|
Megjegyzések: Arisa4-nak készült történet, Alice Nine szereplőkkel, mivel nem ismerem a két főszereplőt, fogalmam sincs milyen emberek lehetnek. Az én fantáziámban most így viselkednek. A bétázást nagyon köszönöm Andronak.
Csodálattal a szemében nézte a felette mozgó férfit, ma sem hitte el, hogy ilyen kapcsolat lehet köztük. Imádta nézni a másik fekete haját, megfeszülő izmait, miközben együtt táncolnak a kéjben. Teljesen odavolt azért a morgásszerű hangért, amit egy – egy erősebb lökés hatására adott ki a másik. Nem emlékezett mikor kezdődött, mikor lett a kényelmes szexuális kapcsolatból vonzalom, majd szerelem. Adott volt a helyzet, amit mindketten kihasználtak, egy italgőzös este gabalyodtak össze, majd a kínos másnap után, egy kis idő elteltével rájöttek mindketten ez így kényelmes, és remekül kiegészítik egymást. A kapcsolat egyszerű volt, nem voltak elvárások, felesleges érzelmek, hisztik, hazugságok nem létező érzésekről. Csak színtiszta élvezet, és a harc izgalma, az a mindig levegőben lógó kérdés, ma ki gyűri le a másikat, ez mindkettejüket izgatta, adott valami plusz zamatot az egésznek. Nem voltak tabuk, bármilyen fantáziájukat kipróbálhatták, hiszen nem volt ott a félelem, hogy ha ezt most kimondom el fog hagyni, mert perverz vagyok. Nem itt erről szó sem volt, sőt őrültebbnél őrültebb ötletekbe hajszolták egymást, de egyiket sem bánták.
Hogy mikor lett ebből szerelem, azt Saga nem tudta megmondani, de ha néha belegondolt ebbe az egészbe, ő aki mindig kigúnyolta a nőket akikkel együtt volt, hogy pár alkalmi szex után már kapcsolatot feltételeznek, és érzelmeket generálnak, hirtelen ebben a helyzetben találta magát. Nem volt jó, nagyon nem, vicces, de most ő akart szerelmes simítást, jelentőség teljes pillantásokat, lassú szerelmezéseket, ahol mindent elsöprő vágy helyett az érzelem dominál.
Egy erőseb karmolásra riadt fel gondolataiból, egy mérges tekintetű Torával találta szembe magát.
- Most akkor szexelünk, vagy nem? – kérdezte dühösen a fekete hajú.
- Mert ha… - itt elakadt a kis tigris hangja, a farkán érzett könnyű cirógatás miatt.
- Ha? – kérdezett vissza gúnyosan a szőke hajú basszeros, közben egy erőteljes lökéssel, ha lehet még messzebbre jutott a másik testében.
- Ha ah ah… - nyögdécselt a másik gitáros, miközben behunyta szemeit az élvezettől a másik ostroma alatt.
Innentől kezdve csak sóhajok és nyögések visszhangoztak a szobában, ahogy az ében hajú követhetetlen ritmusban meglovagolta a másikat.
Szex után mindketten csak pihegtek egy darabig, majd a fürdő felé vették az irányt. Tora a zuhanykabint választotta, Saga pedig kényelmesen elnyúlt a kádban. Egyikük sem szólt, tették a dolgukat, mintha ott sem lenne a másik. Habár most ez csak a kis tigrisre volt igaz, a szőke hajú félig lehunyt pillái mögül éhesen és egyben kíváncsian leste minden mozdulatát. Tudta mi fog következni, kimegy a fürdőből, megtörölközik, majd felöltözik, és elmegy.
Soha nem beszélgettek a szex után. Amint csillapodott a vágy Tora elment, ha az ő lakásán voltak, félreérthetetlenül éreztette a másikkal, hogy nem kíván beszélgetni, menjen el. Keserű fintorra húzódott a szája, amikor hallotta a bejárati ajtó csapódását. Dühösen a vízbe csapott, miért nem, miért nem lehet? Miért nem szereti őt a másik? Pedig ő megadna mindent, amit csak tud, sőt még többet is csak engedje, hogy szeresse, és őt is szeresse csak egy kicsit. Majdnem elbőgte magát, de ezt már nagyon szánalmasnak érezte, így inkább nagy lendülettel kiszállt a kádból.
