Site
   Főoldal
   Használati útmutató és Szabályzat
   GY. I. K.
   Üzenőfal
   Kérések, kérdések
   Játékostárs keresés
   Szerepjáték
   Fanart
  
Fanfiction
  

Kapcsolat

  Bejelentkezés

Felhasználói név:

Jelszó:


Adatok megjegyzése

Regisztráció             Jelszó emlékeztető

  Közlemények
   Árvácskák

További közlemények...

  Chatbox

  Linkek

animeszerepjáték.hu (az oldal buttonja)

AnimGO (anime és manga ismertetők, feliratok)

baktimi.webs.com

Stuff

Bleach Online Szerepjáték

Yaoi Hungary

További linkek...


Fanfiction megtekintése

Már semmi sem a régi (10. rész)
Korhatár: 16+
Műfaj: Zenés
Kategória: Nem anime
Feltöltő: darkrukia
Feltöltve: 2011. 10. 07. 08:08:53
Megtekintve: 1519 db
Kritikák: 3 db

 Szerzői megjegyzés:

 Twincest love, ami annyit tesz, hogy ikrek közti szerelem. Akinek az ilyesmi nincs ínyére, az forduljon meg és távozzon! Tokio Hoteles történet, azon belül Tom és Bill párosítás. Tisztában vagyok vele, hogy ez egyesek számára undorító, és hogy a valóságban ilyen nincs, de én ezt szeretem, sőt imádom. Több részesnek terveztem, viszont, ha nem kapok egynél több visszajelzést, akkor tényleg lemondok róla. Minek írjak, ha senki sem olvassa? Már nem vagyok a régi, aki mindent csak kierőltet magából. Hozzászoktam, az életem részévé vállt. Magamtól és lazán írok. De ha senkit sem érdekel nem foglalom tovább a helyet.

Figyelmeztetés: durva szavak, +16

 Előző rész tartalmából:

“Olyan érzésem van, mintha figyelnének, de akárhogy próbálok elszakadni Gustól, mindannyiszor nyögök fel, ahogy nyakamat cirogatja és ajkaimat harapdálja.”

10.rész tartalmából:

“Ő az enyém!”

Már semi sem a régi

10. rész

Tom:

 Ez az! A kezedet is mozgasd, kincsem. Ahh… Ez kurva jó!

 Még vagy 5 percet élvezem a csaj nyelvtechnikáját, majd megunom. Amíg Rá gondolok, addig minden élvezetes, aztán, mikor szemem elé tárul az igazság, vagyis az engem ápolgató vöröske, azonnal kiábrándulok mindenből. Wááá… elvették az eszem! Mondjuk eddig se volt. Vagy igen? Tom, őszintén, mikor gondolkoztál te már el valamin hosszasabb ideig? Akkor mikor volt az a… Vagy nem, aztelőtt még… Feladom! Az oké, hogy nem vagyok normális, de még a saját orrom alá is dörgölöm?! Gratulálok, Tom, remekül haladunk a diliház felé.

-         Hagyd abba, elég lesz! Húzz innen! – mordulok rá az előttem lévő lányra, aki megsértődve gyorsan fekapdossa magára a cuccait és elhúz melegebb éghajlatra.

 Csak némán fekszem az ágyamon és a nemrég meggyújtott cigimet szívom.

 Leszarom, hogy David szerint nem kéne. Ami aggaszt az az, hogy már egy hete nem tudtam élvezni azt, amit a nők nyújtanak. És miért? Miatta. Volt az a szöszi, aki meglovagolt. Na az tudott valamit, mire meg átadtam volna magam az élvezetnek, Ő kiszakított ebből. Mintha nem akarná, hogy missal legyek.

 Ez nem normális! Rossz! Undorító! Bűn!

 Akkor, miért ennyire csábító? Ahogy Éva az Édenben nem tudott ellenállni az almanac, úgy én sem tudok Neki. A külömbség…, hogy mindketten fiúk vagyunk? És?

