Yaoi, 18+, omegaverse, Naruto universe, dark romantic

Iruka x Ibiki/Kakashi

Leírás: 

Irukát meggyanúsítják egy fiatal tanárnő megerőszakolásával és vizsgálati fogságba kerül. Ibiki, Kakashi és Tsunade próbálják kinyomozni mi történhetett.

1.

– Hol a fenében van Iruka? - bosszankodik Tsunade, és türelmetlenül az íróasztalán kopogtat vörös körmeivel. Shizune kinyit egy dossziét.

– Nem tudom, már fél órája hogy elküldtem az irattárba a térképekért. Máris utána nézek Tsunade-sama!

A sötét hajú nő kisiet, a Hokage pedig Kakashi és Shikaku felé fordul.

– Meg kell határoznunk a csapatok létszámát, és a helyőrségek pontos helyszínét. Szupporterekkel hogy állunk?

Shikaku felolvassa az elszámolást.

– Tsunade-sama! - kiáltja Shizune, amikor beront az ajtón, magassarkúi veszettül kopognak a parkettán.

– Mi van már megint? - mordul a Hokage, szőke haja lebben a hirtelen mozdulattól, hatalmas mellei ruganyosan követik mozdulatát.

– Az Anbuk letartóztatták Irukát és most viszik a fogdába!

– Mi? - Kakashi felé fordul, kék szemei komoran villognak szép arcában. - Kakashi, azonnal derítsd ki mi folyik itt! Különítsd el egy kihallgatószobába, mindjárt megyek én is! 

A maszkos férfi biccent és kisiet. Ő a legkompetensebb személy, hiszen az Anbu kapitánynál nincs jobb.

Odalent a cellák sötét komor folyosóján csak Tsunade cipőjének kopogását hallani. Lendületesen benyit a kihallgatószobába, ami előtt Anbu őrök állnak, és az asztalnál sápadtan ülő Irukára néz. A fiatalember csuklóján fémbilincs, arca sápadt, szeme könnyes. 

– Tsunade-sama! - nyögi megkönnyebbülten. - Mi ez az egész? Miért nem mondanak semmit?

– Kakashi? - fordul a Hokage felvont szemöldökkel az asztal mellett álló jounin felé. Az fejét vakarva felsóhajt.

– Feljelentette Irukát egy kunoichi tanárnő, azt állítja Iruka megerőszakolta őt tegnap este. A medininják vettek róla fanszőr mintát, spermamintát és a körme alól bőrmintát és megtették a feljelentést ők is. 

Tsunade homloka ráncba szaladt. Shikaku felmorran. 

– Iruka-san, igaz ez? 

– Nem igaz! - rázza Iruka a fejét, világos barna szemei könnybe lábadnak. - Sosem tennék ilyet, ez hazugság! Higgyetek nekem… 

– Kamerafelvétel is van róluk, ahogy Iruka a csuklójánál fogva rángatja az utcán az áldozatot - mondja Kakashi széttárt kezekkel. - Az embereim még analizálják, hogy valóban ő van-e rajta. Ibiki mindjárt érkezik, felveszi Iruka vallomását és intézi a laborvizsgálatokat.

– Alibid van a tegnap estéről, Iruka? - kérdi Tsunade.

– Otthon voltam egyedül - mondja ő, és elkeseredve lehajtja a fejét. Tsunade arca elkomorul.

– Kakashi, milyen vizsgálatokról van szó? 

Belép az ajtón Ibiki egy tálcával a kezében és leteszi Iruka elé. Hatalmas ember, komoran néz körül, sebhelyes arcával és fekete fejkendőjével együtt is félelmetes, hát még a bénító kisugárzásával együtt meg aztán pláne. 

– Válaszolok helyette, mert ez az én reszortom - mondja mély hangján. - Bőrminta, fanszőr és ondóminta a protokoll. Összehasonlító elemzést végzünk az áldozaton találtakkal és akkor minden kiderül.

Tsunade fúj egy nagyot, és felemeli a mutatóujját.

– Oké, akkor mindenki kifelé, csak Ibiki maradhat! Az előtérben se álljon senki, teljes nyugalmat és diszkréciót akarok! 

Néhány perc múlva hárman maradnak. Ibiki komoran néz le Irukára, majd Tsunadéra.

– A mintavétellel kezdeném, hogy mielőbb kapjunk eredményt, utána vallomást tehetsz, Iruka-san. 

Iruka biccent, de Tsunade felmordul.

– Majd én leveszem amit kell róla! 

– Sajnálom Hokage-sama, de ezt nem lehet még neked sem ilyen esetben. 

A nő dühösen dobbant egyet.

– A fenébe Ibiki! Megparancsolom! 

A férfi komoran állja a pillantását. 

– Nem tehetem. 

– Hagyd kérlek Tsunade-sama, minden rendben lesz, ne aggódj értem. Én…

– De aggódom Iruka! Ibiki vedd le róla a bilincset, teljesen kisebesítette a bőrét! 

Ibiki a vékony napbarnított csuklókra pillant, és előveszi a kulcsot. Ez a gyenge kis chuunin úgysem tud tenni semmit, tényleg felesleges a bilincs rá. Halk kattanással nyílik a zár, és óvatosan leveszi a szerkezetet. Csúnyán sebes lett szegény srác bőre. 

– Majd bekenjük gyógykenőccsel - mondja halkan, a szép barna szemek sebzett őzikére emlékeztetik. Sajnálja a srácot, kizárt hogy valóban képes lenne bántani egy nőt, vagy egyáltalán bárkit is. Az ég szerelmére, pont Iruka az utolsó, akiről az embernek ilyen eszébe jutna! Hiszen megbecsült tanár, és olyan jóképű hogy bárkit megkaphatna.

– Vetkőzz le kérlek, meg kell néznem vannak-e karmolások a testeden. Ha igen, azt le kell fényképeznem és jegyzőkönyvbe veszem.

Tsunade felhördül.

– Na jó, ez így nem mehet tovább! Se vetkőzés, se fotózás!

– Tsunade-sama, miért akadályozod a vizsgálati eljárást? - dörren Ibiki. 

A nő Irukára néz. 

– Mondd el neki, Iruka! Ígérem megvédelek és hidd el, ő tud titkot tartani, megesketem ha kell. 

Ibiki csodálkozva fordul Iruka felé. 

– Mit kell elmondanod?

Iruka könnybelábadó szemekkel néz Tsunadéra, majd Ibiki felé fordítja arcát.

– Én… nekem nincs fanszőröm. 

– És? Akkor adsz hajszálat. Nem értem - ráncolja homlokát Ibiki.

– Iruka, mondd el neki, megparancsolom!

– De ha most kiadom magam, az nekem hatalmas kockázat, Tsunade-sama… Kérlek ne…! 

Ibiki sóhajtva leül Irukával szemben, és összefűzi ujjait. Komolyan néz. 

– Ha elhallgatsz fontos információt, akkor meg foglak kínozni, Iruka-san. Tsunade-sama nem menthet meg tőlem, nincs rá jogköre, ezt jó ha tudod. Légy őszinte velem, csak akkor tudok segíteni neked!

Iruka ajkába harapva gondolkodik, és leejti a vállait. Ennyivel sikerült megtörni Ibikinek, gyerekjáték volt, gondolja a férfi.

– Nem szeretem a nőket - suttogja Iruka. 

– És? - ez nem olyan nagy dolog.

– Én… Omega vagyok.

Paff. 

Ibiki döbbenten áll fel a székről, az asztalra támaszkodik és előrehajol.

– Ismételd meg! 

Iruka ijedten megrándul, a férfi szeme ahogy Tsunade szeme is, sárgán felizzik. Mindketten alfák, már a szó említésétől is beindultak, látszik rajtuk. Feromonjaik fullasztóan betöltik a szobát, pedig csak ketten vannak, mi történt volna ha Kakashi és Shikaku is bent lett volna? Huh! 

– Omega vagyok… és… nem szeretem a… a nőket.

Ibiki hátrálni kezd, és mohón néz végig a törékeny kis testen. Hát persze! Már annyiból rá kellett volna jönnie, amikor mondta hogy nincs rajta szőr! Az omegák szőrtelenek és törékenyek, a bőrük sérülékeny, és azért nem akar levetkőzni, mert a mellbimbóját és testét látva azonnal bárki rájön mit lát! 

Az omegák olyan ritkák, és annyira keresettek, mint a fehér holló. Az emberiség öt százalékát teszik ki az alfák és omegák, de ebből csupán másfél vagy két százalék az omega. Annyira ritkák, hogy ha valakiről kiderül, azt akár a nyílt utcáról fényes nappal is képesek elrabolni. Hogy miért? 

Mert az alfák megőrülnek értük! 

Ha egy alfa olyan szerencsés, hogy talál magának omegát, vagy egy olyan bétát aki recesszíven omega, tehát átalakítható, és a feromonjaival át is tudja alakítani, kötődni tud vele, minden kínja és szenvedése megoldódik. Nem kell többé gyógyszereket szednie, nincsenek dührohamok, öntudatlan kangörcsök. Uh, Iruka egy omega! Egy igazi omega… 

Tsunade hangja rángatja vissza a valóságba Ibikit.

– Nem tudtam az omegámmá tenni őt, mert nem a nőket szereti, különben már a Társam lenne.

Iruka zavartan pislog. Igen, volt néhány kellemetlen pillanata a Hokage társaságában... 

– Ibiki, most hogy tudod, megparancsolom neked, hogy tartsd ezt titokban! Egy jegyzőkönyvben sem szerepelhet, mert ha Kakashi vagy bárki aki betekinthet az aktákba megtudja, annak beláthatatlan következményei lennének!

Ibiki képtelen elfordítani szemét Irukáról. A részletekben gyönyörködik.  Igen, az ajkai is halvanyrózsaszínek, a nyaka is karcsú, és a finom arcvonások, ha jobban megfigyeli az ember…

– Ibiki! Ibiki! 

– Igen? - felmerül a tudata felszínére, és zavartan megköszörüli a torkát. – Khm… rendben, én megértem és esküszöm nem mondom el senkinek, nem írom le sehova.

Iruka sóhajtva biccent, és összeszorult torokkal figyeli a még mindig sárgán izzó szemeket. Ibiki alfa, egy nagyon domináns erős alfa, látszik rajta. Nem fiatal már, tehát eleget szenvedett ahhoz, hogy tudja, mennyire kell már neki egy omega… És ez itt a fő probléma. Ibiki feromonja édes és vonzó, olyan mint a szájában olvadó csokoládé, csak idő kérdése hogy az ő teste is reagáljon, és ha egyszer az ő feromonjai is előbújnak, akkor lesz csak igazán nagy bajban!

– Vetkőzz le kérlek, megnézem a bőröd és nem fotózom le csak jegyzőkönyvbe veszem, jó?

– Re-rendben, de maradj ott, jó? Ne gyere közelebb! 

Ibiki a rémült hangtól még hátrébb lép, békítőn emeli kezeit.

– Nyugalom, itt maradok. Ígérem. Van önuralmam, ne félj.

Remegnek a kezei. Basszus. Zsebébe gyűri az ökleit, és elakadó lélegzettel figyeli ahogy gombról gombra feltárul Iruka mellkasának napcsókolta bőre. Még a vállain is enyhe bőrpír van, mellbimbói rózsaszínek és duzzadtak, mintha… Uhh nem szabad erre figyelni, a bőrét kell nézni, figyelmeztette magát Ibiki. Nagyot fújtatva nézi Iruka karját, mellkasát. Olyan merevedése van, fájdalmasan kemény… 

– Khm, fordulj meg kérlek! - szólal meg vágytól rekedten. 

Megnézi a hátát, és biccent. Iruka szólás nélkül leveszi nadrágját, és Ibiki elfojt egy nyögést. Szájára szorítja a kezét, és elpirulva nézi a legszebb leggömbölyűbb popsit amit valaha hátán hordott a föld. Egy szál szőr sem borítja sehol, gyönyörű férfi. Egyszerűen meseszép.

– Ó a fenébe! - suttogja a markába és megmasszírozza orrnyergét. Mellette Tsunade is nehezen veszi a levegőt.

– Nincs karmolás, Iruka bőre hibátlan - mondja a Hokage, majd kifújja a levegőt lassan, hosszan. 

– Igen, az - biccent Ibiki, de hangja rekedt és mély. - Köszönöm, öltözz fel kérlek.

Zavartan elfordul a sráctól, és Tsunade tekintetét keresi. 

– Bőr és ondóminta… kell még - mondja, és izzadt arcát letörli kezével. A nő biccent. 

– Iruka, intézed ezeket? Hajszálra is szükség lesz!

– Megpróbálom…

– A tálcán vannak a fiolák amibe tenni kell - mondja Ibiki. 

Iruka miután felöltözött, egy ollóval vág keveset a hajából, az ujjának végén lévő bőrből, de az ondótartályt fogva elbizonytalanodik. 

– Ez most… nem fog menni… 

Tsunade felsikkant és kirohan az ajtón, arca lángvörös. 

– Mi történt? - mered ijedten Iruka Ibikire aki zavartan elmosolyodik. 

– Eddig bírta önuralommal, ki kellett mennie, mert ha marad, rádveti magát. 

– Ó! 

– Nem kell sok ondó, ha esetleg a prosztatád megmasszírozod, az a pár csepp ami kifolyik bőven elég. 

Iruka piros arccal néz fel.

– A mimet? 

– A prosztatád.

– Én azt nem tudom micsoda… A péniszemet szoktam… 

– Akkor próbáld úgy - elfúl Ibiki hangja. - Magadra hagylak, visszajövök később… Addig a többi mintát elviszem, jó? 

Ibiki gyors mozdulattal a tálcáért lép és kisiet a kihallgatószobából. Odakint a tükör túloldalán Tsunade és Kakashi áll egymással szemben. Tapintható a feszültség.

– Megmondtam hogy mindenki menjen ki, miért maradtál itt? - horkan nagyon dühösen a Hokage.

– Mert nekem is jogom van ezt tudni - mondja higgadtan az Anbu kapitány. - Szóval Iruka tanárbácsi… Hm… Ki gondolta volna. 

– Eszedbe se jusson! 

– De ki akarja őt bajba keverni? Megnéztem a videofelvételeket, nem ő van rajtuk. Valaki felvette az alakját, de sem a mozgása, sem a mosolya nem hasonlít. Nem profi klón technika, biztos nem jounin volt. Ó? 

Az üveg ablakhoz lép, és érdeklődve figyeli ahogy Iruka kigombolja a nadrágját. Ibiki is az ablakhoz lép, nem tud ellenállni. 

– Érezted az illatát? Milyen? - kérdezi halkan Kakashi. 

– Sajnos nem. 

– Basszus ki gondolta volna? - morog Kakashi halkan. 

Iruka zavartan kipirulva nyúl a nadrágjába, és a három alfa visszafojtott lélegzettel figyeli, végül Kakashi nevet fel, és oldja a feszültséget.

– Ibiki, igyunk egy sört ezután, meghívlak! Megérdemeljük!

– Kakashi! - dörren Tsunade hangja. - Ami itt történt, amit megtudtál, az szigorúan titkos! Megértetted? 

– Megértettem. Ne aggódj Tsunade-sama, kiderítem ki akarja Irukát kicsinálni. Bízd csak rám, majd én vigyázok a kicsikére addig! Sőt! 

– Kecskére bízzak káposztát? - hörren Tsunade. – Azonnal ráveted magad, amint hátat fordítok! Szegény Iruka nem ezt érdemli, nem engedem hogy…

– Be kell látnod, hogy nem állhatsz mögötte állandóan, Hokage-sama. Törődj bele, hogy egy erős alfára van szüksége, aki képes vigyázni rá. Ennek az ára az, hogy a Társává teszi, ha tetszik ha nem. Te sem vagy szent! - hajtja félre a fejét Kakashi. - Az előbb vallottad be, hogy azonnal rámásztál amint megtudtad, de pechedre Irukának férfi kell. Ha nekem adod, én megóvom mindentől, megharapom, Társammá teszem és engedem neki hogy továbbra is az asszisztensed legyen. Mit szólsz? 

– Felejtsd el! - szól közbe Ibiki. - Ő nem egy kiskutya, hanem egy ember. Egy kedves, okos srác, aki a kis Narutót is tanította. Nem engedem hogy rámássz! Mind tudjuk hogyan bánsz a partnereiddel, egy durva kegyetlen seggfej vagy! 

Kakashi sötét szeme hidegen mered rá.

– A kínzó osztag kapitánya pofázik nekem? Te élve kibeleznéd, hogy lásd milyen egy omega belülről! 

– Baromság! Ha olyan szerencsés lennék, hogy ilyen partnerem lenne, kincsként óvnám, nem arról pofáznék hogyan fogom megharapni! 

– Szerintem küzdjünk meg érte! - csapja le a labdát Kakashi. 

– Ahh! - mondja Iruka odabent, és a hangszórókból a kéjes kis nyögés félbeszakítja a vitát. Mindenki odafordul, és a vörösen pihegő, csillogó szemű omega láttán mind elpirulnak. 

– Ó basszus! - nyög Kakashi. - Hadd kapjam meg ezt az omegát, kérlek! Bármit kérhetsz érte Tsunade! 

Iruka a kis poharat az ondóval leteszi és az asztalra borul könnyezve. 

Ibiki szíve összeszorul. 

– Jó hogy nem hall minket szegényke - dörmögi.

2.

– Ibiki, vedd fel a vallomását, addig elvitetem ezt a mintát is a laborba. Kakashi, te menj a dolgodra!

– Maradok. 

Tsunade bosszúsan sóhajt. 

– A jelentést az asztalomra kérem Ibiki! Irukának haja szála sem görbülhet, Kakashi! 

A jounin bólint.

– Vigyázok rá, mintha csak az enyém volna. 

– Nem az!

Tsunade és Ibiki bemegy Irukához. A fiatalember zavartan néz rá, amikor a nő elveszi a pohárkát az ondóval. Ibiki leül az asztalhoz, zavartan megköszörüli a torkát, majd elővesz egy noteszt és tollat, és letesz Iruka elé egy gyógykenőcs tégelyt.

– A laboreredménnyel majd visszajövök. Ibiki, vigyázz Irukára!

A hokage kimegy, magassarkúja kopogása kíséri.

– Kend be a csuklód, kérlek. Akkor most a vallomásod szeretném leírni. Kérlek mondd el, hol voltál tegnap este hét óra és éjfél között. Mit csináltál, látott-e valaki, tanúsítja-e valaki. 

Sokáig tart a vallomástétel, Ibiki a beosztottjaival hozat neki szendvicseket, teát, kakaót. Kísérgeti mosdóba, egy percre sem hagyja egyedül. Kedves, figyelmes és udvarias Irukával. Iruka csuklója se fáj már.

Órákkal később benyit az ajtón Tsunade, egy dossziét lobogtat, nyomában zsebre tett kézzel Kakashi.

– Jó hír, nincs egyezés! 

Iruka megkönnyebbülten hátradől, és a meleg kakaós csészét szorongatja.

– Akkor hazamehetek? 

– Hát nem egészen - szól közbe Kakashi. - Valaki rád pályázik, a lakásodba is betört és megrongálta a berendezést. Amíg el nem kapjuk a zaklatódat, addig biztonságba kell helyeznünk téged.

Iruka ijedten néz Kakashira.

– Kakashi-sensei, Naruto jól van? Úgy volt hogy együtt ebédelünk, talán keresett is már a lakásomon… Remélem nem találkozott a betörővel! 

– Jól van, ne aggódj. Naruto szólt nekem, mert ő vette észre hogy feltörték a lakásod. Iruka ismersz valakit aki képes erre, valaki haragszik rád, ismersz bárkit aki bosszút akar állni rajtad valamiért? 

Iruka megrázza fejét.

– Senkivel sincs rossz kapcsolatom… Sosem ártottam senkinek. Miért történik ez velem?

Kakashi leül Iruka mellé, és vigasztalón megpaskolja a vállát. Iruka tündérien édes a sírásra görbülő ajkával.

– Nyugi, elkapom. Történt mostanában körülötted vagy veled bármi szokatlan?

Iruka lehajtott fejjel gondolkodik, és felnéz Ibikire.

– Néhányszor előfordult, hogy virágot találtam a tanáriban az íróasztalomon, de nem hiszem… Szóval a gyerekektől is szoktam kapni, és szerelmes leveleket is kaptam, de azt is szoktam…

Ibiki elmosolyodik. A jóképű tanárnak a szerelmes levelek és a virágok szokványos. Mennyire édes… 

– Megvannak a levelek? 

– Iruka biccent.

– A fiókban.

Ibiki behívja egyik beosztottját és elküldi az iskolába a levelekért. 

– Átolvassuk ezeket, hátha valami nyomra bukkanunk. 

– Ibiki-san, van ötleted ki és miért tesz ilyeneket? Bántotta a tanárnőt és engem akar börtönbe juttatni, de miért? 

Kakashi felsóhajt.

– A szerelem egy bizarr dolog.

– Te már csak tudod - néz rá Ibiki megsemmisítő pillantással. 

– Ez lenne az oka? Csak ez? A tanárnő miatt? Hozzá se szóltam, ennyire szerelmes a nőbe hogy akire csak ránéz azt megöli?

Tsunade fújtat egyet.

– A szörnyetegek is szoktak szerelmesek lenni. Sajnos a szerelmük is szörny-szerű - mondja, és vörösre rúzsozott ajkait dühösen összeszorítja. - És nagyon féltékenyek tudnak lenni. Lehet hogy ezért bántotta a lányt. Nem biztos hogy belé szerelmes, inkább te lehetsz a választottja. 

Iruka szomorúan lehajtja a fejét. Tsunade köhint.

– Most beszéljünk a te biztonságodról. Néhány napig eltarthat a nyomozás, addig meg kéne húznod magad egy biztonságos helyen. Van hová menned? 

– Vannak barátaim, egyiküket megkérem - bólint a fiatalember komoran. 

– Nem tartom jó ötletnek - szól közbe Kakashi. - A barátod is bajba kerülhet.

Iruka sápadtan fordul felé, most először néz rá amióta a férfi belépett. Tart tőle, pedig jól ismeri, talán éppen ezért. 

Tsunade összefonja karjait nagy mellei alatt és helyeslően bólint.

– Kakashinak igaza van. Akarsz nálam lakni? 

– Hozzám is jöhetsz, a ninjakutyáim mellett teljes biztonságban vagy éjjel-nappal - mondja Kakashi.

– A Hyuuga negyedben van a házam, erősen őrzik a Hyuugák, oda egy légy sem jut be - teszi hozzá Ibiki. - Szívesen biztosítok neked egy vendégszobát. 

Iruka elpirul, Tsunade pedig elmosolyodik.

– Válassz Iruka! 

3.

Iruka mérlegel. Tsunade már zaklatta nem egyszer. A mellette ülő Kakashi agresszív feromon felhőt áraszt, sötét szeme ahányszor rápillant sárgán felizzik. Iruka érzékeli benne a vad ragadozót, és félelmet érez ha csak hozzáér vagy rápillant a férfi. Márpedig amióta Kakashi mellette ül, folyamatosan összeér a lábuk, és ez biztos szándékos. Domináns veszélyes alfa férfi, nem az a kedves mosolygós sensei aminek Naruto és Sakura ismeri.

Az egyetlen ember aki eddig megbízható és kedves, figyelmes volt, Ibiki-san. De basszus annyira félelmetes! A kínzás a mestersége! Uhh!

Tsunade is nagyon gáz, egyszer leitatta Irukát és szexre akarta kényszeríteni, volt hogy kikötözte és… Megborzongott az undortól. 

– Szálloda? - próbálkozott tetován.

– Nem.

– Rendben, akkor Ibiki-san, ha nem gond… Szeretném a felajánlott vendégszobát elfogadni.

Kakashi bosszúsan néz Ibikire, de nem szól semmit. Tsunade bólint.

***

Ibiki háza szép nagy, Irukának nagyon tetszik. Sosem gondolta volna, hogy egyszer láthatja, ahogy azt sem hogy valaha is két mondatnál többet fog vele beszélgetni.

Már későre jár az idő, az étkezőasztalnál a vacsora romjai felett ülnek. 

– Iruka kedves, megkaptam a szerelmes leveleket, holnap reggel gyorsan átolvashatnánk együtt, mielőtt elmegyek.

– Az sajnos nem fog menni… 

– Miért nem?

Ibiki kinyitja a dobozt és megérti. Felnevet.

– A mindenit Iruka-san, hát milyen érzés lehet ilyen népszerűnek lenni? Ez rengeteg! - Iruka elpirul. - Rendben, ez több időt vesz igénybe, néhányat elolvashatunk lefekvés előtt. 

Egy kis köteggel kivesz a rengeteg levélből és Irukának is ad belőle. 

– Mit kell figyelnem vagy keresnem a levelekben?

– Olyan szóhasználatot ami nem gyerekekre jellemző, furcsa utalásokat, bizarr dolgokat. 

Iruka biccent.

Másnap reggel Ibiki dolgozni megy, Iruka pedig a nappali kanapén olvasgatja a maradék leveleket. 

– Ejha! 

Hallja maga mögött, és ijedten megfordul. Kakashi áll mögötte, lezserül támaszkodik a háttámlára és kíváncsian nézi a nagy halom levelet.

– Yo, Iruka-sensei! - int barátságos hunyorítással maszkja felett.

– Szia Kakashi-sensei. Mi járatban? 

Kakashi végignéz rajta, a kölcsönkapott fekete pólón és rövidnadrágon, majd mellé ül és nagyot sóhajt. 

– Gondoltam segítek leveleket olvasni és elmesélem hogy állok a nyomozással. A lakásodban is találtunk pár érdekes dolgot, a betörő spermájával volt az ágyad beterítve, a ruháid is… Úgyhogy nem hoztam neked ruhát, szóltam Ibikinek is, ő majd hazafelé jövet vesz neked pár új göncöt.

Iruka elvörösödve ejti ki a levelet a kezéből.

– Az ágyamon? 

– Igen, jó sok sperma volt… Még tart a vizsgálat, de valószínűleg ugyanazé a fickóé lesz. 

– Egek! - suttogja Iruka a kezébe, szép haja lágyan hullámzik kedves arca körül. Most nincs felkötve, a homlokpántot sem viseli, és Kakashit elbűvölte teljesen. A férfi felvesz egy bontatlan levelet a dobozból, és közben megszagolja Irukát. Csalódottan sóhajt.

– Neked nincsenek feromonjaid, Iruka? 

– De igen, csak szedem a gyógyszert, hogy ne termelődjön annyi, és szagmegkötő tapaszt viselek.

Kakashi kibontja a levelet és elolvassa, majd a kupacra hajítja és a következőért nyúl.

– Kurvasok levelet kaptál. Mennyi idő alatt gyűlt össze ennyi?

– Talán három hónap…

– Ch. Szeretnélek megszagolni, megmutatod az illatod?

Iruka zavartan néz a férfira. 

– Miért? 

– Sosem éreztem még omega feromont és nagyon érdekel hogy milyen. 

