|
|
Szerepjáték
(Yaoi)
| Hentai Chibi | 2011. 01. 29. 13:56:59 | #10904 |
Karakter: Cyrille Wong
Megjegyzés: Ryo-mnak ~ Risu-nak
Hideg téli nap van. Hogy utálom én ezt! De legalább suli nincs. Reggel a szolgálóm kelt és legszívesebben kirúgattatnám ezért. De hát mihez is kezdenék nélküle? Inkább megtartom, de figyelmeztetem, hogy ezt többé ne. Szinte sírva távozik. Megbántottam volna? Nem érdekel! Tegye azt amit én parancsolok neki!
Fél órát készülődök csupán, mire sikerül végre emberi külsőt öltenem. tökéletes és elegáns. Máshogy meg sem jelenhetnék és bár csak itthon vagyok nem hanyagolhatom egy kicsit sem el magam. Lemegyek az emeletről és családommal reggelizek.
A reggeli botrányos. Hihetetlen, hogy milyen szerencsétlen, töketlen balfasz a szakácsunk. Hogy lehet még ezt is elrontani? Véleményemnek hangot is adok. Kiverem a balhét, kirúgással fenyegetem. Ő könyörög, én hagyom hogy bizonyítson.
Végül megéri hogy ráijesztettem, mert a reggelim.. utóreggelim már jól sikerül. Miután mindenki végzett a nappaliba megyünk beszélgetni. Apám a fotelban ül és drága szivarját szívja, míg anyám szembe ül velem. Mit akar?
- Tudod Cyrille sokat gondolkodtam azon, hogy modellkedhetnél. - na nee! - Tudom, hogy nem szereted, de kipróbálhatnád.
- Minek? -nézek rá unottan. - Nem akarom!
- Ugyan miért nem? - hogy miért? Ezt neked kellene a legjobban tudnod! Nem figyeltél rám? Az elmúlt pár évben csak ezerszer mondtam el.
- Mert a fotósok idegesítenek. Folyton csak parancsolgatnak, nem hagyják úgy csináljam ahogy akarom. Ez zavar. Hozzám képest ők senkik. - mondom meg neki őszintén. Nem döbbent, nincs felháborodva. Apám helyeslően bólogat.
- Ne is hagyd magad fiam. - na végre. Legalább ő megért.
- Csak egyszer. - kérlel. - Találtam egy remek fotóst ... Azaz kettőt. És eldöntöd kit szeretnél. Jó? - ennek nem lehet nemet mondani. És mégiscsak az anyám így nehezen ugyan de bele egyezek.
Délután meg is érkezik az egyik. Szőke haj, kék szem. Látszik rajta, hogy nem ázsiai. Teszi az igazi szépfiút és persze, hogy rögtön azzal indítja, hogy hol foglaljak helyet, milyen ruhában kellene lennem. Na nehogy azt hidd hanyatt esek tőled! Még csak nem is az esetem. Elküldöm egy melegebb éghajlatra, de anyám szinte könyörög.
- Legalább várd meg a másikat és utána dönts. - leülök és csak szúrós tekintettel nézem a fiúcskát. Meg sem próbálom leplezni, hogy nem kedvelem és hogy felsőbbrendűnek tartom magam. Ő csak egy pótolható személy, egy pótolható bábú a sakktáblán.
Nem kell sokat várni a másikra. A komornyik már nyitja is az ajtót és belép Ő.
Magas és vékony, holló fekete haj, sötét szem. Ő tényleg helyes. Fekete öltözete miatt kicsit .. nagyon nem túl bizalomkeltő, de nekem bejön. Őt akarom!
- Jó napot. Amara Ryo vagyok. - mutatkozik be illedelmesen és kissé meghajol. Tisztelettudó, ez tetszik.
- Cyrille Wong. - nézek rá. - A modell.
- Nos Cyrille? - néz rám kérdőn anyám és látom rajta, hogy ő a szöszit akarja, aki nekem nem szimpatikus. Viszont neki Ryo nem túl megnyerő.
- Azt akarom, hogy ő fotózzon. - mutatok Ryo-ra.
- Na de Cyrille... -próbálna meggyőzni ám hiába. Észérvei süket fülekre találnak.
- Nem érdekel! Ryo-t akarom és kész! - csapok az asztalra.
A szöszit elküldöm a francba és kezdődhet is a fotózás. Intek a drágának, hogy jöjjön utánam a nagyterembe, ahol fényképezhet majd.
Szemem sarkából folyamatosan figyelem. Hm, még sosem járt ilyen helyen. Látom rajta.
|
|
