nézve és megcsókol amit viszonzok

-         Próbálok híd el- mosolygok rá kedvesen és nyakát puszilom meg amire megborzong

Késõbb elmegyünk hozzám anyám ahogy ránk néz elvigyorodik már tudja mi van. Testvérem ahogy kijön kérdõm néz gazdámra. Anyám leültet minket a kanapéra hogy William meséljen magáról. Én William ölébe ülök  és hátammal mellkasának dölök. Érzem gazdám egyik keze mellkasomon pihen másik meg combomon. Anyámra nézve kezd magáról mesélni bár elején elég nehéz volt neki. Aztán szóba jön hogy ismerkedtünk meg ezen vigyorogva nézek gazdámra.

-         Interíút kellett készítenem a fiával. Aztán a szöszi elhívott egy meccsére. Aztán hát igen jött a dolog aminek kellett jönnie, úgye cicám?-kérdi rám vigyorogva és mellkasomat simogatja. A kis szemét beakar indítani

-         Igen…-nyögöm ki anyám furán néz rám-nyugi van anya csak alattam lévõ úriember gyengémet támadja-mondom vigyorogva

Majd Kinyitom a  hütöt és kiveszek két fél literes kolát és egyiket Williamnek adom és mikor megisszuk felmegyünk a szobámba összepakolni. A szobám ajtajár nem csuktuk be így tesóm leskelõdik. Megcsókolom Gazdámat  õ meg viszonozza közben átöleljük egymást. Majd mikor összepakoltunk elköszönünk és hazamegyünk Gazdámhoz. Ahogy beérünk az ajtón felsóhajtok és gazdámhoz bújok. Majd megcsókolom amit viszonoz.

-         Hatalmas változást hoztál az életemben. A szakmám miatt el is felejtettem keresgélni magamnak párt… Sok ajánló levél jött de igazából egy ideális sem volt köztük- mondom majd ránézek- Te veled meg beszélgettem kicsit megnéztél egy meccsen aztán szarrá dugtál és itt vagyunk. Legfontosabbat kifelejtettem- mosolygok rá és orrára nyomok egy puszit- szeretlek- mosolygok rá.

-         Figyelj ezzel a próblémával már nem kell foglalkoznod megvan oldva. Hé hé hé…igen szarrá dugtalak de foglak is még számtalanszor- vigyorog rám elégedetten majd megcsókol amit viszonzok

-         Hm….gyere csak- vigyorgok rá erre látom valami felcsillant a szemében. Hajábatúrva csókolom meg.

Majd mikor felállva még letusolok valaki hát ki is lehetne….segbedug. A csempének támaszkodva nyögdécselek Érzem William kezeit mellkasomat ölelik. Hallom mély nyögéseit amik teljesen beindítanak…Azért párszor én is megdugnám szívesen öt…Mikor belém élvez nagyot nyögünk majd maga felé fordít és elvigyorodik. Megcsókiol amit viszonzok szenvedélyesen  majd elkezdi mellkasomat nyalogatni erre hangos nyögések szakadnak ki belõlem és már most hajábatúrok. Nem sieti el a dolgát látom nagyon tetszik a felsõtestem neki. Mikor hasfalamhoz ér befeszítem és úgy vigyorgok rá. Rögtön ráveti magát és nyalogatja és puszilgatja  a kockáimat amitõl megörülök már szinte én tolom le a fejét a farkamhoz annyira beínditott. Ahogy elkezd szopni hajábatúrva nyögdécselek és szemeibe nézek egész végig. Arcát vállát amiét érem simogatom lágyan majd mikor elélvezek tarkójánál fogva tövig szájába tolom farkamat és nem hagyom hogy elmozdítsa a fejét. Hangosan felnyõgök. Érzem ahogy lenyeli és elkezdi utána farkamat szívogatni és nyalogatni. Azonnal  mozgatni kezdem a fejét jelezve neki hogy folytassa a szopást mert nem volt elég annyira beínditott. Még jó pár szopást levezényelünk egymásnak majd azután mikor befeküdtünk az ágyba hogy pihenjünk azonnal hozzábújok  szorosan. Takaró kerül ránk és szorosan ölelem és rámosolygok. Majd gyengéd puszikkal halmozom el az arcát amit látom élvez is a gazdim.

-         milyen kis bújos kis cicám van- vigyorog rám és megcsókol amit viszonzok közben érzem átölel szorosan.

-         Mindig is az leszek...Ilyen gyönyörû párral…- vigyorgok rá

-         Meg azzal aki ilyen jól szop mi?- kérdi viccelõdve ezen elnevetem magamat

-         Hm…igen….de a feneked izgatja a fantáziámat- vigyorgok rá

Majd lassan elalszunk és reggel úgy ébredek hogy még gazdim alszik és ölel. Rámosolygok és ahogy tudok hozzábújok majd tovább pihenek. Olyan jó ez így annyira élvezem. Késõbb egy csókkal keltem fel amit viszonoz is amikor eléggé magához tért. Elmegyünk délelõtt sétálni meg tök jól elvagyunk de felhívnak hogy ma meccsem lesz. Ezzel kicsit lehangolnak.

