Site
   Főoldal
   Használati útmutató és Szabályzat
   GY. I. K.
   Üzenőfal
   Kérések, kérdések
   Játékostárs keresés
   Szerepjáték
   Fanart
  
Fanfiction
  

Kapcsolat

  Bejelentkezés

Felhasználói név:

Jelszó:


Adatok megjegyzése

Regisztráció             Jelszó emlékeztető

  Közlemények
   Árvácskák

További közlemények...

  Chatbox

  Linkek

animeszerepjáték.hu (az oldal buttonja)

AnimGO (anime és manga ismertetők, feliratok)

baktimi.webs.com

Stuff

Bleach Online Szerepjáték

Yaoi Hungary

További linkek...


Fanfiction megtekintése

Búcsú
Korhatár: -
Műfaj: Pszichológiai
Kategória: Nem anime
Feltöltő: Lorian
Feltöltve: 2011. 01. 06. 20:14:56
Megtekintve: 1270 db
Kritikák: 3 db

Búcsú
 
 
 
Félbetépve...
Félbetépve, kedvesem.
Látlak még valaha?
 
Fogaid mélyesztetted belém, körmeimmel hasítottam fel a bőröd.
Darabokra téptük a jövőt.
Kiserkenő vérünk vörösre festette a bársonykék éjszakát, kínba olvadt a lágy gyertyaláng.
Felragyogott minden fájdalom, fehéren izzottak a törött csontok, szilánkos álmok.
Könnyeztem.
Nevettél.
Amikor végtelen gyengédséggel megcsókoltál, jobban gyűlöltelek, mint a korlátokat, melyek a határtalanságba zártak.
Elfordultál.
Utánad kaptam.
Ellöktelek
...de  nem eresztettelek el.
Mosolyogva néztem zuhanásod. Elkerekedő szemmel, lélegzetvisszafojtva: vajon köveknek csapódsz majd? Összezúzzák majd gyönyörű tested, melyet reszkető kézzel simítottam végig hajnalba szakadó éjszakákon?
Néztem... s ahogy távolodtál, a kötelékek magukkal rántottak: én vesztettem egyensúlyom,s én zuhantam bele a sziklákba.
Gerincem törött, s roncsolt, nyitott bordáim közt véresen dobogott a szívem. Szégyenkezve próbáltam eltakarni.
A tiéd volt.
Nem kérted.
Kitépted, s eldobtad.
Én maradtam itt csak. Én magam.
Hívtalak.
Nem jöttél.
Hívtál – nem akartam menni,de... rohantam.
Kínlódtam, álmatlanul, könnyekkel, mélyberántó láncokkal.
Nevettél, gondtalanul, szellőmosolyoddal, szabadon.
S most újra közel jössz... Szemedben felragyog minden csillag. Belemerülök.
Nyakadra simítom a kezem. Most is sugárzik a tested. Homlokom homlokodhoz szorítom.
Mögötted szakadék.
Átölelsz, mosolyogsz, biztonságban érzed magad karjaimban.
Ismered a testem.
Idegen vagy.
Rád mosolygok még egyszer, utoljára.
És eltaszítalak.
 
 
Nem várom meg zuhanásod.
Megfordulok, zsebre tett lélekkel elsétálok, s nézem, ahogy a lassan előtűnő Nap fénye bearanyozza a hajnalt.


© Copyright 2009-2024. All rights Reserved (Minden jog fenntartva).