Nem leptél meg, picit sem. Egészen konkrétan ezt a színvonalat elvárja tõled az, aki ismer, legalább annyira, amennyire az embernek lehetõsége nyílik egy másikat kiismerni a neten.

Szerintem minden tekintetben helytálló következtetéseket vontál le, ami megintcsak nem meglepõ, hiszen te magad is nõ vagy. Ennek ellenére nem egy nõ jut most eszembe, csak innen, az oldalról, akinek ezt mindenképp el kellene olvasnia, és még akkor is ugyanolyan segghülye maradna az emberi természet alapvetõ értékeléséhez, mint amilyen most is.

Nekem is volt szép barátnõm. De az élet nagyon érdekes, és nektek, tõlem fiatalabbaknak is csak azt tudom mondani, hogy sosem szabad haragudni azokra, akik ilyenek, mint a történetben vázolt kis szuka. Az én szép barátnõm ma egy nem várt kisfiú anyukája, akit nincs pénzük eltartani, plusz a férje beteg. De nem mondom, hogy megérdemelte, csak azt, hogy én ennek ellenére egy diplomás nõ lettem, viszonylag kiegyensúlyozott élettel, mostmár boldog párkapcsolattal, és kellemes családi légkörrel.Ez persze nem jelenti azt, hogy örülök a nyomorának. De én gondolkodtam, mikor félrészegen dugni akartak vinni, és nem engedtem, sõt, nem szûrtem össze a levet drogos köcsögökkel. Lehet kövezni, de én gondolkodtam. A nem gondolkodás pedig, bár kevésbé fáraszutó, mint gondolkodni, nem olyan kifizetõdõ...

Gafdi tökéletesen vázolta azt a szitut, amit az élet általában produkál az ilyen helyzetekben. Sajnálatos viszont az, hogy a csúnya lányok nagy többsége általában fél a hozzájuk közeledõ idegentõl, mert mi van, ha bántani akarja. Így nehéz csúnya, de menõ csajnak lenni és a többség arra van kárhoztatva, hogy csúnya, és csúnya maradjon.