-         Szeretnél egy meccset nézni amiben benne vagyok?sajnos mi nagyon ritkán kapunk szabadságot- mondom ránézve kissé szomorkásan- pedig annyira reméltem hogy csak együtt leszünk ma- mondom

Átölelem és megcsókolom. Közben szorosan magához ölel viszonozza. Mikor a suliba érünk leül a multkori helyére a kis gazdim majd elkezdenek a hangszórók dübörögni hangosan a metál zenétõl ami az én belépõ zeném. Szokásos ruhámban megyek be és derekamon pihen az övem. Mikor bemegyek a ringbe elkérem a mikrofont.

-         1993 A Vipera beíratkozott az FCW ifiakadémiájába. 1994 A Vipera átkerült a WWE-be mert olyan jó volt és készült az elsõ meccsére. Két napra rá A Vipera megnyerte a mérkõzést. 1996 A Vipera Bajnok lett. 1999 A Vipera megnyerte a túlélõtúrát. A Vipera multkor megnyerte a Royal Rumblet és ki hirdette nevezését a Wrestelmániára.- mondom egyre indulatosabban- Viperát nem érdekli ki megy ellene A Vipera legyõzi!!!- üvöltöm a mikrofonba a diákok teljesen bevadulva üvöltözik torkuk szakadtából a nevemet- És végezetül…..Vipra mond valamit az ellenfeleinek…Csiszmát a Segbe!!!Csizma lesz a segbe ha kitolod a képedet….Rko  lesz ha kiállsz ellenem Spear faltörõ kas lesz ha véletlenül van esélyed!!!! Én vagyok a Vipera és ez Király!!!!!- Üvöltöm a mikrofonba és bele puffogok majd levágom a  ringre a mikrofont.

A mérkõzés után kinn találkozok gazdimmal hozzábújva mosolyogva ölelem át

- Milyen voltam?- kérdem rámosolyogva

-         Oh ezaz!!!Imádom ezt!!!!- Nyögöm kis hangosan- ne hagyd abba cicám- mondom

-         Hm….megtaláltam a gyengéded édes?-kérdi rám vigyorogva

-         Igen egyetlen cicám- vigyorgok rá és arcán simítok végig erre vadul megcsókol amit viszonzok szenvedélyesen közben mellkasomat simogatja kezeimet vállára csúsztatom és azokat simogatom a csók közben

Megpillantok a csók után egy elég perverz vigyort arcán majd mellkasomat kezdi puszilgatni ezután a hasfalamat. Egyre hangosabb nyögések szakadnak ki belõlem. Hirtelen azt veszem észre hogy kivan gombolva a nadrágom és hogy elkezd leszopni. Oh édes de jól nézel így ki és milyen jól szopsz…Hangosan nyögdécselek és közben hajába túrok két kezemmel. Olyan jól szop hogy tök gyorsan szájába élvezek ezen teljesen elpirulok. Miután lenyelte még kicsit szop és megnyalja farkamat majd rám vigyorog és megpuszilja  a farkamat. Oh gyerek újra szopni akarsz?

-         Mi van ilyen jól szopok?- kérdi vigyorogva

-         i…igen…- mondom elpirulva nyögdécselve- de ha már így nyalogatod és puszilgatod repetázhatsz is nyugodtan cicám…- vigyorgok rá

Nem sokára minden ruha lekerül rólunk és kanapéra lökve engem kezd dugni. Egyik keze vállamon van másik arcomnál pihen. Mutató úja ajkamon pihen azt bekapom nyalogatom és szívogatom közben nyögdécselek vele együtt. Érzem egyre erõsebben gyorsabban dug. Fél óra vad dugás után feláll elé térdelek és bekapom farkát majd elkezdem szopni. Hallom hangosan felnyõg és tövig számba nyomja farkát és számba élvez. Lenyelem majd még nyalogatom a farkát puszilgatom  majd kiszívom a belsõcombját mire hangosan felnyög. Erre elvigyorodok megtaláltam a kicsikémnek a gyenge pontját. Betol a hálóba majd ott átölelem és ledöntöm az ágyra mellé dölök és átölelem szorosan közben mellkasára hajtom fejemet majd megérzem ahogy egyik kezével hátamat kezdi simogatni másikkal meg arcomat. Elmosolyodva éélvezem a simogatásokat és bújok hozzá éppen hogy nem dorombolok neki. Felnézek rá mosolyogva

-         Látod már majdnem dorombolok is neked- vigyorgok rá

-         Ej ej cicuskám is lettél?- kérdi mosolyogva

-         Igen gazdim- mosolygok rá- Holnap mennyire leszel szabad?- kérdem ránézve majd megcsókolom amit viszonoz

-         Szeretnéd hogy az legyek cicus?- kérdi mosolyogva- mert akkor szabad leszek- mondja rám nézve

-         Wíí köszi- mosolygok rá- annyira szeretlek….- súgom a  fülébe és megpuszilom a fülét ekkor megcsókol hosszan amit viszonzok közben arcát simogatom

-         Én iss…- mosolyog rám. Ezen nagy mosoly jelenik meg az arcomon.

Csipõjére ülök és mellkasára támaszkodva hajolok le hozzá és csókolom meg. Hirtelen mellkasamon érzem meg kezeimet hogy azt simogatja. A csókba nyögök. Mikor vége a csóknak rávigyorgok és látom hogy felhajol és elkezdi puszilgatni a mellkasomat ezen hangosan felnyögök és egyik kezemmel hajábatúrok. Oh imádlak te szexi dög…

-         Fiúk lányok most következzen a kedvencetek!!Az ECW világbajnok a WWE univerzum csúcsragadozója a Vipera….Kazuya!!!- üvölti a mikrofonba a bemondó.

