Site
   Főoldal
   Használati útmutató és Szabályzat
   GY. I. K.
   Üzenőfal
   Kérések, kérdések
   Játékostárs keresés
   Szerepjáték
   Fanart
  
Fanfiction
  

Kapcsolat

  Bejelentkezés

Felhasználói név:

Jelszó:


Adatok megjegyzése

Regisztráció             Jelszó emlékeztető

  Közlemények
   Árvácskák

További közlemények...

  Chatbox

  Linkek

animeszerepjáték.hu (az oldal buttonja)

AnimGO (anime és manga ismertetők, feliratok)

baktimi.webs.com

Stuff

Bleach Online Szerepjáték

Yaoi Hungary

További linkek...


Fanfiction megtekintése

Marcipán
Korhatár: -
Műfaj: Vígjáték
Kategória: Nem anime
Feltöltő: Lorian
Feltöltve: 2011. 11. 06. 15:39:29
Megtekintve: 1142 db
Kritikák: 2 db


Azt kell mondjam,elég válogatós vagyok. Néhány ételt kifejezetten ellenzek. A céklával érdekes a viszonyom: gyűlölöm, rettegek tőle, menekülök előle, sikítok és székre állok,ha megpillantom, mint más nénik egérke láttán.

 

De.
Egy ételhez sem viszonyulok úgy,mint a marcipánhoz.

Minket talán úgy lehetne elképzelni,hogy állunk egy nagy mezőn, egymással szemben, lobogó hajjal (a marcipán lobogó csomagolással), farkasszemet nézve. Én vadóc módon, karddal a kezemben, ő piperkőcen és gőgösen,lenézően. Nézünk egymásra, hátha megfejtjük a másikat, de két külön világ vagyunk.

Régóta próbálom megfogalmazni,miért nem szeretem a marcipánt. Szerintem most se fog sikerülni,de próbálkozom,tehát nemtanulok vagyok.

Alapból már a neve is; én igazából marczipánként gondolok rá: talán Mozart miatt (ne keress összefüggést). Olyan sznob, finomkodó, kényes, bársonyba öltözött, háttérzenéje unalmas zongora, közben talán társalkodónők illemkednek fűzőben. Lehet hogy a csomagolás (mindig olyan izééé,nem olyan vidám, könnyed,mint a többi bonboné,csokié) váltja ki belőlem ezeket az asszociácókat.

Mandulából van,ami nem lenne rossz: a mandulát szeretem, friss, könnyű, légies, álmodozó.
Akkor hogy lett a marcipán dohos, nehéz, földhözragadt?

Az íze... Nos. Olyan... nagymamaízű.
Ne keverjük össze a nagymamás-ízűvel,ami pl az almáspite, ami finom és jó. De a marcipán nagymamaízű, és eszem megáll,ha meg kell ennem a nagymamámat, vagy akár másét.

Olyan ódon íze van, és rád ragad, a nyelvedre, a szádra, otthagyja az ízét, mint egy megfakult régi fénykép,amit igazából már nem szívesen nézegetnél. Ha véletlenül elkövetem a hibát, hogy marcipánt eszek, utána mindig elnehezül a gyomrom, fejem, mélabú és melankólia uralkodik el rajtam.

A marcipán egy szörnyű dolog, elegánsan és kifinomultan heverészik az üzletek polcain, de én el tudom képzelni, hogy egyszer átveszik az irányítást a világ fölött. S akkor aztán jajj nekünk.



© Copyright 2009-2024. All rights Reserved (Minden jog fenntartva).