Site
   Főoldal
   Használati útmutató és Szabályzat
   GY. I. K.
   Üzenőfal
   Kérések, kérdések
   Játékostárs keresés
   Szerepjáték
   Fanart
  
Fanfiction
  

Kapcsolat

  Bejelentkezés

Felhasználói név:

Jelszó:


Adatok megjegyzése

Regisztráció             Jelszó emlékeztető

  Közlemények
   Árvácskák

További közlemények...

  Chatbox

  Linkek

animeszerepjáték.hu (az oldal buttonja)

AnimGO (anime és manga ismertetők, feliratok)

baktimi.webs.com

Stuff

Bleach Online Szerepjáték

Yaoi Hungary

OLCSÓ, gyors, és megbízható honlapszerkesztés. Mely a megbízó minden igényét kielégíti. Tárhely, és Domain regisztráció helyben!

További linkek...


Fanfiction megtekintése

Semmiség
Korhatár: 16+
Műfaj: Yaoi
Kategória: Kuroko no Basuke
Feltöltő: AnimeFan5
Feltöltve: 2014. 08. 19. 23:07:26
Módosítva: 2015. 10. 10. 01:08:53
Módosította: AnimeFan5
Megtekintve: 493 db
Kritikák: 0 db
 Kagami Taiga

Edzés közben összevesztem Kurokoval, így Teppeinek nem volt nagyon kedve kettesben hagyni minket az öltözőben. Kurokot tartotta szóval, míg öltözködött, de rosszul döntött, amikor ő lépett ki elősször az ajtón, mert Kurokot visszarántottam és becsuktam az ajtót.
-Kagami, mit csinálsz Tetsuyaval?!- dörömbölt Teppei az ajtón.
- Nyugodj meg Teppei, élvezni fogja. - kiabáltam ki, majd nekinyomtam Kurokot a szekrénynek. Kuroko nem tudja, hogy mit is érzek iránta, de most megtudja, hisz megmutatom neki.
-Kagami-kun?- kérdezte értetlenül Kuroko, mire elkezdtem kigombolni az ingjét. - Mit csinálsz?
-Azt amit az első találkozásunk óta akarok. - mondtam, majd megcsókoltam és könnyű dolgom volt, mivel a meglepettségtől nyitva voltak ajkai. Vad táncra invitáltam nyelvünket és ő engedett nekem. Ezek után kigomboltam a nadrágját és az enyémet is. Mikor elváltak ajkaink megfordítottam és még jobban nekipréseltem a szekrénynek, ekkor egy hangos nyögés szakadt ki a száján. Teppei erre még jobban dörömbölni kezdett, de nem tudott érdekelni. Amióta ismerem Kurokot erre vágyom szóval most nem adom fel. Benyálaztam két ujjamat, majd az egyiket óvatosan belecsúsztattam a hátsójába. Ekkor ökölbe szorult a keze, de egy árva hangot sem adott ki. Egy darabig mozgattam benne az ujjam, majd csatlakozott hozzá még egy, mikor már kellőképpen kitágult kihúztam belőle. Halk sóhaj hallatszott, ekkor a mellbimbóját kezdtem izgatni az egyik kezemmel, míg a másikkal célba vettem a behatolási pontom. Mikor kemény lett a mellbimbója a nyakát kezdtem csókolgatni, majd harapdálni, végül szívogatni és eközben belenyomtam teljes hosszomat. Ezek után megfogtam kezeit a szekrénynek támasztottam azokat és összekulcsoltuk az ujjainkat. Egy kicsit vártam, majd csípőmet kezdtem mozgatni, de Kuroko csak összeszorította a szemeit és az ajkait. Lehet, hogy fáj neki?-Kuroko  fáj?- kérdeztem ó, de nem szólt semmit csak egy aprót bólintott. - Sajnálom, abbahagyjam?- kérdeztem, de rázni kezdte a fejét jelezve, hogy nem, de én kihúztam belőle és megfordítottam őt. Letepertem a földre és lábait a nyakamba helyeztem, mire ő érdeklődve nézett rám. Visszamentem bele, de ekkor egy fájdalmas nyögés szakadt ki Kuroko torkán és könnyek kezdtek csillogni a szemében. Ekkor magamhoz öleltem úgy, hogy a szája pont a vállamnál legyen. - Harapj olyan erővel engem, ahogy neked fáj. Értetted?- kérdeztem, mire aprót bólintott és megint mozogni kezdtem. Éreztem Kuroko sós könnyeit a nyakamon, de nem harapott meg, nem volt rá képes. Nem értem, hogy miért nem hajlandó fájdalmat okozni, ha egyszer én is azt okozok neki. Ez a probléma Kuroko Tetsuyaval. Ha tudná minden ember gondját átvenné és cipelné egyedül, sosem bánt másokat, csak, ha az illető és a helyzet megkívánja. Nem egyszer megütött már, de én is visszaütöttem, mégsem bír bántani most engem. Megszorítottam a csípőjét emlékeztetve, hogy megharaphat, ha fáj neki. Ekkor egy gyenge kis harapást éreztem a vállamon, de erősebbé vált, amikor gyorsítottam a tempón, majd hirtelen megszűnt, ahogy a könnyek is. Szóval már nem fáj neki, vettem le a dolgot és