Ekkor egy fekete cipõben és egy fekete bõrnadrágban jelenek meg a belépõ részen. Felsõtestemen nincs semmi. Így látszik enyhén kidolgozott felsõ testem. Látszanak a kis kockáim. Derekamon pihen a világbajnoki övem. A diákok elkezdik már üvöltözni a nevemet. A ring felé kezdek futni majd becsúszok a ringbe és felállok majd a korlátra állok fel és felüvöltök majd az övemre csapok párat. Egy hátra szaltóból ugrok le a ringre és a bírónak adom az övemet. Majd elkezdõdik a meccs. Elég szoros az elején olyan 10 percig nagyon pörgös. Adok kapom pofon játék és dobálások mennek. Majd mikor kezdünk fáradni azt hallom hogy a diákok RKO-t követelnek. Az ellenfél nekem fut és jobb kezemmel átnyulok a két lába között combját kapom el bal kezemmel vállát kapom el és átfordulva vágom le a ringre ezzel egy erõbombát beadva neki. Egyik osztálytársam mondja Williamnak hogy most jön a kivégzõ mozdulatom. Hirtelen rázkodva esek a ringre és kezdem azt ütni közben puffogok és mikor az ellenfél feláll majd felém fordul felugrok és tarkójánál elkapva rántom le a ringre olyan erõvel hogy egy métert visszapattan a ringrõl. A korlátra állok és egy elõre szaltóból ugrok rá az ellenfélre majd kiszámoltatom és rögtön meg is kapom az övemet. Közben megszólal a belépõ zeném.

-         És a gyõztes a hihetetlen teljesítmény nyújtó 25 mézkõzés óta veretlen ECW világbajnok a Vipera!- üvölti a mikrofonba a bemondó.

-         Add ide a mikrofont!- üvöltök ki neki

Majd a bemondó odahozza a mikrofont és felnyújtja nekem. Odamegyek és elveszem tõle. Körbenézek és hallgatom ahogy nevemet üvöltözik a diákok. Elvigyorodok majd lassan beleszólok.

-         Csituljunk…- mondom mosolyogva. Erre elhalkulnak a diákok- Mindenki tudja hogy hamarosan itt a Wrestelmania 29 alig várom már. Mivel megnyertem tegnap a 30 tagos mérkõzést jógot kaptam a Wrestelmania fõmérkõzésére. A Wrestelmania 28-at én nyertem meg. Ha most nyerek akkor két éve veretlen leszek. Ezt tûzõm ki magamnak célnak- mondom Páran azt hiszik befejeztem de nem- Undertaker…Tudok ki vagyok potenciális veszély forrás vagyok számodra…Te meg nekem potenciális zsákmány…A vipera akkor csap le mikor veszélyben érzi magát akkor alkotja a végzetes harapását. Megfogom várni az alkalmat és marok egy RKOVal- üvöltöm a mikrofonba- Mert én vagyok  a Vipera!Félj tarts rettegj tõlem!!!!-üvöltöm a mikrofonba majd kimegyek a ringbõl.

Újra megszólal a belépõ zeném majd mikor lefürödtem és átöltöztem az öltözömben és kiértem a suli elé meglátom Williamat. Rámosolygok majd odamegyek és végig simítok a  vállán ezzel a második jelet adva neki hogy bejön nekem.

-         Na milyen voltam tetszett?- kérdem rámosolyogva kedvesen

-         Igen ügyes voltál- mosolyog rám- Az a kivégzõ mozdulatod amikor az ellenfelet a tarkójánál fogva lerántod a ringre?

-         Igen az. Az RKO amirõl beszélsz az elsõdleges kivégzõm. Van még egy csak az akkor használom mikor már nagyon vesztésre állok- mosolygok rá

-         Ahogy észre vettem kevés ilyen alkalom van. 25 alkalom óta veretlen van már 26-mosolyog rám

-         Igen- mosolygok rá-mennyire érsz rá ma?-kérdem rámosolyogva

-         És a gyõztes…A továbbra is veretlen és ECW világbajnok….A WWE univerzum csúcsragadozója A Vipera Kazuya!!!- üvölti a mikrofonba a bemondó

Én ekõzben felállok a ring korlátjára és magasba emelem az övemet és szabad kezemmel rácsapok párat és örjöngve üvöltözök. Majd a derekamra csatolom az övet és széttárom a karjaimat és üvöltözöm hogy nem hallom a diákokat. Erre még hangosabban üvöltözik a nevemet. Majd kimegyek a  ringbõl és elkezdek az öltözõ felé menni. Ott lefürdõk  átöltözök szép lassan egy fekete szegecses bõrruhába majd elindulok órára. Ahogy megyek a tan terem felé elég sok vállveregetést kapok hogy jó voltam. A terembe érve leülök a helyemre majd az óra közepén hívnak kimegyek és felveszem. Valakivel holnap kell találkoznom. Beleegyezek majd visszamegyek órára és  mikor vége hazamegyek közben energiaitalt iszok. Elég nagy függõ vagyok naponta legalább három litert iszok meg. Mikor hazaérek öcsém nyakamba ugrik mondván hogy jó voltam. Összekócolom a haját vigyorogva.