A férfi alfa feromonja felerősödik, kesernyés fenyőillat áramlik Iruka felé, ettől hevesen dobogni kezd a szíve.

– Kérlek ne árassz el az illatoddal Kakashi-san… - nyögi és elhúzódik de Kakashi megfogja a csuklóját.

– Csak egy kicsit, Iruka! Szeretném érezni, ígérem nem érek hozzád egy ujjal sem, oké? 

Iruka félni kezd. Kakashi egy nagyon erős jounin, az ereje és alfa illata is letaglózó, nem véletlenül bízták rá Narutót, mert egy démont is képes megfékezni. Bizonytalanul néz a férfi sötét szemébe. Ha elutasítja vajon mit kockáztat ezzel? Ha megmutatja neki a feromonjait, azzal mit kockáztat? Kakashi erős alfa, van önuralma, megígérte hogy nem nyúl hozzá… 

Félénken biccent. 

– Egy kicsit - mondja összeszorult torokkal. Kakashi elengedi a csuklóját. Iruka hátat fordít a férfinak, félre simítja haját a nyakából és leveszi a szagelzáró testszínű tapaszt. Behunyt szemmel ellazul és felszínre hívja a feromonjait. 

Érzi a férfi leheletét a bőrén, amikor az közelhajolva beleszagol a nyakába. 

Kakashi orra a forró bőrhöz ér, már letolta a maszkját hogy jól érezze. Édes virágos vaníliás illatot érez Iruka bőréből áradni, mint egy drága parfümöt. 

– Ez lenne az? 

– Igen. Vanília és narancsvirág… Ez az én illatom - mondja Iruka félénken.

Kakashi mélyen magába szívja, vére száguld ereiben, fogai megfájdulnak, annyira megkívánja az orra előtt illatozó napcsókolta bőrt. Azonnal merevedése lett, huhh!

– Gyönyörű illat - mormolja, szája a meleg bőrhöz ér, Iruka megrezzenve elhúzódik. 

– Tényleg nagyon erősen hat az alfákra, rendesen beindultam tőle, pedig alig érezni.

– Sa-sajnálom!

Iruka óvatosan átül a fotelbe és pirulva néz a férfira. Hú, Kakashi maszk nélkül…! Mennyire jóképű… 

– Tetszem neked? - kérdezi a férfi mosolyogva. Iruka lesüti a szemét és biccent. - Bánod már hogy nem engem választottál? 

– Nem bánom, mert félek tőled…

– Hah! Ibikitől jobban félnék a helyedben! 

Kakashi fújtatva nyugtatja le hevesen dobogó szívét, és vágyakozva nézi a selymes hajat, a szép arcot és a rózsaszín ajkakat. 

– Ibiki-san nagyon kedves és figyelmes ember. 

– Én is az vagyok, csak éppen én nem nyúznám le a bőrt rólad vagy tépném le a körmeidet ha információt szeretnék kapni valamiről. Láttam már, hogyan belez ki élve egy embert mosollyal az arcán. 

– Te is híresen kegyetlen vagy - csúszik ki Iruka száján, de azonnal megbánja. - Bocsánat…! 

– Ó ez nagyon rosszul esett, Iruka! - kiáltja Kakashi tetett felháborodással, de mosolyog.

– Sajnálom, én nem akartam… 

Kakashi lecsusszan a puha szőnyegre és Iruka elé térdel. Rásimítja sápadt ujjait remegő kezeire.

– Nem tudok rád haragudni, ne félj! Nézz a szemembe kérlek, és mosolyogj egy kicsit Iruka. Csak ugrattalak, ne félj kérlek! Jól van…  

Kakashi félrehajtott fejjel gyönyörködik benne. Illatát élvezettel szívja be, egyszerűen elvarázsolta ez a kis omega… 

– Szereted az édességet, igaz? 

– Igen. 

Kakashi elővesz mellénye zsebéből egy tábla epres csokit, egy igen jófajta márkát. 

– Ezt ide jövet vettem, mert úgy gondoltam jól esne neked. Elfogadod? 

Iruka biccent.

– Köszönöm, de csak ha megoszthatom veled, Kakashi-san.

A férfi mosolyogva támasztja fejét Iruka lábára, arca a térdének csupasz bőréhez ér. 

– Megetetsz, Iruka? - kérdezi incselkedve.

4.

– Miért flörtölsz velem?

– Hát nem nyilvánvaló? - elfogadja a csokidarabot amivel Iruka eteti.

– Nem igazán. 

– Omega vagy, nem is akármilyen, én pedig Konoha legerősebb alfája. Remek kis pár lennénk, te nem így látod? 

Iruka egy kis csokit a szájába vesz és elgondolkodva néz a jóképű férfira.

– Felajánlod magad nekem? 

– Ezt így nevezik? 

Iruka újabb falat csokit ad Kakashi szájába.

– Igen. Az alfa kiszolgálja az omegáját a Hevülés alatt és azon túl is. Sokat törődik vele, nem hagyhatja magára, mert ha sérül a biztonságérzete, akkor bomlik a Kötődés. Kakashi-sensei, egy omegával az élet nehéz, mert nem egy kiskutyáról van szó. Komoly felelősség. Folyton vigyázni kell rá, gondoskodni róla, megvédeni más alfáktól. 

Kakashi figyelmesen hallgatja. 

– Tehát azt gondolod, én nem tudom ezt megadni neked.

– Azt hiszem igen.

– Legalább őszinte vagy. 

– Te szexre vágysz. Az omega életcélja az alfájával kapcsolódás, és gyermeknemzés. Ez egy ősi ösztön, az omegák nem örömszerzésre valók, még akkor sem, ha velük a szex fantasztikus élmény az alfáknak, ugye érted? 

– Te is gyermeket akarsz? Ah, hülye kérdés hiszen imádod a gyerekeket, igaz? 

Iruka félénken elmosolyodik.

– Sok gyermeket szeretnék, nagy családot, és egy megbízható nyugodt, hűséges erős alfát. 

– Tsunade ideális lenne neked… 

– Igen, kár hogy nő - sóhajt Iruka. 

– Nos, jó hírem van. Jómódú vagyok, megbízható, erős, hűséges. Nekem is van egy nagy házam… És kiszolgállak ahányszor csak kell, le sem mászom rólad Hevüléskor, jó? 

Iruka mosolyogva újabb kocka csokit nyújt Kakashinak.

– Csak nem azt szeretnéd mondani, hogy udvarolni akarsz nekem, és családot alapítani velem, Kakashi-sensei? 

– Azt nem, de dugni igen, viszont azt nagyon - vigyorodik el a férfi. 

– Dugni? Futó kaland sajnos elképzelhetetlen - sóhajt Iruka fejet csóválva. - Lehet hogy minden adott lenne a kapcsolatunkhoz, de az érzelmi oldala ugyanolyan fontos. El kell nyerned a bizalmam, a szívem. Szerelem nélkül nem megy. Nekem nem. 

A szép szemek szomorúan néznek le Kakashi jóképű arcára. 

– És ha csak egyszerűen dugnánk egyet? Egy kis feromon turmixolás, néhány orgazmus és mindenki megy tovább. Nos?

Iruka sóhajt.

– Kakashi-san, nyersen fogalmazok, hogy tisztán érthesd: olyan vagyok neked és a többi alfának, mint egy erős kábítószer. Ha kóstolót kapsz, a rabszolgámmá válsz. Láttad tegnap Tsunade-samát? 

Kakashi arca elkomorul.

– Igen. Bármit megtett volna érted, még a szabályokat is áthágta.

– Igen. Ő “csak” egy omega csókot kapott. 

– Omega csók, vagyis feromonnal együtt? 

– Igen. Az elutasításomtól majdnem összeomlott, alig akarta megérteni hogy nem kaphat meg engem. Azóta sóvárog utánam szegény. Értsd meg, én téged féltelek! Olyan nincs hogy futó kaland domináns omegával. A feromonom nagyon effektív. Belepusztulnál a sóvárgásba utánam! Érted már?

Kakashi a szép rózsaszín ajkakra néz, mélyen beszívja az isteni illatot, és hirtelen már nem is tűnik rossz gondolatnak a családalapítás… 

Megrázza a fejét. Uhh… És bevillan egy gondolat.

– Lehetséges hogy a zaklató is kapott kóstolót? Csókolóztál valakivel aki esetleg most ezért zaklat?

Iruka csodálkozva néz le rá, és egy falat csokit a férfi szájába tesz.

– Hát… Talán fél évvel ezelőtt megtámadott egy férfi, amikor rám tört a Hevülés és muszáj volt a gyógyszertárba mennem. Nem csókolt meg, csak akart… De a feromonomba beleszagolt, és elég tömény dózist kapott akkor.

– Mi történt vele?

– Leütöttem. Nem volt erős - vonja meg vállát Iruka.

– Emlékszel az arcára?

– Igen, lerajzolom neked, egy pillanat…

Iruka szépen rajzol, Kakashi csak csodálkozva nézi. Ezzel az arcképpel könnyű dolga lesz.

Átveszi a papírt és elteszi a zsebébe.

– Utánanézek a fickónak. 

– Köszönöm.

– Akkor udvarolni fogok neked, lesz ami lesz. Kapok egy csókot?

– Kakashi! 

A férfi felnevet, annyira aranyos a dühös Iruka. Megsimogatja a szép kis arcot, elképesztően selymes a bőre.

– Gondolkodni fogok azon amit mondtál, és dönteni fogok ígérem. Nagyon akarlak, de nem mindenáron. Ígérd meg, hogy nem csábítod el Ibikit sem mást addig! 

Iruka elpirulva megérinti Kakashi kezét.

– Nem fogok elcsábítani senkit, megígérem - kuncog halkan Iruka. - Nem szokásom.

5.

Késő délután van, három nap eltelt azóta, hogy Irukát letartóztatták. Miután a bizonyítékok alapján kiderült, hogy ártatlan, a Hokage engedélyével újra dolgozni kezdett délelőtt az iskolában, délután pedig a Hokage asszisztenseként.

Iruka bekopog az Anbu kapitány feliratú iroda ajtaján, és amikor kiszólnak, benyit. 

Kakashi csodálkozva néz rá.

– Iruka te mit keresel itt? 

– Szia, ezt Tsunade-sama küldi - nyújtja a tekercset. Kakashi elveszi tőle és belenéz.

– Hn. Szóval már melózol. Remélem azért haza nem költöztél még, mert nem biztonságos.

– Nem, Ibiki-san is így gondolja, még nála lakom. 

Kakashi elégedetten leteszi a tekercset, és ruganyos mozdulattal feláll. Iruka nyikkan amikor a hónaljánál fogva az asztalra ülteti őt, olyan gyors volt, fel sem fogta mi történik! 

– Hiányoztam kicsi omegám? - kérdezi mély hangján lágyan Kakashi. Maszkos orra Irukáéhoz ér. Kezei mellette támaszkodnak az asztalon, a szép szemekben, bájos arcában gyönyörködik. 

– Egy kicsit… 

– Hűséges voltál hozzám? 

– Nem vagy az alfám, ilyet nem kérdezhetsz… Igen.

Kakashi halkan nevet, és megcirógatja Iruka mosolygó ajkait hüvelykujjával. 

– Na és Ibiki próbálkozott már? 

– Udvarolni kezdett nekem. 

– A sunyi rohadék!

– Nem az, nyílt lapokkal játszik, elmondta mit szeretne tőlem. Felkínálta magát nekem, mert családot is akar.

Kakashi keze Iruka karján simít végig, vágyakozva nézi őt.

– Tetszik neked az a csúf mamlasz?

Iruka sóhajtva megérinti Kakashi maszkját.

– Te jobban, de… Ő is nagyon vonzó férfi, erős és okos mint te. A feromonja olyan mint az olvadt csokoládé és a kávé, nagyon finom. Szuper alfa, vele könnyen összejönnének a kisbabák… 

Iruka lassan lehúzza a férfi maszkját, Kakashi hagyja neki. Elképesztően jóképű arca komoly.

– De még vársz rám, ugye? 

– Igen, megígértem neked. Nem a válaszodért jöttem, hanem mert látni akartalak, mellesleg amúgy is a tekercset ide kellett hoznia valakinek. 

Kakashi sóhajtva átöleli őt és beleszagol a nyakába.

– Érzem az illatod, nagyon gyengén de érzem.

– Miattad van, a feromonod teljesen betölti ezt a szobát, csak reagált a testem rá.

– Mrrr - dorombol a férfi, és belecsókol Iruka nyakába. - Nedves vagy már? 

– Kakashi! - kiáltja dühös pírral Iruka, és lesiklik az asztalról. - Miért kell engem folyton zavarba hozni? 

A férfi utoléri az ajtónál, és rátámasztja kezét hogy ne tudja kinyitni. 

– Csak azért hergellek, mert akkor vagy a legszebb, Iruka. Ne menj még, úgy örülök neked! 

Iruka mosolyogva fordul a férfi felé, és hagyja hogy hozzá simuljon. Mélyen beszívja az alfa illatát és felsóhajt.

– Hátrább az agarakkal, ez sok feromon lesz, elárasztasz vele… 

– Ilyen hatással vagy rám, Iruka. Meglátlak és beindulok tőled… Aztán megérzem az illatod és kangörcsöt kapok. A te hibád - súgja Iruka szájába. Merevedését hozzá préseli hogy érezze. 

Uhh, Iruka testén borzongás cikázik végig.

– Itt és most álljunk le, mert baj lesz… - suttogja elkábulva a fenyőillatú mámorban. Pihegve néz a férfi szemébe, a saját vágyának tükörképét látja benne. 

– Csak egy csók, Iruka. Kérlek…! - hallja a férfi mély hangját, és reszketeg sóhajjal kapaszkodik a mellényébe. 

– Csak egy csók - leheli, és amikor megérzi a férfi száját ajkaihoz érni, zsibbadós energialöket rándul végig a testén, elgyengülve kapaszkodik a széles vállakba.

Kakashi fújtatva éhesen falja az édes puha ajkakat, lázas forrósággal simul a puha testhez. Annyira kívánja, őrület! Keze és nyelve sem marad tétlen, birtokba veszi teljesen amit csak lehet, édes vaníliás ízétől kábultan morog. Mrrr milyen finom ez a csók!

Cuppogva falják egymást, a szenvedély lepedőként borítja be őket. Végül Iruka húzódik el, és pihegve néz fel Kakashira.

Mindketten kipirultak, kábultak.

– Iruka… 

– Nem maradhatok, Kakashi. Ha folytatjuk, kitörnek a feromonjaim… Alig bírom fékezni magam!

– Oké, oké… Uh, sima csókhoz képest ez valami kurvajó volt - dörmögi a férfi. Iruka elmosolyodik.

– Igen, nagyon jó volt. És most megyek!

– Várj… ne menj még! Iruka!

– Kakashi, meg kell értened, én csak téged védelek magamtól! Ha az illatom elszabadul, akkor az már egy omega csókja lesz. Utálnám magam érte! 

A férfi két keze közé veszi a csinos kis arcot, gyengéd a mosolya.

– Értem nyuszika, semmi baj. Mikor láthatlak legközelebb? Ma este? Randizunk egyet? Vacsi valahol? Utána tánc? 

Iruka elmosolyodik.

– Jól hangzik, de inkább legyen holnap este. Addig lecsillapodunk mindketten, és éretten viselkedünk majd, jó?

Kakashi felnevet.

– Éretten viselkedni? Imádom a humorod bébi! Rendben, akkor holnap este. Érted megyek Ibikihez. Most mehetsz, hiányozni fogsz cicám.

Hátralép és még utoljára megsimogatja Iruka arcát, mielőtt kinyitja neki az ajtót.

A siető omega után néz, és fájó merevedését eligazgatja a nadrágjában.

6.

Iruka szobája mesésen illatozik. Mosolyogva szagolja meg a virágcsokrokat, amiket esténként Ibikitől kap. A férfi nagyon figyelmes, elbűvölő ahogy udvarol neki. Egyik este étterembe is elvitte vacsorázni.

Ha nem lenne Kakashi olyan piszkosul jóképű és pimasz, már meggyőzte volna. Így is hat rá, mert ha csak közel kerül hozzá, vagy véletlenül megérinti, Iruka szíve felgyorsul és vágyik rá, hiszen Ibiki mindent megtestesít amire egy omega vágyhat, és ő bizony két malom között őrlődik. 

Sóhajtva lezuhanyzik és egy puha fehér köntösbe bújva az ágyra veti magát. Forró a bőre, testében zsibong a vágy. Megcirógatja halvány rózsaszín ajkait, amelyeket alig néhány órája Kakashi olyan hévvel csókolt. Az emléktől hevesen verni kezd a szíve, és ágyékában felhorgad a vágy. Huh… 

Meg mindig érezni véli a fenyőillatot, a hűvös reggeli levegő aromáját, amit télen a havas erdőben lehet csak érezni. A férfi feromonja nagyon vonzó, sokkal finomabb mint eddig bárkié.

De a testi vágy hiába erős, ha a férfi nem megbízható. Biztonság. Ez az omegák elsődleges hívószava, és a legfontosabb. Nem csak fizikai biztonságról van szó, hanem érzelmi biztonságról is. Kakashi veszélyes. A zsigereiben érzi… És mégis olyan hihetetlenül vonzó! 

Sajnos próbára kell tennie a kitartását és az elszántságát, ahogy minden alfát le kell tesztelni, mert a boldogsága a tét, vagy akár az élete is. 

Ha Kakashi elbukik, megszakad a szíve… De még mindig jobb így, mintha Kötődés után járna pórul vele. 

Apró kavics csapódik az ablaküveghez, Iruka felriad az álmodozásból és az ablakhoz siet, kinyitja.

– Yo! - integet az ablak előtti faágon guggoló Anbu. Feltolja maszkját a fejére, és a jóképű arc láttán Iruka elpirul, szíve meglódul.

– Szia! - Hát eljött hozzá! Ó! Milyen jól áll neki az Anbu páncélzat! Vah! 

Kinyújtja hosszú karját és egy szál vörös rózsát tart fekete kesztyűs ujjai között. Iruka dobogó szívvel veszi át.

– Dolgom akadt a környéken, így beugrottam hozzád, mert nagyon hiányzol bébi.

– Kedves tőled, nagyon szép rózsa, köszi.

– Hm, látom Ibikitől is kaptál virágot - pillant mögé. – Na és mit csináltál, éppen rám gondoltál? 

– Igen - mosolyog édesen Iruka. 

Kakashi az őszinte választól boldogan elvigyorodik. 

– Nos, most már itt az igazi élő, nem kell álmodoznod. Én is sokat gondolok rád, főleg az ágyamban amikor…

– Kakashi! - csücsörít bosszúsan Iruka, és a férfi nevetését hallva ellágyul. - Küldetésre mész?

– Igen, de reggelre remélhetőleg visszatérünk a csapatommal. Egy missing nin után megyünk, valószínűleg a te zaklatód lesz, remélem el tudjuk élve kapni. 

– Vigyázz magadra! 

– Vigyázni fogok. Te pedig álmodozz rólam sokat, aztán majd meséld el minden buja kis fantáziádat rólam holnap este, rendben?

– Kakashi! 

A férfi nevetése lágy és mély, vonzó mint a meleg kakaó. 

– Kapok egy kis csókot útravalóul? 

– Egy picit… 

Kakashi az ablakpárkányra szökken majd a szobában elé áll, olyan ruganyos és gyors a mozgása mint egy macskának. Mosolygó szájára kapja Iruka futó csókját.

– Mmm… Kérek még! - megkapja, erős karjai átölelik az omega testét, nyelve a szájába siklik finoman. Iruka íze… Mrrr…

– Kakashi elég lesz… 

– Oké cicám. - A férfi hangyányit hátralép, és kesztyűs mutatóujjával megcirógatja a köntösből kilátszó mellkast, finoman félre is tolja a puha fehér anyagot, hogy az egyik mellbimbó előtűnjön. - Olyan szexi vagy, megőrülök érted… - morogja lágyan, arcán vágypírral. 

Iruka még pirosabb arccal néz fel rá. A felemás szempár teljesen elbűvöli, ajkába harap a vágytól. 

– Indulnom kéne - sóhajt Kakashi. 

– Menj kedvesem, és légy óvatos! - mondja Iruka gyengéd mosollyal. Kakashi viszonozza és egy gyors puszit hint Iruka szájára mielőtt eltűnik. 

Iruka hosszan bámul utána a sötétben és mosolyogva szagolja a rózsát.

Kopognak.

– Minden rendben? - kérdezi Ibiki. - Bejöhetek?

– Igen!

Megigazítja köntösét és beengedi a férfit. Lélegzetelállító a nagy ember, egyszerű fekete pólóban és nadrágban is. A forradásai akár a tetoválások, úgy kanyarognak pompás testén, behálózva arcát és csupasz karjait is.

– Jelezték a Hyuuga őrök hogy Kakashi ide jön de el is ment, gondolom nálad járt. 

– Igen, hozott egy rózsát és elmondta hogy a zaklatóm valószínűleg missing-nin lett, és utána mennek ma este. 

– Hm. Ez várható volt. Remélem élve kapja el, mert lenne hozzá pár kérdésem - mondja Ibiki. - Kakashi is udvarolni kezdett neked, Iruka-san?

– Igen… Elhívott holnap este vacsorázni.

– Értem. Kérlek légy óvatos, nem ismered annyira mint én. Jó? 

– Rendben - mosolyog édesen a hatalmas emberre. Ibiki komor arca ellágyul.

– Kinyírom ha bajod esik, Iruka-san. 

– Én hamarabb - kuncog. Ibiki elvigyorodik. 

– Tudom hogy téged nem kell annyira félteni, de Kakashitól talán mégis. Készítettem kakaót, van kedved lejönni és meginni velem? 

– Szívesen - biccent Iruka. - Felkapok valamit és jövök.

Ibiki lepillant a köntösre. Amikor kimegy, és becsukódik mögötte az ajtó, elpirulva igazítja meg fejkendőjét. Iruka a köntös alatt meztelen volt… Homlokát ráncolva megy le a lépcsőn. Iruka köntösben… Csoda hogy Kakashi nem mászott rá. Talán tényleg komolyan meg akarja szerezni Irukát? Hn.

A kakaó sűrű és édes, pont ahogy egy omega szereti. Iruka mélyet sóhajt és felnéz a csillagokra. Ibikivel a tornácon üldögélnek kényelmes karosszékekben. A kertben virágzó gyümölcsfáktól és akácfáktól balzsamos a levegő. Koranyári meleg van, de este kicsit hűvös, ezért Irukát Ibiki becsomagolta puha meleg takaróba, mint egy fészekben ülő kismadarat. Jaj ezt imádja, mintha a férfi mindent tudna róla! 

Boldogan kipirulva néz fel a csillagokra, most igazán minden szipi-szupi-szuper! Biztonságban érzi magát, a mellette ülő alfa nagyon erős és lenyűgöző, isteni feromon illata végtelenül megnyugtató. Reszketegen sóhajt és behunyja szemét. 

Ibiki mosolyogva nézi őt. Azt gondolja, meg tudná ezt szokni. Sőt, a gyerekeikkel együtt főleg. Nagyon is élvezné a zsibongást, a szeretetet a család örömét. 

Iruka elszundít, ezért óvatosan kiveszi kezéből az üres csészét. 

– Iruka kedves, felvigyelek a szobádba? 

Kábán felnyílnak a szépséges szemek, édes kis álmos mosolyt kap. 

– Felmegyek én magamtól, köszönöm - motyogja elbűvölően. - Csak még egy kicsit hadd maradjak, olyan jól érzem így magam…

– Rendben, aludj még egy kicsit. 

– Köszönöm a kakaót, nagyon finom volt.

– Szívesen - mosolyog Ibiki, és megcirógatja az édes kis arcot. Iruka nem húzódik el, sőt kicsit hozzá is dönti arcát a férfi nagy kezéhez. Vissza szundít, Ibiki pedig hátra ejti a fejét a széken és felnéz a csillagokra. Ha Kakashi nem furakodott volna közéjük, talán lenne esélye Irukánál. Még így is lehet, mert az a barom híresen szemétláda a szeretőivel, gyakran cserélgeti őket, gátlástalan fickó. Azonban nem hülye. Egy omega túl nagy fogás, életre szóló áldás, ezért lehet hogy egy ilyen kurvapecér is képes jó útra térni… Bosszantó.

Sóhajtva feláll és a mélyen alvó Irukát gyengéden felnyalábolja pokrócostul és a vendégszoba felé indul. Iruka cukin szundikál, totál kiütötte magát a finom forró csokival. Óvatosan lefekteti, és megtorpan. Iruka feromonja! Nagyon halványan de megérzi, és borzongás fut végig a testén. Vaníliás virágillat, elképesztően finom! Mélyen magába szívja és lenéz a hosszú szempillákra, a puha ajkakra. Vágyik rá, akarja őt. A csillagos ég a tanúja, hogy mindent meg is fog tenni azért, hogy megszerezze! 

7.

A napok telnek egymás után, és Iruka egyre szerelmesebb. Kakashi elvitte őt már többször vacsorázni, táncolni, nagyon vonzódik hozzá. Ugyanakkor Ibiki is elbűvölte teljesen… Főleg a feromonja. Grillező kerti partykra hívták őket többször is a Hyuuga barátai, és Kakashival ellentétben Ibikinek sok barátja van, kedves családos emberek, sok gyerekkel akik fürtökben lógtak Irukán. Ibiki nagyon máshogy viselkedik a barátaival és a gyerekekkel, és Irukának ez nagyon tetszik. Ibiki erotikus kisugárzása és illata főleg!  

Sóhajtva néz ki a tanterem ablakán. Két alfa… Egy piszkosul jóképű de veszélyes, és egy impozáns szuperalfa aki gyengéd és biztonságos. Nyilvánvaló kit kellene választania, a feje már eldöntötte, de a szíve még nem. Utóbbinak kellene bizonyosság. Ideje mint a tenger, mert egy ilyen fontos döntést nem fog elkapkodni, bármennyire is vágyik a teste egy Társ után. 

– Ceruzát letenni, kérem a dolgozatokat! - mondja, és a gyerekektől összeszedi a papírokat. - Holnap reggel a gyakorlótéren kezdünk, most mehettek ebédelni, jó étvágyat!

Egy dossziéba tesz mindent, és a tanáriba sétál. Azt pletykálták a többiek, hogy ma áll munkába a kunoichi tanárnő, akit megerőszakoltak Iruka külsejével. Amikor belép a tanáriba, azonnal megtudja melyik ő, mert körülállják a többiek. Iruka is odamegy, köszön neki. A lány vékony, barnahajú, és sajnos hasonlít Irukára, ezt nem lehet nem észrevenni. Tehát a zaklató ezért bántotta… 

– Szia, Sundae-san - köszönti. A nő ijedt szemekkel néz rá, de aztán ellazul. 

– Szia Iruka-san. 

A többiek szétszélednek és magukra hagyják őket. Zavartan néznek egymásra. 

– Én - kezdi a nő - nem tudtam hogy nem te vagy az. De most hogy már előttem állsz, nyilvánvaló hogy te nem ő vagy. 