tovább csináltam az eddigi teendőmet, de kissé meglepődtem amikor nyögdécselni kezdett a partnerem. Kb. olyan 20 perc után egy nagy nyögést hallattunk egyszerre és én belé, ő pedig a hasamra élvezett. Ekkor kihúztam magam belőle és egy elégedett mosoly kíséretében melléfeküdtem és magamhoz húztam. Az eddig kizárt külvilágot újra beengedtem és hallottam, ahogy még mindig dörömbölnek0, de már nem csak Teppei lehetett az. Gyorsan felöltöztünk, majd kinyitottam az ajtót. Ekkor az egész kosárcsapat rontott be az ajtón és a kimerült Kurokot kezdték vizsgálni. Felpillantottam az órára és elismerően elmosolyodtam. Fél órát voltunk benn kettesben, lettünk volna többet is, de túl sokat dörömböltek a többiek. Hirtelen egy kéz csattant az arcomon, Senpai keze volt az.
- Mit csináltál Tetsuya-kunnal?!- kiabált rám, mire a srácok mérgesen méregetni kezdtek, de én csak elmosolyodtam és magamhoz rántottam Kurokot.
- Semmi rosszat. - markoltam a fenekébe, majd körülnéztem az öltözőben. Az idegesség és az értetlenség csillogott a szemükben, de én visszafordultam Kurokohoz és lehajoltam hozzá. - Igaz Kuroko?- leheltem az ajkaira ezt a kérdést, de nem hagytam válaszolni, mert megcsókoltam. Ekkor a másodikosok elrántottak tőle és én kérdőn néztem rájuk. Teppei odarohant Kurokohoz, aki félve nézett rám.
-Tetsuya jól vagy?- kérdezte Teppei, mire Kuroko csak aprót bólintott. - Biztos?
-Igen. - felelte Kuroko, majd rám nézett.-Nem csinált semmit.
- Már pedig csináltam. - jelentettem ki és kirántottam a karom a másodévesek szorításából. Ekkor kigomboltam az inget és lehúztam a vállamról. - Kicsit fájt neki, de a végére már jól volt. - jelentettem ki és elmosolyodtam, ahogy megláttam egy apró kis foltot a vállamon. - Ez a folt lesz a kedvencem, mert Kuroko csinálta.
- Pontosan mit is csináltatok?- kérdezte Teppei, majd Kuroko nyakát kezdte el vizsgálni, ahol egy elég szép folt díszelgett. Láttam a szemén, hogy kiszúrta a foltot, de Kuroko is észrevehette, mert odakapta a kezét. - Azt te csináltad?- emelte rám a szemeit Teppei.
- Hát megkellett valahogy jelölnöm, hogy az enyém. - rántottam meg a vállam, mire Teppei behúzott egyet,, de csak tűrtem és nem ütöttem vissza.
-Teppei mit művelsz?!- kiabált rá Hyuuga.
- Nem értetted, hogy miről beszélt?!- kiabált rá Teppei. Valahogy nem ilyen szokott lenni, de most hirtelen ilyen lett.-Akkor elmagyarázom nektek! Taiga megerőszakolta Tetsuyat itt az öltözőben, míg mi dörömböltünk!
-Miiiii?!?!- akadt ki egyszerre az egész csapat.
-Tetsuya jól vagy?- rohant hozzá Hyuuga.
-Jól, nem fájt annyira mint gondoljátok. - mondta, majd hozzám bújt. - Kérlek ne bántsátok Kagamit egy ilyen kis semmiség miatt!
- Semmiség? - néztem rá, majd magamhoz szorítottam. - Tényleg nagyon sajnálom Kuroko és ne hívd semmiségnek, mert láttam rajtad, hogy iszonyúan fájt. Ne merj azért hazudni, hogy megvédj engem! Büntessetek meg, jelentsetek fel, zárjatok ki, vagy akármi csak azt ne kérjétek tőlem, hogy hagyjam békén Kurokot! - mondtam és kicsordult egy könnycsepp a szememből, amit Kuroko letörölt az arcomról és két keze közé fogta azt, hogy a szemébe nézzek.
- Már mondtam, hogy jól vagyok és nem fájt, felfogtad?- kérdezte a szemembe nézve, mire csak aprót bólintottam és magamhoz öleltem.
- Sajnálom, hogy fájdalmat okoztam, bocsáss meg!-kérleltem hangosan, mire csak megsimogatta a fejemet.
- Mondtam, hogy nem fájt. - jelentette ki Kuroko.
- Akkor mit csináljunk vele Jumpei? - kérdezte Teppei, de nem kapott választ. - Senpai?
-Kuroko?- kérdezte az edző.
- Semmit... - jelentette ki Kuroko, majd elmosolyodott, amin mindenki meglepődött. - Hisz bocsánatot kért.
- Biztos?- kérdezte Teppei, de Kuroko csak határozottan bólintott.
- Szeretlek Kuroko. - leheltem az ajakira, de még nem csókoltam meg. Féltem, hogy azt mondja, hogy nem szeret és, hogy hagyjam békén.
- Szeretlek Kagami. - jelentette ki Kuroko, majd előrébb tolta a fejét, így ajkaink összeértek és lágy csókot váltottunk.


© Copyright 2009-2019. All rights Reserved (Minden jog fenntartva).