Eltelt egy hét, majd kettő, és közben nem történt köztük semmi, Saga teljesen kétségbe esett, Tora pont úgy viselkedett, mint előtte, mintha szexuális kapcsolat sosem lett volna köztük. Néha úgy érezte magát, mint valami hülye kis csaj, aki órákat tud picsogni a barátnőinek a szívszerelméről. Borzasztó belátni, de így van, ő is órákat tudna sírni valakinek, majd újabb perceken keresztül tudná ecsetelni az ében hajú szépségét. Hiányzott piszkosul, hiányoztak a vágytól túlfűtött pillantások, amikor egymásra néztek, és mindketten tudták titkuk van. Ezek teljesen elmaradtak, és Tora úgy viszonyult hozzá, mint előtte, mielőtt ez az egész őrület elkezdődött. Nyugtatgatta magát, biztos csak egy kis szünetre vágyik, most fáradt ő is, de az elméjében ott motoszkált, hogy ez nem igaz, nem így van. Eddig is voltak húzós időszakok, és akkor is keresték a gyönyört együtt. Most valami más van a háttérben, arra, hogy talált valaki mást magának nem is mert gondolni.
Egy szabadnapon végre felberreget a csengő, és ő lépett be a lakásba. Saga nem tudta elrejteni határtalan örömét, főleg mikor a másik viszonozta a mosolyt. Egy perccel később éhesen vetették magukat egymás szájára. Fogak, nyelvek csatáztak, levegőt loptak egymástól. Saga rögtön megadta magát, amint a másik a falnak szorította, most nem volt kérdés ki fog behódolni.
- Azt akarom, hogy szopj le most! – morrant fel a sötét hajú.
Boldogan teljesítette a kívánságot, gyorsan lecsúszott a fal mentén, majd serényen kibontotta másikat a szűk farmerből, nem tudta megállni, végig simogatta a combjait, majd az ujjai az izmos hasfalat is felfedezték maguknak.
De Tora most nem volt türelmes hangulatban, ezért erőteljesen az ágyéka felé nyomta a fejét, Saga pedig nem habozott, gyönyört adni, ahogy megérezte a szájában a másik ízét, elégedetten nyögött fel, válaszul cirógató ujjak masszírozták a fejbőrét. Nem tehetett róla újra nyögnie kellett, egy percre abbahagyta a másik kényeztetését, és letolta az otthon viselt melegítőt, és a boxerét, majd saját magát is cirógatni kezdte olyan ütemben, mint a társát. Egy idő után túl intenzív lett az élvezet, muszáj volt kieresztenie a szájából a másikat, de ahogy folytatta a kezével nem tudta megállni, hogy néha ne nyalja meg, oda volt a másik illatáért, ízéért. Hiába szerette volna elnyújtani, a mámor hirtelen meglepte őket, és nem volt megállás. Lihegve dőlt az oldalára, Tora pedig, csak lecsúszott a fal tövébe.
Kis idő múlva felhúzták a földről, és a háló felé vezették, ott mindketten az ágyra dőltek egymás mellé kartávolságba. Csak pihegtek mindketten, Saga majdnem elaludt, amikor finom érintést érzett az arcán, a gitáros komoly arccal méregette, miközben cirógatta, majd előre hajolt, és könnyű csókot nyomott a szájára. Majd haladt tovább a nyaka felé, felfedezte magának, a világos hajú minden centiméterét. Soha ilyen szép szeretkezésük nem volt, hihetetlenül élvezték mindketten, Saga úgy érezte eljött a mennyország, valami jó tündér valóra váltotta az álmát, Tora szereti őt. Hiszen ilyen szenvedéllyel mégis gyengéden csak az tud ölelni, aki szerelmes.
Sikoltozott a gyönyörtől, amikor a másik a szájába vette, majdnem elbőgte magát, ezt is a szerelem jelének vette, hiszen eddig soha nem tette meg neki. Amikor belé hatolt ténylegesen is kiszökött egy könnycsepp a lezárt szemei mögül, de a másik olyan finoman nyalta le, hogy utána nem volt megállás, a többi kis csepp is szabadulni vágyott, és ő nem tudott gátat szabni nekik.
Tora abbahagyta mozgást, amikor kinyitotta a szemét, egy komoly fekete szempárral találta szemben magát.
- Fáj? – jött a suttogás.
- Nem, csak ez most olyan szép – ment a válasz rá szintén suttogva.
Az ónix szemekben ott csillogott a megértés, és pár másodperc után újra fellobbant a tűz. Újra indult a ritmus, feszültek az izmok, kapkodva vették a levegőt, értelmetlen szavak hangoztak el, de mindegyik azt igazolta milyen csodálatos ez az egész. Saga úgy érezte az lenne a vegytiszta boldogság ha ők ketten így maradhatnának. De a gyönyör másképp gondolta, és lecsapott rá, remegve ordította a másik nevét, aki kis idő múlva követte őt.