Iruka biccent.

– Nagyon sajnálom ami veled történt, ha bármiben segíthetek, kérlek szólj.

A nő biccent. 

– Köszönöm, még szoknom kell a látványodat… de jól leszek. 

– Esetleg… meghívhatlak ebédelni? Így talán jobban megismersz és el tudsz vonatkoztatni. 

Sundae tétován néz rá, majd lassan biccent.

– Végülis miért ne? 

– Ramen? A fogadott fiam imádja, és kellően semleges hely sok emberrel, így nem fogsz félni tőlem. Mit gondolsz? 

– Igen az jó lesz.

– Hívjunk magunkal még valakit? Szeretnéd? 

***

Ebéd után Iruka a Hokage iroda felé indul. Elgondolkodva sétál, a kellemes meleg napfényben fürdeti szép arcát és a tanárnőre gondol. Szegényt nagyon sajnálta. Pláne hogy a nő semmit sem tudott arról ami a bűnözővel történt, és Iruka mindent nem mondhatott el, csak azt, hogy meghalt. 

Kakashi elkapta, az összes bizonyíték ellene szólt, és végül az Ibikinek köszönhető vallatás után kiderült minden. Tényleg a férfi volt az elkövető, egy gyáva gyenge chuunin. A börtönbe zárták, ahol meghalt, de azt Iruka sem tudja hogyan. Úgy sejtette, hogy öngyilkos lett. 

Úgyhogy újra otthon lakik a csinos kis lakásában, az élete visszatért a régi kerékvágásba, kivéve hogy két udvarlója van. 

Kakashi irodája felé viszik a lábai. Résnyire nyitva az ajtó, kopogásra emeli a kezét de megtorpan a levegőben.

– Omega? Most szívatsz? - hallja bentről.

– Bizony. 

– És ki az, ismerem?

Ismerős a mély férfihang, de hirtelen Iruka nem tudja ki az.

– Nem árulhatom el, mert megesketett a Hokage, de hidd el, nagyon szép. Fűzöm egy ideje, de nehéz eset.

– Apám! Még sosem láttam egyet sem. 

– Haver, olyan feromonja van, megőrülnél tőle! A legdrágább parfümre hasonlít, és a teste… Öregem, ha csak eszembe jut elkap a kangörcs - nevet Kakashi. 

– És mik a tervek? 

– Családot akar, gyerekeket.

– Na ne röhögtess! - horkan az idegen férfi.

– Igen ez bosszantó… Főleg hogy Ibiki is fűzi.

– Ibiki-san? Ne mondd! Beszarás, azt hittem annak a fickónak nincs szíve! Te Kakashi, ha meguntad megkaphatom ahogy múltkor azt a kis szőkét? 

– Ja, de gumit kell majd húznod Genma, nehogy felcsináld, mert az omegák teherbe eshetnek akkor is ha férfiak!

Iruka leejti a kezét és elhátrál az ajtótól. Szája elé szorított kézzel szalad el onnan, a könnyeitől semmit sem lát.

Igen… Ettől tartott, és sajnos igaza lett. 

Kakashi nem méltó hozzá, elbukott. 

De attól még nem fáj kevésbé… 

8.

– Tsunade-sama, itt vannak a kért dossziék és térképek - mondja lágy hangján udvariasan, és lepakol mindent az asztalra. Eltűri hogy a Hokage megérintse a kezét. Az omega csók óta Tsunade epekedése nem csökkent, de tiszteletben tartják egymást, és ez így rendben van, elviselhető. Lehetne rosszabb is, szerencsére nem az.

Szétnyitják a térképet az asztalon és minden fej fölé hajol. Kakashi, Ibiki, Shikaku, Inoichi, Tsunade tanakodnak. Sok probléma okozója egy ellenséges helyőrség, amelyet fel kell számolni, de nagyon sok ködfalvi ninja van ott, a jouninok száma viszont egy támadás óta megcsappant. 

Kakashi hallani sem akar arról, hogy kizárólag Anbu csapat menjen oda, mindenképpen komoly erősítés kell. Ibiki rengeteg hasznos információt szedett ki egy fogolyból a helyőrségről, az ő alakulata is részt vesz az akcióban, de ez még mindig kevés.

Iruka csendben hallgat, készenlétben tartja kezében a szupporterek listáját, a költségvetési adatokat és a bevethető chuuninokat, a medi-ninják és a felderítők listáit. Ezeket Tsunade apránként el is kéregeti, okos ötlet volt ennyire felkészülni. Hát igen, Sarutobi mellett alaposan kiismerte mivel tud a leghasznosabban asszisztálni a Hokagének. 

– Iruka! Hívd ide Raidot, az assassint! 

Kakashi felkapja a fejét.

– Nem jó ötlet, Tsunade! 

Ibiki bólint.

– Kakashinak igaza van. Tudtommal még a kórházban van.

– Iruka, derítsd ki hol van és azonnal jöjjön, ha tud! Még nem kell felfegyverkeznie, előbb megbeszélést tartunk.

Iruka meghajtja fejét és kisiet. A lenti nyilvántartásból kikeresteti egy chuunin adminisztrátorral az információt, és villámgyorsan a címre siet, a háztetőkön száguld. Elvileg otthon kell lennie, gyakorlatilag a föld alól is elő kell kerítenie.

Bekopog az ajtón, és amikor feltárul, elakad a lélegzete. Aranysárga szemek, barna selymes haj keretezi az elképesztően jóképű arcot, félmeztelen napbarnított, hegekkel tarkított teste gyönyörű izmos, egyszerű fekete nadrágban van. Lenyűgözve nézi.

– Mit akarsz? - morran a férfi, hangja mély, karcosan rekedtes.

– Üdv, Umino Iruka chuunin vagyok, a Hokage-sama asszisztense. Ő küldött érted, azonnal jönnöd kell hozzá! Sajnálom - teszi hozzá, mert látja a férfi szeme alatt a sötét karikákat. Raido bosszúsan mordul.

– Felöltözöm, gyere be! Azonnali bevetés lesz? 

– Még nem, csak megbeszélés zajlik, még nem kell felfegyverkezned.

Iruka követi a férfit. Nagyon szép modern lakása van, a falon rengeteg fegyver, állványokon különböző páncélzatok, ruhák, mind fekete és matt, a fémek nem csillognak. Hű, egy assassin! 

A férfi felvesz fekete ruhát és egy jounin mellényt, ami fekete. Eddig Iruka csak zöldet látott. 

Elgondolkodva nézi a férfit. Minden fontos jounint ismer, hiszen napi szinten a Hokage mellett van, de a híres Assassinnal most találkozott először személyesen. Sajnos tudja miért, a férfi sok időt tölt a kórházban mentális problémák miatt. Nem tud ennél többet, de így ránézésre teljesen normálisnak tűnik.

– Mehetünk? - kérdi Raido, és Iruka követi. Néhány perc alatt odaérnek, és amikor Raido benyit a Hokage irodába, Iruka mögötte besiet.

Hosszas megbeszélés következik, ezért Iruka térül-fordul, egy tálca szendvicset hoz, majd kávét és teát. 

Raido vonzza a tekintetét, nem tudja nem nézni, olyan kisugárzása van. A sárga szemei, hú. Látta a lakásában a konyhapulton a sok üres fánkos dobozt ami maszatos volt a csokitól, valamint üres narancsleves dobozokat.

– Nem vállalom - mondja Raido. - Ma reggel engedtek ki a kórházból, még zúg a fejem a sok szartól amit belém nyomtak.

– Nem egyedül mész - mondja Tsunade - Kakashi, Ibiki egységei, tíz jounin és chuunin is megy. Tudjuk hogy nagy falat, ezért mennek sokan veled! Holnap reggelig bőven kipihenheted magad! 

Iruka leteszi a tárgyalóasztalra a tálcákat, tapintatosan Rádiótól karnyújtásra a kedvenceit. A férfi sóhajtva nyúl a fánk után.

– Utána egy hét pihenőt akarok!

– Megkapod.

– És dupla díjazást!

– Tied.

– Ezt hol vetted? - fordul Iruka felé, a fánkot mutatva. - Kurvafinom! 

– A lenti kantinban. Kérsz még? 

– Aha, kösz! - visszafordul Tsunade felé. - Oké, de ezt a srácot is viszem szupporternek. Cuki.

– Nem! - mordul fel Tsunade, Kakashi és Ibiki egyszerre.

Megáll a rágásban az Assassin, csodálkozva pislog.

– Szívesen megyek szupporternek - mondja Iruka. - Rögtön jövök csak hozok meg fánkot!

Kisiet és vidáman leszalad a lépcsőn. Ezer éve nem volt küldetésen, végre kimozdulhat Konohából! 

9.

A megbeszélés véget ér, Iruka a jegyzőkönyvvel és a többi aktával az iktatóba indul. 

A folyosón Kakashi várja, elállja az útját.

– Vártalak tegnap és ma is, de nem jöttél ebédelni. Kerestelek többször is, nem kaptad meg az üzenetem? Történt valami? 

Iruka komoran néz fel a férfira, elönti megint a harag és a szomorúság, a hatalmas csalódás. 

– Nem itt szeretném ezt megbeszélni veled, majd később, jó?

Összeszűkül a férfi szeme, és Iruka arca felé nyúl, de ő eltolja a kezét és szorosan magához öleli a mappákat.

– Mennem kell, bocs. 

Megkerüli a férfit de az erősen megragadja a karját és visszafordítja maga felé.

– Iruka, ráérnek a kurva papírok, gyere most az irodámba! Beszéljünk, érzem hogy valami történt…

– Nem szeretném! 

Egy kéz rámarkol Kakashi csuklójára.

– Engedd el! 

Csodálkozva néznek a mellettük állóra, akinek sárga szemei hidegen csillognak. 

– Hallottad ugye, Kakashi jounin? Fogadj szót szépen.

Kakashi elengedi Irukát.

– Neked ehhez semmi közöd, assassin! - morogja halkan. 

– Talán mégis - és elfordul tőle, hogy a chuuninnal beszéljen. - Ha elintéztél mindent, gyere a lakásomba, mert  összeállítjuk a csomagokat. Sok fegyvert viszünk. Ja, és hozz nekem fánkot, a csomagomba is tegyél majd! Igyekezz mert este hamar aludni megyek! 

– Rendben!

Iruka elindul a férfi mellett a folyosón, és bólintva fogadja az utasításokat. Megkönnyebbül.

Odalent Raido elköszön és magára hagyja őt. Iruka csodálattal néz utána. Hű…

Izumo és Kotetsu a váróban ülnek, hanyagul szétterülve a kanapékon. 

– Az ott csak nem az assassin volt? 

– De igen - Iruka rájuk mosolyog, a barátai gyerekkora óta. - A szupportere leszek holnap.

– Te? - összenéznek. - Miért? 

– Mert csak! 

Berongyol az iktatóba majd az irattárba és üres kézzel kisiet, odakint pont Ibikibe ütközik. Felmosolyog a férfira. 

– Iruka-san, holnap én is ott leszek. Kérlek figyelmesen pakolj magadnak - lehajol a füléhez - Gyógyszer és tapasz is kerüljön a táskádba, jó? Ha bármi baj van, először nekem szólj, hogy ne kelljen miattad aggódnom. 

Iruka megpuszilja a férfi arcát, és beszívja finom feromon illatát. Olyan finom! Izgató…

– Köszönöm Ibiki-san - súgja - hogy bízol bennem. 

– Ez csak természetes kedvesem. Ma este ezek szerint nem találkozunk, de néhány napig együtt leszünk küldetésen, ez is valami. Örömmel vigyázok rád, ahogy mindig. 

Megérinti Iruka arcát, mosolya és tekintete gyengéd.

– Ma is nagyon szép vagy - mondja, hüvelykujja a szép ajkát cirógatja. Iruka elpirulva viszonozza a mosolyt, szíve hevesen dobogni kezd mellkasában. Egy hatalmas és lenyűgöző alfa… Vah…!

Ráteszi kis kezét a férfiéra és belesimítja arcát a tenyerébe, apró puszit hint rá. 

– Mennem kell.

– Tudom, nekem is készülnöm kell. Hiányozni fogsz, Iruka-san.

– Te is nekem - mosolyog kedvesen, megcirógatja a férfi kezét mielőtt elengedi, és elköszön. 

A kanapén tátott szájjal ülő barátainak int még búcsúzóul és a kantinba siet fánkért. 

***

Raido lakása káosszá vált. Legalábbis első látásra úgy tűnt. 

Iruka átlép a földre pakolt cuccokon és leteszi a fánkos dobozokat az étkezőasztalra. 

– Ah végre! - mondja az assassin, és egyet a szájába véve pakol tovább. 

– Miben tudok segíteni? - kérdezi Iruka. 

– Látod azt a doboz kunai kést? Na ott a rongy meg abban az üvegben a méreg, mindegyiknek a hegyét óvatosan mártsd bele, aztán abba a tokba szépen rakoskasd bele. Ha készen vagy, a következő adag a széken van! A dobócsillagokat nem kell mérgezni!

Iruka leül az asztalhoz és szorgalmasan megcsinál mindent amire a férfi utasítja. 

– Nem vicceltél, tényleg sok fegyvert viszünk - néz körül. 

– Jaja, elővigyázatos vagyok. Legtöbbször a kardjaimat használom, de ez egy kurva nagy helyőrség lesz. 

Békésen pakolnak, Raido egyre nyugodtabbnak tűnik. A szőnyegen ül és a fegyvereket pakolja.

– Miért voltál kórházban, Raido-san? - kérdezi óvatosan Iruka. A sárga szemek viszonozzák a pillantását, és nem eresztik tekintetét. 

– Assassin vérszomj. Hallottál már erről?

– Még soha. Nem írja egyik tankönyv sem az assassinokról, erről tudnék. 

A férfi vállat von. 

– Ja, hát nem vagyunk rá túl büszkék. Időnként ingerült vagyok és nagyon bedurvulok. Főleg komolyabb küldetések után, és nem tudom levezetni a feszültséget. Amikor nagyon gáz, befekszem a kórházba és telenyomnak nyugtatókkal. Néhány nap alatt elmúlik. 

– Ez úgy hangzik, mint az alfák párzási láza. 

– Ja, de nem az. Habár alfa vagyok, amikor párzási lázam van, akkor kefélni akarok, ha vérszomjam, akkor ölni. 

– Ó! És van rá gyógyszered vagy megelőzöd valamivel? 

– Nem szedem, mert akkor nem tudok dolgozni. De azért bepakolhatod a bogyóimat is, a fürdőszobában megtalálod. 

Iruka engedelmesen kimegy érte, és behozza, egy kis szütyőbe pakolva beteszi a fontos dolgok közé a hátizsákjába. 

– Iruka, a sajátjaidat is hozod, ugye? Nem szeretném ha ott Hevülnél nekem, mert álló farokkal nehéz harcolni!

Iruka elvörösödve, döbbenten néz a mosolygó férfira. 

– Honnan…? - habogja. 

– Assassin vagyok, olyan a szaglásom, hogy az összes omegát felismerem bárhol bármikor. De nem érdekel különösebben, és egyáltalán nem zavar hogy az vagy, ne aggódj. 

– Akkor te az első perctől fogva tudtad?

– Igen. Nyugi - kacsint - senkinek nem mondom el. Legyünk barátok, okés? Azt a Kakashit meg sürgősen vakard le magadról, ha jót akarsz magadnak! 

Iruka elmosolyodik.

– Nagyon jó barátok leszünk, úgy érzem - mondja Iruka boldogan. 

– Én is úgy érzem. Dobj ide egy fánkot! Rendelek egy pizzát vacsira, te is kérsz?

***

Gyors a tempó, Iruka táskája nagy és nehéz, de jól bírja, nem véletlenül jár rendszeresen edzésre és a konditerembe, még ha annyira nem is látszik meg a testén. 

A többiekkel együtt csendesen suhan faágról faágra, csak néhány óránként állnak meg kis pihenőkre. 

Este érkeznek a helyőrség melletti sziklás tengerparthoz és erdőhöz. Az erdő fái között megbújnak, pihennek és kivárnak. A szupporterek kiosztják a szendvicseket folyadékokat, Iruka is kiszolgálja Raidót. A fánk mellett azért pakolt neki húsos zöldséges szendvicseket és narancslevet is, amiket a férfi elégedett morranással fogad el. Leül mellé, mert érzi a fokozódó feszültséget az assassinban. 

– Minden oké? - kérdezi tőle. - Kérsz még valamit? 

– A takarómat. Bevetés előtt hunyok egy órát. Menj nyugodtan az alfádhoz és pihenj.

Iruka előveszi neki a takarót.

A műveletirányító Kakashi hangját hallja mindenki.

– Az őrszemek kivételével mindenki próbáljon pihenni egy keveset. Hajnalban támadunk, mielőtt világosodni kezd. Előtte még lesz egy eligazítás.

Ibiki leteríti a takaróját és Irukára néz. Nincs értelme szégyenlősködni, mellé teríti a sajátját, és leül. Nem túl közel, de nem is távol. 

– Nem ettél még semmit, Iruka-san. 

– Igen, mindjárt megeszem a szendvicsem - mosolyog a férfira. Mindenki nagyon halkan beszélget, tüzet sem gyújtanak. Az őrszemek szétszélednek. 

Iruka eszik és iszik egy keveset, de annyira izgul, hogy nem bír sokat.

– Izgulsz? - kérdi Ibiki.

– Ennyire látszik? Igen, ezer éve nem voltam küldetésen, fogalmam sincs mi vár ránk ott.

Lefekszik a takaróra, és felnéz a csillagokra, majd Ibiki felé fordul. 

– Te nem mehetsz oda, a többiekkel itt kell várnod úgyis, de majd mindent elmesélek, jó? Kakashi úgyis elmondja a feladatokat indulás előtt. Raido a csodafegyver, ha minden jól megy, nekünk sok dolgunk nem lesz.

– Olyan szuper ninja? 

– Olyan. Súlyos árat fizet érte szegény. 

– Igen mesélte. Barátok lettünk. 

– Csak óvatosan, jó? 

– Az óvatos a második nevem - vigyorog Iruka. Ibiki feromonja felé árad és azonnal nyugalom száll rá, behunyja szemeit és mélyen magába szívja az olvadt csokoládé, a finom kávé illatát. Az álom gyengéden szippantja be.

Ibiki érintésére ébred, és felül. A többiek is készülődnek, Iruka Raidóhoz siet. Este tanította neki az assassin pizza evés közben, hogyan kell felvenni a páncélt, ezért most gyorsan felsegíti rá a cuccot, felcsatolja a fegyvertartó tokokat öveket. Döbbenet mennyi szirszar elfér ezekben, gondolja. Felsegíti rá a kardokat, és amikor Raido felveszi az assassin csuklyát is, ami egy maszkot is magába foglal, a férfi egy sötét folttá válik az éjszakában. Csak a sárga szemek látszanak.

– Na hogy festek? 

– Félelmetes vagy, vérfagyasztó! - mondja Iruka csodálattal. 

– Ugye mondtam hogy be fogsz pisilni ha meglátsz? - nevet halkan az assassin és felemeli a kezét. Iruka ad neki egy pacsit.

– Ezután bulizunk egyet!

– Naná! Itt vársz rám? 

– Itt. De ha kéred veled megyek és védem a hátad - komolyodik el Iruka. 

– Arra ott vannak a jouninok. Te csak maradj itt és imádkozz az alfádért. Melyik az? 

– Ibiki. 

– Az a húshegy? Hm. Jó tudni. Legalább egy jó erőset választottál, okos fiú vagy. 

Iruka elpirul. 

Kakashi köré gyűlnek a harcosok, úgy hallgatják az utasításokat. Szívdöglesztő az Anbu cuccában most is, de Iruka már nem vevő rá. Mellette áll Genma jounin, akinek átpasszolni tervezte őt. A gondolattól is forró harag árad szét benne, de inkább elfordítja tekintetét róla. Ibiki komoly arcát nézi és aggódni kezd. Most komoly a helyzet, tényleg nagyon veszélyes dologra készülnek.

A medi-ninjákhoz lép, és segít nekik is összekészülni. 

– Indulunk! - hallatszik Kakashi mély hangja, és eltűnnek a harcosok a fák között. 

***

Magasan jár már a nap, amikor az elsők megérkeznek, és sorra jönnek a többiek is. Iruka megkönnyebbülten nézi Ibikit, aki mosolyogva kacsint neki. Látszólag semmi baja, így felsóhajtva visszamosolyog rá. 

Raido sehol. Iruka egy elsősegély felszereléssel kötözget sebeket annak aki kéri, és fél szemmel Raidót keresi. 

– Kakashi-san, Raidót nem láttad? - kérdezi a fa alatt ülő Anbut, és vérző karját óvatosan bekötözi. 

– Még ott van, nem hagy életben senkit. 

Iruka megborzong, mert tudja ez mit jelent: kivégez minden sérült ellenséget.

– Amikor visszajön, légy óvatos vele Iruka. Vérszomjas őrült. 

– Rendben. - Befejezi a kötözést. -  Fáj még valahol? 

– A szívem, de azon csak egy csók segíthet. 

Iruka elengedi füle mellett a megjegyzést és faképnél hagyja, de a férfi megfogja a csuklóját.

– Kérlek ne menj még! 

Iruka letérdel mellé. 

– Ez nem a legjobb hely és idő erre, Kakashi-san - mondja szelíden. 

– “San”? Mióta vagy ilyen formális velem? Tettem valami rosszat? Miért kerülsz, miért vagy ilyen rideg? 

Iruka megsajnálja, pedig tudja hogy a férfi nem érdemli meg. 

– Otthon akartam nyugodt körülmények között elmondani neked, de ha ennyire nem bírod ki…

– Nyögd már ki! Szakítasz velem? 

– Nem voltunk kapcsolatban, tehát szakításról beszélni furcsa lenne. Inkább azt mondom, ne udvarolj nekem már, mert nincs esélyed nálam, Kakashi-san. Sajnálom. 

A jounin arca elkomorul.

– Miért? Erre válaszolj még, és békén hagylak, ígérem! 

– Mert nem szeretsz engem, és nem is vagy képes rá hogy úgy bánj velem, ahogy azt én megérdemlem, nem tisztelsz engem. 

– Milyen baromság ez Iru-cica? Ki beszélte tele a fejedet? Imádom minden porcikádat! 

Megérintené Irukát, de ő elhúzódik. 

– Nincs több mondanivalóm, a lényegen nem változtat. Te nem leszel az alfám. 

Felnéz, és az őket figyelő Ibikivel találkozik a tekintete.

– Iruka ne csináld már! Gyere beszéljük meg, biztos csak valami félreértés történt, mondd el mit mondtak neked? 

– Nem, Kakashi ezt csak te rontottad el! Nem fogok a kis szőke sorsára jutni, akit csak úgy odavetsz a haverodnak. - A férfi arcára döbbenet ül ki. - Igen. Véletlenül meghallottam amit Genmával beszéltetek. Azt is mondtad neki, hogy használjon gumit, nehogy úgy maradjak. Ó egek, soha nem gondoltam volna, hogy ennyire nem számítok neked! - suttogja könnybe lábadt szemmel. - Ennél én sokkal értékesebb vagyok, minthogy egy ilyen alantas alfát válasszak magam mellé amilyen te vagy!

A férfi lehajtja a fejét, már nem néz Iruka szemébe. 

– Van még kérdésed? 

Kakashi megrázza a fejét. Iruka biccent, letörli arcát, feláll és otthagyja őt. 

Vége. 

Jobb most, mint kötődés után vagy várandósan traumatizálódni. Na ezért a második nevem Óvatos Iruka, gondolja vigasztalón. 

Elbújik egy vastag fatörzs mögé és kifújja az orrát, letörli a könnyeit. Nem érdemel az a fajankó egy könnycseppet sem! 

– Jól vagy? - Ibiki aggódva lép mögé. Iruka biccent.

– Megmondtam neki, hogy nem lehet az alfám, mert nem méltó rá.

Ibiki átöleli, és ő hozzásimul, elernyed a biztonságos ölelésben, beszívja a férfi izzadság szagát, ami szintén tetszik neki. 

Iruka megfordul és arcát a széles mellkasra fekteti. 

– Te hogy vagy? Nem sérültél meg? 

– Csak karcolások, hála Raidónak. Majdnem elkapott egy mérgezett nyíl, de elhárította rólam. Elképesztő a fickó. 

Iruka aggódva harap ajkába. Egek, de jó hogy Raido ott volt jókor jó helyen!

– Visszajött már? 

– Még nem.

– Van ott még vele valaki? 

– Nem hiszem. 

Irukában rossz előérzet támad, és elsiet. 

– Iruka hova mész? Nem mehetsz oda!

Iruka a fák között szalad, közben az elsősegély készletet és a táskája pántját a vállára akasztja.

– Lehet hogy megsérült, miért nem vigyáz rá senki? 

– Ez bonyolult dolog Iruka! 

A helyőrségben kísérteties a csend. Mindenhol hullák hevernek, vér és testrészek, kiömlött bél tekervények, bűz és vér szaga. 

Ibiki befogja Iruka szemét.

– Ne nézd kérlek, nem a te szemednek való! Fordulj vissza, jó? Majd én bemegyek és  megnézem jól van-e, rendben? 

Iruka eltolja a kezét.

– Én vagyok a szupportere, bemegyek utána! 

Besiet, kerülgeti a holttesteket, a vértócsákat a levágott testrészeket és fejeket.

– Raido-san! Hol vagy? Raido-san!

– Mit keresel itt? 

Iruka egy földön ülő fekete alakot pillant meg, a nap pont kitűnik egy felhő mögül, fénye visszatükröződik a sárga szempárban. 

Iruka megkönnyebbülve leguggol a férfi előtt és megfogja véres kezét, lehúzza csukját róla és megérinti homlokát.

– Megsérültél?

– Ja, kicsit a lábam. Te értem jöttél? 

– Igen, hoztam elsősegély felszerelést és a gyógyszeredet. Vedd be, addig bekötözlek, jó? Itt van víz, nyisd ki a szádat, majd én beteszem neked, rendben? Ilyen véres kézzel inkább ne fogd meg! 

– Komolyan értem jöttél? Nem félsz tőlem? 

Iruka lehúzza a férfi csukjáját és a szájába adja a tablettát, megitatja vízzel.

– A barátod és szupportered vagyok, rám bíztad magad. Felelős vagyok érted, ezért a pokolba is utánad mennék, Raido!

– Heh, meg is tetted - mosolyodik el a férfi.

Iruka megnézi a férfi lábát, egy kunai kés áll ki a combjából.

– Szerinted mérgezett? 

– Nem, csak kurvára fáj. 

– Akkor jó. Teszek rá kötést, és a medi-ninják majd ellátják. - Gyorsan bekötözi. - Kiviszlek innen! 

– Majd én viszem őt, te hozd a fegyvereit és a táskádat, Iruka! - szól Ibiki és felnyalábolja a fájdalomtól sziszegő assassint. 