-         Én is lehetek ilyen jó pankrátor?- kérdi rám nézve vigyorogva

-         Hát ki kéne íratkoznod a normál suliból akkor. Figyelj öcsi én 10 évesen kezdtem pankrátor suliba járni. Én nem értek máshoz. Én másból nem tudnék megélni. Biztos az akar lenni nagyon sok fájdalommal jár ám…Emlékez engem is vittek már el nyakmerevítõvel- mondom ránézve

-         Az akarok lenni High Flyer mint te- mondja rám nézve

-         Majd még megbeszéljük- mondom

Aztán elmegyek lefürdõk és eszek ezután elmegyek aludni. Ahogy reggel felkellek egyre jobban izgat ki is a srác akivel kell majd alkotnom kis ínteriút. Ahogy odaérek annyi idõm van hogy megigyak egy energiaitalt és kidobjam a dobozát a kukába már valaki meg is szólít hogy én vagyok-e Kazuya. Felvont szemõldökkel nézek a hang irányába. Egy vörös hajú srác áll elõttem. Öt ismerem egy híres szerkesztõ. Halvány mosollyal nézek rá.

-         Szia igen én lennék Kazuya- mosolygok rá

-         Hello én William Kein vagyok engem küldtek hogy interíút készítsek veled- Mondja rám nézve.

-         Jól van oké menjünk be és ha már egy kávízónál vagyunk meghívhatlak valamire?- Kérdem ránézve

Majd ahogy bemegyünk és rendelünk egy-egy kávét mikor megkapjuk leülünk  Elkezdünk beszélgetni tök jól kijövünk mikõzben kérdezget még viccelõdünk is nevetgélünk.

-         Én úgy vettem észre hogy a legtöbb pankrátor elvan szállva magától…Kicsit tolakodó kérdés lesz ez de nem muszáj válaszolni…- mondja rám nézve- Te hogy érzed ezt? Úgy látom te nem teltél el magadtól- mondja. Ezen elnevetem magamat.

-         Nem tolakodó kérdés…Igen a legtöbben elszállnak maguktól mert pénz rajongók csajok csili vili kocsi nagy ház stb...De igazából nem látom ennek értelmét. Figyelj ez egy sima szakma. Úgy is mondhatjuk hogy szerepjáték minden mozdulat megvan rendezve megjátszott dolog. A jellem is megjátszott. Az embereknek vagy tetszik a kijátszott jellemed vagy nem ez itt a döntõ dolog. Én nekem szerencsém volt a rajongók miatt vagyok ott ahol  mert ha nem tetszene nekik a kijátszott jellemem és a szaltójaim meg a szép trükkös mozdulatok amiket betolok akkor senki sem lennék. Tudom ez nem volt kérdés de én csak amiatt akartam pankrátor lenni mert hihetetlen érzés amikor az embernek több ezer rajongó üvöltözi egy emberként a nevét vagy becenevét- Mondom mosolyogva látom ezen elmosolyodik. De jól áll neki a mosoly

Elég sokat beszélünk még tök jól elvagyunk. Vicces normális és jóképû ez a srác. Mikor el kell mennie megadjuk egymásnak a számunkat mármint azért mert holnapi meccsemre meghívtam a suliba és hogy megbeszéljünk majd egy találkozót a meccs elõtt. Már nagyon várom hogy újra találkozzunk.

-         Úgye tudod, hogy most szinte lehetetlent kértél? – Felnézek rá és látom keserû mosolyát. – Megteszem, de nagyon nehezen fog menni – mondja végül.

 A szívem majd kettéhasad, hogy ilyet kértem, de tudom, hogy ha lemond a pankrációról, akkor többé nem kell félnem a meccs alatt bekövetkezõ balesetektõl. Szeretlek, egyetlenem, azért, mert képes vagy feláldozni értem mindent.

~*~

 Ez az utolsó mérkõzés. Tudom, hogy nehéz neki. Nekem is fáj, hogy ezt kell majd tennie. Utálom magam, hogy ezt kértem, egy utolsó rohadék vagyok, aki ki akarja sajátítani ezt a csupaszív embert…

-         Itt áll az én szememben a legnagyobb, legjobb pankrátor. Õ Kazuya – üvölti a mikrofonba az egyik játékvezetõ. – Barátom… Miket mûveltél te… képtelen helyzetekbõl nyertél… - vigyorog egyetlenemre, aztán folytatja: - A legfontosabbat kihagytam… húszonötszörös ECW világbajnok, húszszoros Nehézsúlyú világbajnok, tízszeres WWE bajnok. Ha ez nem sikeres karrier, akkor mi?

 Mindig is büszke voltam a sikeréért, mindig is szerettem, ha elõjön saját maga dicsõítésével, de most… Ez neki végszó, látom, ahogy zokogni kezd, miközben eltakarja arcát. Az ott lévõ Kazu int, hogy odamehetek hozzá.

 Amint odaérek, azonnal karjaimba zárom az én pityergõ szerelmemet, aki olyan szorosan ölel, mintha én lennék az egyetlen biztos pont az életében. Nyakamba fúrja arcát, mire szorosabban ölelem, közben puszilgatom és hátát simogatom nyugtatásképp.