Tora kis idő múlva kihúzódott belőle, és lehengeredve róla, odébb is gurult az ágyon. Majd pár perccel később elindult kifelé, Saga hallotta, amint kint öltözködik, nem értette a másikat, de ő is felhúzott magára valamit.
Amikor visszajött, csak egy pillantást vetett az arcára és tudta baj van.
- Vége van.
- Van valakim, és le akarom zárni ezt az egészet.
Csak nézett a másikra, és nem tudta elhinni, hogy megtette vele ezt az egészet.
- Így akartad lezárni? Idejössz és úgy vagy velem, mint a szerelmeddel, ez a kurva lezárás a részedről!?
- Mégis, hogy a faszba gondoltad? Ennyire egy rohadt szemét, még te sem lehetsz!
- Nem így akartam, ez csak úgy jött.
- Csak úgy jött?!
Amikor nem jött válasz elkeseredetten nézte, nem akarta elhinni, hogy megtette ezt vele a másik.
– Takarodj innen!
- Nem így akartam – mondta Tora, majd csendesen kilépett a lakásból, otthagyva a fájdalomtól megnémult Sagát.
1 év múlva.
Az első hetek nehezek voltak azt hitte bele fog halni, de kényszeríttette magát, bejárt a próbákra, és ott volt. ahol kellett. Eleinte olyan volt, mint egy zombi, tette. amit mondtak, mosolygott, ha kell, de nem volt jelen igazán. Kezdetben keresztül nézett a másikon, kerülte, nem beszélt vele, Tora meg segített neki, nem maradtak soha ketten, nem akart vele beszélgetni, valahogy megoldották, hogy ketten soha ne menjenek fotózásra, interjúra. Ahogy teltek a hetek, úgy fedezte fel újra az életet, a seb kezdett behegedni, és bár fájt és sajgott mindennap, rájött nem élheti így az életét. Nao sokat segített, mellette volt mikor kellett, soha nem mondta el neki ki miatt lett ilyen, de nem is kellett, a dobos igaz barátként kiállt mellette, minden kérdés nélkül.
Fél év múlva már tudott szólni Torához, a lelke még mindig fájt, de már megbocsátotta az akkori lépését. Rájött valószínű az a délután csak neki volt olyan fontos, csak ő látott bele olyan dolgokat.
Szép lassan kilábalt a gödörből, és újra élte, és élvezte az életét, nem volt tartós kapcsolata, de megfogadta, ha valakit újra beenged az életébe, akkor próbál józanul gondolkodni, és mérlegelni, nem veszti el úgy a fejét, mint Torával.
Mikor úgy érezte készen áll újra egy kapcsolatra, és alakult is valami, egy lánnyal, aki nem ismerte a zenekart, és csak őt látta, nem pedig a sztárt Sagát, akkor az élet másként bonyolította a szálakat.
Éppen készült a randevúra, mikor csörögni kezdett a telefonja. Meg sem nézte ki a hívó, csak felvette. Majdnem kiejtette a kezéből, amikor meghallotta az ismerős hangot.
- Engedj be, kérlek.
Nem is gondolkodott, csak kinyitotta az ajtót, ami előtt ott állt Tora. Szó nélkül ment be, majd a nappaliban lekuporodott a kanapéra, és sokáig csak ült ott. Saga pedig várt, amikor megszólalt a gitáros szinte rá sem ismert a hangjára. Rekedtes volt, és olyan fájdalom rezgett benne, ami őt is megérintette.
- Szeretnék itt maradni, ne kérdezz semmit, csak engedd, hogy itt maradjak. Nem tudok hová menni – mondta, és eltakarta a kezével az arcát, mintha szégyellné az egészet.
Saga hirtelen meg sem tudott szólalni, csak nézte a kucorgó gitárost, majd halkan kinyögött egy jót.
A nap csendben telt, Tora ült az ablakpárkányon, és kifelé merengett, Saga meg olvasott. Este rendelt vacsorát maguknak, amit egy szó nélkül fogyasztottak el, majd Saga elkezdett megágyazni a kanapén Torának. Éppen a párnát készítette oda, amikor a másik a fürdőből kijövet, halkan megszólalt.
– Kérlek, nem akarok egyedül aludni.
- Én ezt nem tartom jó ötletnek.
- Kérlek – suttogta fájdalmasan a gitáros.
- Jó, de ez szerintem akkor sem jó ötlet. – tartotta magát Saga a véleményéhez.