Kisétálnak a hullahegyek mellett. Iruka döbbenten néz körül, rettenetes mészárlás történt. 

– Olyan tisztának tűnik - mormolja Raido. 

– Mert az. Tiszta, őszinte és széplelkű, egy drága kincs - válaszolja halkan Ibiki. - Ha hozzáérsz eltöröm a nyakad. 

Raido kuncogni kezd.

– Hányan szerelmesek belé? 

– Veled is csak eggyel többen vagyunk - vigyorodik el Ibiki.

– Francba.

Iruka persze ebből semmit sem hall. 

A táborhelyen már ropog a tábortűz, a sebesültek ellátva. Amikor megérkeznek, Iruka kerít egy medi-ninját, és végre ellátják Raido lábát is. Addig levetkőzteti, lemossa a vért és koszt róla, tiszta ruhát ad rá. Térül-fordul, szendvicset és vizet hoz, Raido pedig szelíden hagyja magát neki. 

A többi ninja csendben messziről nézi őket, a medi ninja is amint lehet lelécel.

Kakashi lép melléjük, komolyan nézi Raidót.

– Hogy vagy assassin? Vérszomj? 

– Jól. Most még semmi. 

– Okés. Ugye nem haragszol, ha a szupportered érdekében őt most elzavarom tőled, mielőtt még véletlenül átharapod a torkát? 

– Kakashi-san, kérlek ne beszélj így vele! 

– Igaza van - mondja Raido. - Kösz, hogy utánam jöttél, meg a segítséget, de most jobb ha pihensz te is. Ha kell valami majd kiabálok neked, jó? 

Iruka megnyugodva bólint, és az utolsó fánkos dobozt a narancslével mellé teszi, betakarja a takaróval a férfi hátát. 

– Fájdalomcsillapítót hozzak neked? 

– Majd indulás előtt, jó? 

– Rendben. Gyógyulgass, Raido-san. Konohában majd beviszlek a kórházba, és szépen rendbe fogsz jönni. Aztán bulizunk.

– Menj már! - mosolyog Raido. 

Iruka sóhajtva áll fel mellőle, és a többiekhez sétál a tábortűzhöz. Egyik chuunin a kezébe nyom egy szendvicset és vizet. Lerogy a fűbe.

– Mit láttál ott? - kérdezik a többiek. 

– Sok hullát, testrészeket és vért. Mindenkit megöltek - feleli komoran. 

– És majdnem mindenkit az assassin ölt meg - teszi hozzá a tábortűz túloldalán ülő Genma jounin komoran. A szájában az acéltű megcsillan. 

10.

– Fél óra és indulunk! Pakoljatok össze, a sebesültek szállítását beszéljétek meg! - dörren Kakashi mély hangja. 

Iruka a medi-ninjákhoz siet fájdalomcsillapítóért. 

– Én nem megyek oda hozzá - mondja neki az egyik. - Tessék itt van egy injekció, add be neki te, ha annyira akarod! 

– Rendben, kösz - biccent Iruka és Raidóhoz siet. Anbuk veszik körül az assassint, vagyis rajta térdelnek, és valamit csinálnak. Kakashi mellettük áll. 

– Mit műveltek vele? - kérdezi Iruka meglepetten. Kakashi felé fordítja kerámia maszkos arcát.

– A vérszomj miatt elővigyázatosságból ilyenkor megkötözzük. Ne merészeld elengedni, és a szájából se vedd ki a pecket, mert a harapásával is képes ölni! Mi az a kezedben? Nyugtató?

– Nem, azt már tablettában beadtam neki, ez fájdalomcsillapító a sérült lába miatt. 

Az Anbuk leszállnak a földön vergődőről és szétszélednek, Kakashi marad. 

– Raido-san, hoztam neked fájdalomcsillapítót, beadhatom? 

A férfi sárga szemei fátyolosak, talán a vérszomj miatt, de Iruka inkább a fájdalomra gyanakodik. Bólint, ezért Iruka gyorsan beleszúrja a karjába és befecskendezi. 

Verejtékes a férfi bőre, látszik hogy szenved. Iruka nagyon megsajnálja, és mellé ülve gyengéden az ölébe vonja a fejét. 

– Mindjárt hatni kezd és enyhül a fájdalmad, jó?  

Raido mélyet sóhajt és ellazul. 

– Jobb egy kicsit? - a férfi biccent. - A fegyvereidre nagyon vigyázok, én viszem majd. Téged Ibiki-san fog, rendben?

Kakashi előrehajol.

– Iruka, mikor adtad be neki a nyugtatót?

– Amikor érte mentem a csatatérre, rögtön bevette. 

– Érte mentél? Egyedül? 

– Ibiki-san elkísért. 

– Hm. Úgy tűnik jól működik nála a gyógyszer. Máskor is lehetne így megelőzni, csak éppen senki nem mer a közelébe menni ennek a fenevadnak. Valamiért téged jól tolerál, de ne kísértsük a szerencsét, legyél óvatos, Iruka! 

– Ne hívd így őt, tisztelettel beszélj róla légyszíves! 

– Ha majd téged, a társaidat vagy barátaidat is megtámadja, akkor te sem fogod kedvelni, Iruka. Én láttam mire képes, te még nem. 

Raido dühösen morran egyet, és Kakashi feláll. 

– Mindjárt indulunk! - veti hátra Kakashi a válla felett, miközben elsétál. 

***

Konohába este érkeznek meg. Kakashi azonnal a Hokage irodába siet beszámolni, Iruka és Ibiki a kórházba viszik Raidót. Ott már várják őket. Ibiki hordágyra fekteti óvatosan az assassint, Iruka pedig a szépséges sárga szemekbe néz. 

– Most már jó kezekben leszel Raido-san. Holnap meglátogathatlak? - Biccentés. - Rendben, eljövök délben. A fegyvereidet és a többi holmidat most azonnal a lakásodba viszem, jó? - biccentés. Iruka hűvös ujjai a férfi homlokára simulnak megnyugtatóan. - Minden rendben lesz. 

Eltolják a vizsgálóágyat és Iruka fáradtan Ibiki oldalához dől. A férfi átöleli gyengéden. 

– Elkísérlek - hallja a férfi mély hangját és hálásan pillant fel rá. 

– Köszönöm.

Nem sokkal később, miután Raido lakásában lepakoltak, Iruka lakása előtt megállnak. Egész úton a küldetésről beszélgettek, Raidóról, a vérszomjáról, az assassin korábbi csatáiról és lenyűgöző képességéről. De mire az ajtóhoz értek, elnémultak. Valahogy a meleg nyári éjszaka, a balzsamos levegő, a küldetésből fakadó fizikai fáradtság mind egyszerre hatott, Iruka nem tudta. De azt igen, hogy a férfi illata most valahogy sokkal vonzóbb és izgatóbb mint eddig. Talán a fáradtságtól… 

Ibiki átadja Iruka táskáját amit eddig udvariasan cipelt helyette. 

– Köszönök mindent, Ibiki-san. Számomra ez egy igazán nagy kaland volt, a chuunin vizsgám óta nem voltam küldetésen, sosem engedték. 

– Nagyon ügyes voltál, mintha mindig ezt csináltad volna. Raido hálás lehet neked - mondja a férfi gyengéd mosollyal. Iruka szíve kalimpálni kezd, és felpezsdül a vére. Uhh, a feromonjai! 

– Sajnos be kell mennem, a feromonjaimat már nehezemre esik kontrollálni.

– Igen érzem, csodálatos illatod van. Pihenj csak, megérdemled kedvesem. Holnap láthatlak? 

– Igen… Este? Ha végeztem bemegyek hozzád az irodádba, jó lesz úgy? 

– Tökéletes. Várni foglak… 

Iruka megöleli a férfit, és nagyon de nagyon nehezen engedi el. Szeretné megcsókolni, ajkai szinte zsibbadnak a vágytól. 

– Nagyon szeretnélek megcsókolni, de a feromonjaim miatt nem merem, Ibiki-san… 

– Semmi baj, megértem és köszönöm hogy elmondtad.

– Holnap… 

Iruka besiet a lakásába és a zuhanyig meg sem áll. 

***

Az ajtaján dörömbölnek, és Iruka álmosan felül. Az óra szerint még csak hajnali három van.

Kibotladozik az ajtóhoz és álmosan kinyitja.

– Mi az…? Mi…? 

– Szia gyönyörűm - mosolyog rá Kakashi. Még Anbu felszerelésben van, szívdöglesztően fest mint mindig.

– Kakashi-san, miért vagy itt ilyenkor? - kerekednek el a szép szemek. Haja bájosan kócos arca körül, köntöse zilált, mert abban aludt el, nem volt ereje átöltözni. 

Kakashi gyengéden beljebb tolja és becsukja maga mögött az ajtót.

– Látni akartalak - mondja, és a következő pillanatban a földön hevernek. Iruka csak azért nem verte be a fejét, mert a férfi a kezével gyengéden fogja a tarkóját hogy ne üsse be.

– Kakashi! - kiált Iruka dühösen, most már teljesen éber. – Mit művelsz?

A férfi a nyakába fúrja arcát, halkan morogva nehezedik rá, ágyékát az övéhez préseli, merevedése keményen nyomódik hozzá. Iruka testén végig bizsereg a vágy. Orrába kúszik a finom fenyőillat, izzadtság és vér szaga, a páncél fémes csípős aromája, és az alkoholé.

– Te részeg vagy? - kiáltja bosszúsan. 

– Tsunadéval ünnepeltünk - mormolja a férfi. - Rólad is beszéltünk, hiszen mindkettőnk szívét összetörted - mondja Iruka nyakába, és ajkaival végigsimítja az érzékeny bőrt. 

– Ne beszélj butaságokat, szállj le rólam szépen! 

Kakashi legördül róla, de átöleli és magára húzza, mint egy takarót. Mindettől és a korábbiaktól Iruka köntöse teljesen szétnyílik. Felül a férfi csípőjére ülve és összefogja magán, elpirul a férfi éhes pillantásától. Felemelkedik róla, és bosszúsan sóhajtva felsegíti a férfit a földről.

– Máskor ne gyere ide ha részeg vagy! 

Eltámogatja a kanapéhoz és gyengéden lefekteti. Kakashi mosolya elbűvölő most is, és behunyja a szemét. Iruka lecibálja róla a páncélzatot meg amit tud és betakarja egy takaróval, majd sóhajtva néz végig a férfin.

– Nem én törtem össze a szíved, te törted össze az enyém - mondja szomorúan, és megérinti az ezüstszőke hajtincseket. 

Magára hagyja az alvó férfit és vissza ájul a saját ágyába. Hullafáradt, muszáj pihennie!

***

Reggel kávéillatra ébred, és sóhajtva szorítja alkarját a szemére. A tegnap este… bah! Bosszantó! 

A fürdőben párafelhő fogadja, ezek szerint Kakashi zuhanyzott. Megmosakodik, fogat mos és felöltözik. Az élet nem áll meg, mennie kell tanítani, pedig szívesen pihenne pár napot.

A konyhapult előtt talál rá Kakashira, derekán egy szál törölközővel a pultnak támaszkodik. Most először látja így Iruka, és nem bírja nem nézni, a pasi egyszerűen gyönyörű. 

– Yo - int a férfi, és felhajtja maradék kávéját. 

– Szia. - Iruka megtorpan az ajtóban. Komolyan néz Kakashira, karba fonja a kezeit szigorú tanárbácsisan.

– Tudom ne nézz így, bocsánat a tegnap este miatt! Nem nálad terveztem kikötni, de kösz hogy a kanapédon csövezhettem. 

– Oké. Mennem kell tanítani, ha elmész dobd be a kulcsot a levelesládába.

Iruka elfordul a bejárati ajtó felé.

– Csak így elmész? 

– Miért, mit vártál tőlem? - néz vissza a férfira. 

– Nem tudom, bármi jobb a közönyödnél, Iruka. 

– Kakashi-san, sajnáljalak amiért nem tudtál kihasználni és továbbajándékozni Genmának? Valahogy nincs bennem együttérzés.

– Soha nem adtalak volna oda neki, ahogy a szőkét sem. Szakítottam vele, és Genmának csak bemutattam, hiszen ő is egy jóképű jounin, nagyon is népszerű. Semmi kényszer nem volt abban, de te úgy fogod fel, mintha…

– Pontosan úgy fogom fel ahogy kell, Kakashi-san. Fogjuk fel úgy, hogy ez volt a válaszod amit vártam: Nem, kedves Iruka nem szeretnék az alfád lenni, nem akarok gyerekeket, kösz. 

Kakashi komoran néz Irukára.

– Szerelmes vagyok beléd Iruka! 

Csend telepedik rájuk. 

– És én mit kezdjek ezzel? - kérdezi megremegő ajkakkal. - Ettől nem lesz nekem jobb, és neked sem! Vagy azt akarod ezzel mondani hogy meggondoltad magad? 

– Igen. Veled akarok élni, azt akarom hogy megint úgy nézz rám, engem szeress! Bármi is az ára…

Kakashi ellöki magát a konyhapulttól, és Iruka felé lép. 

– Hallgass kérlek! - emeli fel Iruka a kezét és a férfi megáll és elnémul. Csendben nézik egymást. 

Iruka megrázza a fejét és elfordul. - Nem tudok hinni neked. Sajnálom. 

– Bébi ne menj el! 

Kakashi utoléri, és elé áll mielőtt a bejárati ajtóhoz ér.

Iruka könnyek között néz fel rá.

– Csak… csak hadd menjek ki!

– Iruka… 

– Mi ez a hirtelen fordulat? Miért gondoltad meg magad, mi változott? Tudtomon kívül omega csókot adtam neked? - aggódva néz Kakashira. - Annyira vigyáztam rád, az nem lehet! Nem lehet…

Kakashi magához öleli.

– Ssss, semmi baj nyugodj meg… Nem a hormonok miatt gondoltam meg magam, ne aggódj értem ennyire. Hokagékra mondom, annyira jó szíved van Iruka, még most is értem aggódsz… 

– Ó fogd be! - nyögi a férfi mellkasába, és karjait maga mellé ejtve hagyja magát ölelni. Arcán forró a férfi bőre, fenyő illata annyira finom! Érzi hogy Kakashi letörli a könnyeit.

– Őszintén, mindig nagyon tetszettél, de te érinthetetlen voltál a szememben. Naruto pótapja, megbecsült tanár, tiszteltelek ahogy mindenki. Amikor megtudtam hogy omega vagy, már nem érdekelt semmi, teljesen beindultam rád. 

– Észrevettem… 

– A küldetésünkön amikor ismét láttam, hogy te milyen csodálatos ember vagy, tiszta szívű és kedves, nagyon elszégyelltem magam. Még az őrült assassin is a tenyeredből evett, hihetetlen vagy! Nem érdemlem meg a szerelmedet, kurvára nem… De én akkor is meg akarom kapni a szíved! Önző mocsok vagyok, egy szerelmes rohadék. 

– Kakashi…

– Szeretnék még egy esélyt, Iruka. Ígérem, hogy soha többé nem okozok neked csalódást! 

Iruka felnéz a férfi komoly arcára, a szemébe. 

– Szeretsz és tisztelsz engem? - leheli bizonytalanul.

– Igen. 

Ezt akarta hallani. 

– Akkor megengedem hogy udvarolj nekem.

Kakashi elmosolyodik és szorosabban öleli őt. 

– Köszönöm, Iruka.

– Szeretném ha tudnád, hogy Ibiki komoly riválisod lett. Ma este vele fogok vacsorázni. 

Kakashi fúj egyet.

– Kurvára féltékeny vagyok, de bízom benned, tudom hogy amint meghozod a döntést, elmondod. 

Iruka bólint, és megsimogatja Kakashi szép izmos mellkasát. 

– Muszáj mennem. 

– Rendben. Mikor láthatlak? Ma biztos összefutunk a Hokage irodában… Ebéd?

Iruka megrázza a fejét.

– Meglátogatom ebédidőben Raidót. Esetleg holnap este? 

– Rendben, nekem jó lesz, addig kitalálok valami romantikusat - mosolyog a férfi és megpuszilja Iruka arcát. 

– Megyek, szia Kakashi… 

– Szia szerelmem. 

11.

A kórterem ajtaján kopogtat Iruka, majd benyit. 

Raido egyszemélyes VIP szobában pihen, a belépő felé fordítja a fejét. 

– Szasz Iruka! - mosolyodik el a láttán. 

– Szia Raido-san! - viszonozza és az ágy mellé lép. - Hogy vagy? 

Tekintete végigfut a látványon. Mindkét kéz az ágy oldalához láncolva, infúzió folyik a karjába. 

– Jól, a lábam szépen gyógyul. 

– Fájdalom? 

– Minimális. Mit hoztál? 

Iruka kipakol az éjjeliszekrényre.

– Pár dolgot ami fontos: szappan, törölköző, fogkefe, fogkrém, pizsama, ilyenek, meg harapnivalót. Ebédeltél már? 

Ekkor nyílik az ajtó és egy ápoló lép be egy tálcával. 

– Ön rokon?

– A barátja vagyok - biccent Iruka. 

– Az ebéd… - mondja félénken a nő. Iruka mosolyogva veszi el tőle.

– Köszönöm, majd én megetetem.

Az ápoló megkönnyebbülten kisiet, szinte bántóan örül. Iruka azért, hogy elvegye az élét a dolognak, rámosolyog Raidora.

– Szereted az epret? 

– Aha.

– Akkor ha ebédeltél, kapsz epret is. Mikor engednek ki? 

– Nem tudom, a vérszomj miatt megfigyelésen vagyok. Eddig nem kellett kapnom rá nyugtatót, a dokim szerint az hogy beadtad nekem jó korán, sokat segített, de szerintem nem ezért van. Máskor is volt hogy a harcmezőn bevettem és nem segített. 

Iruka segít feljebb ülni a férfinak és belemeríti a kanalat a leveses tányérba. 

– Hanem akkor mitől? 

– Talán mert egy omega végig velem volt, te Iruka.

– Pszt! Erről nem beszélünk, nehogy valaki meghallja! Gondolod hogy csak ezért?

– Azt gyanítom, hogy emiatt vagy mellettem biztonságban, mert… Az agyam nem ellenséget érzékel, hanem párzásra alkalmas omegát.

Iruka csodálkozva néz a férfi elképesztően jóképű arcára.

Szép lassan megeteti az ebéddel, aztán a gyümölccsel és halkan beszélgetnek. 

– Elgondolkodtatott amiről beszéltünk. Megpróbálok utánaolvasni ennek, de valami azt súgja hogy az assassinokról továbbra sem találok semmilyen feljegyzést amihez hozzáférhetek chuuninként.

– Majd a klánomban én is utánakérdezek. 

– Olyan jó lenne, ha tényleg ilyen egyszerű lenne a megoldás, nem?  

– De! Pocsék ez a kaja. Csak epret hoztál nekem? - pislog bánatosan az aranysárga szemeivel az assassin. Iruka elmosolyodik. 

– Egy fánkot is hoztam, inkább azt kéred? 

– Kár volt kérdezni, ide vele! 

Iruka megeteti Raidot, aztán gyógykenőccsel bekeni mindkét bilincselt csuklóját, mert felhorzsolta már a bőrét.

– Ne nézz ilyen szomorúan, már megszoktam a bilincseket. Sok időt töltök itt. 

– Olyan nagy árat fizetsz azért, hogy Konohának segítesz, mégis olyan rideg veled mindenki. Ha tudnák mennyi áldozatot hozol, mennyire nagylelkű és jó ember vagy, szobrot emelnének neked, Raido-san. 

– Hé, nehogy elsírd magad Iruka - mosolyodik el szomorkásan a férfi. 

– Bocs, csak az igazságtalanságra nagyon érzékeny vagyok. Én látlak téged, tudom milyen vagy és zavar hogy mások nem.

– Mert te rózsaszín szemüveget viselsz. Jó emberek jóra gondolnak, rossz emberek rosszra. Én pedig egy halálosan veszélyes gyilkológép vagyok, némi hibaszázalékkal. De tudod mit? Ha holnap is ilyen jól leszek, talán ki is engednek.

– Igen? - Iruka felvidulva igazgatja meg a takarót, és megfogja a férfi kezét, ujjai gyengéden megszorítják. - Akkor elmegyünk táncolni? 

– Simán - vigyorog Raido. 

– Várj, a lábad nem fáj még?

– Addigra elmúlik, nyugi - Raido visszamosolyog és amikor elköszönnek egymástól, behunyt szemmel élvezi ahogy homlokára teszi hűvös kezét. 

– Holnap is eljövök. Szükséged van még valamire? 

– Csak rád.

***

– Na végre! - sóhajt Tsunade és a délelőttös Shizune egy halom aktát ad át Irukának. 

– Üdv, nem késtem tudtommal - ráncolja homlokát, miközben az aktákat próbálja nem leejteni. 

– Tudom, csak rendkívüli tanácskozás lesz pár perc múlva, ezeket hozd magaddal, és a jegyzőkönyvet kell vezetned. Jól vagy? 

Tsunade megsimogatja Iruka arcát, okos szemei fürkészik őt. 

– Persze, Hokage-sama. 

Átsétálnak a tárgyalóterembe, ahol az idős tanácstagok és a fontos jouninok már ülnek és ácsorognak. Nagy kör alakú asztal, sok szék, ablakok és egyszerű térképek a falakon, puritán hely.

Iruka kedvesen és udvariasan köszön amikor belép. 

Kakashi az ablakpárkányon ücsörög, Ibiki mellette karba tett kézzel áll. Van még ülőhely a kör alakú asztalnál, de ők nem szoktak leülni, ahogy a szintén falat támasztó Shikaku sem. 

Iruka lepakolja az aktákat, előveszi a noteszt és ceruzát, leül Tsunade mellé és el is kezdi a jegyzetelést. 

Hosszú a beszélgetés, a kémek és Ibiki is rengeteg információt hozott az Akatsukikról, egy bűnszervezetről. Sokat vitatkoznak, szélsőségesek a nézetek, végül nagy sokára megegyeznek a teendőkről. Az Anbuk és néhány szuperkém kerül plusz bevetésre, a parancsokat kell csak megírni és szétküldeni. 

Szóba kerül a köd-helyőrség felszámolása. Tsunade a Tanács Tagoknak néhány mondatban összefoglalja.

– És hogy van most az Assassin? - kérdezi az egyik Tanácstag. Hallgatás a válasz, ami Irukának rosszul esik, végül megtöri a zavart csendet. Hangjában érződik a neheztelés, hiszen Raido hatalmas áldozatot hoz a faluért, de senkit nem érdekel a hogyléte, ami szörnyen kiábrándító.

– Jobban van, holnap kiengedik a kórházból, a lába is szinte teljesen rendbe jött. Majdnem életét áldozta a faluért - teszi hozzá komolyan.  Zavartan néznek össze néhányan, majd témát váltanak. 

Szóba kerül Naruto is, végül lezárják a tárgyalást és kiürül a terem. 

Ibiki kifelé menet füléhez hajol.

– Jól vagy, kedves? 

Arcához simítja az övét és rámosolyog.

– Igen, minden oké. 

– Este? 

– Este. 

Gyorsan megírja a parancsokat és beviszi Tsunade-samához aláírni.

Kakashival beszélgetnek amikor Iruka belép.

– A parancsok, Hokage-sama - teszi elé. Tollat ragad és lendületesen aláírja, majd komolyan néz rá. 

– Szeretném ha nem barátkoznál az Assassinnal, Iruka. Veszélyes férfi. 

Iruka biccent.

– Köszönöm hogy elmondtad mit szeretnél, majd megfontolom.

Résnyire szűkül a nő barna szeme.

– Mi van köztetek? 

Mosolyogva megrázza a fejét, nem akar válaszolni, mert Tsunadének ehhez semmi köze. Kakashi megszólal.

– Barátok lettek. Nagyon szelíden viselkedik Iruka közelében, a vérszomját is fékezte. Talán az omega feromonok miatt, de szerintem inkább arról van szó, hogy az Assassint Iruka lénye elvarázsolta és a szép ujjai köré csavarta őt is. 

Hallani hogy mosolyogva mondja. Iruka elpirulva néz a férfi sötét szemébe. 

Tsunade sóhajt. 

– Iruka, ne kelljen érted folyton aggódnom! Kérlek! Menj, írd meg a jegyzőkönyvet és hozd be ha kész van. Küldd be hozzám Ibiki-sant addig!

Iruka meghajol és kimegy. 

Elsiet Ibiki irodájába és bekopog, benyit amikor a férfi kiszól. Ibiki őszintén örül neki, leteszi a kezében lévő papírokat és hozzá lép.

– Mi járatban, kedvesem? 

Iruka belesimul az ölelésbe, mélyen beszívja a finom olvadt csokoládés kávés illatot.

– Tsunade-sama érted küldött, hív téged. 

– Rendben, viszem ezeket a jelentéseket, de előtte még egy kicsit megölelgetlek. 

Feje búbjára kap egy Ibiki-puszit és Iruka olvadozik. Felemeli a fejét, a férfi mosolygó szájára néz. 

– Iruka, megcsókolhatlak? 

– Gondolatolvasó vagy… igen…

Behunyja szép szemeit, és a férfi száraz meleg ajkai az övéhez érnek. Felerősödik Ibiki illata, Iruka szíve hevesen dobogni kezd, kezei a férfi széles izmos hátát megsimogatják. Megnyitja puha nedves ajkait, és a férfi finoman beszippantja az alsót. Édes a csókja, kellemes kávé ízű. Ibiki nyelve hegye megcirógatja az érzékenyen és kíváncsian előbújó nyelve hegyét. Ezután Iruka elfelejtkezik a külvilágról, kábultan merül el a finom csókban. Hahh… Ez valami fantasztikus! Elgyengülve halkan felnyög és lassan felmerül a csók ködéből, kifulladva kipirulva néz fel Ibikire.

– Huh… Nagyon jól csókolsz Ibiki-san… - leheli. 

– Te is - kap egy futó csókot. - Nagyon finom vagy Iruka. 

– Sajnos mennünk kell - néz vágyakozva a férfi mosolygó szájára. Kap még egy csókot, halkan nyöszörögve élvezi ahogy a férfi nyelve mohón a szájában kergeti az ő nyelvét. Uhh! Forró zsibbadás kúszik a végtagjaiba, gyomrában kis pillangók verdesnek, szíve ki akar szakadni mellkasából, az alfa feromon pedig vakító ködként ereszkedik rá. Ebből baj lesz, kitörhetnek az omega feromonjai…

– Jaj - nyögi amikor végre sikerül elszakítani ajkait a férfitól. - Ha így folytatjuk… hahh…

– Igen, jobb ha most inkább mész, Iruka. Mindjárt… khm… én is megyek. 

Iruka remegő térdekkel az ajtóhoz megy, és kipirulva vigyorog a szintén vöröslő arcú hatalmas emberre. 

– Ez fantasztikus volt! Este folytatjuk…! 

Ibiki mosolya is széles lesz.

