Site
   Főoldal
   Használati útmutató és Szabályzat
   GY. I. K.
   Üzenőfal
   Kérések, kérdések
   Játékostárs keresés
   Szerepjáték
   Fanart
  
Fanfiction
  

Kapcsolat

  Bejelentkezés

Felhasználói név:

Jelszó:


Adatok megjegyzése

Regisztráció             Jelszó emlékeztető

  Közlemények
   Árvácskák

További közlemények...

  Chatbox

  Linkek

animeszerepjáték.hu (az oldal buttonja)

AnimGO (anime és manga ismertetők, feliratok)

baktimi.webs.com

Stuff

Bleach Online Szerepjáték

Yaoi Hungary

További linkek...


Fanfiction megtekintése

Malfoy és Potter kalandjai - India
Korhatár: 12+
Műfaj: Vígjáték
Kategória: Yaoi
Feltöltő: darkrukia
Feltöltve: 2013. 01. 03. 21:46:15
Módosítva: 2013. 01. 04. 09:24:48
Módosította: darkrukia
Megtekintve: 2221 db
Kritikák: 1 db

Beteges ötlet, de tőlem ez már megszokott :)
Páros: Drarry
Ajánlom: Yoshizawának


Malfoy és Potter kalandjai

India

 

 Draco Malfoy épp a kedvenc magazinját nézegette, miközben formás hátsójával a kanapén foglalt helyet, s hosszúkás lábait egyszerűen az asztalra rakta egymásra. Tudta, hogy Harry nem nagyon szereti, hogy a drága üvegasztalra pakolja fel a lábait, dehát ki tudna valamit nem megengedni egy Malfoynak. Az aranyifjú néha szürcsölt egy kortyot az odavarázsolt whiskey-éből, s felpillantott a muglik egyik hasznos találmányára, a TV-re. Már lassan hozzászokott az ilyen dolgokhoz. A televízióhoz, a mosogatóhoz, a kávéfőzőhöz, vagy épp ahhoz, hogy ha valami kell neki, akkor ne magáhozintse varázslattal, hanem érte menjen. 

 

 A színes dobozban egy bemondónő kiabált nagy hévvel:

 

 „...Brad nagyot is nézett, mikor felesége bejelentette, hogy újabb gyereket akar örökbefogadni. A férfi állítólag nem vitázott, hanem egyből beleegyezett a dologba. A babát majd Indiából fogják hazahozni a villájukba.  Állítólag Brad már a szobát is kialakította az újabb jövevénynek...”

 

 Dracóban nem egy kérdés merült fel, mindjárt több is.

1. Ki az a Brad?

2. Hogy-hogy újabb? Hát hány gyerekük van?

3. India? Onnan lehet suhancokat örökbefogadni?

4. Harry vajon mit szólna, ha Draco megkérdené, hogy örökbefogadnak-e egy kicsit?

5. Mégsem... nincs öt...

 

 Szóval, főhösünk eszében négy kérdés fogalmazódott meg, amivel azonnal rohant párjához.

 

 Harry Potter épp a mosott ruhákat pakolászta a szekrénybe, mikor berontott hozzá kissé zihált szerelme.

- Merlinre, minek rohangálsz a házban? – kérdezte Dracót, aki kifújta magát.

- Harry? Ki az a Brad? Neki hány gyereke van? Minek akar a felesége újjat? Nekünk nem lehet? – árasztotta el párját kérdésekkel, akinek szemei kistányér méretűre nőttek.

- Megint TV-t néztél? – nyögte ki a nemis igazán kérdést.

- Ühüm.

- Khm... – köszörülte torkát. – Hát... Brad Pitt amolyan híresség a mugli világban. Van egy felesége, Angelina Jolie, és ők ketten szoktak gyerekeket örökbefogadni, bár azt nem tudodm, hogy hogy boldogulnak annyi suhanccal – gondolkodott el a végére.

- Harry, én is akarok gyereket Indiából – nézett csillogó szürke szemeivel Draco a Kis Túlélőre, aki köztudott, hogy mindennek ellen tudott állni, kivéve ennek a manipulátor, szexisten, aljas, s még ki tudja milyen mardekárosnak.

- Kicsim, csak úgy fogadunk örökbe gyereket, ha türelmünk is lesz hozzá. Elbírsz te egy kölyökkel?

- Igen, igen – örült a másik és  a párja nyakába ugrott, hogy megyőzze, ő igenis akar gyereket.

