|
A történet csak erős idegzetűeknek ajánlott!
(Yaoi és egyéb pornográf elemeket tartalmaz!!!)
Alkalmas a nyugalom megzavarására! :D
Csak saját felelősségre!
Fekete kínok
Bevezető
- Baromira nem érdekel, ki-mit gondol. Az egyedüli oka, hogy belementem életem egy szeletének elmondásába az, hogy egy kedves ismerősöm megkért rá. És persze olyan ígéretet tett cserébe, amit nem utasíthattam vissza. Történetesen, hogy azt művelek vele ezután az ágyba, amit csak akarok. De gondolom, maga megérti, hogy az én pozíciómban nem vállalhatom a valódi nevemet. Ezért legyen, mondjuk… Black… Igen, az találó lenne… tehát Erick Black…
1.rész:
-Jó napot, Mr. Black! Újabb jelentkezők várják a meghallgatást. Küldhetem őket?
Csak kutyafuttában vetek rájuk egy pillantást és csalódva konstatálom, hogy nincs egy nő sem köztük.
-Mind férfi? –kérdezem utánam loholó helyettes titkárnőmtől.
-Sajnálom uram, de igen.
Nagyot sóhajtok.
-Küldje haza őket! –vetem oda Ritának hanyagul, hogy azok ne hallják.
-Mit tudhat egy nő, amit én nem?! –hallom hátam mögül a felháborodott hangot. Megállok, visszanézek. Végig mérem a srácot. Igen, srácot, mert nem lehet több 25-nél. Vékonyka testalkat, szőke haj, pimasz vigyor. Arca elég helyesnek mondható. Afféle kölyökképű.
-Ne akarja tudni! –és már zárnám is az ajtót, de ő utánam jön irodámba.
-De, akarom tudni!- támaszkodik asztalomra két kézzel.
-Elnézést uram, hívjam a biztonságiakat?- rohan be Rita. Én farkasszemet nézek a kölyökkel. Tetszik a pimaszsága.
-Nem kell Rita, elmehet!
-Rendben, MR. Black. - halk kattanással zárja maga mögött az ajtót, hisz tudja, hogy nem szeretem a zajt.
- Nos, miért is akar nálunk dolgozni, Mr…? –kérdem, miközben hátradőlök forgó székemben.
-Tom. Tom Jensen. Tiszteletére! –mutatkozik be.
-Már ne is haragudjon, Mr. Jensen, de az iméntiek nem éppen a tiszteletet mutatják.
-Már ne is haragudjon Mr. Black, de én bejutottam, míg a többiek odakint arra várnak, hogy hazaküldjék őket. Jó magam inkább a tettek emberének nevezném magam. És válaszolva az előző kérdésre, ki ne szeretne egy multinacionális cégnél dolgozni, ha az szép kis fizetést ígér. Mellesleg szeretném tudni, hogy miért kizáró ok az, ha férfi valaki? Ez nagyon is diszkriminációnak tűnik számomra. Netalántán az ígért kereseti lehetőség takar bizonyos szexuális feladatkört is? Azért akkora, amekkora? –áll immár felegyenesedve asztalom előtt.
-Esetleg kifogása lenne ellene? – felelek pimaszul, hiszen pont, hogy az ellenkezőjéről van szó, de ezt ő nem tudhatja.
-Nos, mint már említettem, nem hinném, hogy egy nő többet nyújthatna a cégnek, mint én. Jó a képesítésem, megvan a megfelelő gyakorlatom, és szintúgy a lojalitással sincsenek gondjaim. Keményen tudok hajtani, képes vagyok bármire, ha kellőképpen megfizetik.
-Szép kis szónoklat… De visszatérve az előző témára, ha a titkárom, s mind jobb kezem akarnál lenni, ahhoz kőkemény áldozatokkal kéne fizetned. Nem hiszem, hogy férfi létedre tudnál olyan dolgokat vállalni, mint amilyet ez a munkakör igényelne. – mondom, miközben asztalom elé sétálok, és csípővel peremének támaszkodok.
-Csak egyet mondjon! –vág vissza ismét pimaszul, s lép elém magabiztosan, csillogó kék szemeivel.
-Inkább mutatom…. – s egy kézzel kicsatolom nadrágszíjam, miközben végig tartom a szemkontaktust. Egy zavart pillantás, majd még közelebb lép, hogy lábai már enyémek közt vannak. Kezeit mellkasomra helyezi.
-Mint mondottam Mr.Black, nincs olyasmi, amiben egy nő jobb lehetne nálam. –közelebb hajol, szája csókra nyílik, de én hátra dőlök, kezeimre támaszkodva…
-Sosem csókolózom idegenekkel. Túl kockázatos. –közlöm az alapszabályt, amit úgy néz ki, felfog, mert letérdel elém, s addig dolgozik ujjaival, míg ki nem hámoz alsómból is. Aztán mélyen szemembe néz, úgy veszi szájába férfiasságom. Szépen lassan… Kellemesen csinálja, abszolúte nem fogaz, ezt díjazom. De elég a bemelegítésből, fogom és magamra húzom tövig. Meglepődik, azt látom, de nem ellenkezik. Elgondolkodom, lehet, hogy mégis alkalmazom… Imádom ezt az érzést, mikor vastag hímtagomat egy nedves szájba süllyeszthetem. Persze, pont ezért nem akartam férfit alkalmazni, hogy ne vonja el figyelmemet a melóról, de talán még jobban is járok így, ha lesz, ki rendszeresen kiüríti táramat… Hagyom még egy kicsit dolgozni, néha torkáig hatolok, majd felhúzom magamhoz.