– Mindenképpen kicsim. Imádlak! Menj mielőtt utolérlek és a folyosón elkaplak! - kacsint. Iruka kuncogva kimenekül, odakint piros arcára szorítja kezecskéit. Huh! Nem nagyon bánná ha Ibiki a folyosón elkapná, a falhoz szorítaná és újra megcsókolná úgy ahogy az előbb… 

Az lesz abban a legjobb ha végre lesz Alfája, hogy végre nem kell a hormonjai miatt szorongania és állandóan fegyelmeznie magát. Hú, ha végre Kötődni fog valakivel, mindent rázúdíthat… Csodálatos lesz! 

Boldogan kuncogva siet vissza, és a tárgyalóban gyorsan leül befejezni a jegyzőkönyvet.

***

Reggel valahogy minden színesebb és illatosabb. 

Iruka mosolyogva ül fel az ágyában, és újramozizza fejében az előző estét.

Ibikivel finom vacsorát ettek egy kis étteremben a férfi házához közel. A nyári este csodás volt, illatos és meleg. Utána átsétáltak a férfihoz, ahol a kertben a jakuzziban pezsgőfürdőztek, rózsaszirmok úsztak a víz tetején és gyertyák világítottak körülöttük. Ibiki fürdőnadrágról is gondoskodott. Gyengéd volt, jókedvű és a csókjaitól Iruka teljesen elolvadt. 

Késő este hazakísérte, és még sokáig csókolóztak a lakása ajtajában. És annyira de annyira fantasztikus volt a csókja, az illata, a pillangószárnyak a gyomrában! 

Sikkantva visszavetődik a párnára, és boldogan meghempereg az ágyban. 

Hát így kezdődik egy csodás nap reggele, nem? De.

Lerúgja magáról a takarót, és vidáman szétrántja a sötétítőfüggönyt. Esik az eső, szürke és nyálkás odakint minden. Mosolyogva nézi, kinyitja az ablakot hogy a kellemes nyári esőillatot érezhesse. 

Fél órával később már esernyője alatt sétál az iskolába tanítani. Semmi nem ronthatja el a kedvét, a gyerekekkel is minden simán megy. 

Ebédidőben a finomságokkal kezében siet a kórházba. 

– Szia - mosolyog Raidora, de lehervad arcáról azonnal a jókedv. - Mi történt?

A férfi arcán lila monokli, még mindig ki van kötözve. 

– Szasz - mosolyog a férfi, mintha a világon minden rendben lenne. 

– Ki bántott? Azonnal mondd el, Raido-san! 

– Ó az arcom? Csak a szokásos, hagyd a francba.

Iruka kiviharzik a kórteremből és az első medi-ninját megragadja.

– Mi történt Raido assassinnal? Tegnap még nem volt összeverve amikor elmentem! - kiabálja.

– Nem tudom, én nem láttam - dadogja a férfi, Iruka dühösen fújtat. 

– Akkor kerítse elő azt aki tudja! 

Percekkel később kiderül hogy egy látogató járt a betegnél, Iruka a nevét is megtudja. Chouja. Kidühöngi magát, és megbeszéli a személyzettel, hogy ezentúl látogató a kikötözött magatehetetlen beteghez csak felügyelettel mehet be. 

Visszasiet Raidohoz, és elkeseredetten nézi barátja arcát.

– Hallom nagy csinn bumm cirkuszt csaptál. Megérte? Éhes vagyok.

– Ki az a Chouja? 

Raido vállat von, és bekap egy falatot az ebédből amivel Iruka eteti. 

– Azt mondta egy barátját én bántottam néhány héttel ezelőtt, mert óvatlanul a közelembe jött a vérszomjam alatt, de nem rémlik semmi. 

Iruka dühösen a falba veri az öklét, és lassan kifújja a levegőt. 

– Nyugi Iruka, ez nálam elég gyakori. Ahogy te is láttad, sokan utálnak. 

– Gyáva féreg aki egy magatehetetlen beteg embert képes bántani! 

Ahogy az ebéd elfogy és Iruka bekeni Raido arcát gyógykenőccsel, lassan lecsillapodik. 

– Hogy érzed magad, Raido-san? Mehetünk haza? 

– Jobban csillagom. A kezelő medininjám ma még nem járt itt, nem tudom. 

– Megkeresem, mindjárt visszajövök. 

Megérinti a férfi haját, és kisiet. Amikor meglátják a medininják, azonnal elésietnek és készségesen előkerítik a kezelőt, akivel együtt mennek Raidóhoz. 

Iruka karba tett kézzel, mogorván figyeli, és határozottan irányítja a vizsgálat menetét. Percekkel később a bilincs lekerül végre a mosolygó Raidóról. 

Amikor kettesben maradnak, Iruka megkönnyebbülten megöleli az ágyon ücsörgő barátját.

– Hazamegyünk. Tudsz járni? 

– Ja, de előbb zuhanyoznom kell. 

– Megy egyedül? - nézi Iruka a bekötözött lábat tétován.

– Persze, nyugi. Hé, ugye tudod hogy most nagyon szeretlek? Senki nem volt még velem ennyire rendes. 

Iruka megveregeti a férfi vállát mosolyogva. 

– A barátok megvédik egymást. Menj fürödni. Büdi vagy - mondja gyengéden.

Összemosolyognak.

12.

A délután eseménytelenül telik. Iruka az adminisztrátorokhoz ül be segíteni a lenti nagy irodába, de ott is pang a levegő, így papírt ragad és a fejében formálódó gondolatokat elkezdi leírni. Indoklás, cél, kivitelezési javaslatok, felülvizsgálati lehetőségek, ahogy már ezerszer látta más rendeleti javaslatokban amiket olvasott. 

– Mit csinálsz? - súgja a fülébe valaki és ijedten megrándulva kap a fegyvere után, aztán az ismerős szép nevetést hallva sóhajt.

– Épp szívrohamot kapok miattad, Kakashi! 

A jounin leül mellé, és lezserül az asztalra támaszkodik. 

– Hiányoztam? 

– Persze - kacsint Iruka. - Mizujs? 

– Áh, semmi jó, de legalább téged láthatlak, ez is valami. 

A férfi hűvös sápadt ujjai megcirógatják Iruka asztalon pihenő kezét. Összefűzik ujjaikat.

– És te Iruka? 

– Én csak bosszankodom a váratlan problémákon, és most próbálok megoldást keresni. 

– Mire? 

Iruka a férfi elé tolja a papírt, aki elolvassa és komolyan viszonozza tekintetét.

– Assassin óvintézkedési rendelkezés. Okos. Megsajnáltad azt a szerencsétlent? 

– Dühös vagyok és elkeseredett, Kakashi. Raido nem lenne közutálat tárgya, ha a vezetőség kezdettől fogva felelősségteljesen bánt volna az assassinokkal. Ki tudja hány generációjuk szenvedett méltatlanul azért, mert senki nem vigyázott rájuk?! Ha áramot használsz, ami hasznos és fontos, akkor gondosan körbeszigeteled hogy ne rázzon meg senkit, ne gyulladjon ki. Ha assassint használ Konoha, mert szükség van rá, hasznos és fontos de ő a vérszomjával küzd, Konohának kötelessége ebben segíteni őt, és megvédeni a lakókat és az assassint is a lakóktól amíg magatehetetlen. 

Kakashi megnyugtatóan a vállára teszi a kezét.

– Mi történt? 

Iruka mindent elmesél, a jounin figyelmesen hallgatja és bólint. 

– Iruka, teljesen jól látod a helyzetet. Igazad van, és jól tetted hogy nem Chouján verted ezt le, hanem a fő problémát átlátva igyekszel változtatni. Raido hogy van?

– Jól. Otthon pihenget, hazakísértem. 

Körülnéz a lenti irodában, az íróasztaloknál alig néhányan ülnek, senki sem foglalkozik velük. 

– Iszunk egy teát? - kérdezi Iruka kedves mosollyal. Bemennek az üres kiskonyhába, és az ajtónak támaszkodva összeölelkeznek. 

– Mmm, végre - sóhajtja Kakashi, és arcát Iruka nyakába fúrva mélyet sóhajt. – Ma este az enyém leszel. 

– Az túlzás, de elvihetsz randizni - mosolyog ő. 

– Kapok egy csókot? 

– Talán este… 

– Hm. Ez Raido feromonja? Megölelt? 

Iruka megszagolja a saját ruháját, érzi Kakashi fenyőillatát és valami egészen mást, talán…

– Cédrus?

Hirtelen már semmit sem érez, mert Kakashi elárasztja, és ha nem ölelné át éppen, akkor hátratántorodna. 

– Jaj miért? - nyögi, és kipirulva kapaszkodik a férfiba. A sűrű fenyőillat beborítja, még a szájában is érzi.

– Nem elég Ibiki? Már az assassin is beállt a sorba? Hm? - morogja halkan a férfi, és megpuszilja Iruka homlokát. - Bocs szívem, kurvára féltékeny típus vagyok. 

– De én… ahh…!

Iruka ajkába harapva összegörnyed. Érzi hogy merevedése keményen megfeszül, és bejárata nedvesedni kezd, a nadrágot eláztatja.

– Ó… - csodás virágillat árad szét testéből. Kakashi felnyögve szívja magába. - Iruka ez fantasztikus… 

– Ne, nehogy megcsókolj! - nyöszörgi és szájára szorított kézzel kihátrál a férfi karjaiból. Lábai összecsuklanak, és egész teste lázasan égni kezd.

– Mi a baj? Rosszul vagy? 

– Túl sok ah feromonod… - zihálja. Kakashi kinyitja az ablakokat és ahogy enyhül az illat, Iruka is kezd jobban lenni. A férfi gyengéden felsegíti és egy székre ülteti, kap egy pohár vizet is.

– Jobban vagy már? – Aggódva áll távolabb tőle, merevedése nyilvánvalóan rajzolódik ki a nadrágján. Iruka kábán behunyja a szemét, hogy ne nézze akaratán kívül.

– Kicsit. Sajnos haza kell most mennem… 

Elővesz egy kis dobozt a mellényzsebből és bevesz két szem gyógyszert.

– Hevülésed van Iruka? 

– Majdnem az lett… Elárasztottál feromonnal… Ilyet soha többé ne csinálj kérlek… 

Kakashi mellé lép és leguggol, kezét megfogva fordítja maga felé.

– Iruka sajnálom, elragadtak az érzelmek.

Iruka enyhén elmosolyodik.

– Nem haragszom, velem is előfordul néha. De most tudnál segíteni? 

Kakashi komolyan közelebb hajol.

– Szolgáljalak ki? - suttogja izgatottan. Iruka majdnem felnevet, de inkább csak mosolyogva megrázza a fejét.

– Szükségem van tiszta nadrágra hogy hazajuthassak - pirul el mélyen. - És haza szeretnék menni, de egyedül félek, mert árad belőlem a feromonom.

Kakashi is kipirul, vágyakozva sóhajt. 

– Máris intézem és aztán hazakísérlek. - Feláll, kezjeleket formál. - Kage bunshin no jutsu!

Megjelenik egy másik Kakashi, aki kisiet ruháért.

Egy órával később Iruka már otthon a kanapén ül, frissen zuhanyozva tiszta ruhában, Kakashi pedig főz neki gyógyteát. Maszk nélkül, teljes jóképűségében serénykedik, jó nézni.

Iruka remegő kézzel veszi el a csészét tőle. Már nem árad belőle az illata.

– Jobb már? - kérdezi gyengéden a jounin és leül mellé.

– Sokkal. Köszönöm hogy ilyen rendes vagy velem, Kakashi. Bevallom megijedtem. 

– Féltél hogy rádugrom? - mosolyog keserűen. – Hidd el, más sem járt a fejemben. Viszont tudom jól, hogy ha megteszem, akkor oda a bizalom, és elveszítelek. Te ezerszer fontosabb vagy egy jó dugásnál, Iruka. Van önuralmam, nem vagyok vadállat.

– Örülök hogy így gondolod - mosolyog a csészét szorongatva, és a keserű teától elfintorodik. Leteszi a csészét a kisasztalra.

– És most mi lesz a randinkkal? Esteledik, és te éppen vacakul vagy, nekem egy órája áll a farkam, habár ez melletted már szokványos, mondhatni állandósult állapot - fanyar mosoly. 

Iruka kuncog.

– Bocs, nekem sem könnyű, hidd el. Hát… Holnap szabadnapos vagyok, te mit csinálsz? 

– Szabaddá tudom tenni magam. Mit szeretnél? 

– Délelőtt megnézhetnénk Narutót ahogy Jiraiya sanninnal gyakorol, utána ebédelhetnénk valamit, és délután sétálhatnánk a nagy parkban ahol azok a különleges növények vannak, vagy amihez neked kedved támad… Nincsenek nagy terveim, csak legyünk együtt és beszélgessünk sokat. 

Kakashi mosolyog.

– Nekem tetszik az ötlet. 

– Ma estére amúgy mit terveztél volna? 

– Egy kis tóparti étterembe akartalak vinni. A tavon lampionok úszkálnak, csónakáztunk volna és csókolóztunk volna sokat - Kakashi megcirógatja Iruka szabadon szálló még kissé nedves hajtincseit. 

– Ó ez olyan jól hangzik - szontyolodik el, és belesimítja arcát a cirógatásba. 

– Bepótolhatjuk bármikor nyuszika. Gondolom ma már csók sem lehet, igaz?

– Sajnos.

– Kár volt felhúzni magam. 

– Megértem hogy dühös vagy, a féltékenységet is, ezért nem neheztelek rád a feromon elárasztás miatt. Szeretném ha tudnád, hogy Raido a barátom. A kapcsolatunk elején ezt tisztáztam vele, ő is így gondolja. 

– Mikor fogsz dönteni köztünk? 

Összefűzik ujjaikat, Iruka a szép sápadtfehér bőrt csodálja napbarnított kezén. Meg nem végzett a teszteléssel. 

– Amikor a szívem és az eszem összehangoltan képes lesz döntést hozni. Muszáj téged is jobban megismernem, Kakashi. Sokat tudok rólad, hiszen Naruto csak rólad beszél, de ez most más. Sokat fogok kérdezni… 

– Nekem is lesznek kérdéseim, Iruka. Sok kérdésem… 

Iruka mosolyogva biccent, de feje megfájdul.

– Sajnos le kell pihennem, a gyógyszereim kezdenek kiütni. 

– Rendben, akkor megyek is. Holnap mikor jöjjek érted? 

***

Délután.

Iruka sóhajtva dől hátra a puha fűben. Körülöttük magasra nőtt virágok széplenek sokféle színben. 

– Az arborétum fái és növényei tényleg szépek - mondja Kakashi, és mellé fekszik hasra fordulva. 

Iruka elszakítja szép mosolygó szemét a felhőkről, hogy Kakashiban gyönyörködjön. Ma is fantasztikusan néz ki, farmerben és fehér ingben van, se kendő se maszk, ezüstszőke haját hátrafésülte. Múltkor a diszkóban is szívdöglesztő volt, ahogy most is. Iruka is hasonlóan öltözött fel, csak ő világoskék inget visel a sötét nadrágjához. Haját kibontva hagyta. Felnevet.

– Mi az? 

– Milyen arcot vágott Naruto, amikor meglátott minket, nagyon édes volt! 

Kakashi elmosolyodik, és annyira jól áll neki, Iruka szerelmesen elpirul, szíve hevesen dobogni kezd, ahogy a férfi fölé hajol.

Csodás ez a csók, boldogan öleli magához őt. Ajka érzékeny, nyelve minden rezdülésre reagál, bizsereg mindene, és vágya lágyan felhorgad. 

Ez a mai nap fénypontja eddig. 

– Mire gondolsz? - kérdi Kakashi, ujjai Iruka ingének gombjait bújtatják át az apró kis lyukakon.

– Hogy eddig milyen jó volt ez a nap, és ez a csók volt a fénypont - válaszol őszintén. 

– Szerintem is. Sokat beszélgettünk, jót ebédeltünk, most pedig… Egy kis élvezet következik… 

Megpuszilja Iruka feltáruló mellkasát. 

– Megláthat valaki!

– Nem fog. Itt senki sem hall és lát minket.

Kakashi végigsimítja Iruka mellkasát, és száját a szép rózsaszín mellbimbóra szorítja. Iruka érzékenyen beleborzong, pláne amikor a férfi a nyelvével ingerelni kezdi, szopogatni és szívogatni. 

– Ah… Kakashi…! Nhhh!

– Zene fülemnek - morogja a férfi, és egészen a köldökig végignyalja őt, majd vissza fel a másik mellbimbóig. 

Iruka borzongva remegve élvezi.

– Milyen érzékeny vagy, Iruka. - Felerősödik a fenyő és hó illata, és önkéntelenül is széttárja lábait a fölé mászó férfinak. 

Kakashi halkan morogva nehezedik rá, szája az övére tapad, csókja elképesztően bódító. Mervedésük összedörzsölődik a nadrágon keresztül, és amikor a férfi csípőjével megmozdul, Iruka halkan felnyög. Kakashi forró lehelete csiklandozza a fülét, amikor belesúg.

– Szeretem ezt a hangot. Folytasd… 

Iruka kábultan élvezi a férfi csókjait, ágyékában összegyűlik a forró vér, és ahogy a férfi mozgása felgyorsul, lihegve kapaszkodik a széles vállakba.

– Kakashi, ahh nehh… - nyögi az orgazmus pillanatában, és megfeszül egész testében. Forró csókkal tapad szájára a férfi, mohón kergeti nyelvét, szívja nyálát. Ó egek, ez… ez hihetetlen volt, pedig csak össze dörgölőznek… 

– Mennyire érzékeny vagy. Szeretlek - súgja Kakashi mosolyogva. Iruka kábán néz fel rá, hajában apró virágok és fűszálak, szemeiben tükröződik a kék ég, arca kipirulva, rózsaszín ajkai duzzadtak és nedvesen csillognak, meseszép. 

A férfi legurul róla és mellkasára húzza omegáját. 

Amíg Iruka kipiheni a sokkot, ő szedegeti hajából a virágokat és fűszálakat.

– Én is szeretlek - szólal meg hosszas hallgatás után Iruka. Kakashi szíve nagyot dobban és szorosabban magához öleli őt. 

– Hát megtört a jég? 

– Ma olyan oldaladat ismertem meg, amivel már teljes a kép bennem, és most nem az előbbi orgazmus beszél belőlem - kuncog Iruka piros arccal. Felemeli a fejét. - A szomorú múltad és a sötét oldalad is feltártad előttem, és ezt köszönöm neked, mert az őszinteség számomra fontos. 

– Igen, ezt Narutóba is belenevelted - sóhajt Kakashi. – És van valami ami zavar bennem? 

– Kis félelmet érzek.

– Mitől félsz?

– Attól, ahogyan reagálnál ha mondjuk nem téged választalak majd. 

Kakashi hosszan hallgat, a felhőket nézi elgondolkodva.

– Nos, ez is benne van a csomagban, Iruka. Ha azt a nagy mamlaszt választod, szíved rajta. Én akkor is szeretni foglak, és nem adom fel. Biztos kurvára dühös lennék, de téged sosem bántanálak. Elhiszed?

– Igen.

– Amúgy pedig a magunkfajta harcosoknak mindnek van sötét oldala, Ibiki sem kivétel. Hogy melyikünk a nagyobb rohadék, hát… Én sem tudom. Raido is mesélhetne, de gondolom nem teszi, mert annyira elbűvölted, hogy fél elveszíteni téged. 

– Ibiki sötét oldala? - suttogja Iruka elgondolkodva. Őszintén belegondolva, a férfi annyira gyengéd és figyelmes vele, el sem tudná képzelni. De ha logikusan belegondol, a jounin a kínzó és vallató osztag vezetője, nap mint nap emberek kínzásával foglalkozik, és mosolyog, jókedvű… Amibe ha belegondol, nem egészséges dolog ilyen munkakörben… 

Iruka eltökéli hogy Ibikiben is mélyebbre fog ásni puszta kíváncsiságból. Raido nincs a palettán, de talán őt ismeri a legjobban.

Végigsimítja Kakashi mellkasát, és egy mellettük himbálózó pipacsot megcirógat karcsú ujjaival.

Kakashi… Olyan jóképű, okos, humoros, és annyira de annyira szexi! Iruka sóhajtva ejti le kezét. Nem szabad elkapkodni, de annyira belezúgott a férfiba… De akkor sem szabad elsietnie semmit, alapos munkát kell végeznie.

– Elaludtál? - mormolja Kakashi, és megcirógatja Iruka hátát. 

– Gondolkodom. 

– Remélem rám gondolsz. 

Iruka elmosolyodik és felül. Elmélázva nézi a szélben ringó virágos rétet. Arcát cirógató fuvallatnak behunyt szemmel örül, és sóhajtva élvezi hogy a férfi a háta mögé ül és átöleli. Beledől a karjaiba, mint egy karosszékbe. Azt hiszem ez az igazi boldogság, gondolja és ki is mondja hangosan. 

Kakashi az arcához simítja a sajátját, ő is a szép tájat csodálja. 

– Most kéne megállítani az időt és örökre itt maradni - mondja, hangja mélységében ott a sokat megélt lélek rezgése. 

– Igen. 

***

Iruka reggel kissé szomorkásan indul dolgozni. Az este fantasztikus volt Kakashival, a csónakázás a lampionos tavon a legszebb élményei között szerepel. És a sok csók… 

Ezt a napot soha nem fogja elfelejteni, amit együtt töltött a férfival, aki tényleg a leggyengédebb legcsodásabb oldalát mutatta meg Irukának. Szerelmes lett, kár tagadni. De… 

Kakashi még mindig nem tűnik elég eltökéltnek.

Ma is szabadnapos, ezért úgy dönt hogy meglátogatja pár barátját. 

Izumot találja csak otthon, elhívja reggelizni a pékségbe. Leülnek egy kis asztalhoz, és a finomságokat csipegetik. 

– Szóval mi a szitu az assassinnal? - kérdi Izumo. 

– Vele? - csodálkozik Iruka. 

– Jah, meg Ibiki-sannal, akivel összebújtál az akadémián a szemünk és sok mindenki szeme láttára. Terjed is a pletyka rendesen rólatok. Hogy is van ez? 

Iruka elmosolyodik. 

– Tényleg rég beszéltünk. Hát… történt egy s más.

– Mesélj! - Izumo beleszürcsöl a tejszínhabos kávéjába, és várakozva néz rá. 

Iruka megkavarja a tejeskávét kanalával és elmereng.

– Ibiki és Kakashi udvarol nekem. 

Izumo kiejti a kiskanalat a kezéből, nagy szemekkel néz rá. 

– Mivan? - hajol közelebb. - Az a Kakashi? A jounin Kakashi? 

Iruka elpirulva bólint. 

– Ne gondolj semmi rosszra, egyszerűen udvarolnak. 

– És az assassin? 

– Ő barát. Nagyon kedves jó barátom lett, szupportere voltam a Helyőrségi küldetésen. 

Izumo hátradől és komolyan néz rám. 

– Köze van ennek az egésznek ahhoz ami vagy? - hangsúlyozza az ami-szót, mert kimondani nyilvános helyen nem lehet. Izumo és Kotetsu tudják, gyerekkoruk óta ismerik, nem egyszer védték meg őt amikor szükség volt rá, vagy hazudtak az érdekében amikor Hevülés miatt nem tudott küldetésre vagy tanórára menni. Izumo és Kotetsu jouninok lettek, Iruka nem tudta elkezdeni a képzést a Hevülése és a feromon problémái miatt. De nem zavarja, szívesen tanít gyerekeket, egy omegának ez álommunka. 

– Igen. Amikor megvádoltak a nemi erőszakkal, ők végezték a kivizsgálást és nyomozást, közben pedig megtudták a titkom. Azóta udvarolnak, és tudod… Nem bánom. Szükségem van egy erős alfára, előbb utóbb muszáj lett volna keresnem valakit, és ők ketten a legerősebbek Konohában.

– És Tsunade-sama - teszi hozzá Izumo. Iruka vállat von.

– Ő egy nő. Nekem férfi való. 

– Legalább megpróbáltad vele?

Iruka sóhajt.

– Maradjunk annyiban, hogy ő rámmászott többször is, és elég durván átlépte a határokat. Végül magától is rájött hogy nem fog menni, azóta békén hagy. 

– Uhh, ezt miért nem mesélted el eddig? 

– Mert nem fontos, nem haragszom rá. Most a két jounin között őrlődöm, mert mindkettőbe szerelmes vagyok. 

– Én Kakashira teszem a voksom - mondja Izumo. - Engem tanított Ibiki, durván beteg a manus. Végig néztünk egy kínvallatást az egyik tanóráján. Hát… 

– Pedig annyira gyengéd és figyelmes, ha tudnád! - sóhajt Iruka elpirulva. 

– Ja, és a napja nagy részében embereket kínoz. Igazán kínoz, tudod te mit jelent ez? 

– Igen tudom. De ez is csak egy munka, amit valakinek el kell végeznie. És Ibiki szuper okos, szuper erős, mentálisan is, ezért el tudja viselni. 

– Látom most te lettél az ördög ügyvédje, és szeretnéd ha érveket és ellenérveket sorakoztatnék - sóhajt Izumo. - Bizonytalan vagy, de nem az a megoldás hogy a barátod eldöntse vagy meggyőzzön kit válassz. 

Iruka beleharap a pisztáciás csigába és sóhajt. Finom… Ibikinek igaza volt, ez tényleg nagyon jó sütemény. A szexi Ibikinek. Megnyalja ajkát.

– Akkor csak segíts gondolkodni. Kakashi kezdettől fogva nem rejti véka alá, hogy a családalapítás neki nem fontos, nem vágyik gyerekekre. Most úgy áll a helyzet, hogy ha az az ára hogy őt válasszam, akkor hajlandó belemenni a családalapításba. Nekem ez kevés, azt szeretném hogy vágyjon a családra, a sok gyerekre, és Ibiki pont erre vágyik. 

– Ibiki mint családapa? Hm… 

– A barátai már mind családosak, hétvégenként kerti partira visz magával hozzájuk, és a gyerekek szeretik őt, nem félnek tőle. Látszik hogy sok időt tölt velük, a barátai is nagyon kedves emberek… Valahogy Ibiki annyira rendben van. Vele minden adott lenne a boldog élethez… És Ibiki fantasztikus pasi! 

Izumo félrenyeli a fahéjas süteményt, és köhögni kezd. Iruka megveregeti a hátát. 

– Iruka mondd már el mi a fantasztikus Ibikiben? - hörgi és kortyol a kávéból. 

– Amikor ránézek, belém reked a levegő, olyan erősen vonz magához. A feromonja eszméletlen finom, mint az olvadt csokoládé és a frissen pörkölt kávé. Gyönyörűek a forradásai, az egész testét beborítják, mint egy csipke tetoválás… És az izmai… A mosolya pedig olyan vonzó, és amikor rám néz, olyan gyengéden teszi! Szépen beszél velem, mindig türelmes és kedves, bárkivel is találkozunk én vagyok a legfontosabb számára, ha csak megrezdülök teljesen rám figyel. Elhalmoz a figyelmességével. Amikor nála laktam a zaklató miatt, akkor úgy bánt velem, mintha mindent tudna rólam, mintha ezer éve ismerne. 