Hogy mennyire igaza volt, a másik olyan tíz perc múlva elszenderedett, és azóta mélyen alszik, ő meg még mindig csak fekszik, mint egy darab fa, és nem tud elaludni. Ráadásul, mindent beterített az ő illata, no meg a tudat, hogy itt fekszik mellette, egy karnyújtásnyira, annyira hatással van rá még mindig, hogy az érzékei ébredezni kezdtek. Olyannyira, hogy lassan kezdett egyre merevebb lenni. Gyerünk, gondolj valami másra, bíztatta magát, elcseszett koncertek, nyaralások, kapcsolatok, gyerünk ez nem történhet meg veled! De hiába próbálkozott, a szeme elé csak erotikus képek tolultak, ahol ő és Tora vannak a főszerepben. Lassan feladta a dolgot, odébb fészkelődött, és benyúlva a takaró alá, elkezdte simogatni magát. Csendben volt igazán, de úgy látszik nem eléggé, mert érezte, hogy figyelik. Rögtön abbahagyta, amit csinált, és örült a sötétnek, mert tudta, hogy totálisan elvörösödött.
- Ne hagyd abba – érkezett a suttogás mellőle.
- Szeretném, ha folytatnád – újabb suttogás, majd pillekönnyű érintések a kezén, amelyek arra ösztökélték, hogy befejezze, amit elkezdett. Nem tudott ellenállni, akarta a gyönyört. Ami így, hogy a másik figyelte még hamarabb eljött, hihetetlenül erotikusnak találta az egészet.
Csak lihegett, és amikor újra normálisan tudta venni a levegőt, felpattant, és kiviharzott a fürdőbe. Hihetetlenkedve nézett a tükörbe nem létezik, hogy kiverte magának, miközben Tora nézte. Szégyellte és, teljesen hülyének érezte magát. Hosszú percekig csak ült a kád szélén, de aztán feladta, és kimerészkedett. Tora ott ült, a kanapén és őt várta. Na jó beszéljük meg gondolta. Lehuppant a másik mellé, és várta, hogy elkezdje.
- Ne haragudj, mert arra kértelek, hogy folytasd, de szép voltál.
- Nem láttál sötét volt.
- Azért annyira nem – egy kis mosoly játszik az arcán miközben válaszol.
- Jogod van hozzá, hogy tud, miért jöttem hozzád.
Tora nagyot sóhajt miközben elkezdi a mondandóját.
- Szakítottam azzal a lánnyal, akivel jártam.
- Vagyis – felnevet – ő szakított velem. Kaptam tőle egy kis búcsú szexet, és utána közölte, hogy ennyi volt. Nem voltam belé szerelmes, de nagyon rosszul esett. Úgy éreztem, ide kell jönnöm, és bocsánatot kell kérnem tőled, azért amit tettem veled.
- Aztán… - itt hangosan sóhajt.
- Szóval aztán, idejöttem itt voltam veled, a te jelenléted meg nyugtatott, újra egésznek éreztem magam, és erősnek nem pedig egy vesztesnek, akit kirúgott a csaja.
- És tudod mi a vicces? – keserűen kacag önmagán.
- Rájöttem, mit dobtam el magamtól, ha akkor veled maradok, most lehetne egy olyan kapcsolatom, amire mindig is vágytam. Egy olyan, ahol én önmagam lehetek, és nem vársz el tőlem olyan dolgokat, amelyekre képtelen vagyok, mert teljesen idegenek tőlem.
Saga csak hallgat, és nem is tudja mit érezzen, csak nézi a másik megereszkedett vállait, és lehajtott fejét.
- De ami a legrosszabb, rájöttem, hogy akarom ezt, akarlak téged, meg a kapcsolatunkat. Egy utolsó szemét vagyok igaz? –kérdezi a másik szemébe nézve.
Saga pedig nem válaszol, csak közelebb csúszik, és az arcára simítja a kezét.
Egy héttel később.
Egy ideges férfi várakozik a hatalmas felhőkarcoló előtt, fel alá járkál, egy másodpercre abbahagyja, majd újra kezdi. Hirtelen sötétség borul a szemeire majd, egy nevető hang megkérdi. – Na, ki vagyok?
- A pasim. – jön a magabiztos válasz egyből.
- Ez olyan biztos? – kérdi a hang incselkedve, majd a tulajdonos rácsókol a fülcimpájára.
- Igen, olyan biztos – válaszol vigyorogva a Tora majd magához húzza Sagát, egy szenvedélyes csókra.
VÉGE.
|
