Site
   Főoldal
   Használati útmutató és Szabályzat
   GY. I. K.
   Üzenőfal
   Kérések, kérdések
   Játékostárs keresés
   Szerepjáték
   Fanart
  
Fanfiction
  

Kapcsolat

  Bejelentkezés

Felhasználói név:

Jelszó:


Adatok megjegyzése

Regisztráció             Jelszó emlékeztető

  Közlemények
   Árvácskák

További közlemények...

  Chatbox

  Linkek

animeszerepjáték.hu (az oldal buttonja)

AnimGO (anime és manga ismertetők, feliratok)

baktimi.webs.com

Stuff

Bleach Online Szerepjáték

Yaoi Hungary

OLCSÓ, gyors, és megbízható honlapszerkesztés. Mely a megbízó minden igényét kielégíti. Tárhely, és Domain regisztráció helyben!

További linkek...


Fanfiction megtekintése

Kötelék
Korhatár: -
Műfaj: Dráma
Kategória: Nem anime
Feltöltő: AngelBloodDestinyy
Feltöltve: 2014. 09. 15. 22:28:15
Módosítva: 2014. 09. 15. 22:29:51
Módosította: AngelBloodDestinyy
Megtekintve: 437 db
Kritikák: 1 db

Ez a kis szösszenetem egy kis elmélkedés egy bizonyos emberfajtáról, egy olyanról, aki a közelemben is él. Nem lett túl hosszú, de amit akartam, az benne van.

A nevem. Az emberek általában ezzel szokták kezdeni a bemutatkozást, ezzel szoktak indítani. De én nem akarok bemutatkozni. Egyszerűen csak ki akarom adni magamból a dolgokat… Miért? Nem értem, miért teszi ezt velem?! Egyáltalán hogy teheti ezt?! Miért nem veszi észre? Miért nem érti? Én bármit megtennék érte, bármit. De nem törődik vele, inkább a tudatlanság édes burka alá rejtőzik, inkább tudomást sem vesz az érzéseimről, sőt.. szerintem nem is akar. Ismét megbántott. Pedig ő nem olyan, mint a többi ember. Sosem kiabál, vagy szitkozódik…. A rideg közömbösség tökéletesen halálos és precíz fegyverként áll a szolgálatában. Elég néhány szó.. egy mondat, amiből azonnal érzed, hogy ez még rosszabb, mintha bántó szavakat vágna az ember fejéhez. Gyűlölöm, amikor ilyen. Gyűlölöm az olyan embereket, mint ő, akiket szerethet az ember bármennyire, megveszhet a szeretetben, akkor is csak egy érzelemmentes, gúnyos viselkedést kap válaszul. Illetve helyesbítek, csak szeretném gyűlölni. De képtelen vagyok rá. A világon mindenkinél jobban szeretném gyűlölni, szeretnék én is olyan közömbös és gúnyos lenni vele, mint amilyen ő velem. Szeretném, ha nem érezném olyan rosszul magam mindig, amikor így viselkedik. Annyira fáj, és még csak észre sem veszi. Szerinte ilyen a természete. És talán a legrosszabb az egészben az, hogy valahol, a szinte törhetetlennek látszó érzelemmentes álarca mögött.. valahol szeret. Nem úgy, és nem annyira, mint kéne de szeret. Talán ez az oka annak, hogy egy idő után mindig megbocsájtok neki, és úgy teszünk, mintha mi sem történt volna. Utálni akarom, és megvetni, de nem tudom. Szeretem, és ő is szeret… Ezért képtelen vagyok elszakadni tőle.


© Copyright 2009-2019. All rights Reserved (Minden jog fenntartva).