Kicsit olvasgattam Levi-sama ficceit és teljesen megszállt az ihlet. Gondoltam hogy nem baj szóval írok egy kicsi ficit de ez az elsõ szóval kezdõ vagyok. A fici szereplõi Byakuya és Renji. Rem tetszeni fog és ha vmi hiba van benne gome. Jó szórakozást. ^^

Byakuya arcát finoman körbeölelõ babarózsaszín sakura szirmok lágyan keretezik. Renji megütközve figyelte csodásan lebegõ haját a félistennek. Szíve hevesen vert a látványtól, szemeit lehunyva majd nagy levegõt véve indul el Byakuya felé.

- Kuchiki Kapitány! – szólította meg lágy hangján az illetõt. A kellemesen süvítõ szél enyhén belekapott mindkettejük hajába majd Byakuya gyengéd mozdulattal söpörte ki arcából a tincseket. Kinyitva szemeit a hang irányába nézett.

- Renji….Miben segíthetek? – fixírozta hadnagya arcát.

- Beszélhetnénk? – nyögte ki a vörös hajú. Byakuya ismét behunyta szemeit aztán kinyitotta és felállt.

- Gyere. – intett hadnagyának. Renji félig lehunyt szemekkel követte kapitányát annak szobájába. Szemeit le sem vette a magas ember széles és izmos vállairól. Byakuya leült egy kis asztalka egyik oldalára majd jelzett Renjinek hogy õ is üljön le. Míg Renji a leüléssel és az elhelyezkedéssel volt elfoglalva kapitánya éhesen figyelte lángvörös haját és a ruha alól kilátszódó selymes bõrfelületet.

Egy szempillantás alatt került Byakuya Renji háta mögé. Kibontva selymes haját bujtatta ujjait a vörös tincsek közé és arcát Renji nyakába hajtotta. Ajkai finoman kezdték kényeztetni az érzékeny bõrfelületet. Renji halkan nyögött majd Byakuya arcát maga felé fordítva vetette rá magát ajkaira. Lágyból durva csókba ment át. Byakuya karjai közé kapta hadnagyát és szélsebesen a hálószobájába ment. Büszkén nézett az elõtte lévõre „az én szeretõm” mondta magának majd fölé magasodva csókolta meg ismét. Ajkai hamar átsiklottak a nyakra majd halkan felmorranva élvezte ahogy társa ujjai belemarkolnak hajába. Folytatva a kényeztetést simogatta le Renji vállairól a ruhát. A gömbölyû vállaknak Byakuya nem tudott ellenállni ezért azt is kezelésbe vette. Szeretõje halk nyögésekkel fejezte ki élvezetét. Byakuya visszatért Renji arcához és éhesen csókolta meg. Ujjai simogatták a tincseket de nem állt meg itt, letért az érzékeny rózsaszín gyöngyökhöz. Nyalogatta, szívogatta és nyelvével körberajzolta a mellbinbók gömbölyded formáját. Végignyalta az izmos hasfalat és puszikat hintett néhány érzékenyebb pontra. Renji a szatén lepedõt tépve körmeivel tûrte a hangos nyögések és remegések társaságában a kényeztetést. Byakuya kezei sem tétlenkedtek. Renji izmos oldalát és külsõ combjait simogatta míg nyelvével a belsõ combokat kényeztette. A levegõ szinte már sistergett közöttük. Ahol csak összeért bõrük szikrák keletkeztek és mélyítették el az érzéki hangulatot. Testükben felgyülemlett a mérhetetlen kéj és élvezet. „ahh….mindjárt megõrülök” üvöltöttek Renji fejébe a gondolatok, ép elméjét teljesen elveszítve rántotta fel hajánál fogva Byakuyát és szenvedélyesen  csókolta. Byakuya hangos nyögéssel engedelmeskedett Renjinek. A fájdalom és a szenvedély édes melódiája teljesen felizgatta testét és lelkét egyaránt. Megszakítva a csókot Renji szomorúan nyögött fel halkan. Byakuya a szájára tette egyik ujját majd másik kezén két ujját a szájába vette. Benedvesítve kezét helyezte Renji bejáratához majd lassan tágítani kezdte. Ahogy egymás szemébe néztek mind ketten tudták hogy mi következik. Byakuya ujjait kihúzta és merevedését Renji ánuszához igazította. Tekintetük és testük egyaránt egybeolvadt, csak õk léteztek senki más. Byakuya lassan belecsusszant Renjibe és csípõjével egyenletes körkörös mozdulatokat végzett.

Hangos nyögésekkel és sóhajokkal közölték egymással élvezetüket.

„Renji csodálatos vagy” mondta Byakuya áhítattal. Próbálta az agyába égetni a csoda minden egyes pillanatát, hogy maga mellett tudhatja azt akit szeret és hogy érezheti szeretetét és teste melegét. A hangulat kezdett a tetõfokára hágulni a szobában már elviselhetetlen volt a hõség, Renji hirtelen felállt és csábos léptekkel a fürdõ felé ment. Válla felett még hátranézett és tekintetét belefúrta Byakuya íriszeibe. Több sem kellett. Byakuya gyors léptekkel követte Renjit a zuhany alá. A langyos víz körbeölelte mindkettejük testét. Ajkaik összeértek és nem is hagyták magukat könnyen szétválasztani. Szívüket lelküket beleadták a csókba. Byakuya hirtelen ölébe vette Renjit aki hálásan csavarja lábait kapitánya csípõje köré. A behatolás gyors és vad, élvezettel teli volt, az a jellegzetes hang ahogy Byakuya újra és újra elmerül Renjiben mindkettejükben megmozgat valamit. Renji karjait Byakuya nyaka köré zárta és újabb csókot követelt szerelmétõl. Nyelveik táncot járnak és feltérképezik egymás szájának minden egyes négyzetcentiméterét. A tempó egyre vadabb és szenvedélyesebb lett, a nyöszörgés és vágta leterhelte mindkettejük testét. Amint átsuhant rajtuk az élvezet édes mámora, Byakuya lábai már nem bírták ezért utolsó erejével átvágott a szobán és a kis vörössel együtt behuppant az ágyba. Egymás arcát cirógatva csodálták a másikat.

„Szeretlek” dörmögte mély hangján Byakuya.

„Én is téged” zárta le egy pillekönnyû csókkal az ügyet Renji.

Egymás karjában érte utol õket az álom.