– Vagy csak utánaolvasott mit szeretnek az omegák - jegyzi meg Izumo nagyon halkan. 

– Az talán nem olyan nagy baj, nem? Akkor tud a legjobban kiszolgálni, ha mindent tud amit kell - mosolyodik el Iruka. 

– Végülis ja. Úgy látom formálódik benned a döntés.

– Nem tudom, mert Kakashi hihetetlenül észbontó pasi! Jóképű, humoros, okos, erős, és annyira de annyira szexi! Minden éjjel lucskos álmaim vannak vele, bekúszott a bőröm alá teljesen… Gyönyörű gyerekeink lennének, imádnám őket! 

Izumo kuncogva dől hátra.

– Nagyon élvezem az áradozásodat! Kérsz pogácsát?

– Aha - vesz egyet Iruka. - Na ezért nehéz most nekem. 

– Kakashival csak annyi a bajod, hogy nem akar annyira családot mint te? 

– Összességében… igen. 

– És Ibikivel az a bajod hogy… Mi is? 

– Hát… csak kívánom… Nem is tudom, őt még annyira nem kóstolgattam, mint Kakashit, mert ő nem annyira rámenős nyomulós… De nála inkább csak testi vágyat érzek.

– Aha! Mondd neki hogy nyomuljon kicsit jobban - vigyorog Izumo. - Hátha akkor vele is lucskos álmaid lesznek - nevet. 

– Mondasz valamit… - harap ajkába elgondolkodva Iruka. - Mindig olyan visszafogott, fél hogy elriaszt, pedig… Hm… 

Izumo lenyeli a kávéja utolsó kortyát, és határozott mozdulattal leteszi a bögrét az asztalra. 

– Na, akkor szerintem ideje meglátogatnod Ibiki-sant és kicsit megkóstolgatni, nem gondolod? 

Iruka elvigyorodik. Határozottan jó ötlet! Ha nem lenne Kakashi, akkor Ibiki már a szeretője lenne, ha az alfája nem is.

– Viszek neki sütit és kávét!

– Ez a beszéd. Tudod hol van most? 

– Dolgozik, ezért ülök itt veled. 

13.

Az akadémia épülete hétvégén mindig elég kihalt. Az adminisztrációs teremben néhány chuunin dolgozik, az emelet teljesen üres, mert a Hokage is otthon pihen. 

Iruka bekopog Ibiki ajtaján, de nincs válasz. Tovább sétál a folyosón, ahol az osztag többi irodája van, és bekopog egy másik ajtón. Ott már kiszól valaki, és amikor belép, több íróasztalt lát a nagy irodában. Két jounin ül bent, csodálkozva néznek rá. Nincs chuunin viseletben, most civil ruhában jött, de felismerik. 

– Üdv, öhm… Ibiki-sant keresem, meg tudnátok mondani hol van? 

Az egyik biccent és feláll. 

– Máris szólok neki, egy perc. - Benyit egy oldalajtón és pár perc múlva visszatér. - Ibiki-sama kéri hogy az irodájában várd meg, nemsokára jön. 

Iruka megköszöni és visszasétál, benyit a férfi irodájába. Mélyet szippant a levegőből, a férfi illata átjárja a testét. Hah, imádja ezt a feromont! Nagyon kompatibilis az övével! 

Leteszi a péksütis zacskót és a kávét Ibiki asztalára és a kanapéra ül. Egy takaró hever a karfán, megszagolja és töményen árad belőle Ibiki illata. Beletemeti az arcát, mélyet sóhajtva élvezi. Egek, legszívesebben beleburkolózna és soha többé le sem venné! 

Rátör az álmosság, hiszen éjjel alig aludt valamit, ráadásul degeszre ette magát édességgel, így lepihen egy kicsit. Ibiki illatú takaróba burkolózik mint egy kis hernyó a gubójába. Csak az orrocskája látszik ki. 

Puszit kap az orrára és a takarón keresztül gyengéden megsimogatják. Iruka azonnal felismeri és felmerül az álom édes ködéből. Most kivételesen Ibikivel álmodott, a férfi mosolyával. 

Kinyitja szép szemeit, és a kanapé mellett guggoló férfira mosolyog, szétnyitja a takarót és kitárja karjait felé. Megkapja a csókját és a férfi mély hangon mordulva öleli át. 

– De örülök neked - sóhajtja Iruka szájába. - Nagyon hiányoztál. 

– Te is nekem. Találtam egy jó okot hogy bejöhessek, hoztam neked sütit és kávét, mert abból sosem elég, nem igaz? 

– Pontosan. De ok nélkül is bármikor jöhetsz hozzám.

Forró a férfi szája, nyelve gyengéden simogatja Iruka ajkait, szájának sötét zugait. A csókolózás cuppogó hangjai végtelenül izgatóak. Iruka kezei lecsúsznak a széles vállakról, és az izmos karokat simítják.

– Gyakrabban alhatnál a kanapémon, hogy bármikor letámadhassalak nap közben - vigyorog Ibiki. Iruka felül hogy mellé ülhessen a hatalmas ember. Gátlástalanul az ölébe mászik, mert tudja hogy Ibikivel bármit megtehet, mindent megenged neki. A vastag erős karok azonnal átölelik. Ibiki mosolya elbűvölő! Micsoda szerető lehetne!

A férfi végignéz Irukán, tetszik amit lát. Könnyű fehér nyári ing, ami kiemeli a napcsókolta bőr egészséges barna szépségét, laza vékony nadrág, amely lágyan lengi körül hibátlan formáit. Iruka haja selymesen és puhán, kissé kócosan öleli szépséges arcát. Egyszerűen Iruka egy gyönyörű szexi fiatalember,  és Ibiki szíve hevesen dobog a látványtól. Ágyékuk összeér, és lepillant, szemöldöke felemelkedik. Nocsak. Egyértelműen Iruka begerjedt. Ejha.

Iruka kipirulva simítja kezeit Ibiki forradásos arcára, és félig lehunyt szemekkel, vágyakozva hajol ismét egy csókért. Oh… Iruka íze fantasztikus most is, és ahogy rajta megmoccan ez a szépség, azonnal felhorgad benne is a vágy. Iruka megérzi és pihegve hajol kissé hátra hogy a szemébe nézhessen. 

– Ibiki-san… - lassan kigombolja a saját ingét, a férfi reakcióját figyelve. - Mennyi időd van rám? 

A férfi elakadó lélegzettel figyeli a feltáruló látványt, a szépséges rózsaszín mellbimbókat, a selymesen fénylő tökéletes bőrt, a kulcscsont lágy ívét. Megfájdulnak a fogai is, annyira beleharapna az aranybarna bőrébe. 

– Amennyit csak akarsz - válaszolja mély hangján. Nagy tenyerét a szép mellkasra simítja, és kéjes örömmel cirógatja meg a kis mellbimbókat, lágyan megmorzsolja őket hüvelyk és mutatóujjal. Iruka borzongva sóhajt. Hímtagja már teljesen kemény. 

– Ibiki-san, mit tennél most velem? - pihegi Iruka kipirulva. 

– Mi a célod Iruka? - kérdezi Ibiki, és közelről néz a borostyán színű világosbarna szemekbe, amelyeknél szebbet még nem látott. - Szeretnéd ha elveszteném a fejem? 

Iruka a saját alsó ajkába harap vágyakozva. 

– Kicsit. 

Ibiki elmosolyodik. Túlságosan visszafogott volt eddig vele, mert félt hogy elijeszti, de már legutóbb is amikor megfenyegette Irukát a csókjuk után, hogy utánamegy és leteperi, látta hogy ez mennyire tetszett a kis omegájának. Belemegy a játékba, nem esik nehezére. 

Kicsit erősebben morzsolja meg a mellbimbóját és ajkába harap finoman, mély hangon morog az omega szájába.

– Lerángatnám rólad minden ruhádat, végignyalnálak a kislábujjadig, és aztán végig harapdálnám az egész tested, amíg sikítva kegyelemért nem könyörögsz… 

– Ibiki! - sikkantja Iruka, amikor a férfi keményen a fenekébe markolva merevedéséhez préseli őt. - Folytasd kérlek… - sóhajtja a férfi nyaka köré fonva karjait. Kipirulva, kábán néz rá, imádnivaló látvány. 

– Iruka, olyan hevesen tennélek magamévá, hogy csak remegni és nyöszörögni volnál képes, és amikor elélveznél, akkor a nyakadba harapva megjelölnélek - morogja a kis fülecskébe, és fülcimpáját megharapja finoman. - Alattam vergődnél napokig, mert ha egyszer a karmaim közé kaparintalak, onnan nincs menekvés Iruka! Ki sem húznám belőled a farkam, egymás után csomóználak meg! 

Iruka szemei tágra nyílnak. Csomózni az alfák közül kevesen tudnak, csak a szuper alfák, pedig az a legizgatóbb egy omegának, amikor benne a férfi hímtagja megduzzad és a tövén egy csomó keletkezik, amitől órákig nem tudja kihúzni belőle, majd amikor ejakulál, akkor a spermával együtt rengeteg feromon jut az omegába, amivel belülről is mélyen bevésődik az illata. Ez is egy erős Kötődési módszer a harapás mellett. Iruka erről csak olvasott, és mindig izgatta a fantáziáját!

– Ah, tényleg hiszen te szuper alfa vagy - suttogja csodálattal Iruka. - Eszembe se jutott hogy ilyet is tudsz… 

Iruka megremeg és fejét a férfi mellkasára ejti, nagyon közel jár az orgazmushoz, csípője önkéntelenül is mozog az alatta lévő Ibiki merevedésén. Hú akkora a kísértés! Micsoda szerető lehetne! 

– Szeretnél megérinteni? - kérdezi Ibiki, rekedt mély hangjánál szexibb nincs a világon. A karcsú kezet hasára vezeti és lejjebb tolja. Iruka nyöszörögve csúsztatja a nadrág alá ujjait, és tágranyílt szemekkel néz fel, amikor a forró kemény hímtaghoz ér. 

– Milyen forró! - suttogja, és Ibiki csókja beléfojtja a további szavakat. Rákulcsolja ujjait, végigtapogatja. Méretes szép nagy pénisz, falán erek duzzadnak, alatta nagy kemény herezacskó, és lágy selymes szőrzet. Ibiki illata felerősödik, morogva dorombol az élvezettől. Nyelve hevesen táncol Irukáéval, kéjesen borzongva élvezik a játékot mindketten. 

– Szeretnéd hogy a kezedbe élvezzek? Mert ha így folytatod, ez lesz, Iruka… - morogja a csók közben, hangja elfúló és végtelenül izgató. 

Iruka felnyög. A férfi keze a fenekét markolja, de ő megfogja és tétován a saját ágyékához vezeti. Ibiki belemosolyog a csókba, és nagyon óvatosan becsúsztatja tenyerét a kis omega péniszéhez. Kellemes mérete van, keményen és nedvesen simul tenyerébe. Ráfonja ujjait, és lágyan masszírozni kezdi. Hihetetlen…! Ha valaki azt mondta volna  neki ma reggel, hogy délelőtt Irukával egymás nadrágjába nyúlva verik ki egymásnak a kanapén, körberöhögte volna! 

Iruka nyög fel előbb, megfeszül szép teste, és gyönyörűen élvez. Meleg ondója Ibiki kezébe folyik. Ibiki a látványtól felhördül és elárasztja spermájával Iruka kezét, bőségesen jut belőle még a hasára is, nadrágjára is.

Zihálva borulnak össze, csókjaik édes cuppogása, sóhajok és a kéjes nyögések betöltik a szoba csendjét. 

Ibiki boldogan nevetve felkapja Irukát és a fürdőszobába sétál vele. 

– Kis szerelmem, ez aztán a meglepetés! Szebb napom nem is lehetne ennél!  

Iruka kábán kipirulva mosolyog rá, és engedi hogy a férfi megtisztogassa őt. Még nadrágját is engedelmesen hagyja lehúzni, hogy nedves törlőkendővel itt is megtisztítsa. 

Ibiki visszafekteti a tiszta illatos omegát a kanapéra és kimegy ő is rendbe tenni magát, és tiszta ruhát vesz fel. 

Még sokáig csókolóznak a kanapén, és összebújva beszélgetnek. 

– Hoztam neked a kedvencedből, megetethetlek, Ibiki? 

Szerelmes mosollyal néz le rá. 

– Nagyon boldoggá tennél, kicsim. 

Iruka boldogan pirulva ül vissza a nagy ember ölébe a sütivel, és apró falatkákat tördelve eteti őt meg. Imádja ahogy a férfi ajka és nyelve az ujjához ér, az acélkék szemekben a mosolyt és gyengédséget, az ölelő karok erejét, a férfi bódító csokoládé és kávé illatát, mindent. 

– Ugye tudod, hogy erősen illatozol, szerelmem? - kérdezi Ibiki. 

Iruka csodálkozva szagol a levegőbe, a vanília és narancsvirág illatát megérzi és megijed.

– Ó nem vettem észre… Jaj!

– Nyugodj meg, engem nem tud letaglózni mint más alfákat, mert szuper alfa vagyok. Velem bátran illatozhatsz, kincsem, nem kell féltened. 

Iruka szíve boldogan dobog örömében. 

– Azt tudtam hogy szuper alfa vagy, de azt nem, hogy nem tud letaglózni az illatom. Miért nem mondtad ezt hamarabb? - ráncolja szép kis homlokát. 

– Mert tetszett ahogy aggódsz értem és féltesz engem. Ez is mutatja mennyire fontos vagyok neked. 

– Igen fontos vagy nekem - pislog Iruka bájosan. - Ezért szeretnélek sokkal jobban megismerni. 

– Kérdezz bátran, mindenre válaszolok. Mit nem tudsz még rólam? 

Iruka leteszi az üres papírzacskót a kisasztalra a kanapé mellett, és ujjait összefűzve gondolkodik. Nagyon aranyos ahogy a nagy férfi ölében üldögél. 

– Minden harcosnak van sötét oldala, és én a tiédet szeretném megismerni. 

Ibiki szemöldöke felemelkedik pár pillanatra. 

– Az én sötét oldalam? Hm… Azt hiszem értem mire vagy kíváncsi. 

Ibiki mesélni kezd. A családjáról, szülei elvesztéséről, a testvéréről akivel megszakadt a kapcsolat, a megpróbáltatásairól, azért hogy miért vált vallató mesterré, a rendkívüli pszichológiai képességeiről, a szadizmusáról és arról ahogy ezt magában megéli. Iruka figyelmesen hallgatja, néha könnybe lábadt szemmel, néha  ámulattal, tisztelettel, néha pedig összeszoruló torokkal és félelemmel. 

Ibiki őszinte feltárulkozása csodálattal és tisztelettel tölti el Irukát. 

– Köszönöm az őszinteséged Ibiki - mondja, és a formális “san” nélkül nevezi már így, hiszen az udvariaskodásnak már nincs helye közöttük. Elvégre elig két órával korábban egymás kezében élveztek el. És ha Kakashi nem lenne… 

Fejét a férfi mellkasára fekteti, hallgatja a szívverését, ujjaikat összefűzve pihennek csendben. 

– Van mit megemészteni kincsem. Apropó emésztés… Itt az ebédszünet, van kedved beülni valahova? 

– Még maradjunk így kérlek - kéri édesen Iruka, és Ibiki olvadozva öleli magához szorosabban. 

A ramenesnél összefutnak Narutóval, így jókedvűen tésztalevest esznek hármasban. Naruto sokat mesél a vén perverzről, Iruka jókat nevetve hallgatja. Naruto elköszönéskor szeretettel öleli meg pótapját, mielőtt elviharzik gyakorolni. 

Iruka elvitelre vesz még egy adag húsos ráment.

– Túltette magát Sasuke szökésén? - kérdi Ibiki halkan, amikor visszasétálnak az akadémia felé. 

– Nem tette túl magát. Azért gyakorol annyit, hogy elég erős és képzett legyen hogy vissza hozhassa Sasukét. Soha nem fog lemondani a barátjáról. Erős és tiszta jellem, mélyen kötődik és hűséges azokhoz akiket szeret, és Sasuke az első igazi barátja és bajtársa volt, talán több is annál. 

– Vajon kire hasonlít? - mosolyog Ibiki szeretettel Irukára, akinél szebb lelkű embert nem ismer. Összeér a kezük. Egy nagy fa mögé bújva búcsúcsókot ad a férfinak és elköszön tőle.

– Meglátogatom Raidót, viszek neki ráment. 

– Rendben, csak óvatosan vele, jó? Mikor láthatlak ismét? 

Iruka hevesen dobogó szívvel néz fel rá.

– Holnap együtt ebédelünk? Szeretnék veled beszélni még valamiről… 

– Rendben. 

Apró puszi Iruka száján és Ibiki nézi ahogy elsiet. Aggódik. Az assassin veszélyes, és Iruka képes ugyan őt befolyásolni, de meddig? Utálná kitörni Raido nyakát, de megteszi ha bántja az ő kis omegáját, ezt nyíltan megmondta neki nemrég.

***

– Szia! - örül neki Raido vidáman, amikor beengedi a lakásába. 

– Szia, remélem nem ebédeltél még. 

– Mit hoztál?

Jókedvűen ülnek asztalhoz, Raido bepuszilja a rament, közben Irukának mesél, aki a felgyűlt fánkos és narancsleves dobozokat gyűjti össze egy szemetes zsákba. 

– Voltam a klánunknál, rákérdeztem az omega dologra a klánunk vezetőjénél, az apámnál. 

Iruka kíváncsian fordul felé. 

– Mit mondott? 

– Hogy még nem volt soha lehetőség kipróbálni ezt az elméletet. Arra kér téged, hogy megtennéd-e azt a szívességet a klánunknak, hogy meglátogatod őt, és kipróbálnánk élesben hogy már kialakult vérszomj esetén hogyan hat az omega feromon az assassinra? 

– Rajtad?

– Nem tudom, de van két bátyám is, ők a klánnak dolgoznak, nem Konohának. 

– Miért nem?

– Mert úgy szól az egyezség, hogy Konoha mindenkor csak egy darab assassint kaphat a klántól. A többi assassin a klánnak dolgozik, a klán érdekeiért és gyarapodásáért. 

– Akár más falvaknak is dolgoznak? 

– Csak ha Konoha érdekeit nem sérti. 

– Ó értem. Rendben, szívesen elmegyek kísérleti bábunak, de csak ha ott leszel velem és vigyázol rám, és haza is hozol épségben. De… előbb beszélek erről Ibikivel.

– Oksa! Hozhatod az alfádat! - szürcsöli fel a tészta maradékát, és a tányért felemelve megissza a levest. - Áhh ez finom volt! Kösz Iruka! 

– Egészségedre. Hogy van a lábad?

– Kutya baja, akár mehetünk is este táncolni! Megyünk? 

Iruka biccent.

– Naná! 

Leül az asztalhoz a barátja mellé, és elgondolkodva néz Raidora. 

– Ibiki lesz az alfám, úgy döntöttem. 

Raido csodálkozva néz rá.

– De nem Kakashiba vagy belezúgva? 

Iruka sóhajt.

– Igen beleszerettem. Kakashi eszméletlenül helyes szexi pasi, de nem akar gyereket. A kedvemért hajlandó lenne rá, de nekem fontos hogy az alfám ugyanúgy akarjon családot alapítani ahogy én. 

– Ibiki akar?

– Igen nagyon. A barátai akikkel összejárunk, mind családos emberek, és ő is arra vágyik. Ibiki feromonja sokkal finomabb, erősebb mint Kakashié, azonnal felizgat ha csak ránézek, és… Nem tudom, valahogy kezdettől fogva hozzá valahogy mélyebben kötődöm.

– Ja, kezdettől fogva őt hívtad alfádnak, a küldetésen is, pedig Kakashi folyton körülötted sertepertélt. Szerintem teljesen okés Ibiki. Kakashinak mikor mondod el? 

– Holnap este. Kicsit aggódom, mert amikor rákérdeztem hogy mi lenne ha nem őt választanám, hát… 

Raido homlokát ráncolva néz rá.

– Mit mondott?

– Hogy nem adná fel, kurvára dühös lenne de engem sosem bántana. 

Raido sóhajtva dől hátra a székben, sárga szemei okosan csillogva nézik Iruka arcát.

– Mielőtt elmondod Kakashinak, szerintem figyelmeztesd Ibikit. Könnyen lehet hogy összeugranak miattad. De őszintén, ki ne tenné? Egy eszméletlenül szép omega vagy, okos és kedves, igazi főnyeremény. Naná hogy nem fogja Kakashi szó nélkül hagyni hogy Ibiki elvigyen. 

Iruka elpirulva bólint. 

– Igen, ez a terv. Holnap Ibikivel ebédelek, akkor szeretném elmondani neki… Meg a klánod ügyét is. Nézd, készítettem egy beadványt a Hokagénak, Assassin óvintézkedési rendelkezési terv. Mielőtt benyújtom, szeretném ha elolvasnád, és a klánoddal megbeszélnéd. Ha szerintetek is mehet, akkor benyújtom a Hokagénak, de akár ti is megtehetitek, csak le kell adni az adminisztrároknál.

Raido elolvassa, és felnéz. 

– Tudod hogy most kurvára szeretlek? - mondja meghatódott mosollyal. - Te ilyet is tudsz?

– Sarutobi-samától tanultam. Remélem tudok ezzel segíteni neked. Ha Konohának Assassin kell, akkor óvja és tartsa becsben, mert megérdemli. Megérdemled a megbecsülést, a tiszteletet, és a védelmet. A vérszomjadról nem tehetsz, de Konoha tehet arról, hogy ebben a nehézségben magadra hagyott és nem segített mostanáig. Ha Tsunade-sama aláírja, akkor megkapod végre a segítséget amit megérdemelsz, és az assassinok megbecsültté válnak, ahogy mindig is lenniük kellett volna. 

Raido elteszi a papírt, mosolyogva feláll és átöleli Irukát. 

14.

Ibikivel ebédelni a nap fénypontja. Iruka bekopog a férfi irodájába, és amikor belép, azt a kedves mosolyt kapja amit úgy szeret.

– Szia kedvesem - mondja az imádott mély hang. 

– Szia - mosolyog kipirulva ő. - Mehetünk? 

A férfi megöleli és megcsókolja, Iruka pedig elolvad. 

– Mm, finom az előétel… Hova szeretnél menni?

Iruka felemeli a kezében tartott kosarat.

– Készítettem ebédet, keressünk egy szép helyet, jó?

Az akadémiától nem messze egy szép parkot választanak, ahol faragott kőpadok es hűs árnyékot adó gyümölcsfák vannak, középen egy nagy csobogó szökőkút ami az első Hokagét ábrázolja.

– Nem ismertem eddig ezt a parkot, nagyon kedves hely - mondja Ibiki, és a rózsabokrokat csodálja.

– Kevesen ismerik. Én gyakran járok ide, ez a búvóhelyem, szeretek itt olvasni, és ez itt a kedvenc padom. Innen látni lehet a Hokage szoborcsoportot is. Szeretem ezeket a rózsabokrokat, itt a legszebbek.

Kitálalja az ebédet és békésen megesznek mindent. Közben beszélgetnek, elmeséli alfájának az assassin klán ügyét, mesél a gyerekekről, mindenféléről. 

Amikor befejezik, Iruka elvackol Ibiki ölében, és sóhajtva élvezi ahogy a férfi magához öleli. 

– Nagyon finom volt az ebéd, Iruka. Gyakrabban kéne ilyen ebédszüneteket tartanunk - dörmögi kedvesen a nagy ember. Iruka megsimogatja a férfi karját.

– Én is szeretném. Meghoztam a döntésem, választottam közted és Kakashi között. 

Felemeli a fejét és komolyan néz az acélkék szemekbe. 

– Hogyan döntöttél? 

– Téged választalak, ha még mindig szeretnél az alfám lenni. 

Ibiki mosolyogva megcsókolja, szája gyengéd és forró. 

– Minden vágyam Iruka! Az alfád leszek!

– Én pedig a te omegád - mondja lágyan Iruka, és megcirógatja az arcát. 

Mohó a férfi csókja, illata beborítja Irukát, aki olvadozik a boldogságtól. Lassan kovácsolja a terveit, de közben akár jól is érezheti magát, nem? 

Összebújva duruzsolnak kedvességeket, Ibiki cirógatja a kis omegáját. Tervezgetnek. Három gyerek, de lehet négy is, gyűrű, esküvő… Minden ami egy omegát boldoggá tesz. 

– Ibiki, Kakashinak el kell mondanom. 

– Elkísérlek! 

– Nem tartom jó ötletnek, attól félek rád zúdítja a haragját. Tudod milyen, nem akarom hogy bajod essen!

– Én meg téged féltelek, Iruka. Vigyáznom kell rád, mostantól az én felelősségem vagy. Tudod mit? Elmondom neki én. 

Iruka sóhajtva megrázza a fejét. 

– Az nagyon kegyetlen dolog lenne tőlem, Ibiki! Kakashi szerelmes belém, nem szeretném a szükségesnél jobban megbántani, ugye érted? 

– De ő veszélyes! Akkor mondd el neki, amikor én is a közelben vagyok, rendben?

– Még gondolkodom a megoldáson. Most inkább arról beszéljünk, hogy az Assassin Klánhoz el tudnál-e kísérni engem ma délután? Elkértem magam Tsunade-samától. 

– Igen, szívesen megyek veled. Vigyáznom kell rád, mostantól ez a sorsom - mosolyog Ibiki.

– Szeretem ahogy vigyázol rám. Mindig biztonságban érzem magam melletted… 

***

Az Assassin Klán a falu egyik nagyon távoli szegletében van. Hármasban sétálnak oda Raidóval, aki menő felszerelésében van, a csukja a hátán lóg, azt nem vette fel. Elképesztően jóképű még mindig, pláne hogy sugárzik arcáról a jókedv, amit Irukának köszönhet. 

– Apám a Klán vezetője, úgy hívják hogy Takeo Namiashi. A legidősebb bátyám Takeru, a másik Ryuu. Assassinok ők is. 

– Anyukád? 

– Ő Kaede. Nagyon hasonlítasz rá, kedvelni fogod. Itt is vagyunk. 

Egy nagy kőkapu és magas kerítés elé érkeznek. A Klánokra jellemző hogy saját földterületük van Konohában, a leggazdagabb és legnagyobb ilyen Klán a Hyuuga klán, és amíg létezett, az Uchiha kláné is nagy volt. Az assassinoké ennek töredéke. 

Beengedik őket, és nagyon szép gondozott parkos területre lépnek, halas tóval, fákkal, virágágyásokkal. Tradicionális pavilon épületek helyezkednek el szépen elrendezve, a legnagyobb felé indulnak, amely előtt Assassint ábrázoló szobor áll, alatta névtáblával amelyen sok név szerepel. Emléktábla, gondolja Iruka. Remélhetőleg Raido neve nagyon sokáig nem fog rákerülni. 