 

 Utólag kiderülhet, hogy a megyőzés igen hatásos volt.

 

***

 

 Az ifjú pár fel-alá járkált a nappaliban, várva, hogy megérkezzen a levél, melyben közlik, hogy a gyerek után mehetnek. Jó, néha elvonultak kicsit „ünnepelni”, de az is tíz perc volt, hogy nehogy ne vegyék észre a csengőt, vagy a kopogtatást.

 Egy óra... Két óra... Két és fél óra várakozás után, aztán jött, hallatszott a csengő is. Egyszerre ugrottak az ajtónak, s nyitották ki.

- Haver, jó, hogy ennyire örültök nekem – vigyorgott Ron Weasley az ajtóban. Ha nem lett volna füle, körbeért volna a szája.

- Baszd meg, Weasley – könnyezett be Draco és elvonult a szobájába sírni. Harry utánanézve sóhajtott.

- Gyere be, haver. Bocs, megviseli ez az egész – vont vállat a Kis Frusztrált Túlélő.

- Mára várjátok az engedélyt?

 Potter bólintott.

- Ha nem baj, utánamennék. Nem akarom, hogy hülyeséget csináljon, vagy meggondolja magát, ha már belement – mosolyodott el Harry.

- Menj csak – veregette meg a vállát a vörös hajú. – Azért jöttem, mert Mione mondta, hogy ezt adjam oda, ha már te akarsz Pamella keresztapja lenni – vigyorgott. A talárjából előhalászott egy meghívót, s Potter kezébe nyomta.

- Kösz, haver!

- És nálatok kik lesznek a keresztszülők? – fordult vissza az ajtóból Weasley.

 Harry vállat vont.

- Remus és Piton. Kik mások?

 

 A volt griffendéles távozása után, Harry a hálóba indult, hogy megvígasztalja mostanában igen ingatag lelkű szerelmét.

 Szinte meg sem hallották, ahogy újra szóllt a csengő.

- Menj, biztos Weasley hagyott itt valamit – mosolygott keserűen a szőke.

 Harry nemigazán szerette így látni élete választottját, hát felkapta az ölébe nevetve és az ajtóhoz vitte. Draco először tiltakozott ez ellen, de a fekete túlzottan erős karjai nem engedték el őt. Fenébe a kvidiccsel!

 

 Mindkettejük meglepetésére egy doboz állt az ajtó előtt, tetején, oldalain apró lyukak. Fehér cimke: Harry James és Draco Lucius Malfoy-Potter részére.

- Ki küldte? – kérdezte értetlenül a szőke. Ő ugyan nem szokott olyanhoz, hogy dobozok hevernek az ajtó előtt, inkább virágcsokrok, vagy csoki, de boboz? Ráadásul lyukas...

- A gyámügy-hivatal – mondta Harry kissé ledermedten.

- Ebben van a gyerek? – sikkantotta Draco. – Ezek a muglik mit képzelnek magukról?!

 Több botránkozó szóra aztán nem futotta, mert a doboz megmozdult. Megmozdult! A doboz! A LYUKAS doboz!

- Harry... – nyögte a szőke.

- Semmi baj, kicsim. Nyitsuk ki! – felelte a Kis Túlélő. Elvégre ő volt a griffendéles, s nem is hazudtólta meg a házát.

 

 A dobozt bevitték a konyhába, ahol feltették az asztalra. Harry alig bírta, de férje szerencsére egy könnyítő bűbájt szórt a lyukas(!) dobozra. Lenézően nézett Potterre, aki megforgatta a szemét. Jó, jó, igaz, hogy ő is varázsló, de nem jut eszébe lépten-nyomon szórni a bűbájokat.

 Egy gyerek ilyen nehéz? Ez nem gyerek!

 A doboz tetejét feltépték, a belsejében pedig...

 

- Draco, gyere le, ígérem nem fog bántani, itt vagyok veled. Megvédelek – beszélt vagy fél órája a hálószoba ajtóhoz a szőke.

- Harry... ez egy... ez egy... – nyöszörgött a szőke az ajtóból.

- Ez egy elefánt! Egy elefánt bébi! Tuti, hgy nem fogja leharapni a fejedet! Be se férne a szájába...

- És a gyerek? – dugta ki a fejét a Merdekár Volt Hercege, házvezetőként meg egyenesen Királya. Igen, Piton nyugdíjba ment. Párjával utazgat, most valahol Egyiptomban van Remusszal. A keresztelőre hazaérnek a leveleik alapján.