 A fõirányító közben szól Kazumnak, hogy még jár a mai meccsel. Zokogva mosolyog rám, én meg... beleegyezem.

 Kis idõ múlva szerelmem megnyugszik és ajkaimra tapad, miközben ujjait arcomra simítja. Viszonzom ajkai játékát és mellkasára simítom tenyerem, hogy érezzem szívének kissé zaklatott ritmusát.

 Viszont… ahogy Kazura vigyorog, abból már sejtem, hogy valamit tervez. Lehúzza a zakóját és az ingjét, majd rám húzza õket és még vigyorog is. Tudtam én…

-         Ebben az utolsó meccsben még benne vagyok, de vigyázz magadra – simítom ujjaim arcára.

-         Oké és köszönöm szépen – mosolyog rám kedvesen.

-         Na, nyerd meg a búcsú-meccsedet – csapok rá fenekére vigyorogva.

 Ahogy felhúzza a szemöldökét, nevetni kezdek. Bezsebelek tõle egy csókot, közben még a fenekemet is megmarkolja.

 Lemegyek a ringbõl… és kezdõdhet a meccs!

~*~

 Egy sikeres nyereség után tartunk boldogan hazafele. Mikor már otthon vagyunk magáhozhúz egy csókra, aztán meg elvigyorodik. Jajj nekem! Iszonyat szexi így!

-         Mostantól csak veled fogok pankrációzni – vigyorogja, mint a tejbetök, mire elnevetem magam. – Imádlak – modnja szemeimbe nézve. Elolvadok...

-         Én is téged, szöszikém – mosolygok rá.

*-* 3 év múlva *-*

 A telefon csörgésére ébredek. Ki a franc hív ilyenkor?! Kiherélem, ha férfi, ha anya, akkormeg... hát...

- Igen? – kérdem álomtól rekedtes hangon.

- Nem úgy volt, hogy ma jöttök haza, gerlepár?

- Nem, Jin, nem úgy volt. Mostmeg hagyj aludni, mirlõtt egy kiskanállal heréllek ki. – Hehe... tanulok Kazutól.

- Akkor mikor? – nyávogja.

- Még nem tudom. Szia! – azzal teszem is le. Hagyják az embert ilyenkor aludni.

- Ki volt az, cica? – De jó, még egyetlenemet is felébresztettem.

- Jin. Kérdezte, mikor megyünk haza is – motyogom és nyakába fúrom arcomat. Imádom az illatát.

- Még vagy két hét és szabi, majd akkor. Neked jó?

- Aham. Sõt, a lurkók örülni is fognak, ha lesz pár lzukas órájuk – nevetek fel.

 Na igen, két éve költöztünk Kaliforniába, ideje lenne már haza is ugrani. Hiányzik anya és apa is, bár az elõbbi minden nap legalább egyszer felhív. Kazu játékvezetõ lett. Mégiscsak a pankráció volt az élete, de így legalább nem kell féltenem... annyira.

 Én jelenleg tánctanárként funkcionálok és néha tesitanárként. Imádok tanítani... és imádom ezeket az apró csókokat is a nyakamon, amivel szerelmem képes elvenni az eszem.

-         Egy kis reggeli móka? – kérdi huncut vigyorral és megkapom végre a „jóreggelt” csókomat is.

-         Jöhet – kuncogok fel és átölelem a vállát, ahogy rámmászik. – Szeretlek – suttogom ajkaiba.

-         Én imádlak, cicám – vigyorodik el és már csókol is.

-         Úgye tudod hogy most szinte lehetetlent kértél?- kérdem rámosolyogva szomorúan- Megteszem de nagyon nehezen fog menni- Mondom ránézve

Kisebb beszélgetés után felöltöztünk és mikor a Kim leül az elsõ sorban már a családaink fogadják öt ott. Hirtelen szólal meg egy Ír rock zene ami az enyém. Belépõ videóm kezd futni a kivetítõn. A belépõ részen öltönyben jelenek meg és a derekamon pihen a nehézsúlyú világbajnoki öv és a bal kezemben tartom az ECW világbajnoki övemet. Jobb és bal oldalamon aranyszikrák kezdenek el hulni a magasból. Lassan indulok a ringbe. Közben szokásosan felkonferál a bemondó. A ring elé érek és körbenézek felmegyek a ring szélére a lépcsõn majd belépek a ringbe lecsatolom a másik kezemmel a derekamon levõ övet és abban tartom majd a korlátra állok körbenézek és Kimékre. Lassan emelem kicsit feljebb majd az övre nézek és megpuszilom hosszan az övet majd a másikat is és felemelem mindkettõt, hallom ahogy a nevemet üvöltözik. Leszállok a  korlátról majd a bíróknak adom az öveket. Majd kérek egy mikrofont. Még nem mondtam semmit de már látom hogy kezd a közönség rájönni mit is akarok mondani. Hirtelen szólal meg a  General menedzser belépõ zenéje és megy a belépõ részre az összes pankrátorral együtt és tapsolva néznek rám. Nekik már mondtam hogy kilépek.Bejõn pár pankrátor átöleljük egymást és mikor elengedtük egymást beszélgetünk de megszólal a fõírányító belépõ zenéje. Bejön és átölel majd megpaskolja a hátamat. Én is ölelem öt. Könnyezek már nagyon. De most jön a kegyelem döfés…Kazuya barátunk belépõ zenéje szólal meg és mikrofonnal a kézben jelen meg a  belépõ részen és kezd el a ring felé jönni. Ahogy bejön kezet nyújtok neki viccesen vigyorog rám és átölel én is átölelem. Mikor elengedjük egymást a mikrofonba szól bele.