Odabent már várják őket, udvariasan üdvözli őket a klán vezetője, amikor Raido bemutatja őket. 

Iruka csodálkozva nézi, elképesztően hasonlít Raidora, és a mellette ülő két másik férfi, akik a fiai, szintén megszólalásig hasonlítanak. Az apró különbségek csak alaposabb megtekintéssel tűnnek fel Irukának, pl. Takeru haja rövidebb, Ryuu arcán pedig folyton kis mosoly bújkál. Az aranysárga szem csak az édesanyjuk arcából nem néz vissza, mert a mellettük ülő szép ruhában lévő csinos nő szeme égszínkék. 

A formális udvarias bemutatkozás után a klán vezetője előveszi a papírt amit Iruka írt. 

– A Klán Tanács nagyon elégedett ezzel a beadvánnyal, ezért aláírtam és pecsételtem én is. Köszönjük a fáradozásod, Iruka-san. 

Átnyújtja Irukának, aki elteszi a borítékot. 

– Szívesen, Takeo-sama. 

– Köszönöm hogy eljöttél, és segítesz nekünk kitapasztalni Raido elméletét. Ha megengeded, sétáljunk át a gyakorlótérre. Ott végezzük el a tesztet. 

Iruka csodálkozva nézi a kikötözött ninját. Vörös a feje, őrjöngve rángatja a láncait, sárga szemei szinte világítanak. 

– Ő itt Hiroto, az öcsém legidősebb fia. Ma jött vissza egy küldetésről, és éppen tombol a vérszomja. Raido fiam, akkor kezdhetitek a kísérletet. 

Ibiki megfogja Iruka karját.

– Óvatosan szerelmem, ne menj túl közel. 

Iruka bólint, és Raidoval együtt a férfi elé lép. Idegesen remeg a keze, mert most először látja milyen az assassin vérszomj. A sárga szemek egyenesen rá szegeződnek és a biztos halált ígérik. A vicsora félelmetessé teszi a szép arcot, borzasztóan ijesztő. 

Egyenlőre nem tesz semmit, csak elé áll, biztos távolságból. Az assassin rángatja a láncait, fogait csattogtatja, nyála kicsordul a szája szegletében, Raido felé is tesz pár mozdulatot. 

– Iruka emlékszel mit tettél a harcmezőn amikor értem jöttél? - kérdezi Raido. 

– Megfogtam a kezed és megérintettem a homlokod. Ne kérdezd miért, ösztönös volt. 

Raido megfogja a ninja fejét, hogy ne tudjon harapni és Irukára néz. 

– Próbáld meg! 

Iruka közelebb lép. Remegő kezével megérinti a ninja kezét, de az elrántja és acsarog tovább, semmi hatása. Idegesen nyelve óvatosan a homlokára teszi a kezét, forró a férfi bőre a tenyere alatt, és izzadságtól síkos. 

A ninja nagyot szippant a levegőbe és megdermed. Néhány másodperc múlva arca elernyed és szemeibe visszaköltözik az értelem. 

– Nem illatozom - súgja Iruka Raidonak. 

– Tudom, de mondtam már, hogy nagyon jó a szaglásunk. Ő akkor is érzi ahogy én is. 

– Ezek szerint nem az érintés a titok, hanem a feromon?  

– Nagyon úgy tűnik, igen. 

– Ő is alfa? 

– Minden Assassin az.

A ninja megszólal.

– Ki vagy te? Csodálatos illatod van! 

Iruka félénken hátralép. 

– Iruka vagyok, Raido barátja. 

Takeo a klánvezető melléjük lép és megfogja unokaöccse fejét, mélyen a szemébe néz. 

– Mit érzel most, Hiroto fiam? Vérszomjas vagy még? 

– Nem, hanem… kanos. 

Raido felnevet és megcsapkodja unoketestvére vállát. 

– Üdv a klubban! 

Késő délután indulnak haza a klántól. Iruka kissé fáradtan fogja Ibiki kezét. 

Néhány textilkendőt kellett a nyakához dörzsölnie, hogy illatát rajta hagyja. Takeru a klán vezetőjének elsőszülöttje forró pillantását Iruka nem tudta figyelmen kívül hagyni. Hm… Szuper alfa kisugárzása van. 

A kísérletezéshez kérték tőle a feromon mintát, és Iruka szívesen adta. Egyet kapott Raido is, amit gondosan becsomagoltak egy bőrtokba és a férfi eltette a zsebébe. 

Iruka még mindig jókedvűen mosolyog azon, hogy Hiroto hatszor tett házassági ajánlatot neki, és zavartan pirulva bámulta őt. Nagyon hasonlít ő is Raidora, csak magasabb kicsit és a haja sötétebb. 

Iruka hála ajándékot is kapott, egy apró kis mérgezett tőrt, aminek a nyelét csillogó kövek díszítették. Betette a fegyvertartó táskájába ami a combjához van rögzítve mint minden ninjának. 

Raido egy darabig kíséri őket, aztán elköszön tőlük. Búcsúzóul megöleli Irukát. 

– Iruka kedvesem, ma éjjel nálam alszol? - kérdi Ibiki. Úh, Iruka majdnem meginog, mert hatalmas a kísértés, de a terveit keresztülhúzhatja, ha Ibiki Kötődne vele. 

– Ma még nem, mert holnap beszélek Kakashival. Addig úgy érzem nem lenne helyénvaló. Rendben? 

– Persze, megértem. Hazakísérlek! 

***

Másnap Iruka Raidóval ebédel, aki elmesélte hogy a kendőt még aznap este letesztelték, és a bátyja próbálta ki először. A vérszomjat előcsalni könnyű volt, és amikor a bátyja megérezte az éledő vérszomjat, elővette az illatos kendőt és megszagolta. Azonnal hatott! 

Most sorra próbálgatják a többiek is. 

– Raido, ugye nem az lesz a hosszú távú következménye ennek, hogy az assassinok levadásszák az omegákat Konohában? Mivel azonnal megérzitek őket, nincsenek így biztonságban… 

– Hm, talán… de mi nem vagyunk agresszív Klán, legfeljebb házassági ajánlatot teszünk - vigyorog a férfi. 

– Olyan fura a szádból ezt hallani azok után amit láttam. 

– Pedig így van. Kegyetlen gyilkológépek vagyunk, de csak amikor a harcmezőn kell dolgoznunk. Azon túl tündéri aranyos kutyuskák - mereszti bánatosan aranysárga szemeit, és Irukának muszáj nevetnie. 

– Végre egy kicsit jobb a kedved - mosolyog Raido. - Nagyon ideges vagy Kakashi miatt?

Iruka bólint. 

– Félek a reakciójától. Féltem tőle Ibikit. 

– Ibiki kurva erős ninja, nem kell féltened őt. 

– De Kakashi… Jaj, tudod hogy mire képes, nem? 

– Hát mondjuk igen. De a törvényeink tiltják hogy egymást megöljük, ezt Kakashinak be kell tartania, pláne hogy ő az anbu kapitány, ezért ez rá különösen érvényes. Elkísérjelek? Én téged jobban féltelek, mert az a fickó nagyon nem szimpatikus nekem. Emlékszel mit mondtam amikor megismertelek?

– Hogy vakarjam le magamról. 

– Meg is tetted, de aztán visszakönyörögte magát hozzád. Te meg olyan kis szerelmes voltál, vissza fogadtad. Jajh - sóhajt. 

– Ne kísérj el, az akadémián leszünk, ott sokan vannak körülöttünk, nem fog tenni semmit szerintem. Csak a szívem megszakad, mert még mindig szerelmes vagyok belé… De Ibikit jobban szeretem.

Megérkeznek az akadémiához.

– Holnap elmesélheted mi volt, majd beugrom hozzád este! Csá! 

Iruka idegesen integet a távozó assassinnak, és sóhajtva fordul az épület felé. 

Odafent az Anbu kapitány feliratú iroda ajtaja előtt idegesen igazítja meg a homlokpántját. Bekopog. 

Kakashi maga nyitja ki az ajtót, és felmorran amikor meglátja.

– Szia - köszön komolyan Iruka.

– Gyere be bébi, épp rád gondoltam!

Behúzza kezénél fogva, becsapja az ajtót és hozzá szorítja. Feromonja azonnal Iruka orrába kúszik, csábító és veszélyes. 

Maszkját lehúzva hajol le egy csókért, de Iruka elfordítja az arcát. 

– Beszélni szeretnék veled - mondja, és a férfi apró puszikkal hinti be arcát és nyakát. 

– Mondjad nyugodtan, én el vagyok addig… 

Lehúzza Iruka mellényének cipzárját, de ő lefogja a kezét.

– Kakashi kérlek! 

A hangsúlytól a férfi megdermed, szép arcáról eltűnik a csábító mosoly. Sóhajt.

– Hát jó, gyere és foglalj helyet, hallgatlak! 

Iruka tétován leül, Kakashi pedig elé áll és az íróasztalra ülve, karba tett kézzel néz rá. Hosszú lábait kinyújtja kényelmesen és vár.

– Nos? 

Iruka nagy levegőt vesz, figyeli a férfi arcát.

– Ibikit választottam. Sajnálom. 

15.

Kakashi meg sem moccan. A feszült csend súlyosan nehezedik Irukára.

– Tessék? - kérdez vissza lassan. Vörös szemét is kinyitva néz le rá. Iruka gyomra összeszorul. Valahogy most olyan félelmetes lett a férfi kisugárzása… Izgatottan figyeli.

– Ibikit választottam alfámnak. Sajnálom, Kakashi.

A férfi sóhajtva megvakarja borzas haját, és oldalra néz.

– Nos, hát ha így áll a helyzet… - mondja elmerengve - Akkor jöhet a B-terv.

Minden olyan hirtelen történik, Kakashi kézjeleket formál és mutatóujjával Iruka homlokához ér a két szemöldök között. 

Minden sötétségbe borul.

***

– Iruka, Iruka ébredj kicsim! 

– Nh… - kábán pislogva nyitja ki szép szemeit, és nehezen fókuszálva pillant a fölé hajoló férfi arcára. 

– Kakashi…? Mi történt? 

– Semmi baj, gyere ülj fel és idd ezt meg! - mondja a férfi kedvesen. Iruka kábán hagyja magát felültetni és engedelmesen megissza amit kap. 

– Fúj de keserű, mi ez? 

– Ez majd segít. Hogy érzed magad? 

– A fejem hasogat és hányingerem van… - halántékát masszírozza. Körbepillant. Egy ágyon ül, mellette a férfi egyszerű fekete nadrágban és pólóban, az ő vállát átölelve segít neki ülve maradni. A szoba szép elegáns bútorokkal van berendezve, az ablakon túl ragyog a nap, fák hajladoznak a nyári szélben, madarak énekét is hallani a nyitott ablak miatt, s a hófehér függöny lágyan lengedezik. 

– Hol vagyok? Mi történt? Uhh… - homlokára szorítja a kezét, lüktet a feje, nem tud gondolkodni. 

– Ez a házam. A belvárosi lakásom most nem alkalmas, itt kellemesebb. Elájultál, egyenlőre ennyit elég tudnod. Gyere feküdj vissza, pihenj még szerelmem! Biztonságban vagy, vigyázok rád.

Kakashi kedvesen mosolyog, jóképű arca lassan elhomályosodik Iruka szeme előtt, és elnyomja az álom. Keserű a szája a gyógyszertől… 

Amikor újra magához tér, az ablakon túl sötét van. Egy szépen faragott éjjeli szekrényen álló olvasó lámpa világít melegfehér fénnyel. Kakashi mellette fekszik, olvas, de amikor Iruka felé fordítja a fejét, félreteszi a könyvet és fölé hajol mosolyogva. Meztelen, sápadt heges bőre selymesen dereng a halvány lámpafényben, tökéletes izmait meg lehetne számolni. 

– Szia nyuszikám, jobban vagy? 

– Szomjas… vagyok… - suttogja kiszáradt szájjal. Kakashi felülteti és egy pohár vizet tart elé. Iruka elveszi remegő kezével de majdnem magára borítja.

– Óvatosan, majd én segítek. Így. Jobb? 

Iruka biccent. A takaró alatt érzi hogy meztelen, haja nedves és illatos. 

– Megfürdettél? 

– Persze kicsim. 

– Köszönöm… 

Kakashi magához öleli és ráhengeredik, mosolyogva megcsókolja Irukát. 

– Kakashi nem értem… Miért vagyok itt? Mi ez az egész? Úgy érzem valami nem stimmel… Nem emlékszem…

– Ssss… Csak rám figyelj szerelmem - súgja a férfi forrón a fülébe, és hirtelen mindent betölt a finom fenyőillat, a ropogós friss hó aromája. Elárasztja teljesen, és Iruka levegőt is alig kap. 

– Ó ne! - nyöszörgi, és teste ívben megfeszül a férfi alatt. - Ne… ne…

– Ne félj szerelmem, engedd ki, most lehet! Árassz el engem… 

Mohón csókolja Irukát, aki gyenge kis kezeivel ijedten kapaszkodik a széles sápadt vállba. Nem bírja, nem… Forróság árad szét a testében, borzongva feszül meg, és a teste mintha egy sóhajt engedne el a levegőben, minden pórusából kitörnek a feromonjai. Az édes virágillat betölti a szobát és Kakashi elszakítja a száját Irukától hogy hangosan felnyögjön.

– Ahh Iruka… ez… hihetetlen…! Ez kurvajó!

Mohón lecsap ismét, csókja durva és mohó, kezei az alatta remegő omegán barangolnak. Combjait szétfeszíti, kéjesen dörgölőzik az illatba, megfürdik a forró bőr és a feromon áradatban. 

– Csodálatos vagy, imádlak… Szeretlek…!

Megragadja Iruka térdhajlatát, szétrántja a lábait és felemeli a csipőjét hogy jól lássa a bejáratát. 

– Nézd, szinte folynak a nedveid, annyira erősen reagálsz rám cicám… 

– Kakashi kérlek…!

– Mit szeretnél, mondjad édesem, kiszolgállak, mindent megkapsz tőlem! 

– Kérlek gyere és szeress! Tölts meg engem! 

– Kérésed parancs kincsem! 

Kakashi mohón kinyalja Irukát, a nedveiben lévő feromonoktól szinte eszét veszti. Az alfáknak ez a nedv olyan mint a legerősebb afrodiziákum. 

– Hú szerelmem…! – két ujja könnyen becsusszan, majd a harmadik is, és Iruka nyögve ringatja csípőjét. 

– Kérlek, kérlek… szeress engem… - nyöszörgi. Kakashi tátott szájjal, kipirulva, szerelmes áhítattal figyeli. 

– Ó egek Iruka, olyan gyönyörű és szexi vagy! Nem bírom tovább! 

Ránehezedik és lassan de határozottan belé hatol. Iruka teste megfeszül és gyönyörűen reszketeg nyöszörgéssel elélvez. A férfi csodálattal nézi, zihálva markolja tépi a lepedőt.

– Fantasztikus benned Iruka, forró nedves, puha és mégis szűk… Olyan mintha szívnál magadba… Ez csodálatos! - vörös az arcán és vállain a bőr a szenvedélytől, szemei ködösen néznek le a ziháló nyöszörgő omegára. Összerándulva élvez el, kiált a kéjtől és rázuhan a napcsókolta barna testre. 

– Hahh, hahh… Ez… hihetetlen…! - nyögi remegve, szinte önkívületben. Pár perc múlva újra feltámaszkodik, és lassan megmozdul, mozogni kezd lassú kis körkörös mozdulatokkal. Iruka gyönyörűen reagál, csípője ösztönösen ellenlendül, és Kakashi egyre mélyebbre hatol, egyre hevesebben. Bőr csapódik bőrhöz, test a testhez, gyöngyöző izzadságtól csúszkálnak egymáson, feromonjuk összekeveredik. A szobát betöltik a sóhajok és nyögések, a szenvedélyes cuppogások és az ágy nyikorgásának hangja.

– Iruka, Iruka szerelmem! - hörgi a férfi, és a szenvedélytől könnyező kába arcot csókolgatja. 

– Kakashi…! Kakashi… Harapj meg, kérlek harapj meg! 

– Fordulj hasra! - vicsorít a férfi vad szenvedéllyel, és Iruka a hasán nyekken. Durván mélyen behatol ismét, félresöpri Iruka nyakáról a selymes hajtincseket. 

– Iruka… - leheli, és száját rászorítja a feromont töményen árasztó kis bőrfelületre az omega tarkója alatt a nyakán. Szájába áramlik az édes illat. Kakashi fogai kihegyesednek, és az ejakuláció pillanatában kéjes vad morgással beleharap Irukába, aki sikítva összerándul és követi a gyönyörben. 

– Most már… az enyém vagy! - hörgi vadul remegve a férfi. - Szerelmem… 

Halkan morogva nyalogatja le a kiserkenő vércseppeket. 

Egész éjjel szeretkeznek. Kakashi újra és újra magáévá teszi a Hevüléstől lázas omegát, és még többször megharapja a nyakát, de nem csak ott. A lázas szenvedély hevében szinte mindenhol rajta hagyja a fognyomát, a vállán, mellbimbói körül, a csípőjén, combjának belső felén, de még a csuklóján és bokáján is. 

Iruka ájultan hever alatta hajnalban, de ő még mindig benne van, egyik orgazmus követi a másikat, fáradhatatlanul hajszolja a gyönyört Iruka csodás testében. 

***

– Egyél kedvesem - duruzsolja Kakashi a bágyadt Irukának. - Muszáj enned, mert teljesen legyengülsz. 

Gyöngéden öleli át, és zabkásával eteti, gyümölcslével itatja. Amikor sikerül mindent bele diktálni, kiviszi a fürdőszobába. A kádat már feltöltötte melegvízzel, vele együtt ül bele, és mellkasára fekteti Irukát. Gyengéden szappanozza az alvó Iruka szép testét. Selymes haját is megmossa, végül óvatosan egy ujját az ánuszába vezeti és kiengedi a bent rekedt sok spermát.

– Neh… - ráncolja félálomban Iruka a homlokát.

– Semmi baj, de muszáj ott is tisztítani szerelmem. Mindjárt kész.

Megtörli őt, és a fotelben egy vastag pokrócba csavarva leteszi. Szegény omega öntudatlan teljesen. Tiszta ágyneműt húz és vissza fekteti őt az ágyba. Szerelemmel néz le rá, úgy érzi túlcsordul a szíve. Az ő Irukája… Tehát a Kiszolgálás, amiről beszélgettek, tényleg ezt jelenti. Teljesen kiszolgáltatott, meg inni sem tud. Hogyan maradt eddig életben Hevüléskor? A gyógyszerei átsegítették ezen? Vagy valaki más? 

Csengetnek a kertkapun.

Kakashi bosszúsan felránt magára egy nadrágot, és kisétál. Ninja kutyái némán állnak őrt a kertben, ide senki be nem juthat a tudta nélkül.

Kinyitja a nagy vasajtót és sóhajtva támaszkodik az ajtófélfához.

– Hokage-sama - biccent. - Mi járatban?

– Iruka tegnap eltűnt. Utoljára az assassin látta az akadémia előtt. Gyanús hogy azóta te is eltűntél Kakashi! Mit tudsz Irukáról? 

– Nálam van, éppen alszik. Egész éjjel szeretkeztünk és Kötődtünk. Most pihennie kell, mert eléggé lestrapáltam - mosolyog a férfi. Tsunade barna szemei összeszűkülnek. 

– Ibiki azt mondta, hogy Iruka őt választotta alfájának! Akkor mit keres nálad? 

Kakashi vállat von.

– Most már én vagyok az alfája. Megharaptam Hevülés közben, úgyhogy Iruka az enyém. 

Tsunade karba teszi kezeit és homlokát ráncolva néz rá.

– Elraboltad? Kényszerítetted a Kötődésre, Kakashi?

– Te egy szót se szólj Tsunade, ugyanezt tetted volna vele, csak nem sikerült! - mondja Kakashi gúnyos mosollyal, félrebillentett fejjel. Nyakán és vállán a karmolás nyomokat Tsunade összeszűkült szemmel nézi. 

– Ibiki nagyon ideges, már mindenhol keresteti Irukát. Ha megtudja mit műveltél, nem úszod meg!

– Késő. Megtámadhat nyugodtan, erősebb vagyok nála, és a lényegen már úgy sem változtathat. Iruka most már az enyém, nem veheti el tőlem senki. Nyugodtan elmondhatod mindenkinek, hogy nálam van és jól van. 

Tsunade bosszúsan dobbant.

– Szeretném a botrányt elkerülni, Kakashi! Beszélek Ibikivel, de jó lenne ha nem provokálnád! - Kakashi biccent. – És szükségem lesz Irukára.

– Egy hétig most biztos nem lesz munkaképes. Hevülése van és a testének regenerálódni kell, bocs. Utána megengedem hogy az asszisztensed legyen, de ha terhes lesz, akkor már nem fog dolgozni. Egy hétig a helyettesem vezeti az Anbu osztagot, mert mellette maradok.

– Sikerült Kötődni vele? 

– Igen. Szinte felfaltam - mosolyodik el a férfi.

– Milyen érzés? - kérdezi kíváncsian Tsunade.

– Kurvajó. Leírhatatlan öröm, megkönnyebbülés, olyan… Összetartozás érzés. Az enyém mindene, az utolsó hajszála is, birtoklom őt. És a szex teljesen más szinten van vele. Soha nem volt ilyen jó! Hú Tsunade, keress magadnak egy omegát, hidd el megéri!

– Iruka Konohában az egyetlen férfi omega. A többi nő, és én nem szeretem a nőket - von vállat a Hokage. 

– Bocs, ő már foglalt, és megölöm aki hozzáér vagy csak ránéz. Kibaszott féltékeny vagyok rá.

Tsunade sóhajtva megrázza a fejét és megfordul, int egyet vörösre lakkozott körmű kezével. 

– Üdvözlöm Irukát! Bánj vele jól!

Kakashi bezárja a kaput és elégedetten visszasétál a házba. Menet közben megpaskolja egyik legnagyobb ninja-kutyája fejét.

Odabent Iruka az ágyban hever, nyöszörögve mocorog, a takarót lerúgta magáról és meztelen teste az ablakon besütő napfényben fürdőzik. Gyönyörű. Minden harapásnyom, minden folt, a szépséges teste, rózsaszín mellbimbói, mintha művész festette volna. Szépséges arca kipirult, haja selymesen csillogva terül szét körülötte. 

– Kakashi… Kakashi… 

– Itt vagyok szerelmem, máris segítek - búgja a férfi boldog mosollyal, és lerúgja magáról a nadrágját. Mélyet szippant a csodás feromonból, és már mászik is rá. Imádja ahogy Iruka karjai és lábai remegve fonódnak köré, forró bőrét, készséges csókjait és drága nyöszörgését a fülében… Imádja ezt. Ráengedi saját illatát, hogy enyhüljenek Iruka kínjai, és folytatja az érzéki örömöket vele. 

16.

Több nap eltelt így. Irukát etette és itatta, fürdette Kakashi. Voltak tiszta pillanatai, akkor képes volt magáról gondoskodni. Olyankor a fürdőszobában próbált tisztálkodás közben emlékezni arra, hogyan is került ebbe az idegen házba, miközben a testét borító vad szex nyomait nézte a tükörben. 

Remegő kezekkel kente be gyógykenőccsel magát, és értetlenül, lázasan keresgélte a cuccait, hogy bevehessen antiszupresszánst a Hevülésére. Nem találta.

Lassan csillapodott a láz, javult az állapota, főleg ha Kakashi feromonjai hatottak rá, akkor enyhültek a kínjai.

Reggel van. Csicseregnek a madarak, a nyári szellő melegen fúj be az ablakon, a fehér függönyök lágyan libbennek. Édes virágillat kúszik Iruka orrába. 

Felnyílnak szemei, és végre érzi hogy már nem kába a láztól. Megérinti homlokát, hűvös végre a bőre. 

Felül és körbepillant. Ugyanaz a hálószoba, mindenből árad Kakashi finom fenyőillata, és a bútorok kellemes fás aromája. A hűvös parkettára lép mezítláb, lecsúszik meztelen testéről a puha krémszínű takaró. 

Egyedül van. 

Az éjjeliszekrényen nagy rózsacsokor illatozik, alatta édességek és gyümölcsleves dobozok, nedves törlőkendő. Az ágy mellette üres. 

Iruka fájdalmasan felnyög amikor feláll, minden porcikája fáj. Teste tiszta és bőrén fénylik a gyógykenőcs, ezek szerint Kakashi megfürdette és bekente mindenhol. 

A fürdőszoba ismerős, Iruka megmossa a fogát és megfésülködik, leöblögeti arcát hideg vízzel. 

Már tud gondolkodni, de nem emlékszik még mindig. 

– Mi az utolsó emlékem? - gondolkodik hangosan, hogy összeszedettebben tudjon fókuszálni. Raido. Raido elkísérte az akadémiára. Valamiért aggódott, de miért? 

Aztán Kakashi. 

Hevülés. 

Nem volt esedékes, mégis kitört rajta. Létezik hogy Kakashi szándékosan Elárasztotta, hogy kiváltsa nála? 

Talán őt választotta végül Alfájának és engedélyt adott rá?

Emlékezett arra, hogy sokáig hezitált, és nehezen hozott döntést. Végül Kakashit választotta? Bizonyára, hiszen kezdettől fogva csak őt akarta… Talán… Hm…

Visszamegy a hálószobába, az ágyon egy kis lábakon álló ágyasztal van, gusztusos szendvicsekkel, illatozó teával teli bögrékkel. Kakashi a párnát és a takarót rendezi éppen. Félmeztelen teste mesésen néz ki, vállán  és hátán rengeteg karmolásnyom. 

– Jó reggelt kincsem, hogy érzed magad? - mosolyog eszméletlen jóképűen rá. Iruka elpirulva támaszkodik az ajtófélfának, visszamosolyog. 

– Sokkal jobban. 

Kakashi felé lép és megcsókolja, gyengéden és finoman. Finom fenyőillata jólesően kúszik az orrába. 

– Reggelizzünk gyönyörűm. 

Leülnek és Iruka jóízűen megreggelizik. A tea nagyon finom illatos, sóhajtva fonja a bögre köré ujjait, miután jóllakott. 

– Nem emlékszem sok mindenre, valószínűleg a Hevülés miatt - mondja elgondolkodva, és elbűvölve figyeli ahogy a férfi ráérősen falatozik. Annyira jóképű… 

– Igen olvastam, hogy ilyenkor ez van - mutat az éjjeli szekrény felé. Ott egy könyv hever, a címe Omegával az élet. Iruka ismeri a könyvet, ő is olvasta régen. Nem lepi meg hogy Kakashinál látja, jólesik neki hogy a férfi ennyire felkészült. 

– Viszont az előtte lévő idő is kiesett. Elmesélnéd kérlek, hogy mi történt? 

– Majd eszedbe fog minden jutni, nem akarlak összezavarni. A jelenre koncentrálj szerelmem. Most, hogy végre elmúlt a Hevülésed, elmehetnénk gyűrűt venni, mit gondolsz? 