-Mondd, mást is bevállalsz? –lihegem izgalomtól terhesen.
-Akármit. –felel vágytól fűtve.
-Akkor gyere! –állok fel és sétálok vissza asztalom fiókjához. –Told le a nadrágod és fordíts hátat, kezeket az üvegre!- parancsolom a megszokott modoromban. Enyhe mosolyra húzódik ajka, végül teszi, amit mondok. Irodám hátsó fala hatalmas ablakokból áll. Lehet rajta keresztül látni a tiszta égboltot, a szomszédos iroda épületeket, a 20 emelettel lentebb sétáló járókelőket. Viszont a másik oldalról semmit, hiszen sötétítettek az üvegek. Direkt rendeltem ilyet, mert imádok így kefélni. Végignézek rajta, tenyereit az üvegnek tapasztotta, nadrágja letolva, enyhén behajolva. Inge félig takarja mezítelen hátsóját, mely meg kell hagyni, elég formás. Tetszik ez a nagymértékű engedelmesség. Ezt várom el az alkalmazottaimtól, mind pedig a partnereimtől. Kihúzom fiókomat, majd meredező farkamra felhúzom a gyűrűt, utána az óvszert. Szeretem ezt a kis szorító tárgyat, megnyújtja az élvezeti időt. Na, nem mintha olyan gyors játékos lennék, csupán ez is hozzá tartozik elcseszett vágyaimhoz. Mit tagadjam? Minél jobban fáj a másiknak, én annál jobban élvezem a dolgot. Közelebb lépek ifjonti áldozatomhoz, tenyerembe köpök, mellyel aztán benedvesítem farkam, csípőjénél fogva húzom magamra, így hatolok belé.
-Nyugodtan ereszd ki a hangod, hangszigetelt az iroda! –szeretem hallani az édes fájdalomtól terhes nyögéseket. Hajába markolok, úgy húzom hátra fejét, had lássam, amit összeszorítja szemeit vastagságomtól. Eleinte lassan tolom fel magam, hagy szokja, nehogy szétrepedjen nekem szűk kis luka. Lassan ki, majd egy hirtelen döfés, melybe egész teste beleremeg. És még egy.
-Iszonyatosan kitölt… - lihegi nagyot nyögve.
-Ez még csak a kezdet…- mormolom fülébe a baljós ígéretet.
Egyre gyorsabb mozgásba kezdek, s mind untalan tövig hatolok. Arcán látom, amint mély extázisba esik, s addig kefélem vadul, mígnem teste is kezd bele fáradni az állandó ostromba, s már alig áll a lábán. Ekkor ablakmosók jelennek meg kívül, melytől megriad.
-Tsss… nyugodj meg, nem látnak semmit! –nyugtatom, mert ki akarja húzni magát alólam, de erősen lefogom, hogy ne szabadulhasson, s úgy ahogy van, farkammal a seggében felkapom, majd hátralépek kettőt, s leülök irodai székembe, ott fojtatom tágítását, ölembe véve, lábait széttárva. A melósok meg szorgalmasan mossák az ablakot, semmit sem tudván arról, hogy karnyújtásra éppen két férfi éli ki szexuális vágyait. Úgy veszem észre, hogy a srácnak bejön a dolog, mert miközben őket nézi, megbizonyosodva arról, ténylegesen nem látnak minket, megmarkolja szerszámát, s amilyen tempót diktál kezével, én olyan iramban húzom magamra.
-Min-djárt…- nyögi elfúló hangon, majd fejét vállamra vetve élvez tovább, mire szabaddá vált nyakába mélyesztve fogaimat, megállás nélkül nyársalom fel újra és újra. –JÉ-ZU-SOM! –kiállt fel, s a forró váladék elönti testét. Fél holtan piheg rajtam, mikor végig húzom hasán, majd szájába dugom élvezetébe mártott ujjam.
-Most pedig le fogsz szopni!- utasítom, míg ujjammal dugom száját. Leszállítom magamról, lehúzom a kotont, a gyűrűt, ő pedig letérdel elém és ölembe hajtja fejét. De nekem ez nem elég, szorosan húzom magamra, hogy szintén tövig süllyedjek benne. Ettől persze öklődni kezd, s kihúzna magából, de én nem engedek, még jobban rászorítok, melytől ficánkolni kezd, s ez az a fokú kín, melytől kiürítem táramat torkába.
-Addig nem veszem ki, míg szépen le nem nyelted mind! –s várok, mígnem már csak ismét magamat érzem benne. –Ügyes fiú… - lihegem, mikor eleresztem, ő pedig hátsójára huppanva, száját kezével törölve sziszegi: - Szemét láda! –elmosolyodok.
-Te akartad…- dőlök vissza székembe, miután becsatoltam övemet.
-Akkor legalább enyém a meló? – kérdi, míg összeszedi magát.
-Majd értesítjük. - mondom némi cinizmussal hangomban.
-Ez most komoly? –néz rám dühösen.
-Miért, ígértem valamit? Te kínáltad fel magad… Különben meg pont ezt elkerülendően nem akarok férfi asszisztenst. Válaszolva előző kérdésedre, s ha most megbocsájtasz, dolgom van.
-MAga tényleg egy rohadék!- vágja fejemhez, miközben kiviharzik irodámból.
-Rita, mára már ne kapcsoljon senkit, elmegyek!- utasítom helyettesítő asszisztensemet, mielőtt elhagyom az épületet. Beülök az én jól megbízható Lexus RX 450h járművembe és anyámhoz veszem az irányt.
|