-         Itt áll az én szememben a legnagyobb legjobb pankrátor. Õ Kazuya- üvölti a mikrofonba- Barátom…Miket mûveltél te…képtelen helyzetekbõl nyertél…- Mondja vigyorogva majd körbenéz- A legfontosabb dolgok kihagytam…húszonötszörös ECW világbajnok, húszszoros Nehézsúlyú világbajnok tízenhétszeres WWE bajnok. Ha ez nem sikeres Karrier akkor mi?-kérdi

Ahogy végighallgattam azt ahogy felsorolta mit is értem el elkezdek zokogni. Arcomat takarom közben. Kazuya int Kimnek hogy jöjjön be ahogy beért érzem ölelõ karjait, Azonnal szorosan ölelem át és nyakába fúrom az arcomat. Érzem ahogy szorosna ölel át Kim és puszilgat közben hátamat simogatja. Viszont a fõírányító mondja hogy még járók a mai meccsemmel zokogva mosolygok rá Kimre nézek látom beleegyezik. Kis idõ mulva megnyugszok és megcsókolom Kimet közben arcát simogatom. Viszonozz a csókot és ahogy mellkasomat kezdi simogatni hozzásimulok. Én választhatom kis a csapattársamat. Kim még mellettem van és Kazuyára nézek elég vicces arcal majd Kazuyának mutatom hogy õ lesz az. Lehúzom a zakómat és az ingemet majd Kimre húzom és rávigyorgok.

-         Ebben az utolsó meccsben benne vagyok de vigyázz magadra- mondja rám nézve és az arcomat simogatja meg.

-         Oké és köszönöm szépen- mosolygok rá kedvesen

-         Na nyerd meg a búcsú meccsedet- mondja közben fenekemre csap és rám vigyorog

Viccesen felhúzott szemöldökkel nézek Kimre amin elneveti magát. Megcsókolom amit viszonoz közben fenekét markolom meg. Mikor Kim kiment a ringbõl és a fõirányító is bejõn  a ringbe a másik velem együtt leghíresebb High Flyer pankrátor. Illetve egy másik nagyon híres erõs pankrátor. Kazuya lestoppolta az útobbit tehát a két Hardcore ember egymás ellen és Sin Cara ellenem. Már 10 perce megy a meccs Kazuya nyújtózkodik nekem pacsiért és a másik Hardcore ember meg Sin Cara felé nyújtozkodik pacsiért. Egyszerre pacsizunk. Beugroka  ringbe és úgy futok Sin Cara felé felemel végigpörgök a nyakában de ledob magáról így lábra érkezek vissza. Õ fut nekem most megpróbálja ugyanazt beadni de kivédem ugyanúgy. Õ is lábra érkezik. Egymást nézzük és körözünk. Kazuya kezd tapsolni és üvöltözi hogy Vipera. A nézõk is beszállnak. Fejemet fogva rázkodok és vicsorgok forgatom a szemeimet érzem…Mindjárt kivégzõt adok. Sin cara nekem fut és Kezénél elkapva vágom le  a ringre. Megpördülve zuhanok a ringre és kezdem azt ütni közben puffogok Mikor Sin Cara feláll és felém fordul felugrok és tarkónál elkapva rántom le a ringre úgy hogy egy egész métert visszapattan a ringrõl akkora erõ volt benne. Felállok és elkezdek Kazuya melletti korláthoz hátrálok és puffogok ugyanúgy mikor Sin Cara négykéz lábon van neki futok és fejberúgom. Odahúzom Sin Carat a csapattársához és tartom a kezét hogy pacsizzon vele mikor megtette oda hátrálok Kazuyához és pacsizok vele. Kiállok a ring szélére, majd mikor Kazuya földre küldte az ellenfelét elkezd táncolni ez a szokásos biztatás kérése. Sin Cara közben elmenekülne de az egyik pankrátor visszaüldözi a ringbe Bemegyek a ringbe. Pont Sin Cara mögött állók és öt nézem majd a vállára ugrok úgy hogy azon üljek és megfordulok lendülettel hogy felé legyek és lerántom a  ringre majd felállok.

-         Spear!Spear!Spear!S.P.E.A.R!!!!- Üvöltözöm a másodlagos kivégzõm nevét miközben a korláthoz hátrállok.

majd mikor feláll Sin Cara öt nézem de látom Kazuya földre került és éppen felém fordult az ö ellenfele. Neki futok és nekiugrok úgy hogy vállal érkezek a hasfalába így hátraesik majd felállok és Sin Caranak is beadok egy Speart aki kiesik ettõl a  ringbõl. Felállítom Kazuyát és mutatom neki hogy számoltassa ki. De ragazkodik hozzá hogy én számoltassam ki. Kiszámoltatom az ellenfelét majd majd felállok közben megszólal a belépõzeném. Kazuya felemeli a kezemet a közönség a nevünket üvöltözi. Mikor Kimmel hazaértünk ránézek majd szorosan húzom magamhoz és megcsókolom majd elvigyorodok.

