|
Ejj, de elhanyagolták ezt az írást... na majd én :P (Sejtem, milyen "kitörő" örömmel fogadod XD)
Na de félre a vacak viccelődést:
Kedves Alkotó!
Ide is idepofátlankodok a szempontjaimmal és a véleményemmel (meg a túlzott olvasói elvárásaimmal, gonosz én xD) Továbbra is szeretném, ha nem lenne belőle sértődés, én csak elmesélem, mit éreztem, míg olvastam. Neked még szerencséd is lesz (hogy miért, megsúgom, én rád szavaztam ;) )
Kreativitás: 10/9
Azért "csak" ennyi, mert mindig van hova fejlődni, na meg a többi történet olvasása során belefutottam olyan történetekbe is, amelyeknek a hangulatát és világát kicsit nehezebb volt felvázolni, viszont nincs baj azzal, hogy a mi világunk adtad. Sőt, nekem nagyon szívhez szóló volt a maga kis slice of life stílusával, mindenféle nem valóságos körítést kerülve. (Lehet, kicsit elfogult vagyok a műfajjal szemben, viszont pont ezért lennék szigorúbb, ha nem fogott volna meg, márpedig megfogott, így nem mondhatom rá, hogy ezért meg azért nem jó, mert de, jó, működött, nagyon szerettem, ahhw XD) Szóval az alapötlet bár nem találja fel a spanyolviaszt, működik, és számomra olvastatta magát.
Tagolás és megfogalmazásmód: 10/10
Tetszett, hogy a történet kihangsúlyozza, és belenyom engem is, az olvasót abba a letargikus, enyhén depresszív, magányos világba, amelybe a karakter zárta magát a karácsonyhoz kötődő érzelmei miatt. Tetszett, hogy nem csinál semmi extrát, nem akar ez ellen küzdeni, neki jó egyedül is. Kifejezetten fokozta számomra a magány és az egyedül vagyok egy idegen országban feelinget a párszor jó helyre beszúrt idegen nyelven történő megszólalás. A karakter nem gondolkodott semmi világmegváltóban, gondolatai során megtudtuk mégis, miért él így, ahogy, miért van egyedül, hol a családja, mégsem ragadtunk le a gondolatok szintjén, közben a maguk slice of life-os lusta stílusában folytak az események, ahogy folynak körülöttünk is, ha elgondolkodva megyünk a dolgunkra. Számomra megvolt az egyesúly ezen két történetréteg között, és gördülékennyé tette az olvasást és a történet befogadását. Az is tetszett, hogy nem változik meg ez a csak maguktól történnek a dolgok érzés akkor sem, mikor felbukkan a cica, egyszerűen csak jól eltaláltan egy pöppet változik a hangulat, egy picit derüsebb lesz minden a kis ijedtség után, a szükséges kis "konfliktust okozó" kibillenés után, s megszületik az érzés, hogy már nem is vagyok annyira egyedül, már nem is érzem magam annyira nyomorultul. Ha volt is benne bármi nyelvhelyességi, helyesírási hiba, hát nem vettem észre, mert nem értem rá odafigyelni a történet közben :P (Ha meg nem is lett volna mit észrevennem, külön pirospont :3 )
Epizódok, funkcióik: 10/10
Nem éreztem egy betűt se fölöslegesnek. Itt pont azt éreztem, hogy a kis történés egységek kellenek ahhoz, hogy megszülessen a hangulat, hogy azonosulhassak a szereplővel, beleképzeljem magam abba a helyzetbe, amelyben ő van. Nem voltak felesleges plusz szereplők, akik azt az érzetet kelthették volna bennem, hogy most a hogyan nyerjünk totál céltalan jelenettel újabb 300 szót eset jön, egyszerűen csak telt az idő, ami a napból még hátra volt, úgy, ahogy az általában.
Szereplők: 10/10
Nincs sok szereplőnk, az egyetlen igazán lényeges alak a főszereplő, amivel nagyot nyertél, és leegyszerűsítetted a dolgod, a karakter annyira, amennyire kellett, kirajzolódott az olvasó előtt, nem maradtak bennem kérdések, nem maradt bennem hiányérzet, amennyit a történet igényelt, megkaptam a karakterbő, és nem is volt rá erőltetve még sok másik, azok is éppen csak annyira, amennyire a valós életemben lennének, felbukkannak, és már mennek is, a legfontosabbat megtudjuk róluk (akkor is, ha nem bukkannak fel ténylegesen, mert nem az a lényege az említésüknek), és ez így bőven elég a történet szempontjából. Good job! (Valami ilyesmire mondanám, azt hiszem, azt, hogy a kevesebb néha több.)
Logikus történetvezetés: 10/10
Semmi zavaró logikai bukfenc nem került a történetbe szerintem. Épp azt kaptuk, amit már a bevezetés ígért nekünk. Egy ember magányos karácsonyának egy szeletét, nincs benne semmi extrém fordulat, nincs benne semmi abszurdum, egyszerű, hétköznapi, életszagú.
Nagyon nincs mit rajta magyarázni, a kerekített érték 10 pont. Nem tudom, máshoz mennyire van érzéked, de véleményem szerint a slice of life-hoz mindenképp van ez alapján a mű alapján. (Én olvasnálak, ha nem lennék alapjáraton lusta disznó xD // *Egen, sajna ritkán olvas bármit is az oldalon a saját játékain kívül ˇˇ' *//) |