- Nem tudom – kunkorodott le a fekete jókedve.

 

 Végszóra meghallották az ablakból egy bagoly huhogását. Draco beengedte a gyönyörű macskabaglyot és némi eledelt varázsolt elé. Harry elvette tőle a levelet, amiben a gyámügy-hivatal bocsánatát fejezi ki, mivel félreértették a levelet. Ezért most ők egy indiai elefánt csecsemőt küldtek, nem egy igazi síró-bőgő, beszélő és járkáló emberi porontyot.

 

 Ezután Draco órákra bezárkózott a hálóba és fene tudja, hogy sírt, vagy csak gondolkozott, de a szobából kiáramló negatív aurából ítélve semmi jót nem. Harryre is kihatott ez az egész. Játszott a kiselefánttal, adott neki ennei, meg satöbbi, de közben írta a levelet, miszerint visszaküldi a nagyfülőt az állatmenhelyre.

 

***

 

 Két nap után a szőke, kisírt szemekkel, kócos hajjal és a harapdálástól kissé duzzadt ajkakkal a Kis Túlélő elé állt. Kipirult arcát látva a fekete elmosolyodott, s az ölébe húzta az ő egyetlen szőkéjét.

- Harry... tartsuk meg... – nyöszörögte a Mardekár Hercege, de nem olyan hangon, mint egy édes kismacska, hanem úgy, mint egy rozsdás kertikapu.

 Potter szemei elkerekedtek, de végül elmosolyodva nyomott csókot szőkéje homlokára.

 A kiselefánt a Joise nevet kapta.

 

***

 

- Potter! Mégis mi ez?! – trappolt a nappali kandallójában egy szőke. De nem a fekete édes, kedves aranybogara, hanem annak a kimért, jeges és zabos apja.

- Minek látszik? – ásított Harry és erősen megerőltette magát, hogy nyitva tartsa a szemeit. Egész éjjel fenn voltak, ugyanis a kis elefánt, egész végig trombitált, meg prüsszögő hangokat hallatott. Potternek a neten kellett utánanéznie, hogy mi baja. A szőke azt mondta, hogy biztos nem kap elég wifit. Harry bólogatása megállt és pislogott párat. A szőke a telefonnal a kezében kereste a wifit és az elefánthoz tartotta. Harry lemondóan sóhajtott. Az ő szőkéje sose fogja megérteni a muglikat.

- Egy állatnak. De ormánya van és fülei is – tanulmányozta Lucius a kiselefántot, aki trombitált a jövevényre eggyet. Mint kiderül, a kicsi szereti a szőkéket. Folyton trombitál nekik.

 A Malfoy család feje döbbenten nézett a kis teremtményre. Aztán Harryre.

- Ez egy elefánt, kedves após! – vigyorodott el az Kis Álmos Túlélő.

- Aham. Mugli állat – bólogatott a férfi, mire Harry is bólogatott, aztán Harry már nem bólogatott, mert elaludt.

 

***

 

- Lucius! Úgy döntöttünk, hogy...

- Harryvel Indiába utazunk! – sikkantotta Draco és apja nyakába vetette magát, aki egy száll köntösbe fogadta őket az éjjel közepén.

- Jó. Szerencsés utat! Várj, hova? Mikor? Miért? – kerekedtek el az após szemei.

- Mivel láttuk a TV-ben, hogy hogyan élnek Joise rokonai, ezért úgy döntöttünk, hogy besegítünk a rezervátumnak.

- Megtartjuk Joiset és örökbefogadunk egy rendes babát is – vigyorgott ki a fejéből Harry.

- Drágám, kik azok? – sétált le egy nagyon álmos képű férfi, babakék köntösben a lépcsőn.

- Apa? – hülledt el Draco. Nem is tudta, hogy apja szeretőt tart.

- Áh, te lennél Draco? Örülök! A nevem Brad Pitt, az apád szeretője vagyok – vigyorgott a magasabb férfi és útközben átölelte Lucius derekát.

 Draco elájult. Neki ez túl sok volt.

 Harry meg... úgy röhögött, hogy pár percig nem bírt kinyögni semmit.

- Üdv! Harry James Potter-Malfoy vagyok – vigyorgott leendő „anyósára”. Vagyis apósára, a jelek szerint Lucius lett az anyósa. Te jó ég!


© Copyright 2009-2024. All rights Reserved (Minden jog fenntartva).