-         Mostantól csak veled fogok pankrációzni- vigyorgok rá látom érti a viccet és elneveti magát- imádlak- mondom szemeibe nézve

-         Én is téged szõszikém- mosolyog rám 

~*~

 Reggel arra ébredek, hogy egyetlenem épp csókokkal halmoz el. Imádok így kelni.

-         Jó reggelt, cicus… Hoztam kis meglepetést – mosolyog rám, amit onnan tudok, hogy méltóztattam kinyitani szemeimet.

-         Jó reggelt, kincsem – viszonzom a mosolyát. – Mi az? Mi az? Mi az?? – kérdem kábé egy ötéves lelkesedésével, amin elneveti magát.

-         Mindjárt megtudod, nyugi. Mi az…? Tészta az alapja, benne lekvár van általában és össze kell tekerni. Mire gondoltam?

-         Palacsinta?

-         Igen – mosolyog, majd egy tálcát helyez az ölembe, amin egy tányér van megrakva jó pár palacsintával. Szeretem ezt a lekváros finomságot, fõleg, ha õ készíti nekem. Én túl béna vagyok hozzá.

-         Te csináltad? Hajolj ide! – mosolygok boldogan.

-         Igen, én csináltam. – Az õ arcán is megjelenik egy boldog mosoly, majd mikor teljesíti kérésem én csókkal jutalmazom. Nem tétlenkedik, tenyere már arcomon is van. – Na reggelizz, ne legyen üres a kis hasad – szakad el tõlem, aztán kapok én egy csókocskát, amit természetesen viszonzok.

-         Köszönöm szépen, kincsem!

-         Nincs mit.

 Miután megettem a fincsi reggelimet, elmegyünk fürdeni. Ismét felcsillan ragadozó vigyora. Kihagyhatatlan elfoglaltságunk a tus alatt most sem maradhat el.

~*~

 Mikor hazaérünk a suliból és az apró sétánkból, amit mellesleg fagyizással töltünk; gyorsan lezuhanyzunk és miután rendbeszedtük magunkat, átmagyünk anyáékhoz. Õk épp Kazu szüleivel trécselnek a kanapén ülve. Nagy vigyorral az arcunkon lépünk beljebb az ajtón.

-         Mi van itt? – kérdi egyetlenem is.

 Miutánmindenkit üdvözöltünk, érzem, ahogy két kar öleli át derekam, és egy áll landol a vállamon. Remekül elbeszélgetünk a családdal, néha kapok kincsemtõl egy puszit a nyakamra, ami mindig borzongásra késztet.

-         Maradjunk itt, vagy szeretnél valamit csinálni? – kérdi Kazu mosolyogva.

-         Felõlem maradhatunk. Menjünk fel átöltözni valami kényelmesebb cuccba és... – hátrahajolok és a fülébe suttogok – készítsünk anyáéknak valami fincsi kaját.

-         Oké. – Kapok egy puszit és felmegyünk a szobámba. Még vannak itt ruháink, szóval könnyû dolgunk van.

~*~

 Mikor már otthon vagyunk õ azonnal nekem esik és jól megdönget a kanapén, amit be kell valljam, nagyonis élvezek. Valahogy még eljutunk a zuhanyig, ahol ismét a mennyekig repít; aztán végre becélozzuk az ágyat, ahol kézimunkám végeztével, összebújva alszunk el egy utolsó csók után.

~*~

 Egy boldog mosollyal az arcomon nyitom fel szemhéjaim reggel.

-         Jó reggelt, drágám! – csókolok bele az engem ölelõ egyetlenem nyakába.

-         ’reggelt! – Hát, ez nem volt nagyon lelkes.

-         Nem találod ki, hogy milyen nap van ma?! – kuncogok fel vidáman.

-         Évforduló? – Nyöszörgi még mindig behunyt szemmel.

-         Jesszusom, mint egy elcseszett férj. Na de... Gondolkozz csak. – Agyalni kezd és sikerül elérnem, hogy gyönyörû tekintetét az enyémbe mélyessze. – Hányadika van ma? – kérdem vidáman, kicsi segítséget adva neki.

-         A múlt héten szerdán volt elseje, ahhoz hozzajön 7... nem... 8 nap, akkor ma... Ajj, ki tudja, sosem volt erõsségem a matek, az a te erõsséged. – Bújik oda nyakamhoz, mire felkuncogok, majd fülébe suttogok lágy hangon.

-         Boldog Szülinapot, egyetlen idióta szerelmem!

 Ezek után persze, hogy egész délutánig ki sem enged az ágyból. Akkor is csak azért, mert megkordul a pocim, amit kissé szégyenlõsen próbálok elhallgattatni, de õ csak felnevet és szól, hogy irány a konyha.

~*~

 Miután végre sikerül kettesben maradnunk, azonnal egymás ajkainak esünk. Nem is csoda, porzott a szám a csókjai nélkül. Már hajnali 2 és most mentek csak el a szüleink. Amint leteperne az ágyra én eltolom magamtól, mire olyan kiskutya szemekkel néz rám, hogy kevesebbé fordulna a helyzet, elszakadok ajkaitól.

-         Várj, nekem is van egy meglepetésem, de nem tudom, hogy mit szólsz majd hozzá, mert nagyon nagy áldozattal jár.

-         Mirõl van szó, cicus?