– Ezek szerint téged választottalak - ráncolja homlokát Iruka. Raidoval mintha másról beszéltek volna… Izumo is… Megfájdul a feje, belekortyol a teába. 

– Milyen gyűrűre vágysz? Én gyémántkövest nézegettem, de ha mást szeretnél, csak szólj. Az ékszerész adott katalógust, reggeli után megnézegethetnénk. 

Iruka mosolyogva biccent. 

– Rendben. Milyen nap van ma? 

– Szombat. Nincs suli, Hokage szabadságot adott neked a Hevülésre, ne aggódj. Beszéltem vele, mindenkinek szól hogy nálam vagy. Üdvözöl téged.

– Köszi. 

Leteszi a csészét. Sok mindent nem ért, szeretne emlékezni de ha erőlteti akkor fáj a feje. 

– Hol vannak a ruháim? 

– Vettem neked újakat, a szekrényben vannak. 

Reggeli után inkább összebújva beszélgetnek, Iruka boldog mosollyal pihenteti fejét Kakashi karján, a férfi izmos mellkasán pihenteti kezét. Szerelmes és boldog, és szomorú is. 

– Mi az? - kérdi Kakashi. - Mi ez a bánatos szemecske?

– Bárcsak emlékeznék a reakciódra, amikor téged választottalak. Örültél ugye?

– Csillagom, te voltál minden vágyam, nem látod mennyire boldog vagyok most? 

Kakashi csókja forró és szívremegtető, és Iruka sóhajtva engedi át magát. 

– Én is boldog vagyok. Ibikinek elmondtam? 

– Nem hiszem, de már tudja mert Tsunade elmondta neki. 

Iruka felül és aggódva ráncolja szép homlokát. 

– Ó ez nagyon szívtelen dolog volt tőlem! Biztos hogy személyesen mentem volna szólni neki, soha nem tenném ezt… 

Kakashi biccent.

– Igen te ilyen vagy. De a Hevülés bekopogott, szóval nem tehetsz róla, Tsunade biztos elmondta neki. Majd túlteszi magát rajta, én nem féltem. Kemény fickó. 

Előkerül a gyűrű katalógus, és Iruka lelkiismeret furdalása ugyan nem enyhül, de nem akarja Kakashi örömét elrontani, így készségesen lapozgatja vele együtt. Hason fekve pihennek az ágyon, nézegetik a fotókat és jóízűen kuncog amikor a férfi rámutat egy-egy rettentően giccses gyűrűre. 

– Házasságkötést mikorra tervezzük? - kérdezi Kakashi hirtelen. - A gyűrűket ma délután megvesszük, akár meg is ejthetnénk, nem? Tsunade bent van egész nap, ráér esketni. 

– Ó, de édes vagy hogy így sürgeted! De szerintem ráér még, kérlek élvezzük a jegybenjárást, az olyan romantikus…  - mosolyog édesen Iruka, a férfi szíve felgyorsul a látványtól. Annyira szép ilyenkor, teljesen oda van érte. Mielőbb el akarja venni, hogy végleg a karmai közé kaparinthassa, ahonnan már nincs menekvés, gondolja. Minél mélyebben zuhan kis omegája a csapdájába, annál jobb.

– Oké, néhány napot kibírok. 

Iruka kuncog. 

– Neked ki lesz a tanúd? 

– Szerintem Asuma. Neked? 

– Én Izumo és Raido között őrlődöm. Szerintem Izumo, mert ő gyerekkori legjobb barátom, de Raido.. Hm, még gondolkodom. 

– Aztán a kórházba sem árt bemenni, terhesvitaminokat meg egyéb táplálék kiegészítőket is venni kell. 

Iruka elpirulva felül de Kakashi visszahúzza.

– Gondolod…? Hogy máris…? 

– Hát, a Hevülés alatt semmit sem szedtél tudtommal - vigyorog Kakashi. - És nagyon sokat dugtunk óvszer nélkül. Bármi lehet… - kacsint. - Jobb ha erre is gondolunk, nem igaz? 

Iruka dobogó szívvel bújik Kakashi karjaiba. 

– Egy kisbaba… - sóhajtva sóvárogva és Kakashi megpuszilja a homlokát. 

– Újraélesztjük a klánomat, úgyhogy készülj lélekben kicsim. Sok gyerekünk lesz, ahogy akartad. 

– Biztos erre vágysz? Kezdetben nagyon nem akartad… 

– De most már akarom. Minél hamarabb legyen, azt sem bánom ha már most összejött.

Iruka kuncogva szorítja arcocskáját a férfi mellkasához. Ó igen! Ez az!

– Olyan boldog vagyok Kakashi! 

– El is várom szerelmem.

***

Kakashi elkíséri Irukát az első munkanapján az iskolába, vele ebédel és a Hokage irodáig is elmegy vele. Iruka nagyon boldog hogy a férfi ennyire vigyáz rá, omegaként neki ez jóleső biztonságérzetet jelent. És a férfi az elmúlt két hétben mindent megadott neki, alaposan felkészült a könyveknek köszönhetően. Iruka kissé túlzónak érezhetné, de ő egy igazi omega, akinek fontos az alfája és annak közelsége, neki ez így pont jó. Az alfa dolga hogy rajongva imádja omegáját.  

– Jó reggelt, Tsunade-sama! - mosolyog kedvesen Iruka, amikor belép a Hokage irodájába. 

– Szia Iruka - néz fel rá gondterhelten a Hokage. - Jó hogy jössz, mindjárt kezdődik egy megbeszélés. Hozd ezeket a dossziékat magaddal!

Shizune kedvesen mosolyogva siet Iruka elé, és megöleli. 

– Iruka-san, hogy vagy? Két hete nem láttalak! Ó de szép gyűrű - mondja kedvesen, és Iruka ujján a karikagyűrűt megcsodálja. Smaragdzöld kövecske csillog besüllyesztve a gyűrűben, így nem akad be sehova, mégis szépen csillog.  

– Köszönöm - biccent Iruka. 

– Esküvő volt már? - kérdezi Shizune és aggódva néz a Hokagéra. 

– Még nem, Tsunade-sama túl elfoglalt volt mostanában. 

Shizune megkönnyebbülten elmosolyodik. 

– Hát igen, sok a dolog… Mint látod most is úszunk a munkában. Örülök hogy újra itt vagy köztünk! 

– Elég a csacsogásból! - morran Tsunade - Induljunk a tárgyalóba!

A tárgyalóban már mindenki ott van, de valamiért nagyon feszült a légkör. 

Amikor Iruka meglátja Ibikit, megtorpan. Szíve meglódul és valami megmagyarázhatatlan furcsa erős érzés tör rá. 

– Iruka. Iruka! - szólítja a Hokage többször is. Kakashi homlokráncolva lép mellé, és gyengéden megfogja a karját, az érintéstől magához tér. 

– Huh? - néz oldalra. Kakashi letörli Iruka könnyeit, és ő csodálkozva nézi. Miért sírok? - gondolja.

– Ülj le kedvesem, nincs semmi baj - súgja a férfi. Iruka engedelmesen leül. A férfi mögötte marad, kezét megnyugtatóan a vállán hagyva. 

Iruka nem látja, hogyan néz egymásra a feje felett Ibiki és Kakashi. Nem tudja, hogy percekkel korábban miről beszéltek. Gőze sincs a két férfi mit művelt délelőtt, hogy maga a Hokage alig bírta leállítani őket, ha az assassin nem segít neki, talán nem is sikerült volna közbelépni. Fogalma sincs szegénynek semmiről. A teremben ülő többi férfi azonban mindent látott és hallott, és komoran figyelik a fejleményt.

– Bocs hogy  késtem! - libben be egy újabb ninja, és vidáman Iruka mellé lép. - Na végre előkerültél! 

Iruka felnéz a hozzá hajolóra és elmosolyodik a szép sárga szempár láttán.

– De örülök neked, szia Raido! 

Megölelik egymást, Kakashi elégedetlenül morran egyet, de nem szól érte. Raido lehuppan Iruka mellé.

Elkezdődik a megbeszélés. 

Iruka jegyzőkönyvezik, de végig magán érzi Ibiki tekintetét. Ahányszor felpillant és a férfi acélkék szemébe néz, megfájdul a szíve, mintha tőrt szúrnának a mellkasába, apró kis hegyes tőrt… 

Összeszorul a torka, szemei égnek. Nem, ez nem bűntudat… Szomorúság. Kakashit választotta, az ő döntése volt. 

Tsunade feláll és a megbeszélés véget ér. 

– Ibiki és Kakashi, azonnal velem jönnek! Most! 

Mindenki kimegy, Iruka marad hogy tisztázza a jegyzőkönyvet. 

Raido megfogja a csuklóját.

– Hol a francban voltál Iruka? Nyüves két hétig? 

Iruka csodálkozva néz a komor arcra.

– Azt hittem tudod. Kakashi azt mondta Tsunade mindenkinek szólt. 

– Hát én kimaradtam. Szóval? Eltűnsz aztán előkerülsz gyűrűvel az ujjadon, alfa szagod van, és le sem lehet rólad azt a díszpintyet vakarni. 

– Kakashival voltam, ő lett a Társam. Nem tudod? 

Raido csodálkozva húzza fel szemöldökét.

– Lemaradtam valamiről? Amikor utoljára láttalak, még Ibikibe voltál fülig szerelmes, azt mondtad őt választod! Te nem vagy az a fajta aki egyik pillanatról a másikra meggondolja magát! 

Iruka a halántékára szorítja ujjait. Hasogató fejfájás tör rá.

– Én… nem emlékszem. 

– Hogy lehet ezt elfelejteni? 

– Ah, azt hiszem a Hevülés miatt. Kiesett sok dolog, el… elfelejtettem… De Raido, biztos így volt? 

– Ja. Ibiki lesz az alfám, úgy döntöttem. Ezt mondtad! Te figyelj! Létezik hogy bementél ahhoz a gyökérhez egyedül, hogy elmondd neki? 

Iruka levegője elfogy és kirohan a tárgyalóból. Fáj a feje, hánynia kell…  

Raido mellette marad, gyengéden simogatja a hátát amíg a mosdóban a wc kagyló fölött kihányja az ebédjét. Ad neki zsebkendőt, kedvesen duruzsol megnyugtató szavakat, amíg Iruka le nem csillapodik. 

– Raido nem emlékszem! - suttogja Iruka. - Képek jönnek elő, de akkor a fejem fájni kezd, és hánynom kell… 

– Baszki Iruka, lehet hogy törölték az emlékeid? 

– Nem hiszem, hiszen az tilos, csak… csak a…

Raido arca elsötétül.

– Mondd ki! Csak az Anbuk tehetik meg. Csibehusi, a pasid az Anbu kapitány. Egy gátlástalan szemétláda! Tudod mit? Szerintem az történt, hogy elmondtad neki hogy te Ibikit választottad, és ő kitörölte az agyadból, elrabolt és rádmászott! Állítom neked, hogy a Hevülést is ő váltotta ki belőled mert letaglózott a feromonjaival! Amikor ebéd után elkísértelek az akadémiára kurvára nem volt Hevülésed! 

Iruka, kezébe temeti arcát. 

Raido sóhajtva megöleli, hátát paskolgatja megnyugtatóan. 

– Ilyen baromságokra csak szerelmes emberek képesek, Iruka. Biztos nagyon oda van érted, ez nem kétség, már abban is látom ahogy rád néz. De akkor is szemétség amit tett. Délelőtt Ibiki és Kakashi egymásnak mentek, amikor Kakashi bejött. Brutálisan küzdöttek, a Hokage és én szedtük szét őket. Mit gondolsz? Ibiki rohanta le Kakashit, kurvára dühös volt, mert két hete kerested téged az osztagával, senki sem tudta hol vagytok csak Tsunade, de ő nem árulta el. Csak annyit mondott Ibikinek hogy együtt vagytok és Kötődtetek. Ibiki azt kiabálta hogy Kakashi elrabolt téged, és biztos kényszerített, sokat kiabáltak, alig tudtuk féken tartani őket. Szóval? 

– Összeverekedtek miattam? - kérdezte csodálkozva. Elgondolkodva behunyja szemét. – Elkísérsz a kórházba? Egy mental-ninja kell nekem. Segítesz? 

– Persze! 

17.

A kórházban a mental-ninja egy idős férfi. Iruka előtte ül egy fehér széken, a férfi pedig kékesen izzó kézzel a fejét fogja és behunyt szemmel figyel. Ráncos arca komor. 

Amikor befejezi a vizsgálatot, bólint.

– Igen, érezni hogy beavatkozás történt. Nagyon erős ninja lehet, profi munkát végzett.

Raido és Iruka összenéznek.

– Vissza lehet csinálni? 

– Sajnos nem. Lehet hogy spontán visszatérnek emlékképek, de sajnos én nem tudok ebben segíteni. Aki elvégezte az emlékkötést, ő sem tudná. 

Iruka megköszöni és kimennek. 

– Most mihez kezdesz Iruka? 

– Muszáj gondolkodnom… Olyan sok minden történt, Raido. 

– Hát elhiszem. Melletted maradok, vigyázok rád, te csak gondolkodj. Hova menjünk? 

– Azt hiszem… beszélek Kakashival. 

– Megőrültél? Szerinted mi fog történni? Mert szerintem kurvára mérges lesz, és megint bele buherál az agyadba. Nem értek az ilyen dolgokhoz, de azt sejtem, hogy akár gyogyós is lehetsz a végén emiatt a seggfej miatt! Agykárosodást is okozhat! Már most sem vagy jól, nézz magadra! 

– Beszélnem kell vele, muszáj! 

– Oksa. Vissza kísérlek hozzá. De ne gondold hogy védtelenül hagylak vele! 

Iruka megfogja Raido kezét és szomorúan rámosolyog. 

– Igazi jóbarát vagy, köszönöm neked hogy itt vagy velem és támogatsz. Nagyon, nagyon sokat jelent nekem, ugye tudod? 

Raido elmosolyodik. Aranysárga szeme ragyogón csillog. 

– Ez a barátok…

– …dolga. - fejezi be Iruka helyette. Összemosolyognak. 

– Menjünk, rúgjunk szét egy Anbu segget! 

– Nem vicces Raido - replikázik Iruka. – Ő az alfám, nem bánthatod az engedélyem nélkül!

Az akadémia épületben nagy nyüzsgés fogadja őket, valami történt. Iruka az egyik adminisztrátort kérdezi, aki elmeséli hogy egy kémet fogtak el, aki fontos információkat próbált kicsempészni Konohából, és vannak még társai, őket keresi az összes jounin. Iruka felsiet a Hokage irodába.

– Hol a francban voltál? - fogadja Tsunade, és Shikaku kezéből kivesz egy lapot.

– Azonnal kérem ezeket az adatokat, és keríts egy térképet a déli határvidékről! 

Iruka azonnal intézkedik, Raidót pedig a Hokage azonnal bevonja. 

Hosszan és lassan telik a délután, Iruka elfelejtkezik a gondjairól szinte. 

Este pedig fáradtan leül az Akadémia várójában, ahol Raido mellé rogy. 

– Mi a helyzet? - kérdi.

– Ha jól tudom még egy kémet keresnek. Eddig csak az első van életben, a többit nem tudták az anbuk élve elkapni. 

– Vége a műszakodnak?

Iruka megrázza a fejét.

– Amíg a Hokage- sama nem végez, én maradok. Most kaptam kis pihenőt hogy egyek valamit. Bemegyünk a kantinba? Talán van még néhány szendvicsük. 

– Oké.

Csendben majszolják a szendvicseket. Raido Irukán pihenteti a szemét.

– Szarul festesz. 

– Úgy is érzem magam. 

– Gondolkodtál mi lesz ezután? 

Iruka megrázza a fejét, beleharap az uborkás szendvicsbe.

– Csak odáig jutottam, hogy beszélek az alfámmal. 

– Ne hívd így, nincs joga hozzád! 

– Raido, kérlek ne dühöngj. Muszáj józanul gondolkodnom, de így sajnos nehéz. Minden olyan komplikált most… Hokage-samának elmondtam mi történt, és ő vállat vont, azt mondta hogy Kakashi az Alfám, törődjek bele. Ami azt jelenti, hogy… 

Nem bírja lenyelni a falatot, legörbül a szája. 

– …hogy rá nem számíthatsz. De hát ezt tudtuk, hiszen eddig sem segített.

Iruka számára ez nem újdonság. Ezért kell egy omegának erős alfa, olyan aki bármire képes lenne az omegájáért, meghalna érte.

Iruka lenyeli a falatot és kidobja a szendvics maradékát. 

– Visszamegyek, viszek Tsunade-samának meg a többieknek szendvicset és kávét, biztos éhesek. 

– Jövök én is.

Odafent az irodában már Tsunade, Shikaku, Kakashi és Ibiki is fent van. Valamin nagyon vitatkoznak, és a szendvicseknek mind örülnek. 

Az utolsó kémet élve kapták el, de súlyos sérülésekkel. 

– Ha most vallatni kezdem, belehal - mondja Ibiki komoran. - Márpedig nagyon hasznos információi vannak, kár lenne érte. Néhány napig gyógyulnia kell, három medi-ninja dolgozik rajta. 

Kakashi sóhajtva ül az ablakpárkányra, és széttárja kezeit.

– Akkor az árnyék osztag vár. 

Hokage bosszúsan ráncolja homlokát, gondolkodva csücsörít, szinte hallani ahogy kattognak a kerekek a fejében.

– Rendben, akkor várunk! Oszolj! Iruka, ezeket vidd le az irattárba utána elmehetsz! 

Iruka áveszi a paksamétákat, meghajol kissé és kisiet. 

Kakashi a folyosón éri utol, gyengéden magához öleli, illatától Iruka azonnal elgyengül. 

– Én is végeztem nyuszikám. Mehetünk haza? 

Iruka biccent.

– Ezt leviszem még. Elkísérsz az irattárba?

– Persze.

Odalent már csak az ügyeletes éjszakai adminisztrátorok vannak, az irattár sötét és kihalt. 

Kakashi a falhoz szorítja Irukát, csókjai gyengédek. Iruka beletúr az ezüstszőke tincsekbe, és mélyen beszívja Kakashi illatát, kiengedi a sajátját is, mert már megteheti. Az alfájának lehet… 

– Imádlak - reagál mélyet sóhajtva Kakashi, és ellazulva simul hozzá teljesen.

– Szeretsz? 

– Miféle kérdés ez? Szeretlek, szerelmes vagyok beléd amióta az arcomba kiabáltál Naruto miatt. Hiszen tudod. 

– Igen - mosolyog Iruka. - A tetves chuunin vizsga. 

– Ne tudd meg milyen mérges voltam magamra, amikor bajuk esett Orochimaru miatt. 

– Nem tehettél róla. Egy sima vizsgán mind átmentek volna elsőre, még a kis Sakura is. 

Kakashi megcsókolja. 

– A jounin lakásom itt van a szomszéd épületben, ma alhatnánk itt a közelben, mit gondolsz?

Iruka biccent. 

– Legfeljebb reggel hazaugrom tiszta ruháért, mielőtt tanítani megyek. Mehetünk? 

Odafent a tetőtéri panorámától Iruka elámul. Még egy nagy tetőterasz is van, kényelmes bútorokkal.

– Mi van? - vigyorog Kakashi. - Mondtam hogy jómódú vagyok. Nem hitted? Gyere ide szerelmem!

Iruka beleül a férfi ölébe és sóhajtva ellazul. 

– Mi a baj Iruka? 

Iruka a férfi szemébe néz, a jóképű arcot megcirógatja ujjaival.

– Raido mindent elmondott. Elmentünk a kórházba egy medi-ninjához. Tudom hogy törölted az emlékeimet, és Hevülést okoztál nekem, hogy Kötődni tudj velem. 

Kakashi komolyan néz rá.

– Nem kérdezem miért tetted, mert tudom. Te mondtad egyszer, hogy nem vagy jó ember.

– Csúnyábban fogalmaztam, de igen. Rossz ember vagyok, Iruka. Sajnálom.

Iruka biccent.

– Az alfám vagy, ezért erősen kötődöm hozzád. Fáj a szívem, az lenne a helyes döntés, hogy elhagylak… 

Kakashi erősebben öleli magához, és megfeszül, arca elkomorodik. Iruka izgatottan figyeli.

– Soha nem foglak elengedni, ez eszedbe se jusson! Mégis hová mennél? Az omegám vagy, nélkülem elsorvadnál, én meg beleőrülnék! Ibiki összezavarta a fejedet a kibaszott szuper alfa hormonjaival, de nem szerelmes beléd úgy mint én! Úgy senki sem szeret téged mint én! Ha tőlem rabolnának el, bármit megtennék érted, a világ végére is utánad mennék, felégetném Konohát hogy megtaláljalak! Ő mit tett hogy megtaláljon téged? Kurvára csak sopánkodni volt képes! Neki csak egy omega kell, de nekem TE kellesz! - mondja egyre szenvedélyesebben, egyre hangosabban.

Iruka sóhajtva ejti fejét a vállára. Ezt akarta hallani, és tudja jól, hogy a férfi igazat mond.

– Ha el akarnálak hagyni, akkor nem ülnék itt békésen az öledben, Kakashi. Van egy fontos ok, amiért még itt vagyok.

Kakashi lassan kifújja a levegőt, és enyhít a szorításon. Szíve hevesen zakatol mellkasában.

– Mi az? - kérdezi halkan.

– Az, hogy én is szeretlek. 

Kakashi mohón megcsókolja őt, feromonjai felerősödnek, és Iruka is erősen illatozni kezd.

– Velem maradsz? Akkor is, ha az alfád egy szerelmes rohadék aki nem érdemel meg téged? - mormolja Iruka fülébe. 

– Kakashi, a legtöbb alfa ezt tette volna amit te, nem vagyok naiv, tudom hogy megy ez. Nem csak azért maradok veled, mert szeretlek, hanem mert tudom, hogy ezen a kerek világon nincs senki más, aki jobban szeretne engem. 

– Igen ez így van. Meghalnék érted, Iruka! Bármire képes vagyok érted! Szeretlek! És imádni fogom az összes gyermekünket, ahány csak lesz! 

Iruka boldogan felnevet. 

– Átmentél a teszten!

– Tessék? Ez egy teszt volt? 

– Hát, tudod én sem vagyok szent. Meg kellett győződni arról, hogy jó alfám leszel, hiszen az omegának olyan alfa kell, aki bármire képes érte, imádja, vigyáz rá és a tenyerén hordozza. Szegény Ibiki elbukott amikor tétlenül nézte ahogy egy vérszomjtól acsargó ninjához odamentem. De te akkor sem mozdultál mellőlem, amikor szakítottam veled Genma miatt, még akkor is végig ott álltál az assassin és mellettem, hogy vigyázz rám. Az bizony piros pont volt.

– Várj, oda engedett egy vérszomjas assassinhoz? Kinyírom! Te Iruka, akkor hülyítetted Ibikit és nem is akartad őt választani? 

Iruka a férfi arckifejezését látva elmosolyodik. 

– Nekem te voltál a főfogás. Csak azért volt rá szükségem, mert téged teszteltelek. Én sem vagyok jó ember, Kakashi…

Iruka sajnálta szegény Ibikit, de vigasztalja a tudat, hogy megjutalmazta érte egy életre szóló erotikus élménnyel, bele élvezhetett egy omega tenyerébe. Az emléktől Iruka felizgul. Igen… Ibiki egy eszköz volt a céljához, de attól még nagyon szexi és mesés illatú alfa volt, élvezettel kóstolgatta. Amennyiben Kakashi elbukta volna a tesztet, Ibiki lett volna a következő a sorban, azonban csak szeretőként. És még ott volt az assassin klán vezetőjének elsőszülött fia Takeru is aki szintén szuper alfa… Sok lehetőség. De Kakashinak sem kell mindenről tudnia, nem igaz? 

– Te… te rafinált kis omega! - nevet fel Kakashi. - Hihetetlen vagy! 

– Óvatos Iruka a másik nevem, jó döntést kellett hoznom. Megérted? 

– Igen. Imádlak! 

– Én is imádlak, és ha mégegyszer mentál jutsut mersz rajtam használni, az Assassinom szétrúgja a feneked. Világos? 

– Világos te kis manipulátor… - mosolyog a férfi. - Egész éjjel vezekelni fogsz az ágyban, ugye tudod? 

Felkapja és a hálószobába viszi omega hercegnőjét. Az ő csodaszép okos párját.

– Annyira sajnálom hogy nem láttam amikor Ibikivel verekedtél! 

– A biztonsági kamerák felvették, holnap megnézheted ha akarod. 

– Ki nyert? 

– Tsunade és Raido közbelépett és megmentették Ibikit az utolsó pillanatban - von vállat a férfi. - Megmondtam hogy én vagyok a legerősebb, nem? 

Iruka rajongva néz rá.  

– Holnap reggel összeházasodunk, egy napot sem akarok várni! - mondja elbűvölve. Kakashi biccent. 

– Ahogy óhajtod szerelmem! És most gyártsunk kisbabát… 

18.

Epilógus

Raido széles mosollyal és egy nagy doboz fánkkal érkezik. Becsönget a vasajtón, ami azonnal feltárul, és három kis óvodás korú és méretű lurkó vetődik rá, mind ezüstszőke és aranyos. 

– Raido bácsi! - kiabálják. - Megjött Raido bácsi! Mit hoztál? Mit hoztál?

Iruka mosolyogva siet ki a kertbe és vidáman megöleli barátját. 

– Szia, hogy vagy? - mosolyog Raido.

Iruka a gömbölyödő hasára simítja kezeit. Sugárzóan szép. 

– Csodásan. Gyere be!

– Alfád hol van? 

Besétálnak a nappaliba, és amíg a hármas ikrek kint eszik a fánkokat, addig csend van. Iruka narancslevet tölt Raidonak.

– Kakashi épp Momót eteti.

– Már nem - mondja a belépő férfi, karjaiban egy mosolygó babával és üres cumisüveggel. – Üdv Assassin! - biccent.

– Szasz Kakashi-sama! - vigyorog a sárgaszemű. - Mizu?

– Úgy tűnik végre lesz egy kislányunk is. 

– Valóban? 

– Tegnap mondták a vizsgálaton - biccent Iruka boldog mosollyal. Átveszi Momót a férjétől, Raido kezébe nyomja, térül fordul és a Hokage köpennyel tér vissza, felsegíti Kakashira. 

– Kösz édes. 

Megpuszilják egymást és összemosolyognak.

– Mikor jössz haza? 

– A szokott időben szerelmem. Sietek! Szia. - Raido felé fordul, aki a jobb keze lett. – Indulhatunk? 

– Ha muszáj… - visszaadja a gőgicsélő babát Irukának és vonakodva követi a Hokagét.

Kakashi felveszi a Kage kalapot is. Az udvaron a három fia a ninja kutyákat kergeti, és vadul integetni kezdenek a munkába induló apjuknak. 

Iruka boldogan néz utánuk. 

Bónusz fejezet: hamarosan!