 Talán, ha bebeszélném magamnak, hogy ezt így nem lehet, akkor elfelejteném. Na lássuk csak, mi az, amiatt a kettőnk kapcsolata halálára van ítélve? Hmm…

  1. A testvérem. Sőt, az ikertestvérem. Ha lefeküdnék vele, az vérfertőzés lenne, és ő lehet, hogy undorodna ettől.
  2. Ő fiú, ahogy én is, és én nem vagyok buzi!
  3. Az előbb fesoroltak: nem normális, rossz, undorító és bűn!
  4. Ő fogadom, hogy nem így érez irántam.
  5. Ha anyáék megtudnák, akkor nagyon szégyelnének minket. Mert mi az, hogy az ő ártatlan kis ikrei egymással gyűrik a lepedőt?!
  6. Elég egy óvatlan mozdulat és a média máris ráharap a csalira. Akkormeg többTwincest fanfiction készülne, amit David nem bírna idegekkel.
  7. A banda! Igen, ez egy nagyon fontos tényező. Négyen vagyunk a bandába és fontos, hogy ne essünk szét. Én sem, meg öcsi sem viselné el, ha miattunk hullana össze az egész, amit felpítettünk.
  8. Schäfer… ő… ő szereti Billt és előbb még csókolóztak is. Vajon öcsi is szereti? Nem az nem lehet! Vagy mégis? Mindig olyan kedves vele és fellépések után mindig hosszasan ölelkeznek.

 Tessék, az hiányzik, hogy féltékeny legyek Schäferre! Pedig így van. Baromira féltékeny vagyok! Mert megcsókolta! Mert megérintette! Mert ránézett!

“Tom Kaulitz, úton az örület felé” című sorozatot olvassák. Jelenleg még az elején tartunk, csak a főszereplő nem tudja még, hogy mi lesz ennek a vége. Happy end or drama? Részemről az elsőt választom.

 Ááá… Megőrülök, hogy nincs itthon! Látnom kell!

 Ezzel az elhatározással el is indulok Schäferék házához, ahol rutinosan, kopogás nélkül sétálok befelé, egészen a szobájáig, ahonnan érdekes nyöszörgés szerű hangok szűrődnek át az ajtón.

-         Jöttem – jelentem ki, mikor kinyitom az ajtót, majd le is sátorozok, leesett álal.

 Érdekes látványban van részem és azt kell mondanom, hogy egyáltalán nem zavarja egyikőjüket sem az én ittlétem? Megpróbálom szépen leírni, hogy mit is látok:

 Bill Kaulitz épp Gustav Schäferrel csókolózik, méghozzá igen hevesen, miközben a szöszi a fenekét taperolja, ami igen kényes helyen van. Öcsikém meg még nyögdécsel is neki annyira engedelmes. Abbóltudom, hogy észre sem vesznek, hogy már annyira belefeletkeztek egymásba, hogyha megkérdezném tőlük, hogy fiúk-e, vagy lányok, fogadom nem tudnák.

 Schäfer belemarkol ikrem fenekébe, mire az a nevét sikojtja elfúlóan. Megremegek a hangoktól, a sóhajai, a nyögései, ez a sikoly… eszméletlen. De dühös vagyok, baromira dühös! Hogy meri ez a fasz az én csémet fogdosni? Hogy mer egyáltalán ránézni?

 Akkor telik be a pohár, mikor Bill kissé megemeli formás popsiját és kezével maguk közé nyúlva simogatja Shcäfert, aki még sóhajtozva élvezkedik is.

-         Khm… nem tűnik fel, hogy ittvagyok? – kérdem ridegen. Hát komolyan nem veszik észre magukat?

 Odamegyek és kissé közelebbhajolok. Ikrem testéből áradó illattól és hőtől kicsit merészegedek, de tartom magam.

-         Na, Billie baba, jól csókol a szöszi? – kérdem mézes-mázos hangon, amiből kihallszik a düh.

 Tekintetem találkozik egy ijedt csokibarna szempárral, amit annyira szeretek nézegetni, mikor vidáman csillog, de most a féltékenység eluralta az agyamat. Billt rajtam kívül nem csókolhatja, tapizhatja senki az égvilágon! Ő az enyém!


© Copyright 2009-2024. All rights Reserved (Minden jog fenntartva).