-         Szeretnék veled elmenni egy hétre Hawaii-ra. Emlékszel, már kiskorunkban is el akartunk menni, de a szüleink nem engedték. Most lehetne és...

-         Jó, persze, hogy megyünk, már alig várom – csillan fel a szeme és végre látok elég lelkesedést is benne. – De, mi az az áldozatos cucc?

-         Kazu, megtennéd értem, hogy lemondj a pankrációról? – Már látom, ahogy elsötétedik a tekintete, de folytatom: - Nagyon féltelek, nem lehetsz mindig te a nyeregben és mi van ha... Kérlek, én szeretnélek mindig magam mellett tudni, épen és biztonságban... – Legajtom fejem és nyakába fúrom arcomat. Nem tudom, hogy mit fog válaszolni, csak reménykedni tudok... Most olyan érzésem van, hogy bár ne is tettem volna fel a kérdést...

 Egyetlenem, feladnád értem azt, amiért eddig küzdöttél? 

 Ahogy mindketten felénk haladnak a meccs végén, Jinnel összevigyorgunk, majd engem egyetlenem felkap és magáhozölelve olyan hevesen csókol, mintha 20 éve nem látott volna.

-         Imádlak... Imádlak, cicám –mosolyog rám én meg itt olvadozni kezdek.

-         Én is téged, egyetlenem – viszonzom mosolyát, majd megcsókolom. Belemosolyodok a csókba, ahogy látom, hogy Kazuya annyira kicsattan a boldogságtól, hogy itt helyben leteperné Jint. Jah, még nem mondtam? Kazuya szöszink, vagyik tegnaptól fogva barnánk barátja, aki történetesen a mi legjobb barátunk. Kazu jó fej, így nem volt nehéz vele összebarátkozni.

-         Nem megyünk ünnepelni? – kérdi fülig érõ vigyorral.

-         De mehetünk. Jössztök ti is, cicám? – simogatja meg arcomat az én Kazum.

-         Persze, nem csak ti bulizhattok, és én nem szeretek távol lenni tõled egy percre sem... – mondom egytlenem szemébe nézve. – Nagyon hiányoztál, amíg pankrációztál... – megsimogatom arcát és megcsókolom, amit szenvedélyesen viszonoz.

-         Hé, gerle pár, akkor indulhatunk? – Ezért a megjegyzéséért újdönsült barátunk kap egy szúrós pillantást.

-         Jobb ilyenkor békén hagyni õket. Ne tudd meg mire képes Kim baba vagy a szöszi, ha róluk van szó. – súgja oda neki Jin, mire mindkettõnktõl kap egy vigyort.

 Még egy utolsó csók és a barna hajú mellé repülve megyünk a Red Night Club felé. Egész jól telik az este, szépen be is csíptek barátaink, amin mi csak röhögünk. Már az én arcom is ki volt pirulva, pedig csak egy pohár whiskey-t ittam, míg Kazuya hármat és nem is látszik rajta.

 A napokban Kazuval berendezkedtünk az új házunkba, Jinék is besegítettek és többször átjönnek látogatóba. Jin ahogyszokása, berúgja az ajtót, így mindig tudjuk, hogy ki jött.

’*’*’*’*’

 Amint haza értünk kulcsra zártuk az ajtót, egyetlenem abban a pillanatban neki is nyomott és hevesen csókolt. Ujjaival már pólóm alatt járt, amitõl hamar meg is szabadított. Már a nyakamnál járt a csókokkal, aminek hatására én már olyan kemény voltam, hogy nem kellett sok a beteljesülésig. Ebben valószínûleg közrejátszott a pia is, de Kazut sem kell féltenem, ugyanis már õ isbetonkemény. Combomon érzem.

-         Mehnyünk fehl a... ahhh... a szohbábah – nyögtem ki nagy nehezen. Kaptam egy csókot, majd tenyerét lesimította combomra, így tudtam mit akar. Lábaimat derekára kulcsolom és átölelem a nyakát.

 Amíg felértünk a hálóba a nyakát szívtam ki, hogy tudja mindenki, hogy ez a szexi pasi az én tulajdonom, aztán a másik percben már az ágyon terültem el, Kazu pedig felettem. Olyan szép volt így. Félretûrtem egy szemébe lógó tincset és beletúrtam hajába, ezzel lehúzva magamhoz egy szenvedélyes csókra.

 Végszóként pedig megkordul a hasam.

 Elpirulok és eltakarom az arcom. Egyetlenem felnevet és kezeimet fejem fölé szorítva megcsókolt.

-         Menjünk le enni – húzott magával és mikor leérkeztünk a konyhába összeütök valamit, addig õ kimegy az erkélyre cigizni. Szeretem, hogy ennyire figyelmes. Tudja, hogy utálom még a cigaretta látványát is, így kint dohányzik.

 Mindketten megvacsorázunk és én elmosogatok õ meg elrakja azt a kevés edényt, amit sikerült beszereznünk. Leveszem az asztalról a terítõt, kirázom és összetûröm, majd két kart érzek meg a csípõmre csúszni.

-         Hol is tartottunk? – kérdezte és belecsókolt a nyakamba. Testemen borzongás futott végig. Megfordultam ölelésében, keze azonnal fenkemre simult, amitõl felsóhajtottam.

-         Nem is tudom – mosolyogtam rá tréfásan és tarkójánál fogva magamhoz húztam egy csókra.